Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-31 / 203. szám

Ötvenkét amerikai tudós felhívása a szenátushoz Joseph Clark amerikai szenátor New Yorkban nyilatkozott a moszkvai leszerelési egyezményről. A szenátor kifejezte re­ményét. hogy az amerikai szenátus ratifikálja a meg­állapodást, majd élesen bírálta a kong­resszus többségének ál­láspontját általában a leszereléssel kapcsolat­ban. Clark kijelentette: bár az atomcsendről folytatott sikeres tárgyalások követ­keztében megjavultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai, — a kongresszus tagjainak többsége nem kezeli érde­mének megfelelően a lesze­relést. A szenátor vélemé­nye szerint a képviselők többsége a leszerelés kérdé­sében „tagadó, gyanakvó ég éretlen álláspontra he­lyezkedett”. Csütörtökön 52 amerikai tudós felhívást írt alá. A felhívás sürgeti a részleges atom­csendről szóló megálla­podás ratifikálását. A felhívás aláírói között van például James Killian és George Kistlakowsky, Eisenhower elnök volt tu­dományos tanácsadója, — George Beadle, a chicagói egyetem elnöke, D. Bronx a Rockefeller-intézet igaz­gatója és Hudson Hoag- land neves biológus. V1LAO PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megyei /VÁft/o/t MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYE! TANÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 203. szám. Ara 50 fillér 1963. aug. 31., szombat trimnázium Jász­árok szálláson A tervek szerint állami beruházással mintegy nyolc millió forintból 1965-ben készül el Jászárokszálláson egy nyolctantermes gimná­zium. A község vezetői azonban elhatározták: az iskolát előbb életre kell hívni, mint ahogyan az épület elkészül. Éppen a tanulók átcsoportosítá­sával szabaddá tették a Deák úti általános iskola épületét, amelyben most szeptemberben két első osztály ’ etvenhat tanulóval megkezdi a munkát. A járási tanács népműve­lési osztálya is hathatós segítséget adott ehhez — öt n.velőt biztosítottak az új gimnáziumnak. Bővül Pusztamonostor villanyhálózata Ebben az évben a pusz­tamonostori községi tanács a községfejlesztési alapot úgyszólván majdnem teljes egészében a villanyhálózat bővítésére használja fel. A mintegy 195 000 forintból 1580 folyóméter villanyhá­lózatot épít az ÉMASZ. A munkálatokat már megkezdték. A villanyosz­lopokhoz szükséges gödrö­ket társádalmi munkában a lakosság ásta ki. A köz­ség vezetőinek véleménye szerint szeptember 8-ra el­készül az új villanyhálózat. Van olyan utca, amelynek lakói 20—22 éve várják ezt a számukra ünnepi napot A tervek szerint jövőre újabb 1 600 folyóméter vil­lanyhálózat-bővítést végez­tetnek el és ez előrelátha­tólag tíz évre kielégíti az igényeket. Fiafalok szépítik Kisújszállási Kisújszállás nem is olyan nagy város, alig tizennégy­ezer lakosa van, mégi3 majdnem félmillió forint értékű társadalmi munkát terveztek ez évre a helyi tanács vezetői. Eleinte meg- valósíthatatlannak látszot­tak a tervek, s a tavasszal még sokan hitetlenkedtek a dologban, azután jött a nyár és váratlanul egyszer­re benépesültek az utcák, parkok — dolgozni kezdtek az emberek. Főleg a fiata­lok. Nem túlzás azt állíta­ni, hogy az idén ők végez­ték a legtöbb társadalmi munkát a városban. Első­sorban a diákok — általá­nos és középiskolások — vették ki részüket a leg­fontosabb tennivalókból, faültetésből, járdaépítésből, vagy a parkosításból. A város egyik legszebb része az Erzsébet liget nem is olyan régen még nagyon elhagyatott állapotban volt. Hatalmas gödör tátongott az egyik végén, olyan mély, hogy még nyáron sem szá­radt ki. Víz helyett azon­ban csak sáros iszap volt benne, ráadásul a kör­nyékben lakók is oda do­bálták a szemetet, konyhai hulladékokat. Így azután nem csoda, ha a piszkos, bűzös helyet mindenki messze elkerülte. Június végén a fiatalok közreműködésével meg­kezdték a háború idején keletkezett sáros szemétgö­dör betemetését. Szerencsé­re, nem messze oda fut a ■„ kisvasút’* — ott lehet szállítani a földet — ezért mindjárt szerződést kötöt­tek a MÁV-al. Sőt, még egy „bekötőutat” is létesí­tettek. Ideiglenes repülő vágányokat fektettek le a sínektől egészen a gödör közepéig, s ott már csak ki kellett önteni a csillékből a földet. Sok idő múlt el, míg megtelt a mély gödör, rengeteg földet beleforgat­tak, terítették, lapátolták, taposták hetekig. Most vég­re elérte a peremét a föld, s most már nem is látszik, hogy ott valamikor hatal­mas, mély gödör volt. De ez még csak a föld­munka, az előkészület, s az igazi parkírozás még hát­ra van. Már kezdenék a fűmag vetést, virágültetést, sajnos még vámiok kell, mert a föld süllyedni fog, talán utánigazításra is szükség lesz. Csupán né­hány hétről van szó — é3, addig várhatnak a virágok ia._ Hruscsov és Tito V elenj ében Nyikita Hruscsov és kísérete pénteken a déli órák­ban a szlovéniai Velen je bányavárosba érkezett. Hrus­csovot elkísérte felesége, Nyina Petrovna, fia, Szergej és leánya. Jelena, társaságában volt Andropov, az SZKP KB titkára, Jegoricgev, a moszkvai pártbizott­ság első titkára, Tolsztyikov, a párt leningrádi ipari területi első titkára és Puzanov belgrádi nagykövet. A magiasrangú szovjet vendéget jugoszláv részről elkísérte Velenjébe Tito el­nök, Rankovics alelnök, Kardelj, a nemzetgyűlés el­nöke, Krajger, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke, Miha Marinko, a Szlovén Kommunista Szövetség Központi Bizottságának tit­kára és mások, A zászló- és virágdíszt öl­tött Velanjében a vendége­ket Ludvig Malival, a vá­rosi népbizottság elnökével az élükön a helyi vezetők fogadták. Hruscsov megte­kintette a barnaszénbánya létesítményeit, a városhá­zát, a központi parkot s néhány középületet. Az utak és terek mentén ösz- szegyűlt lakosok mindenütt lelkesen köszöntötték a vendégeket. Több tízezren gyűltek ösz- sze — sokan a közeli hely­ségekből, bányákból és építkezésekről — a város főterén, a környező házak tetején és erkélyein, és az utcákban, hogy részt ve­gyenek a nagygyűlésen. Nagy tapssal éf? éljenzés­sel fogadták Hruscsovot, Titót és kíséretüket amikor délután fél kettőkor meg­érkeztek a térre. A bá­nyászzenekar a szovjet és jugoszláv himnuszt játszot­ta. Majd az egybegyűltek elénekeltek egy régi szlo­vén vendégköszöntő dalt. Ezután néhány nő verssel és virággal köszöntötte a két vezető államférfit. Hubert Maroljáknák, a velenjei bányamedence ve­zetőjének meleg üdvözlő szavai után a szovjet ven­dégek díszegyenruhás bá­nyászok kíséretében a kul- túrházba mentek, amely­nek nagytermében rövid ünnepség zajlott le. Elő­ször a bánya kultúregyüt- tese adott műsort, majd Hubert Marolják lépett a mikrofon elé s a jelenlévők viharos ünneplése és tapsa közepette jelentette be, hogy a velenjei bányame­dence kollektívája egyhan­gúlag tiszteletbeli tagjává választotta Nyikita Szerge- jevics Hruscsovot; Engedje meg, hogy ne mint magasrangú párt- és államférfit köszönéseim — mondotta a többi között Marolják, hanem mint volt bányászt, aki nagyszerű utat tett meg az októberi szocialista forradalom, a polgárháború, a szocialista építés, a honvédő háború harcain keresztül, a szocia­lizmus és kommunizmus nagy államának vezető tiszt­ségéig". Marolják ezután Hrus- csovnak bányászegyenru­hát adott át. amelyet a szovjet párt- és kormányfő meleg szavakkal köszönt meg. Hruscsov a kultúrház öl­tözőjében felvette a bá­nyászegyenruhát. majd a díszteremben rövid beszé­det mondott, összehasonlí­totta a cári idők donyec- medencei bányászainak éle­tét a szocializmust építő or­szágok bányászainak mai életével; Elismeréssel szólt a jugoszláv bányászok munkájáról és életkörülmé­nyeiről. Végül megköszönte azt a nagy megtiszteltetést, amit tiszteletbeli bányásszá választása jelent s hangoz­tatta, hogy a bányászokat testvéreinek tekinti. Beszé­dét ezzel fejezte be: — Sikereket kívánok önöknek a szocializmus és a kommunizmus győzelmé­ért folytatott munkájukban. Ezután Tito elnök üdvö­zölte Nyikita Szergejevics Hruscsovot, majd a kultúr­ház előtt felállított dísz­emelvényre mentek. Pont­ban három órakor megkez­dődött a bányászok nagy­gyűlése. A gyűlésen az ünnepélyes megnyitó után elsőként Jos zip Broz Tito mondott rövid beszédet. Ezután Nyikita Hruscsov lépett a mikrofonhoz és mondott beszédet, amelyet Bzlovén nyelven tolmácsol­tak. Beszédét többször sza­kította félbe a lelkes ün­neplés és taps. A jövő tavaszi divat előhírnökei A lakosság többségének új tavaszi ruházatáról döntenek ezekben a na­pokban az ipar és a keres­kedelem képviselői. A kon­fekcióipar 700 új ruhamo- delljéből most választják ki azokat, amelyek 1964 első negyedében nagysoro­zatban gyártásra kerülnek. A kereskedelmi szakembe­rek döntésének megköny- nyítésére, pénteken a ru­házati mintatervező válla­latnál bemutatták a kol­lekcióra legjellemzőbb 200 öltözéket. A jövő tavaszi divat elő­hírnökei jól vizsgáztak, — megnyerték a szakértők tetszését. A nők számára sok csinos, ízléses karton, vászon, műszál és gyapjú­szövet ruhát, kosztümöt terveztek. A ruhák első­sorban abban térnek el az eddigiektől, hogy kissé hosszabbodtak, a térdet takarják. A divatvonalak általában nem változtak. Ruhákon, kabátokon egy­aránt divatos nemcsak a kisgallér, hanem a katona zubbonyéhoz hasonló, mé­lyen nyújtott ékalakú gal­lér is. Részben finom pasz- tell-ámyalatú, — részben élénk napsütéses színű kel­méket választottak a női ruhákhoz. A kereskedelem képviselői válogathatnak az ismét divatos dimdlik- ből és kékfestő szoknyák­ból. A HIBA a ént a cipőben van Magyar focicipők Hondurasban — Milyen színű legyen a talp? — Santiago 62 — Üzembővítés Nemcsak átvitt értelem­ben, de valóban is felleg­várrá alakul a Mezőtúri Lábbelikészítő KTSZ. — Üjabb emelet épül 274 000 forintért az irodahelyiség tetejére, ahol műhelyt ren­deznek be az egyre bővülő termelés igényei szerint. A műhelyek egyébként most kihaltak, csak az áru­átadók dolgoztak serényen, amikor meglátogattuk a szövetkezetieket. Az elnök is közöttük volt — Hondu- rasba indítunk 416 pár labdarúgó cipőt — foga­dott bennünket. — Nem okoz gondot a termelésben az építkezés? — Nem, mert holtszezon van most. Befejeződött a fociciipők gyártása és most készítjük elő a női kor­csolyacipők gyártását, a gé­pek felszerszámozását. — Melyik ország rendel­te ezeket? — Angliának megy az el­ső hatszáz pár. Nagyon szépek lesznek, mindjárt mutatok mintadarabokat. Valóban jól mutatnak a hófehér, magasszárú cipők, oldalukon a felírás — „Rinkmaster”. — Jövőre már hokiclpő- ket is készítünk — mon­dotta az elnök, — és ezzel megszűnik a holtszezon is. Egész évben folyamatosan lesz munkánk. — Mit jelent ez terme­lésben? — Ez évben a tavalyihoz Viszonyítva száz százalékkal nőtt az exportunk. Jövőre újabb emelkedés várható. Persze, hogy nem tagad­hattuk meg örök kíváncsi­ságunkat a foci iránt és megnéztük a legújabb lab­darúgó cipőket is. Ez igen! Olyan szépek voltak közöt­tük, hogy azokban szinte öröm játszani. Legnagyobb vásárlóink az angolok. Tavaly 8000 párat vittek el. Hozzájuk ment a „Santiago 62” elnevezésű fekete, fehér szegélyes, fe­hér felcsavarozható mű­anyagstoplis cipőfajta. A „Madrid” nevű cipők piros szegéllyel készülnek. Az olaszok úgy látszik a sok szín keverését kedvelik. A fekete cipőnek előírás sze­rint piros a talpa, arany- színűek a szögek benne, kék a bélése fekete, a stop- lija, szürke á szegélye és varrása. Neve: Mantova. Érdekes, hogy szinte min­den cipőfajta orra. a régi divattal ellentétben egé­szen puha. A cipők oldalai, nyelvei laticellel béleltek. — Jut-e vajon ezekből a ,,csodacipők"-bői a magyar focistáknak is? ■— Minden fajtából a ren­delőiéi többet készítünk és a felesleget a hazai egye­sületek viszik el. — Ezek szerint nem • cipőkben van a hiba? — Nem hinném. Mi olyan jó cipőket készítünk, hogy ehhez már csak jó futbal­lista kell. Mindenesetre a mezőtú­riak nem kis sikert értek el. A magyar futballisták helyett a magyar futball- cipőnek szereztek világhír­nevet. — egy — Négymillió naptár készül Négy nyomdában — a Glóbusban, a szekszárdiban, a Játékkártyagyárban és a pécsi Szikra nyomdában — már megkezdődött a jövő évi naptárak nyomása. — 1964-re összesen négymillió naptárt adnak át a keres­kedelemnek. A naptárakhoz mintegy 1800 tonna papírt használnak fel. A zsebnap­tárak a szokásos általános tudnivalókon kívül közli k a szökőévvel kapcsolatos tudnivalókat is. A jövő évi naptárak készítése október végén fejeződik be és no­vember elején már az üz­letekbe kerülnek. A martfűi Ti­sza Cipőgyár 37/B műhelyé­ben Petromán Györgyi, Tóth Lászlóné, Kiss Mária és Mák- ros Ilona a ci­pőgyártás egyik fontos részmű­veletét végzik Bukkolnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom