Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-24 / 171. szám
IM. }*Bub N smm» MRGTBI N8PIAP Aranyérmet nyert a szolnoki úttörőház tánckara öt esztendő óta minden évben egyszer Budapesten rendezik meg az úttörők országos kulturális seregszemléjét. A nagylétszámú tánccsoportok versenyébe az idén tizennégy együttes nevezett be. Közöttük a szolnokiak nagy sikerrel szerepeltek. Az együttes vezetője, Horváth Gyula erről a következőket mondta: — A szolnoki úttörőház tánckara először vett részt ezen a hagyományos találkozóm, amelyet ez évben a budapesti Központi Tisztiházban rendeztek meg. Két tánccal neveztünk be. Horváth—Sajti: Kunsági pásztortáncát és Horváth: Jászjákóhalmai táncait mutatta be eredeti népviseletben húsz fős tánckarunk az év elején alakult rajkózenekarunk kíséretével. A másnapi eredmény- hirdetésen négy aranyérmet adtak kh Határtalan örömet szerzett nekünk, hogy ezek között is az első helyet mi szereztük meg, megelőzve ezzel az érsek- csanádi úttörőket. Tudomásunk szerint mindkét együttes táncait egy későbbi időpontban a televízió is közvetíti; — Az aranyérmes tánc- csoportok július 18-án közös műsort rendeztek a Központi Tisztiház nyári helyiségének szabadtéri színpadán; Nagyon készültünk erre a díszelőadásra, mert tudtuk, hogy ott lesz Kodály Zoltán is. Boldogok vagyunk, hogy ott is nagy sikerrel szerepeltek úttörő, ink, s hogy Kodály Zoltán külön gratulált együttesünknek, különösen nagyra értékelve eredeti népitánc- gyűjtésünket A vasútépítés gépesítéséről A szocialista országok nemzetközi együttműködési szervezetének, az OSZZSD- nek egyik munkabizottsága július 23 és augusztus 3 között Budapesten tartja idei konferenciáját. A nemzetközi tanácskozáson a bolgár, csehszlovák, kínai. lengyel, német, román, szovjet és magyar szakemberek a vasútépítés és pályafenntartás gépesítéséről tárgyalnak. ÖCCSE ÁRPÁD GYŰJTEMÉNYES KIÁLLÍTÁSA Déli 12 órakor manapság nem ajánlatos az utcán járni. A hőgutától a női tűsarkok elsüllyedéséig sok minden fenyegeti az embert. S ezen a tűző napon mégis igen sokan igyekeztek szombaton Szegeden a képtár felé. Az ünnepi játékok nydtóakkordjaként a galéria tágas, világos, modern termedben megnyílt a negyedik szegedi nyári tárlat. Színvonalas, mind meny- nyiségében, mind minőségéTÜRKEVEI PILLANATKÉP Szolnoki siker Szegeden ben jelentős festő- és szobrászművészeti anyagot láthattak a megnyitásra sereg- vők. Szelest Zoltán művészettörténész, a kiállítás rendezője igen szép munkát végzett. A gazdag tematikájú és változatos előadásé képek és szobrok sokrétűen tükrözik életünket és környezetünket. A kiállított műveket olyan művészek nevei fémjelezték, mint Bemáth Aurél, Kontár Gyula, Szent- györgyi Kornél, Győri Dezső, Szabó Iván, Borsos Miklós, hogy csak találomra emeljünk ki néhányat a gazdag névsorból. A szolnoki telep festői közül Chiovini Ferenc, Baranyó Sándor, a szobrászok közül Simon Ferenc és Szabó László szerepelt a tárlaton. Büszkén könyvelhetjük el a szép szolnoki sikert: a Szeged városi tanács által kitűzött ötezer forintos első díjat Chiovind Ferenc Téli piacozók című temperája nyerte. Emellett e képét a Csongrád megyei Tanács, Tiszai szórakozások című művét a szakszervezet vette meg. A művésznek elsőként Csáki István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára gratulált. Az ünnepélyes megnyitó után a jelenlévők megtekintették a kiállítást, hosz- szan elidőztek egy-egy kép, szobor előtt. Simon Ferenc erőt sugárzó, tömör Emlékmű-terve különösen sok elismerést váltott ki. , — ht — Nem kell nyugtalankodni! A lágymányosi új lakótelep határában — a toronyházak tövében — a kelenföldi vasút] töltés előtt több ezer Skoda. Moszkvics és Trabant gépkocsi várja a vevőket Lassan bezárja kapuit a szolnoki Damjanich Múzeumban rendezett Gecse-tárlat. A kiállítás nagy közönségsikert aratott és ügy hírlik, bogy Jászberényben ]s bemutatásra kerül. A kiállítás voltaképpen nem érdemli meg a gyűjteményes jelzőt, hiszen a képek javarészét mostanában festette Gecse, s mindössze a huszas évekből találkozunk részletesebb anyaggal. I^yen körülmények között— amikor egész korszakok hiányozhatnak — csupán azért vállalkozhatunk az egész életmű felmérésére, mert a művész kora erre módot ad. Az életmű végén ugyanis mindaz visszatükröződik az alkotásokban, ami a kezdeti reményekből valóra vált. Karakter festészete Milyen pályafutást ígértek az első művek? A karakterfestészet területén feltétlenül jelentősei, erről három, hangsúlyos színekkel megfestett arckép tanúskodik (öregasszony, öregember, Női képmás). Még akkor is, ha eléggé erősen érződik rajtuk Munkácsy hatása Nemcsak az menti az iskolás vonásokat, hogy a kezdetnél még nem lehet túlzott eredetiséget várni, de az a két önarckép is, amely — bár kifejezőerőben elmaradt az említett portrék mögött — az önálló stílusnak valami Egryéhez hasonló válfajával kecsegtetett Sajnos, azonban Gecse Árpád nem maradt hű az arcképfestészethez, amely pedig tehetségének erősebbik oldalát képezte. Már a huszas években is tapasztalunk nála olyan megnyilvánulásokat amelyek a könnyebb ellenállás irányában vezetik, de azt, hogy nem vívta meg harcát egyénisége kibontakoztatásáért, mai képein láthatjuk legjobban. Ez pedig annál szomorúbb, mert kezdettől fogva olyan kiváló mesterek hatásai villannak fel Gecse képein, mint Breughel, Pál László, Van Gogh. Rous- seou, Hollósy Simon. Igazi művészet ? Nem ismerjük azokat a körülményeket, amelyek miatt Gecse Árpád tehetsége nem tudott műveltsége szintjére emelkedni. Bizonyára nem lehet mindenért a művészt hibáztatni, de mindez nem változtat azon, hogy mai képein nem találjuk a művész véleményét a világról. Éppenúgv csak megörökíti a látványt, mint egykor az Ostiai kapu című képén. Míg azonban amannak jellegtelen színei, határvonal nélkül és mégis fotografikus látásmódja akkor csak kisiklásnak látszott, ma ez már eluralkodott művészetében. Sok képén minden rajta van, minden a helyén van — csak még az a „kevés” hiányzik, ami festményét az igazi művészet rangjára emelné. Pedig mesterségbeli jártasság és életismeret dolgában fejlődött Gecse Árpád. Nyílván ennek tudható be a változatos tematika, a különféle színösszeállítások használata. A baj azonban ott kezdődhetett, hogy Gecse megelégedett művészi eszközeinek mennyiségi bővítésével s nem nagyon próbálkozott véleményét, — elemző világlátásának — eredményeit képekben kifejezni. S a Munkácsyra emlékeztető barna, a szürkés-lila, a zöld világosabb és sötétebb árnyalataira épített képek mesterségbeli erényei sem feledtethetik, hogy ritkán találkozik a néző olyan kifejező színnel, mint a Halászok kékje. Módszere Talán kicsit a gyors festési módszer is eredményezi az olykor valószínűtlen, olykor pedig szertelen színeket. Mindenesetre nem érezzük a képek mögött a lehiggadt élményt, a kifejezés ezért túlságosan közvetlen, nélkülözi a művészi áttételeket. Sajnos, ez most már a megszaporodott önarcképekre is áll, ahol még a képszerkesztési hiányosságok Is gyakrabban tűnnek elő: a legnagyobb méretű vászon beállítása például túlságosan merev, magamutogató. Mielőtt újabb bemutatásra kerülne az összeállítás, elemi követelménynek tartjuk, hogy csökkentsék benne az azonos tárgyú képeket, s csak az értékesebbeket vigyék a közönség elé. Ugyanakkor persze a közhelyesen felfogott témák — pl. mézeskalács, — eltávolítását is szükségesnek tartjuk. Tompa László Őszi csúcsforgalom nyáron A vasút az év elején a tervezettnél körülbelül három millió tonnával kevesebb árut szállított. Az igények azonban májustól olyan mértékben megnövekedtek, hogy a legnagyobb erőfeszítés szükséges a hatalmas árumennyiség elszállítására, s ezzel egyidő- ben az elmaradás pótlására. A nagy gondok ellenére a vasút dolgozói — mint már annyiszor — helytállnak. A megnövekedett feladatok következtében az a szokatlan helyzet állt elő, hogy már most nyáron, őszi csúcsforgalmat bonyolítanak le. A tavalyi őszi forgalom legerősebb hónapjában 9 419 000 tonna árut továbbítottak. A júniusi eredmény már eléri ezt a mennyiséget A dűlőútra vidám bicikliző leánycsapat hajt be. Tán hatan- nyolcan lehetnek. Egy fiú is akad közöttük. Minduntalan odahúzódik egy karcsú derék árnyékába. Erzsi, mert így hívják a lányt, lábai egyre gyorsabban váltják egymást a váz mellett. Megelőzi a többit. A fiú utána ered. Elébe kerülhetne már, de inkább mellette marad. A lány oldalt pillant. Arcán kedves, elégedett a mosoly. A kerék éles kőre fut, s ez az ösz- szecsapás szinte kiszakítja kezéből a kormányt. A következő pillanatban üldözője, már feltápászkodni segíti. Erzsi térdén jókora, poros-horzsolás. Szelíden vérzik. — Nem veszélyes — mondja neki a fiú. — Köszönöm, készen vagyunk — hallom a rendező megelégedésre valló hangját. Mert hiszen itt a kunszentmártoni határban vagyunk, ahol Komis Gábor, a Budapest Filmstúdió rendezője készíti új, egészségügyi kisfilmjét. A leirt reggeli jelenet szerepel majd az első kockákon. Miközben a stáb sze- delözködik, a rendezővel beszélgetünk. — Ez a kisfilm az Egészségügyi Minisztérium megrendelésére készül. Hézagpótló szerepe van, mert a foglalkozási betegségekről eddig csupa ipari témát feldolgozó alkotások születtek. Ez a „Nem veszélyes” című népszerű, tudományos kis- filmem lesz az első, amely a mezőgazda- sági munkások foglalkozásával járó bőrártalmakat és megelőzésüket mutatja be. — Miért éppen Szolnok megyében készíti? — Erre talán a főorvos úr válaszolhatna. A főorvos úr nem más, mint dr. Lengyel Bertalan, a Megyei Bőr- és Nemi- beteggondozó Intézet vezetője. Mint tudományos szakértő, ő is itt van a felvételeknél, a kérdésre ő válaszol. — Azért — veszi át a szót —, mert intézetünk kapta a megyék közül azt a feladatot, hogy a mező- gazdasági dolgozók foglalkozásából adódó bőrbetegségekkel és azok gondozásával kapcsolatosan végezzen tudományos munkát. Annak pedig mintegy népszerű feldolgozása ez a film. — És mi a célja? — A felvilágosítás. Részben bemutatjuk az ártalmakat, részben tanácsot adunk megelőzésükhöz. Például hogyan öltözködjenek, hogyan kell helyesen tisztálkodni és így tovább. — Kik a film szereplői? — A Zalka Máté Tsz dolgozóiból választottuk ki azokat. kik hozzájárulnak munkánkhoz. Egyetlen hivatásos művész dolgozik velünk, Kádár Flóra, a Déryné Színház tagja — világosít fel Kornis Gábor. A soronkövetkező jelenethez a műszakiak már befejezték az előkészületeket. Kornis még egyszer elpróbálja „színészeivel” a megbeszélt dolgokat, röviddel ezután kiadja a parancsot. — Csendet kérek! Felvétel! A filmbeli aratő- munkás lányok megindulnak a kamera felé. Az egyik kiválik közülük, s az aranyló keresztről felveszi a blúzát. Amint a vállára teríti, az arca fájdalmas lesz. Ezer, meg ezer apró tűszúrást érez felégett hátán. Dr. Lengyel odaszól hozzám: — íme, az egyik foglalkozási ártalom. F. P, Nem veszélyes ?!
