Szolnok Megyei Néplap, 1963. augusztus (14. évfolyam, 179-203. szám)

1963-08-02 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK Jk / * m A MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA J XIV. évfolyam, 179. szám. Ara 50 fillér 1963. augusztus 2, péntek. A Budapesti Szovjet Nagykövetség munkatársainak látogatása Karcagon (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése.) Csütörtökön vendégek érkeztek Szolnok megyébe. A Szovjetunió budapesti nagykövetségének mezcfeazdasági ataséja, D. A. Raimbekov és V, I. Puntusz elvtársak. Dél­előtt a megyeszékhelyen a párt megyebizottságának székházában Csáki István, az MSZMP Központi Bizott­ságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára, Vá- czj Sándor és Kökény István, a Szolnok megyei párt- bizottság titkárai fogadták a látogatókat. A megyét rövid mondatokban Csáki elvtárs mutatta be. Ismerkedés után Karcag termelőszövetkezeti városba indultak szovjet ba­rátaink. Útjukra Csáki István és Kökény István kísérték el őket. Karcagon a városi pártbizottság székházában Kovács István, a karcagi pártbizottság első titkára, Böjti János, Karcag város tanács vb. elnöke. Kovács Mihály, a Béke Termelőszövetkezet elnöke üdvözölte őket elsőnek. Közlemény az atomfegyver- kísérletek eltiltásáról szóló szerződés aláírásáról A bemutatkozás után a vendégek - érdeklődésére Kovács István városi párt­titkár mutatta be azt a várost, amelyet 1958. ápri­lisában Hruscsov elvtárs meglátogatott és azóta is több ízben érdeklődött már a nagykun városról. Kovács elvtárs vázolta a látogatók­nak az öt termelőszövetke­zet: a Lenin, Május 1, Bé­ke, Dimitrov és a Novem­ber 7 kojös gazdaságok ki­alakulásának, gazdálkodá­sának történeté Érdeklődéssel hallgatták, hogy nem is olyan rég ín még a 67 ezer holdas kar­cagi határban harminckét termelőszövetkezeti csoport és termelőszövetkezet gaz­dálkodott, s mostanra pe­dig öt közös gazdaságban dolgozik a három és félezer karcagi szövetkezeti pa­raszt ember. Elismeréssel hallották, hogy a karcagi szövetkezetekben igen sok a fiatal fiú és lány. A ter­melőszövetkezetekben dol­gozók átlag életkora — a nyugdíjasokkal együtt — sem éri el a negyven évet. Mindjárt meg is kérdezték, milyen művelődési és szó­rakozási lehetőségeket biz­tosítanak Karcagon a szö­vetkezeti gazdáknak? Ko­vács István városi titkár válaszában érdekes kezde­ményezésről számolt be. A karcagi közös gazdaságok­ban kihelyezett általános iskolák működtek elég nagyszámú hallgatósággal; s az érdeklődésre jellemző, hogy még a hetvenkét éves nyugdíjas Cseke bácsi is elvégezte az általános isko­la nyolc osztályát. Örültek a vendégek Ko­vács elvtárs bejelentésé­nek, miszerint Karcag öt termelőszövetkezetében het­venöt olyan mezőgazdasági szakember dolgozik, akik­nek technikumi, vagy egye­temi végzettsége van. A vendégek külön érdek­lődésére elmondották a vá­ros vezetői, hogy nagyot fejlődött Karcagon a ku­korica, silókukorica ter­mesztés, amelyre 1958-ban Hruscsov elvtárs agitált legjobban, sőt az SZKP Központi Bizottságának el­ső titkára többet is tett az egyszerű meggyőzésnél, hi­szen látogatása után nem sokkal. vetőgépeket, szovjet kukoricafajtákat küldött Karcagnak és elküldte ta­pasztalatait átadni Sev- csenko akadémikust, a hír­neves szovjet kukorica-ter­mesztőt. A gépek kezelésé­nek betanítására még Mel- nyicsenko ukrán traktoros is eljutott a Nagykunságba. — Mindezek beszédes szá­mok és tények arról, hogy Karcagon nem üres szó az erősödő magyar—szovjet barátság. A városi pártbizottságon történt tájékoztató után a vendégek és kísérői terep­járó gépkocsikba szálltak, hogy megtekintsék a nagy karcagi határt. Itt csatla­kozott hozzájuk Bereczki Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság osztályvezető­je és Nagy Tibor, a karca­gi Május 1 Termelőszövet­kezet elnöke. A budapesti szovjet nagykövetség mun­katársai elsőnek a Béke Termelőszövetkezet cseme­tekerti kukoricatáblájában nézelődtek és nyilatkoztak elismerően a Martonvásári 1-es kukoricafajta ígérkező terméséről. Majd Tilalmas következett az úton. Itt az Öntözött cukorrépa és az ugyancsak öntözött silóku­korica váltotta ki a látoga­tók jc hangulatát.. A Béke közös gazdaság bereki üzemegységében — ahol 1958-ban Hruscsov elvtárs is járt — Kovács Mihály tsz elnök kalauzo­lása közben a szarvasmar­hatenyészetet tanulmányoz­ták. A Béke Termelőszövetke­zet látogatása után a bere­ki gyógy- és. strandfürdőt % tekintették meg, sétálgatás közben mondták el a város vezetői — amit egyébként a vendégek saját szemük­kel láttak — mennyire meggyorsult a jóhírnevű fürdőtelep építése, csinosí­tása. Innen a Lenin Termelő- szövetkezet határán át a Május 1 szövetkezeti gaz­daság birtokára vitt a szovjet vendégek és kísé­retük útja. Az I-es üzem­egységben a TBC-mentes tehénállomány kialakításá­nak módszeréről kérdezős­ködtek, majd Nagy Tibor tsz elnök vezetésével a ll­es üzemegységben a nö­vénytermesztést tekintették meg. (Lapzártakor a szovjet nagykövetség munkatársai­nak karcagi látogatása még tart.) Moszkva (TASZSZ) Moszkvában hivatalosan bejelentették a követke­zőt: — A létrejött megegye­zés értelmében a légköri, világűrbeli és a vízalatti atomfegyverkísérletek el­tiltásáról szóló és július 25-én parafáit szerződés aláírására augusztus 5-én kerül sor Moszkvában. — A szerződés aláírásá­ra Moszkvába várják Dean Rusk amerikai és Lord Beme angol külügyminisz­tert. — Az atomfegyverkísér­letek eltiltásáról szóló Szerdán a felhőzet felsza­kadozott, újabb esőzést már sehonnan nem jelentettek. Ugyanakkor a helyi nap­sugárzás, főleg pedig Ke- let-Európa térségeiből a Kárpátokon át érkezett me­leg áramlás hatására új szerződés aláírásánál jelen lesz a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Ang­lia kormányának meghívá­sára U Thant, az ENSZ főtitkára. Közölték továbbá: — Az atomfegyverkísér­letek eltiltásáról szóló szerződés aláírására Moszk­vába érkező Dean Rusk amerikai külügyminiszter elfogadta Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kőrábbi meghívását és a szerződés aláírása után a szovjet külügyminiszter vendégeként néhány napot a Szovjetunióban tölt. felmelegedési időszak kez­dődött. A napi középhőmér­séklet szerdai szintje már csak 1.6 fokkal maradt el a normálistól. Csütörtökön további me­legedésről érkeztek jelen­tések a Meteorológiai Inté­zet központi előrejelző osz­tályára. A Dunántúlon ál­talában 29—30, a keleti országrészeken 30—31 fokig emelkedett ismét a hőmé­rők higanya, sőt Debrecen­ből és Békéscsabáról a dél­utáni órákban 32 fokot je­lentették. A legutóbbi jelentések szerint a Balaton vize, amely a július 25-én mért 27 fokról a hónap végére 20 fokig hűlt le, ismét me­legszik: csütörtökön a sió­foki megfigyelő állomás már 21 fokon felüli víz­hőmérsékletet mért. Pénteken előreláthatóan országszerte 30 fok körüli maximumok alakulnak ki, az alföldi megyékben való­színűleg éléri a 32 fokot is. Újabb csapadékra igen ke­vés a kilátás, legfeljebb szórványosan lesznek ki­sebb záporok. Igaz ugyan, hogy az Ural vidékéről In­dult legutóbbi léghullámok csütörtökön 0 fokosak vol­tak, de mire elérték Moszk­va vidékét, már 20—25 fok­ra melegedtek fel, így Kö- zép-Európa felett már szin­te teljesen elveszítik az ad­dig „nedves” jellegüket. A vezsenyi Tiszamenti Tsz segítsége a skopjei földrengés károsultjainak A vezsenyi Tiszamenti Termelőszövetkezetben csü. törtökön közgyűlést tartot­tak. A közgyűlés részvétét fejezte ki a súlyos termé­szeti csapást átélt Skopje lakóinak és úgy határozott, hogy személyenként egy munkaegység értekét fel­ajánlja a tragédiát átélt város gondjainak enyhíté­sére. A szövetkezet hat­száz tagja 22 ezer forintot szavazott meg, amelyet a Vöröskereszt- címére külde­nek el: vásároljon rajta gyógyszert, ruhaneműt a betegek, a sebesültek részé­re. Kilenc méter széles út Szolnokon A Közlekedési- és Postaügyi Minisztérium beru­házási keretéből a téglagyári és kolozsvári felüljárók közötti, 4-es számú főközlekedési útvonalat a közeljö­vőben korszerűsítik. A tervek szerint bővítik annak szélességét is, — amely kész állapotban kilenc méter lesz. A munkálatok szakmai irányítását a Közúti Igaz­gatóság szolnoki kirendeltsége végzi. Kivitelező fel­adatát pedig az Útépítő Vállalat látja el. Viucze Lajos grafikai kiállítását a Szolnoki Ságvárj Endre Művelődési Házban sápról napra számos érdeklődő tekinti meg E. L. A színhely, a történet ugyanaz, csak a szereplők vál­toznak. Azok a fiatal fiúk-lányok, akik Szolnoktól Jász­berényig és Törökszentmiklóstól Kunszentmártonig a városok és községek iskoláinak ajtaján nyitnak majd. be szívdobogva az első órára. Esküt tettek tegnap délelőtt a megyei tanács nagy­termében száznyolcan: huszonhat közép-, harminc álta­lános iskolai, négy zeneiskolai tanár, harminchat tanító és tizenkét óvónő. Sorban üdvözölték őket a pártbizottság, a tanács, a KISZ, a szakszervezet képviselői. A szavak ünnepélyesek voltak, de itt száznyolc életpálya indulásánál nem hatot­tak sem mesterkéltnek, sem frázisszerűnek. Mikor intsék jóra, szépre a fiatal embert, ha nem akkor, amikor meg­kapja beosztását és elmondja a magasztos, szavakat: „Én ... a dolgozó magyar nép fia, esküszöm...” Miről beszpl Fodor Mihály, Tóth Tibor, Bárdi Imre? Arról, amiről tapasztalatokban gazdag, életük derekán levő emberek beszélhetnek a most indulóknak: A peda­gógiai optimizmusról, az egyéni példamutatásról, a szün­telen önképzés szükségességéről, a szocializmus ügye iránti odaadásról. Szó esik a tantestületi egységről, amelyben az új, ideológiailag képzett ifjú nevelőknek fontos szerepe lesz, a szülőkkel való jó kapcsolatról, ami elengedhetetlen fel­tétele a sikeres nevelőmunkának, arról, hogy vegyék igénybe az idősebbek segítőkészségét. A KISZ bizőttság képviseletében Széplaki Katalin mond egynéhány köz­vetlen kedves mondatot arról, hogy ő is így ült néhány éve a padban, beosztására várva. Bárdi Imre, a művelődésügyi osztály vezetője felol­vassa ki, hova került. Általában mindenki oda, ahova kérte, persze csak akkor, ha ott ilyen igény volt. így aztán csak egy-két olyan fiatal akad, aki nem túlzottan örül új beosztási helyének, de a járás, vagy város kép­viselőjének kedves szavaira ők is feloldódnak. Az adminisztratív teendők, törzslapok kitöltése köz­ben került tollhegyre egy-két jellegzetes arckép: Horváth Károly és felesége egyéves házasok. Hazajöttek Mező­túrra, a leánygimnáziumba. Mindketten magyar-orosz szakosak. Kis szolgálati lakás várja őket. Azt is meg­tudom, hogy csak az asszonyka Szolnok megyei, a férj Vas megyéből követte ide párját. Nincs messze? — kérdi az újságíró, s az ifjú férj határozottan rázza meg a fejét, aztán összevillan szeme asszonyával. S ebben az össze- nézésben a felelet maradéktalanul bennefoglaltatik. Nikos Ilona Kisújszállásra került. Boldog. Ott szüle­tett, ott végezte a gimnáziumot. Most visszamegy s talán éppen abban az osztályteremben fogja a tudományba bevezetni a kisiskolásokat, ahol ő ismerkedett az ábécével. Varga Júlia érzései még tisztázatlanok. Kicsit szo­rong, inkább szeretett volna Fegyvernek helyett Kisúj­szállásra kerülni. De hát ez nem volt lehetséges. Azért abban megegyezünk: a f egy verneki apróságok éppen olyan szeretnivalók, mint a kisújszállásiak, s a gyere­keken keresztül a/ szülőkkel is hamar meg lehet barát­kozni. „Aki nevel, a haza iránti szent kötelességét telje­síti” — mondotta Kölcsey Ferenc. Kedves ifjú nevelők, ha nem is ilyen ünnepélyes szavakkal, de ugye, valahogy ilyen gondolatok fogantak meg fejetekben tegnap a nagy fehér teremben a népköztársaság címere alatt? tit « Uj felmelegedési időszak kezdődött (/ I Ma: í Földrengések, katasztrófák A Rózsabokor vendéglőtől a késdobálóig Mit lát a rendőr, ha civil? j Eltűnt egy ember Hathetes rejtvénypályázatunk

Next

/
Oldalképek
Tartalom