Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-11 / 187. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK m i & jr A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 187. szám. Ára 60 fillér 1963. aug. 11., vasárnap. Rossz az irányzék Nem egyszerűen versel- gető ember, hanem tekin­télyes, sokat Ígérő fiatal költő még kiadatlan verseit olvasom. Találtam közöt­tük egyet, ami különösen érdekes. Olyan izzó szenve­dély sűrűsödött bennei, s csattant ostorcsapásszerű, vad rímekben, hogy majd meggyűlt a papír tőle. A költő úgy adta a kezembe, mint aki hitvallásnak szán­ja versét. Valami nem tetszett ben­ne. Sok oldalról, de nagyon világosan, érthetően egy célra irányította a költő a tü­zet: a múltra. Bár a képek a valóban szép költői ha­sonlatok félreérthetetlenül elárulták, mégis megkér­deztem: mit ért a múlt alatt? • Történelmünk me­lyik korszakát? Azt, ami valóban a magyar nép múltja, a szocializmust megelőző régi világot, az ezernyi népbetegség pusz­tította koldusok Magyaror­szágát, egyszóval a kapita­lizmus^ vagy mást, egy kö­zelebbi múltat amely ugyancsak sok keserűséget, Igazságtalanságot, törvény­telenséget hozott, de... No­de várjunk. Mert nemcsak erről az egy versről van szó. Ügy látszik, a mondás a jódolgában jégre igyek­vő szamárról most me­gint időszerű. Mert rend­ben mennek a dolgaink — és ez mintha egyeseket ar­ra ösztönözne, hogy a jég­re lépjenek. Vagy legalább is olyan gyorsan elveszít­sék a talajt maguk alól, mint a bizonyos szamár a jégen. Vannak olyan jelenségek, amelyek láttán a katonák azt mondanák: kissé eltá­jolta magát az illető. Ennek következtében rossz az irányzék, rossz helyre zúdul az össztűz. Senki nem tagadja: kö­vettünk el sok hibát 1956 előtt. A kommunizmus esz­méit ültetgetve konkoly is került a földbe. De mégis — amit akkor megalapoz­tunk, napjainkig a szocia­lizmus szilárd épületéve nőtt. Mai jó életünk alap­jait abban az időben rak­tuk le. Ami gyom nőtt. azt is magunk irtottuk ki. Nem volt könnyű, mert az is elő­fordult, hogy magunk sem tudtuk a nemes cserjét a gyomtól megkülönböztetni. De mindezen túl vagyunk. És ahogy akkor le tudtuk küzdeni az egyoldalúságot, sikereink mellett. képesek voltunk felismerni és meg­szüntetni hibáinkat is, ma sem fogadhatjuk el ennek a történelmi időszaknak az egyoldalú ábrázolását. Vannak emberek, akik az idézett költőhöz hasonlóan valahol irányzékot tévesz­tettek. Akik közel egy év­tizedből csak arra emlékez­nek, hogy voltak akkor igazságtalanságok, törvény­telenségek, vagy helyen­ként tombolt az önkény és kiskirálykodás, hogy szé- pítgettük, lakkoztuk az éle­tet. Nem, nem szabad mind­ezt elfeledni. Egy életre, — nem egy ember, hanem egy egész nemzet életére — szóló tanulságul szolgál an­nak a néhány évnek a tör­ténete. De mit mondjunk arról az emberről, aki ma már csak a volt hibákat látja? Aki nem veszi szá­mításba, hogy ez csak a dolog egyik oldala volt. A szocializmus építését nem 1957-ben kezdtük el. Éppen ezért a szocializmus történelmét sem lehet 1957- tői számítani. Mert ha így gondolkodunk, a legfonto- sabbról feledkezhetünk meg, arról, hogy kivel szemben építjük, harcoljuk M a szocializmust? A ka­pitalizmussal szemben — amely ma is élő valóság — s amelyenek a magyar bur­zsoázia megdöntésével csak egy polipkarját metszettük lei vagy saját volt hibáink­kal, tévedéseinkkel szem­ben, amelynek időnkénti kisértései ellen ma sem va­gyunk örökhatású gyógy­szerrel beoltva. A helyes válasz természetesen az, hogy a szocializmust a ka­pitalizmussal szemben épít­jük fel, de úgy. hogy köz­ben a saját hibáinkat is el­kerüljük. (Különösen, hogy ilyen nagy árat fizettünk a tanulságért.) De nagyot té­ved az, aki e helyes válasz­nak csak a második felét idézgeti. Ügy jár, mint azah. a katonák, akik rohamra mennek az ellenség ellen, s közben gondosan ügyelnek soraik rendézettségére, ami a győzelem érdekében va­lóban elengedhetetlen. De egy idő után már csak erre tudnak gondolni, aztán en­nek a megszállottjai lesz­nek, olyannyira, hogy ar­ról is megfeledkeznek: vol­taképpen most rohamra in­dultak. (V. J.) Mára Ma: Vezsenyi napok 1963 Meditáció az érzelemről Hajnali telefon Eszti, Eszter, Esztikém .Bölény csorda" Gyarmat­pusztán Családtervezés Üt, a kelet—nyugati kapcsolatok megjaiításához Dean Rusk, amerikai kül­ügyminiszter egyhetes szov­jetunióbeli tartózkodása után szombaton elutazott Moszkvából. A vnukovói repülőtéren Ruskot Ivan Szpiridonov. a Legfelső Ta­nács Szövetségi Tanácsának elnöke, Gromiko külügy­miniszter és F. Kohler, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete búcsúztatta. Rusk a pénteki nap nagy részét a Fekete-tengerpart­ján Hruscsov miniszterel­nökkel együtt töltötte. Az AP szerint Rusk a többi között megvitatta Hrus- csovval a német kérdést és tárgyalt vele a laoszi, a ku­bai kérdésről, valamint a meglepetésszerű támadások megelőzésének lehetőségei­ről. Dean Rusk szombaton Bonnban az Adenauer-kor- mány tagjaival tanácsko­zott. — A külügyminiszter már hétfőn Washingtonban lesz és felszólal a szenátus külügyi bizottságának ülé­sén. Averell Harriman ame­rikai külügyminiszterhe­lyettes újságíróknak kije­lentette, hogy a légkörben, a világűrben és a Víz alatt végzett atomrobbantások betiltásáról kötött szerző­dés első lépés a Kelet— nyugati kapcsolatok megjavításába«; — .T*»lek mutatnak arra — fűzte hozzá, — hogy hamarosan újabb, ilyen jellegű intéz­kedésekre kerül sor. kissé javul az idő A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán adott tájékoztatás sze­rint az új zivatarfront Európa nagyrészén kiter­jedt esőzéseket okozott, s a kánikulai meleget a Föld­közi-tenger partvidékére és Ukrajnába sziritotta vissza. Spanyolország déli terüle­teiről 35, Szicíliából 32, Uk­rajnából még mindig 36 fo­kos kánikulai hőséget je­lentettek legutóbb a megfi­gyelők. Nálunk most hűvös éjszaka következik: előre­láthatólag 11—15 fokig hűl le a talaj közi levegő. A me­teorológusok szerint mára elcsitul a sokhelyütt még mindig erős északnyugati szél, a felhőzet már kele­ten is felszakadozik, és csu­pán szórványosan lesznek kisebb futóesők. A hőmér­séklet ismét emelkedni kezd, és a maximumok 21—24 fok körül alakulnak ld, (MTI). • Herbert Blankenhorn, a Német Szövetségi Köztár­saság párizsi nagykövete pénteken felkereste Couve De Murville francia kül­ügyminisztert és megtár­gyalta vele annak a lehe­tőségét, hogy az NSZK — csatlakozzék a moszkvai szerződéshez. A párizsi-bon ni paktum értelmében — ugyanis a két félnek ta­nácskozásokat kell foly­tatnia egymással, ha egyi­kük nagyobb jelentőségű külpolitikai lépésre szánja el magát. (MTI) A Nemzetközi Atomenergiaügynökség megbízásából 16 délkeletázsiai rizstermesztő országgal közösen izotópos foszfortrágyázással kísérleteznek a Szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben. Az izotóp laboratóriumban és az izotópos növényházakban tudományos kutatók vezetésével rádió-izotópok segítségével vizs­gálják. hogy a rizs talajába adagolt műtrágya hány százalékát hasznosítja a nö­vény. A kísérletezéssel végsőfokon azt akarják megállapítani, milyen összetételű és mennyiségű műtrágya növeli a leghatásosabban a rizstermést, s milyen idő­pontban a leghelyesebb a vegyszereket a talajba juttatni. Pontelli Mária rádió* aktív növénymintákat készít elő aktivitás méréséhez a manipulációs kamrában Megkezdődött az őszi vetőmagakció Másfélmillió holdon intenzív búzafajtáks előtérben a Bezosztája és a Fertődi kettőszáz- kilencvenhármas A Földművelésügyi Mi­nisztériumban adott tájé­koztatás szerint az őszi ve­tőmagakció keretében 6600 vagon fémzárolt, nemesí­tett búzát, 500 vagon ro­zsot, 2000 vagon őszi árpát adnak ki központi készle­tekből a termelőszövetke­zeteknek és az egyéni ter­melőknek. Az idén a tavalyi 1.1 millió holdról 1.5 millió holdra növekszik az in­tenzív búzafajták terüle­te. A külföldi intenzív búzák alá szánt terület­nek 80 százalékát a ki­tűnően honosodott, cdzetf biztos nagy termést adó, s amellett minőségileg is elsőrendű szovjet Bezosz-* tája 1. fajta foglalja el. A hazai fajták közül a szintén „belterjesnek” mi­nősített Fertődi 293-as ke­rül elvetésre legnagyobb területen. Jelentős területet vetnek még be a Bánkúti 1201-essel, a Fleischmann 481, a karcagi 522, valamint a Kompolti 169-es fajták a tavalyinál kisebb területre szorulnak, őszi árpa vető­magból az idén kétszer annyit adnak ki központi készletekből, mint tavaly. — Mivel számos termelő üzemben a tél folyamán teljesen kifagyott az őszi árpa, s még a vetőmagot sem tudták me<?temip]ni. viszont az állatállomány abrakellátása érdekében okvetlenül szükség van ar­ra, hogy a vetésterülete ne csökkenjen. A központi készletekből kiadott vetőmagért azo­nos fajú, tíz százalékkal növelt súlyú csereter­ményt kell adniuk a gaz­daságoknak, illetve egyé­ni termelőknek. Kenyérgabona vetőmag el­lenében más terményt is: árpát, zabot, kukoricát el­fogadnak a terményforgalmi vállalatok a szokásos át­számítási kulcs szerint. A csereterményt legkésőbb a nemesített vetőmag kiadá­sakor kell átadni. Ahol a termelőszövetke­zetek nem rendelkeznek megfelelő őszi árpa cse­reterménnyel, az idén kivételesen új termésű A Szolnoki Cukorgyárban befejeződtek a nyári kar­bantartási és felújítási munkák. Az utolsó simítá­sok elvégzése után meg­tartják a próbákat és szep­tember másodikén megkez­dik az idei répatermés fel­dolgozását. — A svárbam minden készen áll, csak férfimunkaerő hiányzik. — Még az ötvenes évek dere­kán is ezrek maradtak a gyárkapun kívül, ugyanak­kor ma minden .egyes mun­kaerőért valósággal könyö­rögni kell. Most a kam­pánykezdés előtt jelenleg kétszáz férfimunkás hiány­zik. Azelőtt a környező fal­kukoricával törleszthet­nek majd. A nemesített vetőmagok kiszállításának a tavalyi­nál is korábbi határidőt szabtak: az őszi árpa vető­magot augusztus 31-ig, a rozsot szeptember 10-ig, a hazai és külföldi búzaíaj- tákat folyamatosan, de leg­később október 1-ig minde­nütt ki kell szállítani a termelő üzemekbe. A vető­magszaporító gazdaságok­ból, illetve tisztítótelepek­ről a nemesített vetőmag­vak szállítását a Dunántú­lon megkezdték. vakból Tószegről, Tiszavár- konyból, Sza jóiból Tetét- lenről vettek fel munkáso­kat, akik akkor még egyé­ni gazdálkodók voltak és a téli időszakot a gyárban töltötték el. Most a terme­lőszövetkezetek megszilár­dulása után — az emberek nem mennek el a gyárba, hiszen a közös gazdaságok­ban télen is találnak mun­kaalkalmat. A gyár vezető­sége a községi tanácsokhoz és a termelőszövetkezetek vezetőségéhez fordult segít­ségért, hogy biztosítsák ré­szükre a hiányzó kétszáz férfi munkást. Kampány kezdés élőit a Szolnoki Cukorgyár Szeptember másodikán indul az üzem Nincsen elég munkaerő

Next

/
Oldalképek
Tartalom