Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-14 / 163. szám

ä SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. július Í4. Taskentben a magyar pártkü'dctfség Szombat délelőtt az ün­nepélyesen feldíszített vnu- kovói repülőtérről Tas- kentbe utazott a magyar párt- és kormányküldött­ség Kádár Jánosnak,, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnö­kének vezetésével. A testvérországból érke­zett vendégeket Koszigin, az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Gro- miko külügyminiszter, — Szkacskov a nemzetközi gazdasági kapcsolatok ál­lami bizottságának elnöke, Szemicsasztnij, az állam­biztonsági bizottság elnö­ke, Firjubin külügyminisz­terhelyettes és Kalasnyi- kov, a moszkvai városi ta­nács végrehajtó bizottsá­gának első elnökhelyettese búcsúztatta. Jelen voltak a moszkvai magyar nagy- követség diplomáciai be­osztottai, szovjet és ma­gyar újságírók. Délelőtt tíz órakor Ká­dár János elvtárs, s a ma­gyar párt- és kormánykül­döttség többi tagja a szov­jet vezető személyiségek kíséretében az IL—18-as repülőgép feljárójához in­dult. A szovjet személyi­ségek szerencsés utat kí­vántak magyar barátaik­nak. Kádár János elvtárs és a többi vendég meleg búcsút intve a moszkvaiak­nak felszállt a repülőgépre. A repülőgép rágördült a kifutópályára, a megjelen­tek szívélyes búcsút intet­tek. felkiáltások hallatszot­tak: „Szerencsés utat!” — „Viszontlátásra!” Az IL—18-as repülőgép felemelkedett és irányt vett Taskent, Szovjet-Üz- bekisztán fővárosa felé. A Szovjetunióban teendő kőrútján Orlov külgymi- niszterhelyettes, Gyenyi- szov budapesti szovjet nagykövet, — Asztavin, a szovjet külügyminisztérium V. európai osztályának ve­zetője, Krjueskov, az SZKP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője és Karjagi, a szovjet külügy­minisztérium protokol osz­tályának helyettes vezetője kíséri a magyar párt- és kormányküldöttséget. ,A Kádár János vezette magyar párt- és kormány- küldöttség szombaton ma­gyar idő szerint déli egy órakor, taskenti helyi idő szerint este 18 órakor megérkezett az Üzbég Szo­cialista Szovjet Köztársa­ság fővárosába. A repülőt plusz 38 fokos melegben, több ezer tas­kenti dolgozó várta. Min­denütt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és az Üzbég SZSZK zászlaját lengette a szellő, a delegá­ciót Saraf Rasido, az Üz­bég Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának első titkára, Rahmankul Kur­banov, a köztársaság mi­niszterelnökét fogadta. — Ott volt a re­pülőtéren Ignatyij Novikov a minisztertanács elnökhe­lyettese, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett mű­ködő állami építésügyi bi­zottság elnöke. Ecuadorban folytatódik a haladó erők ellen indított hajsza. Az uralomra került katonai junta rendeletet ho­zott, amelynek értelmében az országban betiltják a kommunista pártot. A junta ugyanakkor azt ígéri, hogy Ifjúsági találkozó Rostock közelében Rostock (TASZSZ). A Keleti-tengeri békehét ke­retében a Rostockhoz kö­zeli Graal-Müritzben meg­tartották Dánia, Finnor­szág, Norvégia, Lengyelor­szág, a Szovjetunió és az NDK ifjúsági . szervezetei képviselőinek találkozását. A találkozó résztvevői egyhangúlag kijelentették, hogy a demokratikus ifjú­sági szervezeteknek és az egész békeszerető fiatal­tágnak támogatnia kell Hruscsov szovjet kormány­fő, Rapacki lengyel kül­ügyminiszter, Kakkonen finn elnök és Ulbricht, az NDK Államtanácsa elnö­kének javaslatait. Merényielet terveztek De Gaulle ellen Párizs, (MTI) Párizsban letartóztattak egy tíz tagú OAS bandát. A csoport vezetői Serge Fi.bre és Jacques Ferrari — Spanyolországból érkez­tek Franciaországba, s — mindketten ismert OAS- merénylők. Ferrarit tavaly novemberben gyilkosság miatt távollétében halálra ítélték. Fabre-t azzal gya­núsítják, hogy ez év már­ciusában részt vett Lafond párizsi bankár meggyilko­lásában. A rendőrség véleménye szerint az OAS-csoport azért érkezett Párizsba, — hogy a július 14-i nemzeti ünnep alkalmával merény­letet kíséreljen meg De Ga­ulle köztársasági elnök el­len. Izvesztyija kommentárja: a nyugati hatalmak és a kurd kérdés Moszkva Az Izvesztyija megálla­pítja, hogy tovább folyik a bagdadi kormány bűnös háború­ja a kurd nép ellen. A cikk írója —, aki az Izvesztyija kairói tudósító­ja —, megjegyzi, hogy az iraki kormány vezetőinek dicsekvő kijelentései elle­nére Bagdadban ma bi­Hruscsov választávirata Russellhez Moszkva, (TASZSZ). Nyikita Hruscsov vála­szolt Bertrand Russel táv­iratára, amelyben a nagy angol békeharcos sajnál­kozását fejezte ki, hogy a Szovjetunió kormánya „nem tartja többé lehetségesnek, hogy anyagi segítséget nyújtson az Egyesült Nem­zetek Szervezetének mun­kájához:’. Választáviratában Nyiki­ta Hruscsov teljes mérték­ben osztja Bertrand Rus- selnek azt a meggyőződé­sét, hogy „az Egyesült Nemzetek Szervezetének nagyjelentőségű tetteket kell végrehajtania a béke érdekében”. „Ez közvetlen kötelessége a népek iránt, ez legszebb feladata” — hangsúlyozta a szovjet kormányfő. — Úgy gondolom — ír­ja Nyikita Hruscsov — nincs szükség hangsúlyoz­ni, hogy a Szovjetunió bé­kében és barátságban akar élni minden néppel, s ezért forró óhajtása az. hogy az Egyesült Nemze­tek Szervezete eredménye­sen feleljen meg rendelte­tésének. — Teljesen tudatában vagyok annak, — írta Rus­sell — hogy a nyugati ha­talmak milyen mértékben akarják hidegháborús cé­lokra kihasználni az Egye­sült Nemzetek Szervezetét. — A nyugati hatalmak­nak épí>en ez a politikája — válaszolja Hruscsov — nemcsak akadályozza az ENSZ-et abban, hogy si­keres birkózzék meg az előtte álló feladatokkal, — hanem előidézője is az ENSZ jelenlegi nehéz hely­zetének. Az ENSZ úgyne­vezett anyagi válsága alap­jában véve nem pénzügyi, hanem politikai kérdés, — közvetlen következménye annak, hogy a nyugati ha­talmak rendszeresen meg­sértik az ENSZ alapokmá­nyát. A nyugati hatalmaik a mechanikus szavazattöbb­séggel élve megkerülik a Biztonsági Tanácsot, mint az ENSZ úgynevezett kö­zép-keleti rendkívüli fegy­veres erőinek felállítása, történt, az ENSZ kongói fegyveres erőinek felhasz­nálása esetében. Nem szükséges emlékez­tetni arra — mutat rá Hruscsov —, kit térnél a felelősség azért, hogy eze­ken a területeken olyan konfliktusok támadtak, — amelyek veszélybe sodor­ták az általános békét. — annyi bajt és szenvedést okoztak az egyiptomi és a kongói népnek. — Nekik kell tehát vi­selniük az egész anyagi fe­lelősséget az ENSZ Közép­keleti, kongói és jemeni műveleteivel kapcsolatbír, — írja Nyikita Hruscsov. — Ez az álláspont megfe­lel nemcsak az ENSZ a’ap- okmányában foglalt elvek­nek, hanem az igazságos­ság követelményeinek is. zonytalanság és vérgőzös őrület uralkodik. A baathisták, hogy meg­félemlítsék a lakosságot, egymás után gyártják az összeesküvéseket, amelyeket „lelepleznek” és „felszámolnak”. Egyre több embert végeznek ki. A lap rámutat, hogy a Szovjetuniónak a kurd kér­désben elfoglalt magatar­tása az egész emberiség tiszteletét és támogatását élvezi, a nyugati hatalmak vezetői azonban láthatólag más álláspontot foglalnak el. Az Aurore kénytelen be­ismerni, hogy a kurd kér­désben a Szovjetunió lép fel a közvélemény előtt az igazságos ügy védelmező­jének szerepében. „De vajon a nyugati ha­talmak miért tagadják meg, a kardoktól a jogos követelések támogatá­sát”? — teszi fel a kérdést az Aurore. Véleménye szerint a válasz igen egyszerű: a NATO-országok félnek, hogy megrontják kapcsola­taikat közel-keleti szövet- ségeséikkel. „Arról van szó — fűzi hozzá magyarázat­ként a lap —, hogy Török­országot és Iránt mélyen megrendítené, ha autonó­miát kellene biztosítani a kurdok számára. Ha Wa­shington, London és Párizs támogatná Barzani honfi­társait, ez arra késztetné Ankarát és Teheránt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a nyugati hatalmakkal. Ily módon a nyugati hatalmak­nak választaniuk kell saját érdekeik és a népek joga között. az új alkotmány kidolgozá­sára alkotmányozó nemzet- gyűlést hívnak össze, és ha­marosan kinevezik a köztár­saság új elnökét is. Marcos Gandara, a junta egyik tagja viszont kijelentette,, az or­szágban csak akkor állítják helyre az alkotmányos jo­gokat, ha „sikerült megfé­kezni a kommunista tevé­kenységet”. Folytatódnak a letartózta­tások is. AP-jelentés szerint Guayaquilban letartóztatták a Forradalmi Ifjúsági Szö­vetség elnevezésű baloldali szervezet öt vezetőiét. Le­tartóztatták Jósé Solis Cast- rót, a TASZSZ ecuadori tu­dósítóját is. A megdöntött kormány elnökhelyettesét, Varea Do- nosót, erős kísérettel Pana­mába szállították. Oda száműzték Arosemena ed­digi elnököt is. Acosta Yepez, a megdöntött kor­mány hadügyminisztere, aki az államcsíny idején kül­földön tartózkodott, New Yorkból szintén Panamába érkezett. A hadügyminisz­ter felveszi a kapcsolatokat a száműzött Arosemenával. Hírügynökségi jelentések szerint Venezuela megsza­kította a diplomáciai kap­csolatokat Ecuadorral. Az úgynevezett Betancourt- doktrína ugyanis hangoz­tatja, Venezuela nem ismer el egyetlen olyan rendszert sem, amely államcsíny út­ján került hatalomra. Moszkva Cirkusz művészei Száj ólban A Szolnokon vendégsze­replő Moszkva Cirkusz tag­jai szombatön ellátogattak a szajoli Vörös Csepel Tsz- be. Vágó Mihály elnök ve­zetésével megtekintették a gazdag termést ígérő sza­joli határt. A művészek, akik a napfényes Azerbajd­zsánból, Grúziából, a Szov­jetunió más köztársaságai­ból jöttek és zömmel kol­hozban dolgozó szülők gyermekei — értenek a mezőgazdasághoz — elis­meréssel szóltak a szajoli gazdák földjeiről. Jártak a kertészetben. Megnézték az öntözött ku­koricát, amelynek magas­sága már most eléri a két métert. Hosszasan elbeszél­gettek a gazdákkal, és meghívták őket az együttes előadására. A foton-rakéták A 0 mm rr rr 1 • r • jovo űrhajója Olyan korszakban élünk, amikor az emberek évez­redes csillagok felé tekintő álma mindinkább valósággá válik. A mai kémia energia- hordozó jú rakéták, rakéta­űrhajók már alkalmasak arra, hogy ezek segítségé­vel, az ember belátható időn belül ellátogasson a Holdra, a Marsra, a Vénás­ra és más bolygókra. Az ismert kémiai enregiahor- dozók lehetővé teszik, hogy az úgynevezett földi első és második kozmikus sebes­séget elérjék. Sőt, annak sincs akadálya, hogy a tu­domány mai ismeretei sze­rint legyőzzük a Nap von­zóerejét és a naprendsze­rünk elhagyásához szüksé­ges 42,4 kilométeres másod- pencenkétí szökési sebessé­get elérjük. A mai kémiai energia- hordozókkal meghajtott űr­hajókon a számítások sze­rint egy Vénusz „expedíció” oda- és visszautazása leg­alább hat hónapig tartana. A Mars bolygóra való uta­zás már több időt, kilenc hónapot venne igénybe. Tehát láthatjuk, hogy a hagyományos rakétákkal viszonylag rövid idő alatt megközelíthetjük és elér­hetjük naprendszerünk bolygóit. Ha azonban más naprendszer felé tekintünk, akkor már elképesztő „uta­zási idők” szükségességének képe bontakozik ki előt­tünk. Ha például a nap­rendszerünkön kívül a leg­közelebbi állócsillagot, az Alfa Centauri C-t akarnánk meglátogatni, akkor a má­sodpercenként 30 kilomé­teres sebességgel „utazó” űrhajónak is csaknem 40 ezer esztendőre volna szük­sége, hogy elérje az Alfa Centauri C-t. Az ilyen uta­zási időtartam — az em­ber számára, — nyilvánvaló képtelenség. A plazma meg­hajtású űrhajókról most csak annyit jegyezzünk meg: ezeknek a sebessége arra mindenesetre jó lesz, hogy naprendszerünk boly­gói között már viszonylag rövid idő alatt kényelmesen közlekedünk. Mert például a Mars legkisebb távolsága a Földtől .mindössze” 57 millió kilométer legnagyobb távolsága 380 millió kilo­méter és ezt a távolságot a plazma-hajtású űrhajóval 16 óra alatt tehetnénk meg. Tehát a Mars meglátoga­tására pontosan annyi idő­re lesz szükség, mint amennyi alatt — jelenleg — a Hungária Expressen el­juthatunk Berlinbe. A plazma meghajtású űr­hajó tehát még mindig csak naprendszerünk „belső” közlekedésének megoldására alkalmas. A naprendszeren kívül legközelebbi állócsil­lag eléréséhez még mindig 1000 esztendőre volna szük­ség. Az ember pedig nem áldozhat tizenkét-tizennégy emberöltőt azért, hogy el­jusson naprendszerünkön kívül álló csillagra. Olyan űrhajóra lesz szükség, amely „közelebb hozza”, le­rövidíti ezt a mérhetetlen távolságot. Ilyen űrhajó kalakításán, az űrhajó elméleti megala­pozásán pedig a szovjet tu­dósok már dolgoznak. A cél az, hogy olyan űrhajót készítsenek, amellyel meg­közelítsék a fény sebessé­gét. Tehát az óránkénti 1080 millió km sebessé­get. Vajon elérhető-e ez a sebesség? — És milyen ha­tóanyaggal érhető el? A szovjet tudósok ezekre a kérdésekre üzennél és az­zal válaszolnak, hogy ma­gát a fényt akarják ható­anyagnak felhasználni. Ve­gyük ezt a kérdést egy ki­csit közelebbről szemügyre. F. A. Cander szovjet tu­dós már 1924-ben felvetette azt a gondolatot, hogy a fény-nyomást fel lehetne használni hajtóanyagul. A fény ugyanis minden út­jába kerülő dologra bizo­nyos nyomást gyakorol. A fény-nyomás felhasználása annak idején azonban nem bizonyult megvalósíthatónak A fény szóródása ugyanis lehetetlenné teszi, hogy a legcsekélyebb energiát is átvegye. Cander gondolata annak idején csak gondo­lat maradt. Ez a gondolat azonban — napjainkban — a „lázeif feltalálásával, hi­hetetlen mértékben előtérbe került. Szovjet tudósok, V. Fabrikant, M. Vudinszkij és F. Butaeva most azon fáradoznak, hogy az elekt­romos rezgéseket fényrez­gésekké alakítsák. Ezek a kísérletek már elhagyták elméleti „bölcsőjüket” és kísérleti síkra terelődtek. A „lázer” tulajdonképpen olyan készülék, amelyben egy rubinrúd segítségével a nagyfrekvenciás energia a fotonokat kilövell és azok egyáltalán nem szóródó fénysugárban haladnak. A fotonfénysugámak ezt a sa­játosságát talán azzal.tud­nánk a legjobban érzékel­tetni, hogy ha bármilyen nagy erejű fényszóróval igyekeznénk például a Holdat megvilágítani, a fényszóródás következtében a Holdon semmiképpen sem látnánk fényfoltot. A iázer-fotonsugárral azonban ez a feladat megoldható. A „lázer”-ral, tehát az ener­giát igen nagy távolságban is együtt lehet tartani és ez már felhasználható ra­kétaűrhajó hajtására. A jö­vő űrhajója tehát előrelát­hatólag úgy fog működni, hogy indítására kémiai üzemanyagot használnak, azonban amint kijut a Föld vonzóerejéből „átkapcsol­nak” a fény-nyomós meg­hajtására. A „lázer” sugár ereje a jelenlegi kísérleti stádium­ban még igen csekély, azonban a szovjet tudósok véleménye szerint ez az erő a • jelenleginek sokszo­rosára növelhető. A lövő űrhajójának hajtóenergiáját íme elméletileg már kidől« gozták és a „lázer”-rel kí­sérletileg már gyakorlati eredményeket is elértek. Tókár Pét« r Újabb letartóztatások Ecuadorban Betiltották a kommunista ......... pártot — Venezu ela megszakította a diplomáciai kapcsolatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom