Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-07 / 183. szám
Kádár János elvtárs beszéde a szovjet—magyar barátsági nagygyűlésen A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány hétfőn délután nagygyűlést rendezett a Kisstadionban. A gyűlésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke számolt be a Szovjetunióban Járt magyar párt- és kormányküldöttség útjáról, az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Kádár elvtárs beszéde bevezetőjében a legutóbbi két esztendő feladataival foglalkozva rámutatott: Jelentős belpolitikai feladatokat kellett megoldanunk. Foglalkoztunk perek felülvizsgálatával, a személyi kultusz utolsó maradványainak felszámolásával, olyan belpolitikai kérdésekkel, amelyek részei voltak az 1956-os ellenforradalmi események teljes lezárásának. Foglalkoztunk a gazdasági és a kulturális építés nagy kérdéseivel. Olyan alkalmakkor, amikor a belpolitikai teendőket nemzetközi program váltja fel, s összegezzük, hogy mit mondunk majd barátainknak, akkor látjuk azokat a hatalmas eredményeket amelyeket szorgalmasan és állhatatosan dolgozó népünk pártunk vezetésével elért a szocialista építésért, népköztársaságunk felemeléséért végzett munkában. (Taps). Kedves Elvtársak! — folytatta beszédét Kádár János — körülményeim úgy alakultak, hogy a legutóbbi hetekben öt küldöttségnek voltam tagja. Jártam Északnyugat Lengyelországban, a mazuri tavaknál, lengyel barátainknál, testvéreinknél, Gomulka elvtárséknál. (Nagy taps). Jártam Berlinben, ahol Ulbricht elvtárs 70. születésnapjának ünnepségein vettem részt. (Nagy taps). Azoknál a testvéreinknél voltam, akik talán Európa legkényesebb pontján, kontinensünk közepén. német földön tűzték ki a szocialista forradalom zászlaját. (Nagy taps). Jártam a nagy szovjet földön is, hű barátainknál, szövetségeseinknél, — szovjet testvéreinknél. Ennek az útnak három programja volt: párt- és kormányküldöttségünk baráti látogatása; részvétel a kölcsönös gazdasági segítség tanácsának ülésén, majd a varsói szerződés politikai tanácsadó testületének ülésén, — ahol szintén fontos politikai kérdéssel, — egyesített fegyveres erőink állapotával foglalkoztunk. — (Nagy taps). Mindenütt, ahol elvtár- saimmal együtt megfordultam, ahol tanácskoztunk, szívélyes vendéglátásban volt részünk, nagy megbecsüléssel és tisztelettel igaz, őszinte testvéri érzéssel fogadtak bennünket. Tudjuk — és számunkra ez a legfontosabb, a legdrágább, — hogy a testvéri szeretet, amellyel bennünket köszöntöttek, pártunknak, a magyar munkásosztály, a magyar dolgozó nép forradalmi élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és a szocializmust építő népünknek, a magyar népnek szólt. (Nagy taps). Kádár János elsősorban párt- és kormányküldöttségünk szovjetunióbell látogatásáról, arról a fogadtatásról emlékezett meg, amelyben a testvéri szovjet nép részesítette a magyar küldöttséget. Jelentős, tekintélyes programot bonyolítottunk le — mondotta. Utunkon mindenféle klímával találkoztunk: szakadó esővel, száraz idővel, meleggel, hideggel. Jártunk Csapon, Lvovban, Kijevben, Moszkvában, Taskentben, Irkutszk- ban, Bratszkban, Kraszno- jar&zkban és ismét Moszkvában. Volt azonban valami, ami soha. sehol nem változott. Mindenütt, az eső zuhatagán, a napsütésben, a hűvös időn és a melegen áttört valami le- írhatatlanul forró elvtársi, baráti, testvéri szeretet, akár egyszerű dolgozókkal találkoztunk, akár helyi, akár országos vezetőkkel. Kedves Elvtársak! Azokon a tárgyalásokon, amelyeket párt- és kormányküldöttségünk a szovjet elvtársakkal folytatott, ismét megállapítható volt, hogy az összes megtárgyalt kérdésekben, a szocialista építés, a kommunista építés kérdéseiben, országaink, pártjaink, népeink kapcsolatainak kezdéseiben, a nemzetközi kommunista mozgalom és a külpolitikai kérdéseiben teljes az egyetértés közöttünk. Szovjet elvtársaánk tájékoztattak bennünket további terveikről. A mérhetetlen arányok, a hatalmas számok és tervek, amelyekről beszéltek azt bizonyították számunkra, hogy a Szovjetunió fejlődése viharos gyorsaságú. Tárgyaltunk sok konkrét kérdésről. Megbeszéltük a két ország kapcsolatainak valamennyi kérdését, pártjaink, kormányaink közös tennivalóit, beszéltünk a magyar—szovjet gazdasági és kulturális együttműködésről, a két ország népeinek közvetlen kapcsolatairól. Ami nagyon fontos: megegyeztünk, hogy összes eddigi kapcsolatainkat tovább mélyítjük, kiszélesítjük és magasabb színvonalra emeljük. (Taps). Ügy döntöttünk, hogy az illetékesek megvizsgálják, hogyan lehetne az áruforgalmat bővíteni, s még sok területen hosszú távra szóló, gyümölcsöző együttműködési megállapodást kötni. A megbízott elvtársak már hozzáfogtak a munkához és azzal bíztatnak bennünket, hogy a feladatot jól megoldják. Tárgyalásaink megállapodásaink nagyszerű eredményekkel zárultak. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezek az új tárgyalások és megállapodások nagy lendületet adnak a szocializmus építésének hazánkban. (Taps.) Azt kell mondanunk, hogy túl a részkérdéseken, — amelyeknek természetesen külön-külön megvan a maguk fontossága gazdasági, kulturális és egyéb vonatkozásban, — a küldöttség munkájának legfőbb eredménye: tovább erősödött fegyverünk, pajzsunk, legfőbb nemzetközi támaszunk a ma,gyár—szovjet barátság — jelentette ki Kádár elvtárs. Azt is meg kell mondanom, hogy barátságunk szovjet testvérpártunkkpl a szovjet kormánnyal és a szovjet néppel olyan barátság, amely jó mindkét ország népének, jó a szocialista világ népe'nek, jó a nemzetközi kommunista mozgalomnak és minden józan és normális embernek a világon, aki a béke mellett van. Utalt ezután Kádár János arra, hogy küldöttségünk szovjetunióbeli látogatása jelentős, fontos nemzetközi események sorozatának időszakára esett, összeült a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, éppen Moszkvában tárgyaltak a részleges atomcsend- megállapodásról, s a látogatás idején hozták nyilvánosságra a Szovjetunió Kommunista Pártjának nyílt levelét a Szovjetunió kommunistáihoz, az égési szovjet néphez: ezekben az időszerű kérdésekben természetesen állást is foglaltunk, abban a meggyőződésben, hogy ismerjük Központi Bizottságunk és kormányunk vonalát, programját. népünk álláspontját, hangulatát és véleményét, tehát bízhatunk abban, hogy állásfoglalásunkat jóváhagyják. (Taps.) így állást foglaltunk a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának július 14-i nyílt levelével kapcsolatban is, s közöltük, hogy ml, magyar kommunisták a Szovjetunió Kommunista Pártjával és a nyílt levélben foglaltakkal teljes egészében egyetértünk (Taps.) Mi egyetértünk, teljesen szolidárisak vagyunk a Szovjetunió Kommunista Pártjával, s ez nem valamiféle udvariasság a Szovjetunió Kommunista Pártja iránt, hanem ezzel saját álláspontunkat, pártunk álláspontját, a nemzetközi kommunista mozgalom — meggyőződésünk szerint — egyedül igaz és helyes álláspontját, népünk érdekeit képviseljük és fejezzük ki. Néhány szót szeretnék szólni a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Kínai Kommunista Párt vezetői közötti vitáról, amely az egész nemzetközi kommunista mozgalom és a kínai vezető elvtársak vitája Mi a kínai vezető elvtársak álláspontját elutasítjuk. Elutasítjuk mindenekelőtt elvi meggyőződésből, mert megítélésünk szerint a kínai vezető elvtársaknak a legutóbbi időszakban nyilvánosságra hozott állásfoglalása nem marxista—leninista, hanem dogmatikus és szektás. Elítéljük és elutasítjuk gyakorlati okokból, mert Leninnel együtt azt valljuk, hogy a szocialista forradalomnak soha sincs szüksége forradalmi frázisokra, mindig többet ér egyetlen Mat A kunszentmártoni járás szövetkezetei 119,2 százalékra teljesítették öntözési tervüket Az életmentő Szeptember már a vetés hónapja legyen Megtartotta ülését a megyei tanács végrehajtó bizottsága hétköznapi, gyakorlati tett, amely előbbre viszi a szocialista forradalom ügyét, mint száz forradalmi frázis. (Taps). — Elítéljük a kínai vezetők frakciós módszereit, azt. hogy mindenütt, ahol erre alkalmuk nyílik, megkísérlik a bomlasztást az egyes testvérpártokon belül. Mélyen elítéljük ezt, mert az efféle eljárás nem tartozik a kommunista pártok vitamódszerei közé és nem vezethet jóra. A vita a kínai elvtár- ! sakkal nem tegnap kezdődött, de korábban nem a nyilvánosság előtt folyt. — Őszintén meg kell mondani azt is. hogy nekünk, az egység híveinek, bizonyos tekintetben meg volt kötve a kezünk. Az utolsó lehetőségig türelemmel voltunk, mert nem akartuk mélyíteni a vitát, azt akartuk, hogy a vezetők közötti nézeteltérés ne ter- jedien ki a tömegekre. Mi volt az eredmény? Az, hogy a kínai elvtársak eljárásunkat rosszul értelmezték. ök mindenféle úton-módon terjesztették véleményüket, állásfoglalásukat. Központi Bizottságunk helyesen járt el. amikor a lehetőségek határáig A Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsága so- ronlévő keddi ülésén hét napirendi ügyben tanácskozott, Oláh György elnökletével. Elsőnek a megyei tanács ipari osztályának jelentése került sorra a megyei tanács irányítása alá tartozó vállalatok munkaversenyéről. Majd a nyári mezőgazdasági munkálatok haladásáról és az őszi felkészülésről vitatta meg a végrehajtó bizottság Kasza Béla mezőgazdasági osztályvezető előterjesztését. Megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a megyében jó ütemben történik a betakarítás és augusztusban befejeződik a cséplés a termelőszövetkezetekben. Az aratással, csépléssel, a szénafélék betakarításával egyidőben a nyári talajmunkálatokat is végzik a közös gazdaságok, noha nem mindenütt megfelelően. A múlt évihez mérve több százzal emelkedett a megye gépállománya, s hozzá még ezernégyszáz ember szerezte meg a traktorvezetői jogosítványt a télen, mégsincs lényeges haladás. A múlt esztendőben jobb volt a termelőszövetkezeti és gépállomási erőgépek kétműszakos üzemeltetése is, mint az idén. Az őszi betakarításról és vetésről megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a megyében 204 ezer holdról kell betakarítani az őszi termést. Őszi gabonafélék pedig 173 ezer holdon kerülnek a földbe terv szerint Ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága azt javasolja a termelőszövetkezeteknek, hozzák előre a vetési időt, s már szeptember elején kezdjék meg az őszi vetést, mert különben az összetorlódó munka miatt az későre kinyúlik. Szeptember már a vetés hónapja legyen, mondta ki megyénk tanácsának vé" • rehajtó bizottsága. Majd az árvízkárok helyreállításáról és az újjáépítés munkálatairól tett jelentést a megyei tanács építési-, közlekedési- és vízügyi osztálya. A végrehajtó bizottság külön foglalkozott Jászdózsa község újjáépítésével. Ezután Tolna Károly vb- tag, a Magyar Nemzeti Bank megyei vezetője tájékoztató jelentést adott a termelőszövetkezetek félévi tervteljesítéséről. Ehhez a napirendhez kapcsolódva a végrehajtó bizottság meghallgatta Czakó Sándort, a kunszentmártoni járási tanács vb elnökét a gyenge termelőszövetkezetek helyzetéről. Czakó Sándor külön is beszámolt a megyei végrehajtó bizottságnak a szelevényi Szikra, és az öcsödi Szabadság termelőszövetkezetek gazdálkodásáról. A Szolnok megyében dolgozó képzőművészek helyzetérő, foglalkoztatásukról szóló javaslatot a művelődésügyi osztály vezetője* Bárdi Imre terjesztette elő. A végrehajtó bizottság külön foglalkozott a megye közintézményeinek, tereinek, parkjainak képzőművészeti alkotásokkal történő ellátásával. S ugyancsak tárgyalta a végrehajtó bizottság a lakosság képző- művészeti nevelésének, ízlésének alakítását. Vita után a végrehajtó bizottság több fontos határozatot és javaslatot fogadott el Szolnok megye képzőművészeti életének fejlesztésére. Végül a végrehajtó bizottság előterjesztéseket hagyott jóvá és bezárta ülését. Finnországi vendégek Szolnokon nem fofy?arott nyílt vitát Minden hasonló esetben így fogunk eljárni, mert kötelességünknek tartjuk az egység védelmezését. ebből indulunk ki. Nem módszerünk, hogy egy vitás kérdésből azonnal nyilvános vitát, presztízs-kérdést csináljunk, mert véleményünk szerint így nehezebb a kérdések elvtársias tisztázása és rendezése. — (Folytatás a 2. oldalon) Először szerepel hazánkban a ma városunkba érkező Riihimäki Népi Táncegyüttes. A ma este vendégszereplő finn együttes Helsinki mellett egy kis faluban alakult Riihimäkiben M. Sarnama pedagógusnő vezetésével. Az ezer tó országának lírai, számunkra idilli hangulata érződik műsorukban. Különösen szépen szól Marjatta Ronhiainen kezei alatt a zongora. Marja He- lenius virtuóz harmonika számaiban szép finn népdalokat hallhatunk. Sikerét még fokozta Monti: Csárdásának előadása. Kis kamarakórusuk szintén finn népdalokat énekel. Táncaik általában szvit jellegűek. Rendszerint három tételből állnak és nem fű-*nek oly szorosan össze, mint a magyar néptánc- szvittek. Felépítésük hasonlít a magyar táncokhoz. Általában a lassú Oravaisten Menuettivel, majd gyors Polkával és a még gyorsabb Enkeliskával folytatódik. Láthatunk még ezenkívül ötletes Szalagtáncot, Sappot, Kokarin-enkeliskát és Lakodalmast, amelyben részt vesz a falu minden foglalkozású és társadalmi rétegű embere. Talán itt mutatkozik meg legjobban a különbség a finn és a magyar táncok között. Érdekes, hogy ők a táncban kísérletképpen inkább a ritmikus torna (tánc) felé haladnak. Ilyen például a labdatánc, amit a lányok gdnak elő, és egy ritmikus duó, melyet Marjatta Sarnama és Irmeli Hännikä- men mutat be, akik különben az együttes asszisztensei is. A Tisza táncegyüttesnek nagyjelentőségű a finnországi együttes szolnoki vendégjátéka. Ugyanis elsó, igazán nagy külföldi sikerüket Finnországban, Riihimäkiben aratták. Ma este ismerősként, barátként üdvözölhetik a finn együttes tagjait. Várhelyi Lajos VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK* \ ': ^ / SZOLNOK J / # J t XIV. évfolyam, 183. szám, Ara 50 fillér 1963. augusztus 7, szerda.
