Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-18 / 166. szám

1963. Július 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Országos jelentőségű kezdeményezés buktatókkal Az első gyümölcs és szőlőfajta kísérleti állomás Délután négy óra. Megjelenik az első gépkocsi az AKÖV Józseí Attila utcai telephelyén. Végzett a napi munkájával. Molnár Sándor a három és félton­nás kocsi vezetője az irányító szobába siet, hátha akad estig még egy fuvar. Egy óra múlva, öt órakor már egymás után gördülnek be az üres gépkocsik. — Közülük csak kevésnek jut újabb fuvar, a vezetők nagyrésze a tankolás és a menetlevél leadása után el­indul haza. Vége a mai napnak. A kocsik is pihennek holnap reggelig. Pihenő gépkocsik — reklamáló ügyfelek Üjabb színhely a nagy­kereskedelmi vállalat. — A szállítási osztályon sű­rűn cseng a telefon: — Nem kérem, ma már nem tudjuk az árut kiszál­lítani, nincs gépkocsink. — Nem fogadhatjuk a vasúti szállítmányt, csak holnap reggel, mert nincs aki átvegye, zárva a rak­tár. — Halló, tessék. Nincs gépkocsink. — Nincs elég gépkocsink nincs, nincs. A kiáltó ellentétet a na­pi tizenkét-tizennégy órát *,pihenő” gépkocsik és a vállalatok szállítási igényei között az Autóközlekedési Vállalat legújabb intézke­dése okozta. Arról van szó ugyanis, hogy augusztus 1- től a gépkocsivezetők is teljesítménybérben dolgoz­nak Szolnokon, az eddigi fix kereset helyett. Má­justól kezdve kísérletkép­pen alapórabérüket a vég­zett teljesítmény — kilo­méter, súly — növeli és ezzel válik teljessé kerese­tük. Az eddigi kísérletek szerint májusban 292 gép­kocsivezető átlagkeresete 1933 forintról 2098 forintra emelkedett az új teljesít­ménybérezéssel. De kide­rült az is, hogy 112-nek, a kísérletben résztvevők 38.3 százalékának csökkent a keresete a régi bérezési formához képest. Méghoz­zá nem is a saját hibájuk­ból. És itt térjünk vissza az előbb vázolt ellentétre. Ráérő gépkocsivezetők Földesi Gyula, a vállalat munkaügyi osztályvezetője példákkal bizonyít: —- A MÉK amely a me­gye egyik legnagyobb fu- varoztatója a szükségesnél több gépkocsit rendel, s ezért sokszor órákig munka nélkül várnak a kocsik. Előfordulj hogy kora reggel előáll a rendelt kocsi és csak dél­tájban rakják meg. A gép­kocsivezető pedig tétlenül várakozik. Igenám, de most az új bérezés szerint így nincs meg az előírt telje­sítménye, tehát kevesebb fizetést kap. Ugyanez a helyzet több fuvaroztató féllel. — Az Üvegértékesítő Vállalatnál a hivatalos mérések szerint egy mázsa üvegáru kocsi- rakás! átlagideje öt perc volt. Az elmúlt hónapban 14 percre emelkedett, mert Célig megrakják ugyan gyorsan a kocsit egy rak­tárból, de órák telnek el, míg kisütik, hogy még mi­vel terheljék a szabad rak- teret. Nyilvánvaló, hogy az ilyen fuvaroztatók az államon kívül a gépkocsi- vezetőnek személy szerint is kárt okoznak. A gépkocsivezetők jól látják a most már zse­bükre menő hibákat. Véle­ményeikből idézünk: Kényelem az állam zsebére — Napi 16 óra az enge­délyezett munkaidőnk, — mégis csak nyolc-tízet dol­gozunk. — Miért nem szállíttat­nak a nagyobb vállalatok délután is? — Miért zárnak be olyan helyen is a raktárak dél­után 3—4 órakor, ahol nem győzik a szállítást? — Ha a magánfuvaroz­tató, vagy a kisipari szö­vetkezet estig is szállíttat, hogy ne legyen munkájá­ban fennakadás, miért nem A Malomipari és Ter­ményforgalmi Vállalat túr- kevei átvevőhelyén nagy a forgalom. Búzával rakott tehergépkocsik, vontatók várakoznak. Legtöbben a helyi Vörös Csillag Tsz-ből jöttek, de itt vannak a Táncsics Tsz gazdái is. Amíg a kisvonat tartal­mát az aknanyílásba erege­tik, a vontatósok méltatlan- kodnak: — Ügy látszik túl sok a gabona, hogy nem kell a miénk. — Miért mondják ezt? — Néhány fordulót már visszaküldték. — Miért nem veszik át a gabonát? — kérdezzük Hazánkba várják Kossuth Lajos rokonait Pár héttel ezelőtt az Or­szág-Világ című képes fo­lyóiratban érdekes írás je­lent meg Kossuth Lajos Tbilisziben élő rokonairól. A riport nagy visszhangot Váltott ki Kossuth szülőfa­lujában, a Borsod megyei Monokon. A község vezetői nőst a lakosság javaslatára elhatározták, hogy Kossuth Lajos Szovjetunióban élő rokonait szeptemberben vendégségbe hívják ha­zánkba. A kedves vendégek ér­kezése alkalmából Kossuth szülőfaluja, Monok ünnepi napokat rendez. teszi ugyanezt az állami vállalat is? A véleményeket Földesi elvtárs összegezi: A napi foglalkoztatási idő 4—5 órával kevesebb az előírt­nál, pedig ebben a statisz­tikában benne van a 24 órán át mozgó gépkocsik ideje is. A fuvaroztatók­nak is szervezettebben kell dolgozniok ahhoz, hogy a nap, mint nap elhangzó — nem győzzük a szállítást, baj van a szállítással — bírálat megszűnjék. És végül tegyük hozzá, hogy az országos jelentő­ségű kezdeményezés, a tel­jesítménybér, amely való­ban megszoríthatja a szál­lítást, több megértést és segftőszándékot érdemel minden érintett részéről. Erdélyi György Néhány évtized alatt nagyrészt kicserélődik a magyar gyümölcstermelés fajtaállománya, — állapí­tották meg a mezőgazda- sági növényfajtákkal fog­lalkozó szakemberek. A vi­lágon évente több mint ezer új gyümölcsfajtát ne­mesítenek ki, biológiailag és gazdaságilag értékesebbeket az eddigieknél, s a fejlődés­sel nekünk is lépést kell tartanunk. A mezőgazdasá­gi minősítő intézet ezért megkezdte a legfontosabb új külföldi gyümölcs- és szőlőfajták beszerzését. — Mindegyikből csak olyan mennyiséget hoznak be, amennyiből megállapítható, hogy érdemes-e a fajtát termeszteni, s ha igen, ak­kor itthon szaporítják el. Az importálás mellett most felkutatják a nálunk már meglévő, de a köztermesz- tésben még nem ismert külföldi fajtákat is A Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézetben új tí­pusú műszerekkel vizsgálják a gyermek és felnőtt cipők minőségét. Az új készülékekkel a bőr minőségvizsgála­tán és tartósságán kivfil azt is megállapítják, hogy egész­ségügyi szempontból melyik cipő formája a legjobb. Miért fordítják vissza a búza szállítmányokat? Dobra Andrást, a kiren­deltség vezetőjét — Tizennyolc százalék a nedvességtartalma, s ná­lunk a megengedett víztar­talom 16 százalék. Kétszáz­háromszáz mázsát 18 száza­lék nedvességgel veszünk át. A túlnedves gabonából csak felényit tudnánk tá­rolni — 70—80 centiméter magasan lehet teríteni. Az ilyen gabona feleslegesen foglalná el raktárterünket. A beszélgetésnél Rácz Já­nos, a Vörös Csillag Tsz főkönyvelője is jelen van. Egyetért a kirendeltség ve­zetőjével. — Valóban túl nedves a gabonánk. Esőt kaptunk, s fél napig még várni kellett volna a kombájnosoknak. — Mennyi gabonát hoz­nak be? — Hatvankét vagon adó­gabonát és 128 vagon szer­ződöttet szállítunk. 2630 hold búzánk van, melyet 14 kombájn arat és csépel. Ti­zenkét mázsás átlagot ter­veztünk, s az eddigi ter­mésátlagok azt mutatják, hogy elérjük a 13 mázsát. A telepvezető kiegészíti. — A Táncsicstól és a Bú­zakalásztól egyformán 107— 107 vagon búzát várunk. — Mennyi a befogadóké­pességük? — 348 vagon a raktárte­rünk, 150 vagonnyit sza­badtéri tárolással oldunk meg. A keverőüzembe 90 vagon takarmánygabonát veszünk át. Lassan tehát új búzával telik meg a hatalmas túr- kevei raktár is. — m. l — A lengyel kultúra hete A magyar rádió július 22-től 28-ig rendezi meg a lengyel kultúra hetét. A hét csaknem valamennyi nap­ján sugároznak műsort lengyel művészek műveiből, illetve azok közreműködé­sével. A lengyel kultúra hetének megnjdtó műsorát július 22-én, hétfőn este közvetíti a Kossuth adó. Miről tárgyaltak tegnap délelőtt a Szolnoki Városi Tanács VB és a Tiszafüredi Járási Tanács ülésén ? TEGNAP DÉLELŐTT ÜLÉST TARTOTT A SZOL­NOKI VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁ­GA ÉS UGYANCSAK E DÉLELŐTT TARTOTTA MEG SORONKÖVETKEZŐ ÜLÉSÉT A TISZAFÜREDI JÁRÁSI TANÁCS Napirenden Szolnok város közegészségügyi helyzete A megyeszékhely köz­egészségügyi helyzetéről szóló jelentést dr. Koncz József, az egészségügyi osz­tály vezetője terjesztette a végrehajtó bizottság elé, melyet egyöntetűen elfo­gadtak, hangsúlyozva, hogy e jelentés minden vonatko­zásban valóságos képet adott a város közegészség- ügyi, járványügyi helyzeté­ről. A jelentés részletesen elemzi a munkásszállások, a különböző munkahelyek, iskolák, óvodák, napközik, üzemi konyhák stb. egész­ségügyi helyzetét. Megálla­pítja, hogy a szolnoki vágóhídon a munkafolyamatok végzé­se közben lényegében ki­elégítően kezelik a termé­keket. Kívánnivalót azon­ban még mindig hagy ma­ga után az, hogy a dolgo­zók több helyen piszkos svájci sapkában végzik munkájukat. Többször meg­történik, hogy ha vágás nincs, a vágókat ugyanab­ban a munkaruhában, ugyanazon a helyen csonto­zásra állítják be. Az állati fehérjehulladék tárolása az udvar sarkában, rossz, fedő nélküli edényekben a sza­badban történik. A szolnoki tejüzemben a munkafolyamatok több­ségében közegészségügyi hiányosságok észlelhetők: a kannatisztítás nem megfe­lelő, a helyiségek folyama­tos tisztántartására nem fordítanak kellő gondot. A tejfelnek való anyagot egy alacsony, nyitott faládára terített szöveten keresztül szűrik. Ez a szűrőként al­kalmazó szövet több helyt» leér a sáros, piszkos földre. Nem kielégítő a tiszta­ság a szolnoki cnkrászuzemben sem. A műhelyekben nagy a rendetlenség. A tészták sütésére szolgáló edényeket az asztal alá bedobva hű­lik, a raktárban nem taka­rítanak eleget, a falak szennyesek. Évtizedekkel ezelőtt épült a Szolnoki Cukorgyár Jellemzője, hogy a terme­lés, a foglalkoztatott mun­kások száma állandóan nő, ugyanakkor a szociális lé­tesítmények kapacitása vál­tozatlan. Például: az egyik üzemrészben idénymunka alkalmával körülbelül két­százötven nő dolgozik, az öltözőjükben viszont, mely­nek mérete sem megfelelő, összesen huszonnégy öltö­zőszekrény van. Körülbelül háromszáz férfi munkás­nak nincs egyáltalán öltö­zője. A jelentés további része foglalkozik még az élelmi­szer üzletek egészségügyi helyzetével, a város jár­ványügyi helyzetével. A vb az előterjesztett je­lentést elfogadta és elis­merését fejezte ki az osz­tály jó munkájáért, a mély­reható, alapos egészségügyi vizsgálatokért. Ugyancsak köszönetét fejezte ki a tár­sadalmi szervezetek, — a Vöröskereszt — aktíváinak, akik sokat segítenek az egészségügyi felvilágosító munkában A járási tanács ülése Tiszafüreden délelőtt 9 órakor kezdő­dött. A tanácstagok kérdé­seinek, bejelentéseinek elő­terjesztése után került sor a lejárt idejű határozatok végrehajtásáról szóló je­lentés előterjesztésére. Ez­után Miskolczi Kálmán, a földművesszövetkezetek — igazgatósági elnöke terjesz­tette elő jelentését a járás áruellátásáról, a kereske­delmi hálózat fejlesztésé­ről. E jelentés tartalmazza, hogy az egyik tanácsülés határozatilag hívta fel a földművesszövetkezet fi­gyelmét az üzlethálózat és a raktárkapacitás növelésé­re, továbbá a vendéglátó­ipari egységek fejlesztésére. Azóta Tiszafüred községben a földművesszövetkezet két új vendéglátóipari egységet létesített, javították a rak­tározási viszonyokat és két kereskedelmi egység kor­szerűsítését megkezdték. Nagyiván községben új zöldségboltot nyitottak. Ti- szaörs községben az újtelepi részen ugyancsak megkez­dődött egy kereskedelmi és egy vendéglátóipari egység létesítése. Még ebben az évben kiscukrászda nyílik TIszaszöllős, Tiszaderzs, Ti- szaörs és Nagyiván közsé­gekben. A MESZÖV-vel egyetér­tésben 1964. évben Tisza­füred községben vendéglő és szálloda építése kezdődik. A járás földművesszövet­kezetei a kereskedelmi áru­forgalmat 84 kiskereskedel­mi üzletben bonyolítják le. Ebből 36 élelmiszer, ruhá­zati és vegyesdparcikk szak­bolt. 41 vegyesbolt, 7 pedig TÜZÉP-telep. Ezek az üzle­tek 1962. évben 85 506 000 forint értékű áruforgalmat bonyolítottak le. A tiszafüredi járási ta­nács ülése ezután a járás ötéves egészségügyi prog­ramjának eddigi végrehaj­tásáról tárgyalt, majd szó­beli előterjesztést hallgat­tak meg az 1963. évi fel­vásárlás helyzetéről. V- V. A gépálfomási igazgatók tanácskozásán napirend * a nyári talajmunka A napokban különböző fórumokon többször szó esett arról, hogy az aratás, a gabonabetakarítás ütemé­vel nem tart lépést a nyári talajmunka. Az elmaradás okainak feltárására, a szük­séges intézkedés és tenni­való megbeszélésére hívta meg a gépállomások me­gyei igazgatósága tegnap megyénk gépállomásainak igazgatóit. A tanácskozás anyagának ismertetésére visszatérünk. T Magyar fiatalok sikere A lengyelországi Wroc­law ^ban befejeződött a kö­zépiskolások immár hagyo­mányossá vált nemzetközi matematikai versenye. A középiskolások nemzetközi matematikai versenyét az idén ötödik alkalommal rendezték meg nyolc ország, a Szovjetunió, Magyaror­szág, Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és Bulgária tanulóinak részvételével. — Egy-egy országból nyolc fiatal vetélkedett az első­ségért. A nemzetközi verse­nyen az első helyezést a Szovjetunió csapata, a má­sodikat pedig a magyarok érték el. Érdemes megem­líteni* hogy a résztvevő magyar fiatalok közül mind a nyolcán helyezést kap­tak, s közülük öten máso­dik, hárman pedig a har­madik helyen végeztek. A nyolc magyar közül Lovász László, a budapesti Faze­kas gimnázium első osztá­lyos tanulója érte el a leg­kiemelkedőbb eredményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom