Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-12 / 161. szám
IT LÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK> szoiNOK M / m a A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIV., évfolyam, 161. szám. Ara 50 fillér 1963. július 12., péntek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának felhívása a képesített traktorvezetőkhöz Beérett az élet a Jászság, Nagykunság, Tiszazug gabonatermő földjein. A párt és a munkás—paraszt állam fáradozása, gondoskodása következtében megváltozott a gabona betakarításának hajdan keserves módja. Szolnok megyében a gabona betakarítás fizikai munkáját 95%-ban már a gépek végzik. Szerződés szerint Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy gyakran ellátogatok megyénk határain túlra. S ha máshol jár az ember, óhatatlan az ott látottak és az itthoniak közötti párhuzam. Budapesten, az Üllői úti új lakótelep építésénél például irigykedve nézem az egész szobafalakat emelő daruk mozgását. Jó lenne, ha így menne az építkezés Szolnokon. Jó lenne, — de mások a lehetőségek itt és mások a fővárosban. 1960- ban például még a középnagyságú blokkokból nem használt egy négyzetméternyit sem a megyei építőipari vállalat — tavaly meg már több, mint hatezer négyzetméternyit. Növekszik az üreges tégla alkalmazása is. így aztán érthető, hogy a hagyományos építkezésnek egyre jobban befellegzik nálunk, egyre csökken a keletje a kisméretű téglának. 1960-ban például még a 37 ezer négyzetmétert meghaladta a kisméretű téglából készült falazat — tavaly viszont a tizenhatezret sem érte el. Jó úton Indult el tehát megyénk építőipara, s kezdeti eredmények máris mutatkoznak. Bizonyságul ime néhány példa: két év alatt a gépi betonkeverés aránya hét százalékkal nőtt, a gépi habarcskeverés aránya pedig 16 százalékkal lett magasabb. Az ilyen tények arra vallanak, hogy gyorsul a munka. S nemcsak az állami építőiparból, hanem a tanácsi, illetve a szövetkezeti szektorból Is említhetnénk hasonló példákat. Gyorsul tehát a munka, — de még korántsem gyors. Sőt — a tények esetenként azt bizonyítják, hogy sok még a kívánnivaló az építkezések ütemében. Sajnos, sok esetben tapasztalható, hogy építőink nem állják szavukat. A Tisza- menti Vegyiművek biológiai fertőtlenítőjének építési ideje például a beruházási kódex szerint 365 nap. Az építők a szerződésben azt vállalták, megcsinálják 325 nap alatt. Át is adták az 542. napon. Hol itt a határidő betartása? Ugyanezt kérdezhetnénk a szolnoki Vörös Csillag úti lakásoknál, melyeket 300 helyett 402 napra adtak át. Az öcsödi nyolctantermes általános iskolát viszont a szerződésben vállalt 660 nap helyett a 486. napon átadták. A szépséghiba mindössze az, hogy ilyen létesítmény kivitelezési ideje a beruházási kódex szerint csak 300 nap. Jó, jó — mondogatják az építők, azt nem veszik figyelembe, hogy egy-egy kazánt, vagy más berendezési tárgyat nem kapunk idejében? Igen, ilyen is van —, de ez nem mentesítheti az építőiparban dolgozókat az őszinte számvetés alól. El kellene már odáig jutni, hogy a létesítményeket a megadott határidőre, s főleg: a szerződés szerinti költségben adják át. A szolnoki Kossuth téri 66 lakás építési költsége például nem volt 14 millió forint a szerződés szerint, átadáskor viszont meghaladta a 16 milliót. S ráadásul ki- sebb-nagyobb munkák még most is elvégzésre várnak, amik növelik a költséget, bosszantják a lakókat. Ehhez hasonlóan jóné- hány példát lehetne sorolni — többek között az újszászi tárház, a jászla- dányi kultúrház, a szolnoki egészségügyi szakiskola építését — annak bizonyítására, hogy a költségek csökkentése még korántsem kielégítő, hiszen az építési költség egy-két millióval a tervezettet Is meghaladja. Mi a hibák gyökere? Elsősorban a műszaki, gazdasági vezetés színvonalának gyengesége, s esetenként a beruházó — tervező szervek munkájának hibái. Ebből adódik, hogy a munkaerő és a munkaidő gazdaságos fel- használásában nem tapasztalható kellő előrehaladás. Ezért jó szakemberekkel kellene erősíteni az építők műszaki létszámát, s jobban felmérni a munkahelyek lehetőségeit, jobban számotvetni a dolgozók véleményével. A szolnoki Vörös Csillag úti lakásoknál például szóvátették a munkások, hogy a középblokkokat miért nem a nagy daru alá rakják a kocsikról, miért kell azokat egy kisebb daruval a tett színhelyére szállítani? Az ilyen dolgok apróságnak tűnnek — de sok ilyen apróság késlelteti a munkát, növeli a költségeket. Több munkahelyen anyaghiányra panaszkodnak — esetenként olyan anyagokat említenek, melyekből van készlet, csak ki kell szállítani a munkahelyre. A TEFU- kocsik ugyanakkor a második műszakban a telephelyen tétlenkednek, nincs munkájuk. A gyors eredmények érdekében a tapasztalat- cserék, szakmai előadások sűrítése és egyéb módszerek mellett néhány szervezeti intézkedésre is szükség volna. így például a megyei építőipari vállalatnál az országos tapasztalatok felhasználásával meg kellene szervezni a szerződést előkészítő-, a műszaki előkészítő-, a kalkulációs-, és a programozó csoportot. A pártalapszervezetek- nek és a szakszervezeteknek arra kellene törekedni minden munkahelyen, hogy a folyamatos munka biztosítósával csökkenjenek a veszteségidők, növekedjék az egy dolgozóra eső teljesített óraszám, betartsák a munkahelyi programokat. Egyszóval: úgy menjen és annyiba kerüljön a munka, mint ahogy a szerződésekben ígérik. — (SB) MA: TÉVELYGÉSEKRŐL POLITIKUS SZEMMEL TIZENHAT FALU NÉPE SEGÍTI JÄSZDÖZSÄT A TÁRSADALMI TANFELÜGYELETRŐL RÁDIÓMŰSOR Kádár János látogatást tett Brezsnyevnél, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnökénél. A betakarítás jól halad, erejüket, szorgalmukat nem kímélik a szövetkezeti parasztemberek, a gépállomási és állami gazdasági dolgozók, kombájnosok, aratógép-kezelők, de a megye 245 ezer holdas vetése szinte egyszerre érett kasza alá. Az aratás időben is megkésett valamelyest az idén, s most az a feladatunk, hogy minél előbb biztonságba kerüljön a termés. A gyors és veszteség nélküli betakarítás szükségessé teszi, hogy minden gép dolgozzon a táblákon. A jövő évi termés megalapozása megköveteli, hogy az aratást gyorsan kövessék a nyári talajmunkák: szalmalehúzás, tarlóhántás, nyári mélyszántás és a trágyázás. Gépek vannak, két műszakban végezhetnék a munkát, csak az ember kevés. Kevés az olyan képzett szakember, aki felül a gépre és irányítja. Legalább ezer képzett traktorost várnak a gépek. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottsága ezért most felhívással fordul a képesített traktorosokhoz, akik valaha gépen dolgoztak, vagy csak jogosítványt szereztek, és most az élet más területein, ipari üzemekben, intézményekben, vagy más munkakörökben végeznek hasznos munkát. Az iparban dolgozó traktorosokhoz fordulun« most, s arra kérjük őket, térjenek vissza egyidőre, üljenek gépekre, segítsék e fontos társadalmi ügyet. Szólunk a kommunistákhoz, tekintsék a párt megbízatásának és tartsák kommunista kötelességüknek, és személyesen is mutassanak példát, jelentkezzenek a hozzájuk legközelebb eső gépállomáson, gépjavító állomáson. Szólunk a pártonkívüliekhez. Az egész ország ügyéről van szó. E hazafias cselekedettel az egész nép ügyét szolgálják. Szólunk a vállalatok, termelőszövetkezetek, gazdaságok, intézmények vezetőihez, igazgatóihoz, párt- szervezeteihez. Kezeljék megértéssel az ügyet és segítsék elő, hogy minél több képesített traktoros vállaljon erre az időre a mezőgazdaságban gépkezelői munkát. Tudjuk, hogy minden üzemnek, Intézménynek megvannak a maga feladatai, s , már egy-két ember hiánya is megérződik, de a magyar munkások számtalanszor jó példáját adták már a munkás-paraszt szövetség ügye szolgálatának, s most is biztosak vagyunk benne, az üzemben maradtak a traktorra kerülők munkáját is. bepótolják. Nem kis segítségről van szó, tavaly a Szolnok megyei gépállomásokon így dolgozó mintegy 200 főnyi ipari munkás néhány hét alatt több mint 2 ezer nor- málholdnyi munkát végzett eL Most még inkább szükség van a segítségre. A gépállomások és termelőszövetkezetek traktorai várják az -üzemekben, intézményekben és más munkakörökben dolgozó traktorosokat. Segítséget kér a szocialista falu. Közös összefogással vigyük sikerre a nyári betakarítási és talajmüvelési munkákat. Szolnok, 1963. július 10. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZOLNOK MEGYEI VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA SZOVJET-MAGYAR MEGBESZÉLÉSEK Moszkva, (TASZSZ) Csütörtökön a Kremlben megbeszélés folyt le a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai s az SZKP és a szovjet kormány vezetői között. Szovjet részről a megbeszélésen Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Brezsnyev és Mikojan, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagjai, Leszecsko miniszterelnökhelyettes és Grómiko külügyminiszter, az SZKP Központi Bizottságának tagjai vettek részt. Jelen volt Firjubin külügyminiszterhelyettes, az SZKP Központi Bizottságának póttagja, Gyenyiszov, budapesti szovjet nagykövet, az SZKP Központi Bizottságának tagja és Asztavin, a szovjet külügyminisztérium ötödik európai osztályának vezetője is. Magyar részről Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével a párt és kormányküldöttség tagjai teljes számban, valamint a küldöttség szakértői vettek részt a megbeszélésen. A megbeszélés során az MSZMP és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány vezetői tájékoztatták a szovjet elvtársakat a szocialista építésben elért sikerekből, a magyar népgazdaság eredményeiről és a magyar nép erkölcsi- politikai egységének erősödéséről. Ismertették a további gazdasági és kulturális fejlesztési terveket. — Megvitatták a mai nemzetközi helyzet kérdéseit: és azokat a lehetőségeket, amelyek alapján tovább erősíthetők a szovjet és a magyar nép testvéri barátságának szálai. Megvitatták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság gazdasági kapcsolatainak kérdéseit és e kapcsolatok további fejlesztésének kilátásait is. A megbeszélés a testvéri egyetértés szellemében folyt le. Megállapították, hogy teljes kölcsönös megértés áll fenn a megvitatott kérdéseket illetően. (Folytatás a 2. oldalon.) A magyar kormányküldöttség látogatása a Kremlben. Kádár János, Hruscsov és Biszku Béla.
