Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)
1963-08-25 / 198. szám
1963. augusztus 25. SZOLNOK megye: néplap 7 220 kilovoltos, vagy annál) nagyobö feszültségű • 120 kilovoltos, vagy annál nagyobb feszültségű —— 120 kilovoltos, vagy annál nagyobb feszültségű ® villamos távvezeték az egyesített energiarendszer aláüomasai az aláliomás nevének kezdőbetűjével • B Budapest, Be Bertsűorf, Bi Biatysiok, Bo Bojcsinovci By Bystricany, C Craiova, 6 Giurgiu, J Jaworzno, Ke Kjtrzyn, KI Kisigmánd, Le LemeSany, Li Liskovec, Lu luduj, Ml Mikutowa, Mo Most, N NovéZamky, P Pravgyinszk, Bo Rosszá Ru Rusze, S Sajószöged, W Wroclaw, Z Zwönitz A szocialista országok egyre növekvő méretű vil- lamosenergia igényének fokozottabb és gazdaságosabb biztosítása érdekében, a kölcsönös segítség és az ' egyenjogúság szellemében a KGST XI: ülésszakán, 1959. májusában hagyták jóvá az európai tagállamok: Bulgária, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország. az NDK, Románia, valamint a Szovjetunió nyugati területei energia- rendszerének egyesítéséről szóló javaslatot: E nemzetközi energia- rendszer létrehozásának alapvető feltétele az egyes tagországok nemzeti villamostávvezeték rendszereinek egyesítése volt. A KGST államok energiarendszereinek egyesítése két szakaszban 1959—1965, illetőleg 1965—1970 között történik. Az első szakaszban több mint 20 áramelosztó transzformáló állomás és mintegy 1200 km hosszúságú 220 kilovoltos, vagy annál nagyobb feszültségű nemzetközi villamostávvezeték épül; Az egyesített energia- rendszer u. m ..gyűrűs ösz- szekapcsolás elvén alapul. Az első — és már működő — gyűrű Most—Zwönitz— Bertsdorf—Mikulowa—Jaworzno—Liskovec alállo- másokon keresztül Csehszlovákiát. az NDK-t és Lengyelországot kapcsolja Össze. Csehszlovákia Most környéki bamaszénbázisra települt hőerőművek villamosenergiájából juttat az NDK délnyugati ipari területeinek. A Német Demokratikus Köztársaság bert- sdorfi alállomásán át továbbít energiát Dél-nyugat- Lengyelország fejlődő körzeteinek. A lengyelek (a felső-sziléziai feketeszénnel üzemeltetett hőerőműveiktől nyert elektromos energiát) a .iaworznoi alállomá- son keresztül a csehszlovákiai Liskovecnek, azaz az ostravai nehézipari centrumnak adják vissza. A három állam energiaátadási mérlege ugyan kiegyenlíti egymást, de jelentős összegű önköltségcsökkentést érnek el azzal, hogy nagytávolságú villamostávvezetékek építési költségétől mentesülnek, valamint csökkentik az energiaszállításnál keletkező veszteségeket is. A második — jelenleg kiépítés alatt álló — -gyűrű a Szovjetuniót. Lengyelországot. Csehszlovákiát és Magyarországot köti össze, s ehhez csatlakozik Románia és Bulgária energia- rendszere is. E második gyűrű egyik legfontosabb létesítménye a Szovjetunió által épített és üzemeltetett munkácsi áramelosztó alállomás. Bulgária, Csehszlovákia Románia és Magyarország az üzemeltetés költségei 4/5. részében egyenlő mértékben osztozik és azt megtéríti a Szovjetuniónak. Már elkészült a Sajószöged—Mu- kacsevo (Munkács) közötti bekötővezeték, s jelenleg a Lemesany és Munkács, valamint a Ludus (Marosludas) és Munkács közötti magasfeszültségű bekötő villamostávvezetéket szerelik. A szocialista államok energiatermelése rohamosan növekszik. A KGST- tagok — Szovjetunió nélkül — összesített villamosenergia termelése az 1950- es 44,1 milliárd kilowattórához viszonyítva 1960-ban 114,2 milliárd kilowattóra volt, 1962-re 134,5 milliárd kw órára növekedett és 1965-re pedig eléri a 181 milliárd kw órát. Ennek ellenére több ország, így elsősorban Bulgária, Csehszlovákia és Magyarország energiaszükségletének biz- " tosítása érdekében elektromos energiát importál. A második gyűrű feladatai közé tartozik, hogy nagymennyiségű villamosenergiát a leggazdaságosabb módon juttasson el az energiát igénylő országok számára. A Szovjetunió Bulgáriának 0,6 milliárd kw órányi, Magyarországnak pedig mintegy 1 rrtilli- árd kw órányi villamos- energiát ad. Ugyancsak jelentős, mintegy 2 milliárd kw órányi Csehszlovákia importenergia igénye is. A gyűrűs kapcsolás elvének alapján a Szovjetunió a Bulgáriának juttatandó energiamennyiséget Munkácsról Ludas-ra továbbítja. A kapott energiát Észak-Romániában használják fel, míg Románia déli körzeteiből a Craiova— Bojcsinovci alállomások közbeiktatásával adja át Bulgáriának az eredetileg a Szovjetuniótól kapott energiát. A már említett előnyökön kívül az energiarendszerek egyesítése további gazdasági kihatásokkal is jár. Az úgynevezett önálló energiarendszerekben 10—12%-nyi kapacitástartalékot kell biztosítani. Az egyesítés következtében a kapacitástartalékok felére, harmadára csökkenthetők le, ennek megfelelően az erőművekre és távvezetékekre fordított beruházások összege is csökken. Miután a tagállamok földrajzi helyzetüknél fogva különböző időzónába tartoznak, az áramfogyasztási csúcsórák is más-más időpontban jelennek meg. Az egyesítés következtében az energia- rendszer tagjai egymást a csúcsidőkben villamosenergiával kisegíthetik. Az egyesített energia- rendszer leggazdaságosabb kihasználását és a technikai együttműködést az ez évben Prágában felállított központi diszpécser-szolgálat irányítja. Az energiarendszerek egyesítésével elért megtakarítás kétszeresen meghaladja a nemzetközi összekötő távvezetékek építésére fordított összeget; az energiakapacitás terén a megtakarítás összege hozzávetőlegesen 1 milliárd kilowattra becsülhető. Egy világ, ami elválaszt tőle Pórtelky Magda kibontotta a fővárosból érkezett csomagot; Örömúj jongva próbálta fel a nagyszerű estélyi ruhát, s megcsodálta szép fiatal mamájának ugyancsak ekkor érkezett ruhacsodáját. Szépek váltak, fiatalok; A nagymama, a család feje elnéző mosollyal figyelte őket. Drága volt a két ruha, ötszáz békebeli forint! De hát megérte. Hiszen ez a ruha fegyver. Ezzel kell harcba indulnia a két nőnek. Harcba a férjhezmené- sért, hogy minél jobb „partit” találjanak, a hozomány révén jogot kapjanak arra, hogy őket egy életen át eltartsa a férfi. Mert a válás az botrány, pláne kisvárosban. erkölcsi hullává teszi az az asszonyt, még ha százszor is igaza lenne. Meg mit is csináljon? Nem ért semmihez. Kaffka Margit regényalakja Magda, a szép és tisztalelkű, de ízzig-vérig kora, a XIX; század végének gyermeke szerencsétlenné lett, mert ilyen volt a közszellem, mert társadalma a nő tiszteletét csak külsőségekben engedte kifejezésre jutni, Pórtelky Magda a regény elején és végén fáradt, korán megöregedett, ötvenéves asszony. Leányaiban, unokáiban kívánja látni azt a bátor, szabad ász- szony-tipust, amelyik megáll a saját lábán, amelyiknek nem kell idő előtt férjhez mennie, „kértek, hát adtalak” anyai áldás mellett a kenyérért,. meg hogy ne maradjon pártában. Amelyiknél nem a hozomány nagysága dönti el, ki lesz a férj, s a boldogságot nem talekkönyv kivonatával mérik. Elindultam hát megkeresni Pórtelky Magda unokáit; Strandon, munkahelyen. anyakönyvek lapjain, ügyészi szobában. Szeretnék elbeszélni az olvasónak néhányat e találkozások közül. A strandon R. Ildi gimnazista. Karcsún, bamárasülten nyújtózik végig a napon; Ebben az elengedett mozdulatban Múltheti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. kérdés: 24 óra 2. kérdés: dán 3. kérdés: 100 Ft 4. kérdés: Bécs 5. kérdés: Liszt 6. kérdés: 50% (csak tsz-eknek) Könyvjutalmat nyertek: Győré Imréné Jászberény, Róka u. 7., Dér Mária Szolnok, Szabadság tér 3., Schvajda István Tiszaföldvár, Tanácsháza, Pazsa Imre Szolnok, Madách u» 1&. benne van a könnyedség, a fesztelenség, az ifjú női test szépségének magától- értetődő kitárulkozása a nap, a fény felé. — Olvastam a Színek és évek>-eit. Nagyon szép könyv. Csak valahogy, mintha ezer év választana el attól a szegény Magditól. Nagyanyám mesélt ilyent, akit feleségül kényszerítettek a nagyapámhoz, hogy aztán öt gyereket szülve a kisparaszti gazdaság robo- tosa legyen élete végéig; Hát nem volt azoknak a lányoknak szavuk? Nem beszéltek őszintén az anyjukkal? Miért? Mi bajuk lett volna? — Én még nem választottam, fiatal vagyok, ráérek; Bár nem tagadom, van egy fiú, aki iránt vonzódom, de még egyáltalán nem biztos, hogy hozzámegyek. Egy biztos: ha valaha férjhez megyek, azt csak a kölcsönös vonzalom fogja meghatározni. Egyébként ráérek. A szüleim is azt mondják. Majd ha megállók a saját lábamon, állásom lesz, akkor döntök; Belőlem nem lesz Pórtelky Magdi. így mondja: Magdi. Mint régi jóismerős, úgy hangzik az ajkáról a név. Jó ismerősé. akit sajnál, de nem járja az 6 útját. Nem is érti egészen. Tizenhét éves. Ma, 1963-ban. Holtomiglan — holtodiglan Földszintes épület a jászapáti tanácsháza. S hűvös szobában dolgozik Gy. István, az anyakönyvvezető. Majdnem öt éve, hogy elfoglalta helyét a nagy tölgyfaasztal mögött, nemzetiszínű vállszalaggal, hogy összekösse az emberi sorsokat. Sokról árulkodik az általa fellapozott anyakönyv. Arról, hogy a nők között egyre több a kereső, hogy sok a bérszámfejtő, növényápoló, segédmunkás, pedagógus. Hogy az úgynevezett érdekházasság, amikor a szülő kényszerítette a lányt, vagy anyagiak miatt kénytelen volt megalkudni, ma már egyre ritkább eset. — Tessék, itt az utolsó “bejegyzés: július 27-én B. Ilona általános iskolai tanár. Kedves, öntudatos lány, nem féltem. Ez szerelmi házasság. Az olyan, mint ez — mutat egy másik bejegyzést — ahol harmincnégy év a korkülönbség a férfi javára és azóta szét is mentek, ma már szinte teljesen egyedülálló eset. — A hozomány? Ma már egyre kevéssé játszik szerepet. A fiatalok megállnak a maguk lábán. Nézze, például ennél a házasságnál a nő az esküvő után kezdett dolgozni. Most másféléves házasok és már van egy szép házhelyük, rövidesen építeni fognak. — Meggondoltabban kötik a mai házasságokat. A községben fiatalkorúak által kötött házasság 59 óta nem volt. Az ezt megelőző három évben mindössze ötöt. A házasságok ma mar nem az égben köttetnek — mint ahogy azelőtt szemforgatva állították, még Az érdekházasságokról is — hanem a földön. lomban van, a felnőttek Is szeretik. Azt nem tapasztaltam, hogy bárkinél is különös lelki emóciót okozott volna, az irodalmi élményen kívüL Más világban élünk. — Jövendőbelijét maga választotta? — Természetesen — mondja és nagyon meglepődik a kérdésen. Az önállóság A szolnoki ügyészség kis dolgozószobájában F. Fe- rencné ügyész elémteszi az elmúlt félévi jogerős váló- peres ítéletek dossziéját. Van vagy félkiló, pedig vékony másolópapírra rögzítették a sok félresikerült emberi sors történetét. — Hogyan látja az ügyésznő Kaffka Margit hősnőjének utódait? — Nem tűrnek már az asszonyok. Sok olyan bontóper kerül a bíróságok elé, amelyekben azelőtt „néma csend” volt. Az asz- szony nem tűri, ha a férje iszákos és keresetét alkoholra költi. Nem tűri, hogy tettleg bántalmazzák, hogy elhanyagolják, hogy férje Idegen nőkkel létesítsen kapcsolatokat. Az elénk kerülő perekben ezek a leggyakoribbak. Nézze meg az iratokat és okuljon belőlük; persze nevek nélkül. Dr. F. Ferencné meglepő fordulattal folytatja. — Azért sok az olyan válás, amely azt bizonyítja, akadnak meggondolatlan fiatalok. Csak párt választanak és nem egész életre szóló társat. A mámor elszáll, és jön a válóper. Nem értjük meg egymást, elhidegültünk — mondják ezek a fiúk, lányok. S ha. egyre kevesebb az olyan válóper, ahol a szülők akarata miatt, a férjhezmené- si kényszer hatására romlik meg a házasság, sajnos, egyre több a meggondolatlan, elhamarkodott házasság. Ez pedig az árnyoldala a fiatalok szabadságának, önállóságának. Beszéljünk a szülővel is Csak irodalmi élmény A jászberényi könyvtár fiatal könyvtárosnője előtt ülök. Csöpi — így becézik — fejből sorolja az adatokat: A Kaffka-könyv kötele^ ző olvasmány a gimnáziumban. A hét meglévő példány szünet nélkül forgaA mama, ez esetben két felnőtt lány mamája, megkért arra, ne írjuk ki se nevét, se foglalkozását. Őszhajú, pirospozsgás kisiparos-feleség. Lányait szépen járatta, taníttatta. Egyikük már férjnél van, a másik még csak udvarol- tat magának. Húszéves, és ,,ilyenkor a lány még válogat” — ahogyan , a sláger mondja. — Én nem szóltam bele a lányaim életébe. Legalább is nem úgy, ahogyan azt az a regényhősnő csinálta, akiről az elvtárs beszélt. Megbeszéltünk mi mindent, el is mondtam a véleményemet, a kisebbiknél sem rejtem véka alá, ha nem tetszik az udvarló. De én ennél a határnál megállók. * Száznyolc pedagógus eskütételén vettem részt a közelmúltban. Nyolcvan százalékuk nő. Fiatal lányok és asszonyok, házaspárok, akik együtt indulnak, magányos lányok, akik még csak várnak az igazira. Van-e köztük olyan, akit hasonlíthatnék a Színek és Évek hősnőjéhez? így ahogy elnézem őket, nem hiszek. Az biztos, hogy élnek még „eladó” lányok, gondosan nevelt üvegházi virágok. De a klíma megváltozott. Ma már ritka dolog az üvegkalitka, egyre inkább emberré lesz a lány, emberré az ember. S az elsüllyedt világot egyre in* kább már csak a negyedikesek kötelező olvasmánya zárja magába. Hernádi Tibor REJTVÉNYPÁLYAZAT 4 4 , ' Beküldendő augusztus 30-ig forduló szelvény Kérdések: Válaszok: 1. Milyen biztosítást népszerűsítenek a Magyar Posta által megjelentetett élet baleset tűz biztosítási tárgyú bélyegek?__________________________________________ 2. Ki írta Az isten és r.z p tőfi Vörös- B ... ördög című költeményt? _________marthy_______ 3. Mennyi az évi líja a postán köthető kerékpár- 10 Ft 15 Ft 25 Ft biztosításnak? __________'___________________ 4. Mennyi a Néplap negyed- _ évi előfizetési díja? ^3 ^t 48 Ft 52 Ft 5. Kire vagy mire vonatko- vezető- idegen zik a kötelező szavatos- gépjár- re és a szemesági biztosítá? műre bent lyek ka__________________________________ülőre rára 6. Ki vezette győzelemre K1 k B Dam1849 tavaszán a szolnoki ff™, janich csatát?___________________György József János A megfelelőnek tartott választ kérjük aláhúzni. A pályázó neve: ........................................................... Po ntos címe: .................................................................. (K érjük olvashatóan kitölteni.)
