Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-12 / 161. szám

1963. július 12.

SZOLNOK MEGYEI NEPEA1

3

Erdész ankét a Tisza-parton

Friss hírek az aratásról, nyári munkákról

VJ BÚZÁBÓL KÉSZÜLHET A KENYÉR

Többezer holdas, gyönyörű nyárfaerdő közepén tartotta meg gyakorlati bemutatóval egybekötött nyártelepítési és gyérítési tapasztalatcseréjét a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság,. A tiszafüredi erdészet legszebb részén, a Tisza mentén hosszan elnyúló hatházi kerületben rendezett találkozóra a megyei vezetőkön és szakembereken kívül a nyírségi, békési és nógrádi erdőgazdaságok küldöttei is eljöttek.

Tegnap kaptuk a hírt, hogy a mesterszállási Űt- törő Tsz szállítja a gabonát a terményforgalmi raktárába. Eddig 1779 mázsa búzát adtak át a szövetkezetiek. Ez is bizonyítja, milyen nagy igyekezettel dolgoznak a gabonaföldeken, aratják, csépelik, tisztítják a termést, hogy mielőbb új búzát őrölhessenek a malmok.

Öt kombájn és öt aratógép vágja az Úttörő Tsz gabonáit. A kombájnosok közül Samu János és Kovács Károly, mindketten SzK—3-as géppel dolgoznak, bizonyult legjobbnak, de a Samu brigád valamennyi tagját elismerés és dicséret illetheti szorgalmáért. Bíró József például aratógépével már több mint száz hold gabonát vágott le. Jórészt a derék traktorosok érdeme, hogy az 1750 hold búzából 650 holdat már learattak. Vágják az őszi árpát is. Mind a 400 hold termését vetőmagnak szánja a termelőszövetkezet, hiszen sok közös gazdaságban most még a vetőmag sem terem meg, kifagyott, kipusztult a kemény télen.

A 79 holdon termelt San Past ore búzát Is kombájnnal takarították be. Így már a termésátlagot is ismerik, 13,11 mázsájával fizetett az olasz búza.

Az Úttörő Tsz-ben 2450 hold termése vár betakarításra. A jól megszervezett aratással egyidőtoem a ta- lajmunktához is hozzáfogtak a szövetkezetek. K»t. DT éjjel pappal a tarlóhántást végzi. Eddig már 110 holdon tudták le ezt a munkát. Hozzáfogtak a nyári mélyszántáshoz is, igaz ebből még csak tíz hold a teljesítmény, de napról napra szaporodik a felszántott Süld.

Aratnak, csépelnek Tisza püspökiben

A község egyik termelő- szövetkezetében , a Győzelem Tsz-ben néhány napja kezdődött meg az aratás. Eddig 80 hold búzát és 30 hold tavaszi árpát vágtak le. Egy kombájn és egy aratógép fogyasztotta eddig a lábon álló termést, de most még egy kombájnt kapnak a Törökszentmiklósi Gépállomástól, mégpedig nagyteljesítményű

SzK—4-est. Ha mind a

három gép rendesen üzemel, a szövetkezetiek számítása szerint tíz nap múlva már azt jelenthetik, hogy befejezték az aratást.

szánt. Eddig 40 hold nyári mélyszántást végeztek és tíz hold tarlóhántást. Ez utóbbi is többre haladt volna már, de a tavaszi árpát lucernával vetették

Marton Tibor elvtárs, a Szolnok megyei Erdőgazdaság igazgatója mondott rövid megnyitó beszédet, majd meghívott előadójuknak, dr. Tóth Béla kandidátusnak adta át a szót.

A felhasználástól és fajtától függően az erdészetek különböző nevelési módot alkalmaznak a nyár telepítéseknél.

Elsőrendű iparifát példáAz első negyedév végén nem nagyon volt biztató a kép a szolnoki AKÖV-nél. A tél okozta szállítási, közlekedési nehézségek meghiúsították előírt ' tervük teljesítését. A második negyedévben a legfonosabb feladat az elmaradás megszüntetése volt. Súlyszállítási tervük kivételével, ahol a legnagyobb volt az elmaradás, minden tervfeladatukat teljesítették. A ■súlyszállításban is közel 50 000 tonnát törlesztettek a 100 000 tonnás elmaradás, ból. Raksúly kihasználási tervük teljesítésében pedig országos viszonylatban is a legmagasabb százalékot érték el.

Az eredmények értékét növeli, hogy a II. negyedévben is objektív nehézségeik voltak. Áprilisban 22, májusban 9 gépkocsival volt kevesebbjük az előírtnál;

A rakodás gépesítésével lényegesen csökkent a rakodási, tehát holt idejük is. Átlagban két perc alatt végezték egy mázsa anyag felVersenyben a

j

Az állami gazdaságok aratói között egészséges, lüktető versengés alakult ki. Az SZK—3 és SZK—4 kombájnnal dolgozók három legjobbja — Rojkó János, Füri György, Szlávik János — a Héki Állami Gazdaság munkása. Szerdáig valamennyien kétezerül csak hosszú vágáskorú fákból kapunk. Erre a célra legmegfelelőbb a korai nyár, melyet az optimális termőhelyre telepítve harminc-negyven évig nevelünk. Ahol nincs elég kedvező nyár termőhely, ott célszerűbb óriási nyárfajtát termeszteni, ami 12— 15 év elteltével nagyobb mennyiségű faanyagot bizilletve lerakását a gépkocsikra.

Az elmaradás megszüntetésében és a terv teljesíté- ben a legnagyobb szerep a szocialista brigádoknak jutott. A vállalat dolgozóinak; megközelítően a fele, 969 fő 92 brigádban küzd a szocialista cím elnyeréséért. A brigádok napi munkájuk végzésén kívül összesen 13 000 óra társadalmi munkát is elvégeznek az év folyamán. Ennek egy részében részt vesznek az úttörőváros építésében, a vállalat parkosításában és a brigádok egymásnak is segítenek a családi házak építésében, tatarozásában. A műszaki és szellemi dolgozókból alakult brigádok egy év alatt összesen 65 újítással segítik a vállalatot. A brigádoknak mintegy kétharmad része állami oktatáson, szakmai továbbképzésen vesz részt;

A vállalat vezetőinek véleménye szerint a második félév teljesítésének is alapvető biztosítéka az eleven, hatékony szocialista brigád mozgalom.

kombájnosok

nél több métermázsa gabonát csépeltek el. Az AC— 400-asok versenyében Vass András és Pető Ferenc a Szenttamási Állami - Gazdaság tekintélyét öregbítette. Említésre méltó eredményt ért el rendrearatógéppel a Jászsági Állami Gazdaság két dolgozója: Takács József és Pató Antal.

tosít, elsősorban a farost és

papíripar részére.

Mindkét típusnál fontos az arányos, jól záródó telepítés, hogy az állomány valamennyi egyede elegendő fényhez jusson.. Vegyes állományoknál a hamarabb kitermelésre kerülő óriás nyár nem zavarja a közételepített korai nyár fejlődését, s a terület hozama viszont jelentősen emelkedik. A korona kialakítás, talajápolás mellett a nyá- rasokat két-három évenként gyéríteni kell. Hosszú vágáskorú állományoknál a huszadik évre alakítják ki a végleges hálózatot. Ahol korábban elhanyagolják ezt a munkát, és húsz óv után próbálják pótolni, ott már ezzel nem érnek el nagyobb fatömeget. A hat- házi kerületben is láttunk ilyen erdőt, ahol évenkénti fanövedék nem haladta meg a 17 köbmétert, pedig azon termőhelyen negyven is elérhető volna.

Az ankét következő részében Termann István, az erdőgazdaság főmérnöke számolt be a hatházi erdészkerületben végzett gazdaságossági számításokról. Az alapul vett harminchárom éves 229 korai nyár felbecsült jelenlegi fatömegéből több, mint nyolcszázezer forint összbevétel várható. A számítások eredményei szerint a főmérnök elvtárs, mindjárt elmondta, hogy hektáronként milyen deviza hozamot jelent ez dollárban. Alig haladja meg a harminc forintot a „deviza kitermelési mutató” mely arra utal, hogy hány forintot költött az erdészet egy dollár értékű faanyag előállítására.

Ártereinken a nyárfa fizet a legtöbbet, mégis sok helyen bevetik kukoricával, ami az árvíz miatt későn kerülhet a földbe és keveset terem. Még a kedvező talajban termesztett kukorica deviza értéke sem haladja meg hektáronként a 150 dollárt, ellentétben a nemes nyárral, amelynek átlagos hozama 759 dollár hektáronként.

Az előadásokat követően a résztvevők megnézték a környező, újtelepítésű erdőket, melyről maguk is elmondták véleményüket. Utána a tiszaparti táborhelyen halászlé, a vízen pedig könnyű csónakok várták a vendégeket. A késő délutáni órákban ért véget az erdészek jól sikerült szakmai találkozója.

(F. M.)

íMSPjP*

Igyekeznek » nyári munkák mielőbbi elvégzésével az öcsödi Zöldmező Tsz gazdák

A 120 hold borsót kézi kaszások vágták le, már csépelik is a termést, 8—10 mázsa átlagtermést várnak borsóból. A kombájnaratta búza 10—12 mázsájával £i- zert. A kombájnszérűn két műszakban szervezték meg a gabona“ tisztítását, a szövetkezeti gazdák lóét géppel tisztítják a gabonát. Tegnap kezdték meg rend- rakóval a 80 hold zutoos- bükköny vágását, számításuk szerint három nap alatt végeznek ezzel a munkával.

A talajmunkával sem késlekedtek a Győzelem Tsz-ben. Két DT nappal a kombájnszalmát takarítja le a földről, éjjel pedig

felül, természetesen így elmarad a tarlóhántás.

Élenjárnak a tavalyi legjobb kombájnosok

Megyénkben most van a dandárja a gabonabetakarításnak. A kombájriosok, aratógépkezelők nemes versenyében eddig a tavalyi legjobbak, a héki kotnfoáj- nosok vezetnek.

Jelenleg Rojkó János jár az élen. SzK—3-as gépével 170 holdról vágta le a kalászosokat és 2381 mázsa termést csépelt el.

Csökkentette lemaradását a szolnoki AKŐV

TévelygésekrőlPOLITIKUS SZEMMEL

fül ÉMELYEK úgy vanoak a kétfrontos harccal, mit az egyszeri hadas- tyán, aki teljes fegyverzetben és harci készenlétben a csatatéren termett, de nem találta az ellenséget.. Ezek az elvtársaink nem kerültek volna efféle dilemmába, ha a két tévelygés, a dogmatizmus és a revizionizmus képviselői — rohamsisakban vagy anélkül — valamiképpen a nyílt színen ágálnának a marxizmus—leninizmus ellen. De hát ez nem így van az életben. Ezért aztán némelyik elvtársunk képzeletében a dogmatizmus és a revizionizmus nem több, mint árnykép, misztikus, alaktalan és megfoghatatlan. Pedig a valóságban létezik ez a veszély, mint töretlen fejlődésünk, tempós szocialista építőmunkánk tényleges ártalma. Éppen ezért e tévelygések ellen való konkrét harc nagyon I9 fontos, nagyon is időszerű.

De mindenekelőtt azt szükséges tudnunk, hogy a dogmatizmus és a revizio- c izmus ellent harc nem

emberek elleni küzdelem, hanem tévedések, tévelygések és hibák elleni harc. Harc bizonyos rossz eszmék ellen, — amelyeket ugyan, valóban emberek követnek el, de ennek a harcnak éppen az a célja, hogy ezeket az embereket megszabadítsuk tévedéseiktől és hibáiktól. Egyrészt meggyőzően bebizonyítsuk nekik, hogy tévednek és hibáznak, másrészt segítsünk nekik abban, hogy a megvilágosult értelem és tisztánlátás jegyében helyesen dolgozhassanak pártunk politikájának megvalósításáért, azaz népünk javáért és boldogulásáért. Még egyszer hangsúlyozzuk tehát: ez a harc nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik.

Párttagjaink közül nagyon sokan kellően fel vannak vértezve a marxizmus—leninizmus eszméivel, világnézetük és tetteik tökéletesen egybevágnak. Mások, jóllehet azonosítják magukat a párt törekvéseivel és gyakorlatilag a szocializmus készséges építői, még nem minden kérdésben tették magukévá maradéktalanul a kommunista ideológiát. Vannak aztán olyan emberek is, akik életre-halálra hívei szocialista rendszerünknek, de gondolkodásukban egy-két lépéssel lemaradtak korunk tempójától, nem köny- nyen értik meg az élet sok-sok új jelenségét és noha a szocialista célok elérése dolgában túlzottan is türelmetlenek, tetteikben, nézeteikben gyakran konzervatívak és korszerűtlenek.

I ME, csupán néhány tí■ pus arcélére világítottunk: valamennyien a szocializmus gyakorlati építői, mégis számos dologban különböznek egymástól. — Ezek az emberek élik a maguk köznapi életét. Különböző feladatokat teljesítenek. A maguk keze- ügyében a párt politikájának megvalósításán dolgoznak. Naponta akár több kérdésben is állást foglalnak, döntenek, intézkednek. De éppen a mindennapi élet sokszínűségéből ered, hogy munkájukba tévedések és hibák is becsúszhatnak. Az elkövetett hibák különféle előjelűek lehetnek. Egyik dogmatikus felfogásra vallhat, a másik revizionista befolyásra utalhat. De a lényeg mindig az, hogy a köznapi munkában, a párt helyes politikájának gyakorlati végrehajtásában kisebb-nagyobb jelentőségű eltérés adódik a mi marxista—leninista politikánktól.

Kj BBÖL világosan kö“ vetkezik, hogy mit jelent a dogmatizmus és a revizionizmus elleni harc a gyakorlatban? Harc műiden olyan nézet és szemléletmód, minden olyan konkrét hiba és jelenség ellen, amely szemközt áll pártunk politikájával. Az életben, a gyakorlati munkában sok mindent fontolóra kell vennünk, el kell döntenünk. Az a fő, hogy mindig és mindenben a párt marxista — leninista politikájának szellemében döntsünk és dolgozzunk. Ha pedig olyan hibával, jelenséggel találkozunk, ami ellentétes ezzel a helyes politikával, úgy ne csak elvileg ítéljük azt el, hanem gyakorlatilag is hozzuk helyre. Aki mindezt átérzi, annak számára a dogmatizmus és a revizionizmus elleni harc már korántsem misztikus, nem körvo- nalazatlan és nem megfoghatatlanul lebegő valami. És az már nem másutt

keresi a dogmatizmust és a revizonizmust, mint ahol az ténylegesen létezik, ahol ügyünk ártalmára van. Ezek a rossz eszmék és tévedések ott élnek, ott öltenek cselekvő alakot, ahol az élet zajlik, ahol döntések és intézkedések születnek. Az a célunk, hogy életünk teljességében a párt helyes politikája érvényesüljön és ezzel megakadályozzuk, hogy a dogmatizmus és a revizionizmus kárt okozzon a szocialista építésnek.

A dogmatikus és revizionista eredetű hibák közé egy sereg — mondhatni: előjel nélküli — fogyatékosság is keveredik. Kitűnően határozta meg ezeknek a fogyatékosságoknak és melléfogásoknak lényegét a VII. pártkongresszus zárszava: ezek „olyan tőről fakadnak, amelyet már jóval előbb feltaláltak, mint akár a revizionizmust, akár a szektarianizmust; ilyen a közönséges emberi butaság, a trehányság, a felelőtlenség — és ezek ellen is harcolnunk kell” Nézzünk körül a házunk táján: hány ilyen közönséges eredetű hibát és baklövést látunk?! És ezek a közönséges hibák akár butaságból, tudatlanságból, hányavetiségből vagy önző érdekbajhászásból fakadnak, éppen annyit árthatnak szocialista ügyünknek, mint a dogmatikus vagy

revizionista tévelygések. Sőt, igen gyakran nehéz volna ezeket a jellegzetességeket szétválasztani, mert az életben adódó legtöbb melléfogást nem elvi fontolgatás alapján követik el az emberek hanem éppenséggel megfontolatlanul.

ÉPPEN ezért — jólle™ hét, kívánatos, hogy minden kárt okozó jelenséget politikai éleslátással' ítéljünk meg — mégsem az a fő, hogy ezeket helyesen tudjuk osztályozni. Nem sokra mennénk azzal a bölcsességgel, ha minden hibáról találóan megállapítanánk ugyan, hogy dogmatikus, revizionista ■ vagy egyéb eredetű-e, viszont a hibák és torzulások tovább virulnának.

A dogmatizmus, a revizionizmus és a szocializmus ügyének ártalmára való mindenfajta tévelygés, hiba, baklövés ellen a köznapi, gyakorlati munka folyamatában szükséges küz- denünk. Ebben fő fegyverzetünk az eltökéltség és szilárd készség, hogy mindenütt és minden kérdésben a párt politikájának jegyében dolgozunk, vitázunk, foglalunk állást. A legkisebb gyakorlati tett, amely a szocializmust erősíti és érvényre juttatja marxista—leninista politikánkat. többet ér. mint száz üres dörgedelem a dogmatizmus és a revízió» nizmus ellen. (H. J.)