Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-27 / 199. szám

Mas Köpönyegforgatók Vasárnapi sporteredmények Fusizás vagy népművelés? új JELLEGGEL... A szocialista világrend- szer létrejöttével a szocia­lista országok gazdasági együttműködésében újabb és újabb szakaszok követ­keztek, s mindegyik _ sza­kaszban nagy szerep jutott a nemzetközi kereskedelem­nek. E kereskedelem a nemzetközi munkamegosz­tás alapján fejlődik ki s egyszersmind ki is fejezi a munkamegosztás fokát, jellegét, viszont maga is Visszahat a baráti országok termelésének specializálódá­sára és a további együtt­működésre. Az első szakaszt a rövid­lejáratú kétoldali kereske­delmi megállapodások jel­lemezték. Az 50-es évek elején tértek át a hosszú­lejáratú szerződésekre, amelyekben kölcsönösen meghatározták a tervszerű gép-, nyersanyag- és egyéb szállításokat, aminek követ­keztében az egyes országok hozzákezdtek gazdasági struktúrájuk átalakításához. Üj iparágakat fejlesztettek ki, hogy teljesíteni tudják az egymás iránt vállalt ke­reskedelmi kötelezettségei­ket: Magyarország például gép- és műszeriparát fej­lesztette ki, az NDK a hen­gerelt áruk termeléséhez szükséges felszerelésekre tért rá, Lengyelország a hajóépítésre, Csehszlovákia a nehézipari gépgyártásra, ez erőművek gépegységei­nek gyártására. Bulgária és Románia régebben behoza­tallal szerzett szerszámgé­peket, ma mindkettőnek saját szerszámgépipara van, amely már exportra is ter­mel A hosszúlejáratú keres­kedelmi megállapodások egybeesnek a KGST műkö­désével, és ma már ezek kétoldalúságát felváltotta a többoldalúság. A szocialista világrendszer mai fejlődés- fokán kiszélesedett a gaz­dasági és tudományos együttműködés, a nemzet­közi szocialista munkameg­osztás rendszere, a nem­zetgazdasági tervek egybe­hangolása — és mindez új jelleget adott a nemzetközi kereskedelemnek is. Túlnyomó részben terme­lőeszközök (gépek, felszere­lés, fűtőanyag, nyersanyag) kerülnek a nemzetközi for­galomba, ami kifejezi az egyes országok iparának a specializálódását. A szocia­lista országok már fejlett iparral rendelkeznek, még azok is, amelyék ezelőtt csupán agrárországoknak számítottak; megnőtt áru­forgalmuk foka elérte a termelés fejlődésfókát. — Nemzetközi áruforgalmuk 1965-ben 1,8-szerese lesz az 1958-as évinek. Bulgária a negyedik ötéves tervben 1965-re 81%-kal emeli az 1960. évben elért külkeres­kedelmi forgalmat, az NDK 173%-kal, az 1958-as évihez mérten. Ilyen mértékben fejlődik Magyarország, Csehszlovákia, Románia külkereskedelme is. És a mennyiségi növekedéssel — a nemzetgazdasági tervek egybehangoltsága, valamint a munkamegosztás folytán — változik a kereskedelmi kapcsolatok struktúrája is. A Szovjetunió ilyen érte­lemben az 1961—65 évek­ben 450 millió rabéi érték­ben szállít Romániának gé­peket és gépsorokat (teljes gyárberendezéséket, szer­számgépeket, élelmiszer és textilipari, vegyipari, to­vábbá bányagépeket, szál­lító és útépítő felszerelést, autókat, mezőgazdasági gé­peket). Románia ezért vegy- és kőolajipari fúróberende­zéseket és belvízi forgalom­ra szánt hajókat szállít a Szovjetuniónak. Lengyelor­szág erőműberendezéseket, fúróberendezéseket, szer­szám- és fémipari gépeket, traktorokat, autót kap a Szovjetuniótól hajóért, te­her-* tartály- és személy- vagonokért, gyárberendezé­sekért. Magyarország vil- lanyerőműbe rendezéseket, vegyi és textilipari beren­dezéseket, szerszámgépeket, közlekedési eszközöket, op­tikai elektrotechnikai és műszeralfcatrészeket kap az NDK-tól, ahova Bulgária többek közt villanymotoro­kat, transzformátorokat, villanymozdonyokat szállít. Ezek a szállítások minde­nütt az illető iparág továb­bi fejlesztését, mégpedig elsősorban a műszaki szín­vonal emelését teszik lehe­tővé. Amihez hozzájárul a nyersanyagok biztosítása nemzetközileg. A nemzetközi áruforga­lom megnövekedéséhez és strukturális átalakulásához tervszerű méretekben erősí­teni kell a kereskedelem szervezeti oldalát is, a ke­reskedelmi rendszer. Új feladatok jelentkeznek a többoldalú kötelezettségek megtervezése, szabályozása és elszámolása terén. Fel kell mérni állandóan teljes pontossággal az exportlehe­tőségekben és importigé­nyekben mutatkozó változá­sokat. Ki kell dolgozni például a határidők teljesí­tésének a központi ellenőr- zésmódját. A KGST tagállamainak a nemzetköri kereskedelmi kapcsolatát perspektiviku­san bezárólag 1980-ig ter­vezték meg. A terv széles távlatokat nyit az egyes országok ipara előtt. Fel­adatuk méltó korunk tör­ténelmi jelentőségéhez: az új jellegű nemzetközi ke­reskedelemben kifejeződő nemzetközi munkamegosz­tás a szocializmus és kom­munizmus anyagi-műszaki alapját teremti meg. A. Kujbisev, a KGST titkárságának munkatársa Mongol-magyar árucsere és fizetési jegyzőkönyvet írtak alá Az együttműködés és barátság erősítése Hruscsov és Tito Brioni szigetén Ulan Bator (TASZSZ) Hétfőn Ulan Bátorban aláírták a Mongol Népköz- társaság és a Magyar Nép­köztársaság között az 1964. évi árucsereforgalmi és fi­zetési jegyzőkönyvet. A jegyzőkönyv értelmé­ben Mongólia gyapjút, ga­bona-féléket, szőrmeárut, gyapjútextiliát és más ké­szítményeket szállít Ma­gyarországnak ipari felsze­relésekért és más árukért cserébe, (MTI) Belgrád, Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósító­ja jelenti: Kéthetes jugoszláviai ma­gánlátogatása során Nyikita Szergejevics Hruscsov va­sárnap megérkezett Brioni szigetére. Ezzel útjának el­ső szakasza lezárult. Há­romnapos Brioni tartózko­dása során Hruscsov véle­ménycserét folytat Tito el­nökkel, Rankovlcs alelnök- kel, Véljko Vlahoviccsal, Vladimír Bakariccsal és más jugoszláv vezetőkkel. Hruscsov látogatása, a megérkezés pillanatától kezdve, érzékelhetően a szovjet—jugoszláv együtt­működés és barátság ösz­tönzőjévé vált. Ez volt a legfőbb jellemzője mind Hruscsov, mind Tito ed­digi beszédeinek és pohár- köszöntőinek. Mindkét államférfi egyet­ért abban, hogy a szovjet— jugoszláv kapcsolatok gyor­san, sikeresen és sokolda­lúan fejlődnek. Hruscsov A szorgalmukról ismert Béke Tsz gazdái napról napra a határban találha­tók. Hétfőn hozzáfogtak a cukorrépa szedéséhez is. A háromszáz hold termését olyan ütemben takarítják be, hogy augusz­tus 29-től kezdve napi 15 vagon répát szállíthassa­nak el. Ennek érdekében a két üzemegységben napon­ta tizennégy, később tíz holdról szedik fel a répát. A közös gazdaságban kétszáz holdon mákot ter­meltek. A termést kézzel szedték, s már el is csé­pelték. A kétszáz holdon 864 mázsa mák termett. Állandóan üzemeltetik két műtrágyaszórógépüket is. Eddig 1700 holdra szórtak műtrágyát, 400 holdra pe- r dig szervestrágyát juttat­tak. A tsz hét lánctalpas traktora is két műszak­ban dolgozik. Ötszáz holdon végeztek nyári mélyszántást, 1800 holdon pedig vetőszán­tást. A vetés még nem kezdő­dött meg. de a vetőmagot már készítik. Búzából 32 vagon a közös gazdaság vetőmag-szükséglete, 22.5 vagonnal más tsz-ek részé­re tisztították a vetőmagot. Ezt a munkát is éjjel, nap­pal végezték, s mára le is tudták. A kenderes! Vörös Cse­pel Tsz-ben mintegy negy­venen — főként asszonyok — hajladoznak a hagyma­földön. Szedik a termést, amely holdanként mint­egy 60 mázsa. Panaszkodnak a szövet­kezetiek* hogy lassan halad a kender betaka­rítása. Százhatvankét holdon ter­melték ezt a növényt, s még csak a felét vágták le, a kenderkombájn napi teljesítménye mindössze 8—10 hold. Más években 50 holdra jutott egy kender­kombájn. Most ebben a tsz-ben leeaiább háromra lenne szükség. Készítik a talajt az ősziek és tavasziak alá. Ez a munká ja most a nvolc G—35-ös, va­lamint az Sz—100-as és utalt arra, hogy ez a fejlő­dés nem volt mindig egye­nesvonalú („csak a varjak repülnek egyenesen” — je­gyezte meg tréfásan), időn­ként cikk-cakkos kitérői voltak („a történelem ka­nyargós utakon halad” — mondotta), általános irány­zata azonban a barátság és az együttműködés fokozatos erősödését mutatja. Ez az Irányzat nemcsak a két népnek, hanem a szocializ­mus ügyének, s a világ haladó és békeszerető erői­nek aZ édekeit is tükrözi. Figyelemre méltó, hogy mind Hruscsov, mind Tito kiemelte egymás nézetei minél alaposabb megisme­résének szükeségességét, mert — ahogy a jugoszláv elnök megfogalmazta — a még „meglevő véleménykü­lönbségek csak így veszít­hetik el jelentőségüket, il­letve így szűnhetnek meg fokozatosan”. Mindkét fél megelégedés­DT traktoroknak. A tizen­három gép 1500 holdon Készítette elő a talajt, s a hét folyamán megkez­dik az őszi takarmányke­verék vetését. Ezerötszáz mázsa búza és 450 mázsa őszi árpa vetőmag tisztí­tása is folyamatban van, a vetőmagot a növényvédő állomás gépei csávázzák. A rákóczifalvai Rákóczi Tsz gazdái sem panasz­kodhatnak, hogy nincs munkájuk. Mintegy hat- vanan a 150 hold mákot szeti Főiskola szeptember­ben jubileumi ünnepsége­ken emlékezik meg az ön­álló hazai kertészképzés száz éves fennállásáról. Az évforduló alkalmából hét­főn délelőtt dr. Somos András, a főiskola rektora tájékoztatta a sajtó képvi­selőit a kertészeti szakok­tatás eddigi fejlődéséről és jelenlegi helyzetéről. A kertészeti oktatás tu­lajdonképpen már 200 éves múltra tekint viszza ha­zánkban, ugyanis 1763-ban nyílt meg Pozsony mellett az első gazdasági iskola, ahol a tananyag jelentős részét alkotta a szőlészet és a borászat. Az első ön­álló kertészeti iskolát azon­ban csak 1853-ban hozta létre Entz Ferenc, a sza­badságharc neves orvosa. Ez az iskola 1860-ban vált társadalmi jellegű intéz­ménnyé, amikor az Orszá­gos Magyar Gazdasági Egyesület vette kezelésbe, vincellér- és kertészképző gyakorlati tanintézet néven kezdett működni. Az inté­zet 1863-ban, egy évszá­zaddal ezelőtt adta ki az első kertészeti okleveleket sei állapította meg azt is, hogy a Szovjetunió és Ju­goszlávia a nemzetközi kér­dések többségében azonos nézetet vall, s ez a nézet és aikcióegység a világpoli­tika fontos tényezője. Nyikita Hruscsov és kí­sérete nagy érdeklődést ta­núsít Jugoszlávia szocia­lista építése eredményeinek és tapasztalatainak megis­merése iránt. Hruscsov elvtárs útjának eddigi eredményei arra en­gednek következtetni, hogy a Brioniban most kezdődött megbeszélések még gyümöl­csözőbbé teszik a látogatást. Joggal szögezik tehát le a belgrádi lapok a szovjet párt- és kormányfő útjának, s megbeszéléseinek jelentő­ségét méltatva, hogy az ki­emelkedő helyet foglal el a jugoszláv párt- és állam vezetőinek a külföldi sze­mélyiségekkel lezajlott ez- évi találkozói között. szedik. A 30 hold dohány törése is mintegy negyven szövetkezeti gazdának ad munkát. A hét végén pedig meg­kezdődik a 200 hold cu­korrépa betakarítása is. A Rákóczi Tsz-ben 200 holdon vetőmagnak ter­melték az olajlent. Tisztí­tását és fémzárolását a szövetkezetiek végzik. A lánctalpas traktorok szántanak, készítik a mag­ágyat az ősszel földbe ke­rülő növények alá. Mai jogutódja, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola, 1943- ban alakult meg, s az ag­rártudományi egyetemhez csatolása után tíz évvel ez­előtt vált ismét önállóvá. A kertészeti termelés az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb szerepet kapott mezőgazdaságunkban, s en­nek megfelelően növekedett az okleveles szakemberek száma. A kertészeti főisko­la^ akkori jogelődjének a századfordulón mindössze 24, 1920-ban 42, s még 1940- ben is csak 92 hallgatója volt, az utóbbi években pe­dig — a nappali és levele­ző tagozaton együtt — megközelíti az ezret. Ter­mészetesen rendkívül so­kat változott, fejlődött a képzés tartalma és színvo­nala is, mégpedig nemcsak az évtizedek, hanem a leg­utóbbi évek távlatában is. Az^ önálló hazai kertész­képzés centenáriumáról szeptember 3. és 10. között nagyszabású ünnepségeken emlékeznek meg. A főisko­la tanácsának ünnepi ülé­sén külföldi és hazai dísz­doktorokat avatnak, s első ízben osztják ki az Entz Ferenc-eml ókérmeket Kennedy fogadta Dobrinyint Washington, (MTI) Kennedy elnök hétfőn fo­gadta Dobrinyint, a Szov­jetunió Moszkvából állo­máshelyére visszaérkezett nagykövetét. A látogatás 50 percig tartott. Kennedy dolgozószobájá­ból kijövet Dotorinyin azt mondotta - az újságíróknak, hogy a látogatás alkalmával átadta az elnöknek. Hrus­csov szovjet miniszterelnök üzenetét Erdélyi Éva. az Egri Dózsa úszója öt számban került az eredményhirdető dobogó legmagasabb fokára. A 10o m-es gyors, a 100 m-es pH. langó és a 400 m-es gyors­úszásban lett bajnok, vala. mint tagja volt a 4 x 100-as gyors- és a 4 x 100-as ve­gyesváltóban bajnokságot szerzett egri csapatnak. (Tu­dósítás 4, oldalon.) Népes a határ Szedik a cukorrépát Zagyvarékason — Hagymaszüret Kenderesen — Törik a dohányt Rákóczit alván Százéves az önálló hazai keriészeii szakoktatás A Kertészeti és Szőlé­Wt40 PRÖZiETARJÁt EGYESÜLJETEK? SZOLNOK M m m ^A/e4tuif% XIV. évlolyam. 199. szám. Ára 50 fillér 1963. augusztus 27„ kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom