Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-29 / 201. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. augusztus 29. Az amerikai négerek szabadságáért tüntetők felvonulása Hetvennégy aláíró Washingtonban Nemzetközi KALEIDOSZKÓP Moszkva, (MTI) A Pravda szerdai száma közli budapesti tudósítójá­nak interjúját Kovács 1st- ; vártnak, a kohó- és gép- I ipari miniszter első helyet­tesének, aki. a KGST-n be­lüli nemzetközi szocialista munkamegosztás jelentősé­gét méltatta a magyar gaz­dasági élet fejlődése szem­pontjából. • Athén (TASZSZ) A Bolgár Népköztársaság athéni ügyvivője felkereste Pipinelisz görög miniszter- elnököt és átnyújtotta neki a bolgár kormány válaszát arra a javaslatra, hogy a két ország közötti vitás kérdések rendezése céljából tartsanak tárgyalásokat. — Válaszában a bolgár kor­mány építőszellemű javas­latokat tett a vitás kérdé­sek rendezésére és; a két ország kapcsolatainak meg­javítására. • Párizs, (TASZSZ) Az asturiai bányászok folytatják sztrájkjukat. A felmondások és a tömeges elbocsátások sem törik meg őket. Még a francoista hi­vatalos adatok is elismerik, hogy Asturiában a bányá­szoknak több mint harminc százaléka sztrájkol jelenleg. • . Djakarta, (MTI) Az Antara indonéz hír- ügynökség „a kormányhoz közelálló körökre” hivat­kozva jelenti, hogy az in­donéz kormány szemmel láthatóan úgy döntött, nem küldi el megfigyelőit az ENSZ ténymegállapító bi­zottságába, „tekintettel az angolok által előidézett technikai nehézségekre”. • Kuala Lumpur, (Reuter) Duncan Sandys angol nemzetközösségi és gyar­matügyi miniszter szerdán Singaporeba utazott, hogy további megbeszélést foly­tasson a tervezett Malaysia államszövetség politikai ve­zetőivel. • Ankara, (AFP) A török nemzetgyűlés parlamenti bizottságot je­lölt ki, amelynek feladata, hogy vizsgálatot indítson 33 Diesel mozdonynak az Egyesült Államokban tör­ténő megvásárlásával kap­csolatos korrupció ügyében. • Koppenhága, (AP) Az atomleszerelésért küz­dő dán mozgalom 50 tag­ja kedden este fáklyás tün­tetést rendezett a francia nagykövetség épülete előtt, miközben a nagykövetségen Pompidou francia minisz­terelnök vacsorát adott Krag dán kormányfő tisz­teletére. A tüntetők jelsza­vaikban követelték, hogy Franciaország írja alá az atomcsend-egyezményt. • New York U Thant, az ENSZ fő­titkára kedden este külön- külön fogadta Szíria és Iz­rael képviselőjét. Megtár­gyalta velük az augusztus 19-i és 20-i határinciden­sekre vonatkozó palesztinai ENSZ-jelentésben foglalt javaslatokat. (AFP) • Washington, (AP) Az amerikai munkaügyi mi­nisztérium kedden közölte, hogy június után júliusban is másfél százalékkal nö­vekedtek a megélhetési költségek az Egyesült Álla­mokban. Elsősorban az élel­miszer, az üzemanyag, a különböző fogyasztási cik­kek és a szolgáltatások drá­gultak meg. Washington, (MTI) Szerdán megkezdődött a „Mrrch on Washington”, amely a polgárháború óta az Egyesült Államok törté­nelmének legnagyobb meg­mozdulása a négerek egyen­jogúsága érdekében. Kora reggeltől kezdve a különböző közlekedési eszközökön özönlöttek Wa­shingtonba a tüntetés részt­vevői. Sok fehér is jött a fővárosba. Az érkezők a Fehér Ház­tól délre, a Washington emlékmű körül lévő óriási füves térségen gyülekeztek. Tizenegy órára kb. százez­ren voltak, s ez a szám folyton növekszik. A megmozdulás irányítói felkeresték a kongresszus demokrata és republikánus párti vezetőit. ,. demokra­ták közül Mansfield sze­nátor és Mecormack, a kép­viselőház elnöke teljes tá­mogatását ígérte meg Ken­nedy polgárjogi törvény- javaslatához. A Magyar Távirati Iroda tudósítója beszélt a meg­mozdulás vezetőjével, aki az alábbiakban foglalta össze a felvonulás céljait: — A washingtoni felvo­nulás voltaképpen a kor­mányra és a kongresszusra gyakorolt nyomás újfajta módszere. Több mint egy Pontosan egy évszázada, hogy az amerikai történe­lem kimagasló alakja Abra­ham Lincoln az Amerikai Egyesült Államok elnöke az amerikai Polgárháború — Észak—Dél harca — harma­dik évében felszabadította az USA-ban élő néger rab­szolgákat. Lényegileg a né­gerkérdés megolodása kö­rül támadt viták miatt tört ki a polgárháború, mely során az Egyesült Államok két különálló államszövet­ségre szakadt szét. Az ipa­rilag jelentősen fejlett, az elvben szabad munkaerő biztosításának viszonylag haladó eszméit képviselő északi — Unionists — ál­lamokkal a néger rabszol­gamunkára alapított döntő­en mezőgazdasági jellegű, konzervatív déli — Konfö­deráció — államainak szö­vetsége állt szembe. A pol­gárháború az Uniónak jelentős anyagi és ember (370 000 halott) áldozata után a 11 államot (Alabama, Arkansas, Dél-Caroolina, Észak-Carolina, Florida, Georgia, Lousioana, Missi­ssippi, Tennessee, Texas, Virginia) egyesítő déli Kon­föderáció vereségével végző­dött. A néger rabszolgák jogi­lag felszabadultak, de a né­gerek helyzete különösen az USA déli — a volt konföde­évszázadon át leveleket ír­tunk a kongresszus tagjai­nak és meglátogattuk az elnököket. Besétáltunk a törvényhozás épületébe, ahol felhívásokat és petíció­kat nyújtottunk át. A ha­ladás azonban nagyon las­sú volt. Ma ismét a kor­mány és a kongresszus elé terjesztjük követeléseinket. Találkozunk az elnökkel és a két párt kongresszusi ve­zetőivel. De a több mint százezer felvonuló nem megy sem a kongresszus elé, sem a Fehér Házba. Ellenkezőleg: minden kép­viselőt és szenátort meghív­tunk. hogy legyen jelen gyűlésünkön és hallgassa meg követeléseinket, ame­lyek az azonnali szabadság megadására irányulnak. A több mint százezres tömeg jelenléte megmutatja, hoev változás történt a polgári logokén folyó forradalom­ban. Nem könyörögni jöt­tünk jogainkért. Felvonulá­sunk egyérzelműen kifeje­zésre juttatja, hogy azonnal munkát és szabadságot kö­vetelünk. Az eredeti terv szerint a gyülekező helyről Was­hingtoni idő szerint fél 12 órakor kellett volna a me­netnek megindulnia a Lin- coln-emlékmű, a nagygyű­lés színhelye felé. Sokan rációs államok — területén a szövetségi (központi) kormány többszöri, időn­ként katonai erővel történő beavatkozása ellenére nap­jainkig sem változott so­kat. A szinesbőrűek gazda­sági helyzetét jól jellemzi, hogy átlagjövedelmük az amerikai fehérek jövedel­mének csupán a fele; a munkanélküliség is sokkal erősebben súlytja a nége­reket. A nyilvántartásba vett néger munkások kerek 13%-a tartozik a munka- nélküliek közé, míg a fehé­reknél ez az arányszám 6%. Különösen magas — 30% — a néger fiatalok munkanélküli aránya. A négerek helyzete nem csu­pán gazdaságilag rosszabb az amerikai fehérekénél. A mindennapi élet számos te­rületén is megnyilvánul a faji diszkrimináció. Az USA Legfelsőbb Bíró­ságának 1954. évi határoza­ta ellenére az eltelt közel 10 év alatt csupán egészen minimális mértékű válto­zás tapasztalható a közös oktatás megvalósítása te­rén, Az összesített adatok szerint a déli államokban az 1962/63 tanévben a tan­köteles néger gyerekek csupán 0,07 százaléka járt a fehér tanulókkal közös tantermekbe. Alabama, Georgia, Mississippi és azonban már 11 értekor elindultak, hogy megfele­lő helyet biztosíthassanak maguknak. A felvonulók táblákat hordoztak, a fia­talok énekeltek, saz énekek refrénje ez volt: „győzni fogunk!” és „szabadságot azonnal!” A felvonulók rendkívül méltóságteljesen viselked­tek. Rendzavarásra a déli órákig nem került sor. A tüntetés egyébként annyira Washingtonra irá­nyította az egész világ fi­gyelmét, hogy az ország és a világ minden részéből több újságíró érkezett, mint Kennedy elnök beik­tatására. Washingtoni idő szerint délután két órakor kezdő­dik a nagygyűlés, ame­lyen számos szónok mond beszédet. A többi között fel fogják olvasni James Farmernak, a faji egyenlő­ség kongresszusa országos elnökének üzenetét. James Farmer jelenleg egy louisd- nal börtönben ül, azért, mert egy tüntetést vezetett. Farmer üzenetében azt ír­ta, hogy a vele együtt le­tartóztatott 132 szabadság- harcossal együtt üdvözletét küldi. Dél-Carolina államok gya­korlatilag szabotálják a kö­zös oktatás megteremtésére irányuló törekvéseket. 1962-ben Mississippiben a szavazásra jogosult néger nép 6. Alabamában 9, Vir­giniában 10, Florida, Dél- Carolina, Tennessee álla­mokban 11 százaléka volt csupán a szavazólistákra felvéve annak ellenére, hogy ezen államokban az összlakossághoz viszonyí­tott arányuk — mint tér­képünk is mutatja — ösz- szehasonlíthatatlanul ma­gasabb Valamennyi déli állam­ban a nyilvános parkok, éttermek, uszodák, szállo­dák, közlekedési eszközök használatának korlátozásá­ban is megnyilvánul a faji megkülönböztetés. Nem vé­letlen. hogy* az elmúlt év­tizedben ez államok terüle­téről mintegy 1,5 millió né­ger kényszerült kivándo­rolni és letelepedni az északi államok, illetve a Csendes-óceán parti ipari centrumok külvárosaiban, A csupán papíron meglé­vő polgári jogok tényleges gyakorlásának érdekében megindított küzdelem so­rán ez évben az USA 180 városában tüntettek a né­gerek. Ä tüntetések föld­rajzi megoszlását figyelem­Washington Az Egyesült Államok fő­városában kedden három újabb állam — Marokkó, Dahomey és Kamerun — diplomáciai képviselői Ír­ták alá az atomfegyverkí­sérletek részleges megszün­tetéséről kötött moszkvai egyezménynek az amerikai külügyminisztériumban le­tétbe helyezett példányát. Ezzel 74-re növekedett az egyezményt Washingtonban aláíróik eddigi száma. * Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden befejezte ismert politiku­sok, közéleti személyiségek és tudósok meghallgatását a moszkvai atomcsend- egyezménnyel kapcsolat­ban. A bizottság most ér­tékeli az elhangzott véle­ményeket és az azokból levont következtetéseit rö­videsen a szenátus elé ter­jesztik. Rochester Az Egyházak Világtaná­csának vezetősége kedden A dél-vietnami kormány szerdán tájékoztató jegy­be véve a déli államok né­ger lakosai (kereken 100 városban) járnak az élen. Miután az USA szinte va­lamennyi tagállamában va­lamilyen formában meg­nyilvánul a faji megkülön­böztetés, új jelenségként az északi államokban is meg­indították a négerek a Pol­gári jogokért vívott küz­delmüket és ennek kereté­ben mintegy 60 városban tüntettek. Viszonylag nyu­godt. jelenleg tüntetésektől mentes az Oregon—Űj­Mexikó—Iowa államok be­zárta háromszög területe, ahol az egyébként is ala­csony lélekszámú államok­ban a négerek százalékos aránya 0,1%—5% között mozog. Mint térképünkön is látható, az amerikai né­gerek — számuk 18 millió fő, azaz az USA összlakos­ságának kerken 10 száza­léka —. zömmel az Egye­sült Államok keleti terüle­tein élnek. A néger kérdés az Egye­sült Államok legsúlyosabb belpolitikai problémája, mélynek azonban az újon­nan függetlenné vált afri­kai államokra való tekin­tettel jelentős külpolitikai kihatása is van. Terra nyilvánosságra hozott Je­lentésében a moszkvai szerződés mellett foglalt ál­lást és hangoztatja, módot keli találni arra, hogy Franciaország és Kína is csatlakozzék a szerződés­hez. (MTI) Adenauer szeptember közepén Rómába utazik A bonni kormány szóvi­vője szerdán hivatalosan közölte, hogy Adenauer kancellár észak-olaszországi üdülésének befejeztével Ró­mába utazik. Szeptember 17-én délelőtt a pápa kihallgatáson fogad­ja majd a Vatikánban Adenauert. A kancellár szeptember 18-án Segni olasz köztársasági elnökkel és Leone miniszterelnökkel folytat majd megbeszélést. (MTI) zékben válaszolt az ame­rikai külügyminisztérium augusztus 21-i nyilatkozat tára, amelyben — mint is­meretes — Washington rosszallását fejezte ki a Diem-kormánynak, a budd­histákkal szemben alkal­mazott terror-módszerei miatt. Az amerikai kor-4 mány szerint ugyanis ez ,,akadályozza a kommuniz­mus elleni harcot Dél-Vi­etnamban.” A válaszban a Diem-kor- mány ismét kísérletet tett arra, hogy a kommunis­tákra hárítsa a felelősséget a buddhisták mozgalmáért. A Washingtonnak szárit jegyzék a továbbiakban ki­fejti, hogy „az igazi egy­házi személyeket szerzete­seknek álcázott szabotőrök váltották fel és a pagodá­kat agitációs központtá vál­toztatták”. „Az ilyen visz- szaéléseket elfogadni azzal az ürüggyel, hogy a vallás örve alatt folynak, annyit jelent, mint elfogadni, hogy az összes kommunista ge­rillák szerzetessé alakulja­nak át és az ellenálló cso­portok a pagodáikba tegyék át székhelyüket.” A dél-vietnami kormány- nyilatkozat a továbbiakban sajnálkozását fejezi ki aZ amerikai külügyminiszté­rium nyilatkozata miatt, amely — úgymond — „árt Vietnam becsületének és presztízsének”. A szovjet hadsereg külön legres alakulatának eredményes munkája Szkopjéban A földrengés sújtotta macedón fővárosban, Szkop­jéban, a katasztrófa óta ál­dozatos és eredményes munkát végez a szovjet, hadsereg egy különleges alakulata. Az egység eddig 60 000 munkaórát dolgozott, csaknem 13 000 köbméter romot takarított el, 79 csa­ládot költöztetett át új la­kóhelyére és mintegy 20 000 köbméter építőanyagot szál­lított a kőműves munkák­hoz. Egy hónapon át megfe­szített munkát végzett Szkopjéban a kedden haza­indult 50 tagú bolgár men­tőosztag is. Helyükbe most tizenhét tagú mérnök- és technikus-csoport érkezett. A macedón fővárosban egyébként még most sem nyugodott meg teljesen a földkéreg. Kedden újabb két kisebb földlökést ész­leltek. (MTI) A négerkérdés az USA-ban HAWAII 5107! ALASZKA 7*3% ■491 18 t'i y. ..;0 R E 0 0 H- jlS 12 fess' tS * 2% .AONTANA 0,8 f 0.1% \MINNESOTA^ /NORTH DAKOTAI I i kT5%\ r : 10 L «*»• I * •««GmLSSGs® 25 10,9% 13 « 5% '(221 (WISCONSIN Z I MS NEW HAMPSHI 05! 0.196 VERMONT' >1417 (tjanA) «Hst j[WY0MINf Li;.«..!! ^ Lj* i 0.7% UTAH f 40 I 2.3% I---­CO LORADO! (NEBRASKA évada/ a ,mo/1 nf.braskaU5.M.J V =ßo/i-...----s m Vfcj. \QHI0 /top 91 U .,% j -zo; i’mm.... A 8 ^MISSOURI VtcStUCKY )4 *”*I.tnu%:..“ '.......... "^ ARIZONA? I '..OKLAHOMA mQSSÁcV^S^ /MEXICO ! 1187 S%i \Z69 WÓ6 ' f^ttFuX VjßP>RHODE ISLAND jPENNSWAML-; CONNECTICUT °!Z NEW JERSEY-», v J/913%DELAWARE ftC.WA8MIHGTOH'^&0Wl.v r, M i----------~-r-UAILA8 MISSOURI vfeucit? .§ [53 " 6% SSS.S"' Y "TN0JTHCAROLINA I little Rock rT g X A 8 /TENNI \3%J> / a , *9/6 [1039/' , -“>if4LsS; >28^U,HCA ÍH CAROLINA r GEORGIA B. Birmingham-1363 M. Montgomery-1963 A fajimegkü/önbVzlefé* lUsni harc gócpontjai 1957-1963 l|0. Oxford-1962 I •i. Jackson-19631 Anigirhtcossij­6Í0 Slimitttr ■ UUa Jähen Ax agues államok lakossá­gának agy mishat v/SU- nyitott aranys í százalék í aránya „Szerzeteseknek áScázott szabotőrök“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom