Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-31 / 203. szám
1983 augusztus 31. SZOLNOK MEGYEI néplap 3 Az akkumulátor töltőnél majdnem minden rendben Mi történi két jegyzőkönyv megírása között ? A Szolnoki Vasipari Vállalatnál a legveszélyesebb, legegészségtelenebb munkahely az akkumulátor-töltő részleg. Az itt dolgozók napi munkaideje 6 óra; az egészség megóvását azonban nemcsak a csökkentett munkaidő, hanem a legkülönfélébb munkavédelmi, higiéniai és orvosi előírások is rendszabályozzák. Két alkalommal tettünk a legutóbbi időben is látogatást a vállalat fent említett részlegénél dr. Kassai Miklósnak, a Szolnok Városi Tanára Egészségügyi Osztálya állami közegészségügyi felügyelőjének társaságában. m Az első látogatás* — amint erről az ez alkalommal felvett jegyzőkönyv is tanúskodik — nem valami megnyugtató tapasztalatokat hozott. A szemetes udvar több részén ólomhulladékkal találkoztunk, az ólomás,zaptároló ajtaja nyitva volt, s az ajtót egyébként sem látták el megfelelő zárral. Ennek következtében a tároló körül is láttunk ólomhulladékot a fődre szóródv Ezt mutatta az udvar képe. De mit láttunk benn, a műhelyben? Az ólomolvasztó tégely körül szétszóródott ólomforgácsokat. A két — itt „tiszta” és „piszkos” — öltözőinek nevezett öltöző rendben volt, viszont az egyik öltöző kijárati ajtaja használhatatlan volt, ezért a dolgozók a felvett tiszta ruhában, csak a piszkos öltözőn keresztül tudtak távozni. Nem volt elég tiszta a mosdó 6em, az öltözőszekrények tetején szeméthulladékot láttunk, akárcsak az ebédlőben. Az is hiba volt, hogy a szellőztetőberendezés az elszívott ólomporral szennye- zett levegőt a szomszédos telekre továbbította. A minap, augusztus 18-án ismét látogatást tettünk az akkumulátor-töltő részlegnél. Az udvart, az öltözőt, a mosdót és az ebédlőt tiseatán találtuk, akárcsak az ólomiszap tároló környékét. Az akkumulátor bontásakor keletkező hulladék tárolása azonban még mindig megoldatlan, továbbá az ólomolvasztó tégely körül, és az akkumulátor-töltő műhelyben a hulladék zárt tárolása úgyszintén. Az udvaron lévő szeméthulladék és szemét tárolása, rendszeres elszállítása sincs még megoldva. A dolgozók egészségügyi védelmét és baleset megelőzését szolgáló felvilágosító munka kielégítő, és a rendszeres orvosi ellenőrzések óta a közegészségügyi viszonyok is pozitív irányba alakultak. Vígh Sándor elvtárssal, a vállalat igazgatójával a még meglévő hiányosságok felszámolásáról beszélgettünk. — Ä mai ólomiszap tárolót az üzemrész bővítése miatt megszüntetjük — mondotta. — Az udvaron és az akkum ulátor-töltő részlegben keletkezett hulladékok és szemét rendszeres, időben történő elszállításáról a köztisztasági vállalat közreműködésével gondoskodunk. Megszigorítjuk az egészségügyi, munkavédelmi előírások betartásának ellenőrzését, gondoskodunk a teljesen zárt ezeméttárolásról. Azt is szeretnénk mielőbb elérni, hogy » jelenlegi szellőző berendezés ne a szomszédos ház udvarába továbbítsa az ólomport, hanem más módon nyelessék el. Ezt mondta az igazgató, aki az első ellenőrzés, az első jegyzőkönyv óta sokat tett az egészségügyi, munkavédelmi előírások betartásáért a vállalatnál. Nem becsüld le ezt a fontos kérdést, s ez is garancia arra, hogy rövid időn belül ne csak majdnem, hanem teljes egészében rendben legyen minden a Szolnoki Vasipari Vállalat akkumulátor-töltő részlegénél... — bubor — Önköltség és jövedelemszámítás a karcagi Dimitrov Tsz-ben A karcagi Dimitrov Tsz-ben — mint megyénk A Vízügyi Igazgatóság géptelepén Magyar Árpád szocialista brigádja öntözőtelepek til- tóit gyártja. Űj széria kezdésénél Kolláth András csoportvezető megbeszéli a tennivalókat Földnyesőt javít Szelepcsé- nyl Antal brigádja Megkezdődött a napraforgó betakarítás Az 1957. évi mélypontot jelentő 130 ezer holdról ez évben ismét 200 000 hold fölé emelkedett hazánkban a napraforgó vetésterülete. A napraforgó termesztéssel foglalkozó szövetkezeti gazdaságok az idén 60—80 holdnál kisebb területre már nem is igen kötöttek szerződést és nem ritka az olyan termelőszövetkezet sem, amely 400, 500, vagy éppen 600 holdon termelte ezt a fontos ipari növényt. Különösen jól vizsgáztak a nagy olajtartalmú szovjet fajták. Hozamaik általában egy mázsával meghaladják a hazai fajtákat. Mivel a hazaiaknál mintegy 10—11 százalékkal magasabb olajtartalmú krasznodári napraforgók felvásárlási ára is magasabb, az idén különösen jól jártak azok a gazdaságok, amelyek ezeket a fajtákat termesztették. A népgazdaságilag rendkívül fontos növény betakarítása helyenként már ezekben a napokban megkezdődött. A malomipari és terményforgalmi vállalat szakemberei szerint —1 mind pergésveszély és a mac’ árkárok elkerülése, — mind pedig a felvásárlás zavartalansága miatt fontos, hogy ahol csak lehet a szedést csakúgy, mint az értékesítést már szeptemberben befejezzék. Az állami magtárak szeptemberben minden mennyiséget zavartalanul át tudnak venni. A késlekedés torlódást okozhat. Előnyös a korai szállítás azért is, mert így korábban vehetik igénybe az olajpogácsadara, illetve keveréktakarmány juttatásokat. Az időjárás még kedvező, — az esetleges tartós őszi esőzések azonban kárt tehetnek a termésben. v v * ■ * s Tanévnyitó értekezlet Jászfelsoszentgyörgyön Csütörtökön délelőtt megtartota tanévnyitó értekezletét a jászfelsőszent- györgyi belterületi iskola tantestülete. Demeter István igazgató elemezte az elmúlt év munkáját, — ugyanakkor meghatározta: milyen feladat vár a nevelőkre az új tanévben. Az idén szeptember 2-án kétszáznyolcvan gyerek — kezdi a tanulást a belterületi iskolában. Az ünnepélyes tanévnyitóra pedagógusok, úttörők egyaránt készülnek. A kisdiátokat frissen festett tantermek várják. Az elsősök fogadására pedig külön felkészül a nőtanács. Hétfőn a tanévnyitó ünnepség lesz, kedden már kezdődik a komoly munka. Minden felsős kislány örömmel nyugtázhatja majd, hogy a gyakorlati foglalkozásokhoz elkészült a konyha, ahol elsajátíthatja a főzés tudományát. Az iskola tantestülete már készül a dolgozók esti iskolájának és az alapismereti tanfolyamok megindítására is, - - valyi módszer szerint végeztük. Fentiek alapján készítettük el az 1963-as gazdasági évre a tervezett önköltség és jövedelemszámítást. A termelési és pénzügyi terv is bizonyos kiegészítésekre szorult. Természetesen a legjobban elkészített tervezett önköltség és jövedelemszámítás nem sokat ér, ha azt évközben nem ellenőrzik, nem elemzik és a szükséges alapbizonylatok nincsenek biztosítva. Megbízható adatokat kell kapni a növénytermesztésről, állat- tenyésztésről, a különösen fontos a kalkulált költségekhez szükséges alapbizonylatok — mukaelszámo- lási lapok és gépkocsi menetlevelek — helyes kitöltése. Ezeken a bizonylatokon történik — előgyűjtők segítségével — a munkaegység, lófogatnapok, normálholdak, teherautónapok ágazati megbontása. Általában e bizonylatok kitöltése okozza a legtöbb gondot, mert a termelőszövetkezeti brigádvezetők nem szeretik az adminisztrációs munkát. Nálunk is van még ilyen jelenség, bár meggy őzéssel és anyagi ösztönzéssel e téren is előbbre haladtunk. A tsz közgyűlésének határozata szerint az üzemegységvezetők és brigádvezetők csak akkor kaphatnak prémiumot, ha a bizonylati fegyelmet betartják, időben és pontosan szolgáltatják az adatokat. Az önköltség csökkentése az egész tagság érdeke. A brigádok forintban megállapított termelési tervet kaptak, melynek eléréséhez munkaegység, anyag- és fogyóeszköz, valamint gépimunka limitet állapítottunk meg. Ha a brigádok a fenti költségnormákat nem lépik túl és termelési tervüket túlteljesítik, a többletjövedelem 35 százalékát prémiumként kapják, amelyet a teljesített mukaegység arányában osztanak szét. Az állattenyésztésben a jó takar- mányértékesülés, a terven felüli termelés, a tervezett költségráfordítás betartása a premizálás alapja. Nagy gondot fordítunk az üzemegység vezetők, agronómusok és brigádvezetők továbbképzésére, hogy mind jobban el tudják látni feladatukat. A könyvelőknek, adminisztrátoroknak kettős könyvviteli képesítésük van, s a szakképzett üzemgazdász alkalmazása is elősegíti a pontosabb önköltségszámítást. Az idén tettük meg az első lépéseket a tervezett önköltség és jövedelemszámítás útján, de máris mutatkozik eredménye. Az első félévi adatokat elemezve megállapítottuk, hogy az állattenyésztésben a takarmány felhasználása nem a leggazdaságosabb. Ennek alapján a termelőszövetkezet gazdasági- és párt vezetői, agronómusok, brigádvezetők és állatgondozók bevonásával ankéton vitatjuk meg takarmánygazdálkodásunkat. Ha a második félévben sikerül az eredményeket javítani, akkor tervezett önköltségünk már gyakorlatilag betölti szerepét A megkezdett úton haladva néhány éven belül elérjük, hogy megbízható és tudományos alapon nyugvó termelési, önköltségi és jövedelemszámítási tervet tudunk készíteni. Polgár Mihály főkönyvelő Karcag, Dimitrov Tsz A második ötéves terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő. S ezt úgy kell elérni, hogy közben állandóan növekedjen a munka termelékenysége és csökkenjen az előállítás költsége. Mindez szükségessé tette a mezőgazdasági termelés magasabb fokú szervezését, elemzését több közős gazdaságában — néhány esztendő ótí végzünk év végén tényleges önköltség és jövedelem» számítást* Ez a módszei kezdeti hibái ellenére is nagy hasznára vált a tér melőszövetkezetnek, mer központi kérdéssé tette ; gazdaságos termelést. A: önköltségszámítás beveze táse után a termelőszövet, kezet vezetői nagy figyelmet fordítottak a munkaegység. anyag, fogyóeszkö: felhasználására, a pépek é gazdasági épületek jobb kihasználására. Ez nagy ban hozzájárult ahhoz hogy az elmúlt két aszályos évben is növelni tudtuk £ közös vagyont, a termelés alapot és a tagok közösbő származó jövedelmét. A tényleges önköltség- é< jövedelem-számítás azonban már nem tudja kielégíteni az egyre fejlődő termelőszövetkezeti gazdálkodás igényét Egyrészt mert évről évre változik és dinamikájában nem hasonlítható össze, másrészt £ tervkészítés időszaka után készül el, és adatai mái nem használhatók fel a termelési tervben. Mivel £ termelési és pénzügyi tervet csak a tervezett önköltséggel lehet ellenőrizni, a tényleges önköltség nem tudta betölteni terv-ellenőrző szerepét. Tavasszal megvás«toltuk a gépállomás erő- és munkagépeit. Ennek következtében a tsz termelési és pénzügyi terve sokoldalúbbá, bonyolultabbá vált. Milliós értékű anyagot, fogyóeszközt vásárolunk egy gazdasági évben, többezer mázsa terményt és állati terméket állítunk elő. Már nem elegendő az év végi tényleges önköltség és jövedelem-számítás. Ahhoz, hogy a termelési és pénzügyi tervünket gazdaságosság szempontjából ellenőrizhessük, az önköltség csökkentésére tett intézkedéseket évközben is mérni tudjuk, szükségessé vált a tervezett önköltség és jövedelemszámítás bevezetése. Ennek elkészítése jelentős munkatöbbletet jelent az agronómusok, brigádvezetők és a könyvelési apparátus számára. Ezért alapul fogadtuk el az 1962-ben alkalmazott önköltségszámítási módszert, ezt dolgoztuk át megfelelő módosítással. Arra törekedtünk, hogy önkölt- 5égszámításunk lehetőleg egyszerű, mindenki számára érthető legyen, s adatai hasonlíthatók legyenek legalább a tavalyi tényszá- mokhoz. Mint minden önköltség- számítás, a tervezett önköltség is a könyvelt költségek tervezésével, az elő- lő évi mezei leltár értékének felosztásával kezdődik. Ezek közé a költségek kosé soroltuk a vetőmag, a szerves- és műtrágya, a takarmány, anyag, munka- >ér (alkalmazottaknak), 3ZTK, ONYI és egyéb cöltségeket. Ezután tervezők meg a nem könyvelt cöltségek csoportját: a fel- íasznált munkaegység érékét, a nem munkaegy- égenkénti járandóságot* irtékcsökkenési költséget Is a segédüzemi szolgálta- ásokat. Az önköltség terve;ését a segédüzemi szolgál- a tások: lófogatnap, nor- nálhold, teherautó munkaláp önköltségének terve- ésével kezdtük. Az általá- los költségek* a jövedelem 9 földadó felosztását a ta-
