Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-10 / 159. szám
1963. július 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 8 Lesz-e vízműfejlesztés és víztorony Túrkevén, vagy sem? 1963. első negyedében 23 millió torint értékű építési munkával maradt adós a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Az elmaradást az év háromnegyed részében arányosan elosztva akarják megszűntetni Vajon sikerül-e ezt a nem kis feladatot teljesíteni? A termelési tényszámok azt mutatják — nehezen. Pedig nincs a városnak, megyének olyan sarka, ahol ne folyna építkezés. Üj lakások, üzemek, iskolák bizonyítják ezt. Mégis minden felől száll az óhaj: még többet, még gyorsabban. (Most hagyjuk számításon kívül a még Egy kicsit gyorsabban Mint lapunk olvasói előtt már ismeretes, Kisújszálláson közel egymillió forintos beruházással tanyai inter- nátus létesül. A legutóbbi értesülésünk alapján jogosnak tartjuk a címben foglaltakat. Az új intézmény az 1963 —64-es tanévvel kezdi meg működését, ha az átalakítási munkálatok addigra befejeződnek. Bizalmatlannak lenni ezért van egy kis okunk. Az alsó épületet a helyi Építőipari KTSZ-nek július 15-re át kellett volna adnia. Kérésükre a városi tanács művelődésügyi osztálya hozzájárult a hathetes határidő módosításához. A költségvetés a lakások alja zatát hajópadló burkolással állapította meg. Anyaghiány miatt a ktsz csak parkettával vállalja. A baj csak ott van, egy-egy helyiségben két-három színű lesz. A padlózáshoz mindeddig fel sem vonult a munka- vállaló, a festés, a járda- készítés szintúgy várat magára. A főépületnél sem jobb a helyzet. A parókiát még mindig nem sikerült kiüríteni, mert a csereépületben három lakást kell biztosítania a városnak, s ez kicsit nehéz dolog. Természetes, hogy a munkálatok itt sem indultak még meg. Reméljük, hogy a tanévnyitóig hátralévő két hónap alatt azért minden megoldódik, s a tanyai inter- aátus rendes időben megnyitja kapuit. ben a déli országrészekhez képest általában két héttel később érnek be a kalászosok. Ezen a vidéken az idén is csak július második felében kezdődik meg a teljes ütemű aratás. A gépek azonban addig sem pihennek. A gépállomások kévekötő aratógépei, rendA városi vízellátás-gondok megoldása érdekében a túrkevei tanács elhatározta, hogy 1963-ban és az azt követő években községfejlesztési alapból kell biztosítani és megkezdeni a vízműfejlesztést. Ennek megfelelően a megyei tanács végrehajtó bizottságának építési-közlekedési és vízügyi osztálya erre az évre 1,14 millió forint értékű kivitelezői kapacitást biztosított a megyei Építési és Szerelőipari Vállalatnál. A kijelölés után a túrkevei városi tanács február 13-án megrendelést adott le a kivitelezőnél, s egyben közölte, hogy rövidesen megküldi a tervdokumentációt is. Ennek az ígéretének egy héten belül eleget tett. A városi tanács most már joggal azt hihette, hogy a vízműfejlesztés ügye rendben van. Tévedett. Időközben kiderült, hogy az ÉPSZER a hidroglobus felállítását nem vállalja. Sőt! Június elején újabb meglepetés érte őket. Vaskos csomagban visszaérkezett a tervdokumentáció és a köl tségvetés is.' AZ ÉPSZER rövid levélben indokolta postáját: a tárgyi munka kivitelezését 1963-ban vállalni nem tudja, mert azbeszt-cement nyomócső kiutalást nem kapott, annak beszerzésére nincs is kilátás. A szakemberek döntése után végre az is eldőlt, hogy Túrkevén nem hidro- globust, hanem víztornyot kell felállítani. A városi tanács ennek elkészítését az ÉM kecskeméti Lakatosipari Vállalatától várja. Persze mindaddig, amíg a megrearatói és kombájnjai megyénkben dolgoznák. A jászsági termelőszövetkezetekben az 50 „kölcsön- gép” előreláthatólag 20 ezer holdról takarítja be a termést. Szolnok megye gépállomásai a hónap végén és augusztus elején — az itthoni munka befejeztével — viszonozzák a szomszédi segítséget rendelés visszaigazolását nem kapják meg, ez is hasonlóan függő ügy marad, mint a vízműfejlesztés. Lesz-e vízműfejlesztés és víztorony Túrkevén, vagy sem? Ez az a kérdés, amelyre, reméljük, rövidesen válaszol a megyei tanács építési-közlekedési-víz- ügyi és tervosztálya. Ez annál is inkább indokolt, mert a túrkeveiek lassan több mint egy hónapja fűhöz-fához szaladgálnak — mindhiába. Jó esőbet kapott az egész ország A hétfő délután és este nyugatról érkezett erősebb zivatarfront átvonulását országszerte jó esőzések kísérték;, ami a mezőgazdaságnak szinte felbecsülhetetlen hasznot hozott: mindenütt felfrissültek a mezők, a csapadék jó viszonyokat teremtett a talajmunkákhoz, meggyorsítja a másod- és tarlóvetések kelését. János bácsira jó világ járt még húsz éve. Lovász János nagygazdának jó háromszáz holdas birtoka volt Kőtelken. Ugyanez a Lovász János most a kőtelki Ezüst Kalász Termelőszövetkezet tagja. Azt is hoz- zátehetem, most már megbecsült tagja. Csak hogy időbe telt, mire a munkáját nézték és nem a múltját. Kezdetben bizony rakhatic akármilyen szépen a lucerna kazlat, hogy abba még keresve sem leltek hibát, csak felkiabáltak az emberek: — Igyekezzen, gazd’uram! Csak olyanra, mint ahogy maga megkövetelte a cselédeitől Lovász János tette a dolgát és azonkívül, hogy mennyi munlcaegysége gyűlik, semmi nem érdekelte. Tőle a fejetetejére állhatott a szövetkezet, nem érezte magáénak, sőt kezdetben egyenesen ellenfelét látta benne. Dehát teltek az évek, egyre jobban belejött a munkába, s egyre inkább kevesebb lett a gúnyolódás, sőt azt is megérte már, amikor megdicsérték jó munkájáért. És Lovász János, noha nem szólt senkinek semmit, sokat gondoljobban — óhajt J Vizsgáljuk meg reálisan a lehetőségeket. Lehet-e teljesíteni az óhajokat, vagy ha úgy tetszik a tervet? A válasz tömören fogalmazva — igen. Szerintünk a magasépítésnek az alább felsorolt lépcsőfokokon kell mielőbb túlhaladnia. Munkaidő Az építkezések túlnyomó részén egy műszakban folyik a munka. A városi lakásépítkezéseken (de nem mindenütt!) két műszakban. Az egész építőipari vállalatnak mindössze egy munkahelyén van három műszak. Azt mondják, a három műszaknak az éjszakai kellő világítás hiánya az akadálya. Rossz világítás mellett nem lehet falazni. Ezt nem vonom kétségbe, de nem is art kívánjuk, hogy falat húzzanak. Végezzék éjszaka a belső munkákat, szereléseket, anyagszállítást, előkészítést, betonozást. Ezt tekodott a világ változásán, a maga sorsán, a körülötte lévő emberek életén. Azt még ma sem mondja, s talán soha sem mondja majd, hogy jó ez a szövetkezet. De... Nemrégiben odaállt elé a szövetkezet elnöke. A közös gazdaság új lucernatelepét megfertőzte az aranJános bácsi birkái ka, s akármit is csináltak eddig, az aranka nemhogy pusztult volna, gyarapodott inkább. — Ide figyeljen, János bácsi — mondta neki az elnök. — Mit csinálna, ha ez a lucerna a magáé lenne? Lovász János életében így még meg nem lepődött soha, hogy éppen őtőle kérdezi, s éppen az elnök, hogy mit csináljanak. De megválaszolt — Hót nem az enyém. — De ha mégis a magáé lenne — erősködött az elnök. szik a Vörös Csillag úton is, nagyszerű eredményekkel. Még csak közlekedési problémák sem jelentkeznek a vidékről bejáróknál. Este van a város felé vonat, reggel ugyancsak indul vissza falura. De lépjünk egyet vissza, hiszen még a két. műszak lehetőségeit sem használják ki mindenütt. A szakemberek véleménye szerint a jelenleginél még egy harmaddal több munkahelyen lehetne két műszakban termelni. Miért nem így dolgoznak — mielőbb, most az építők nagy nyári szezonjában? Az egy műszakos termelés hátránya a lassúsága mellett az is, hogy a gépeket csak gazdaságtalanul használhatják ki. Naponta 16 órát pihennek a daruk, betonkeverők, szállítószalagok. Pedig egy magasdaru havi rezsije közel húszezer forint. Hogy ez az összeg munkában megtérüljön — Nem kellene már nekem. Jól van ez már így, ahogy van, Sándor. Erre aztán az elnök hökkent meg. Éppen Lovász János mondja ezt. Pedig ismeri jól, csak őszintén szokott beszélni. Hm. Ez az ember nagygazda volt, a kizsákmányoló osztályhoz tartozott. A nincstelenek ellen nem vétett se többet, se kevesebbet, mint a hasonló birtokosok. Haragudtak is rá sokan, de most munkája után kedve- velik is már többen. Az elnök már arra gondolt, nem faggatja tovább, hagyja magára. De akkor már Lovász János szólalt meg. — Ide figyelj, Sándor! Van nekünk egy csomó birkánk. Én azt mondom, éheztessük ki és úgy legeltessük meg a táblát. A birka, ne félj, lelegeli az arankát h Az elnök eltávozott. A gazdasági tanácsot ugyan nem tartja elfogadhatónak, mégis örüli neki. Nem is annyira a tanácsnak, mint annak, ahogy Lovász János mondta: „Van nekünk egy csomó birkánk”. — Így mondta: nekünk. Nem úgy. mint sok éven át: nektek, a tiétek. (B. L.) legalább napi 16 órán át működnie kell. Mi lenne, ha az eszterga, maró, daraboló gépek is napi 16 órán át állnának az üzemekben? A szabad szombat Azt mondják ez a legkényesebb probléma az építőiparban. Nemrég miniszteri rendelet szabályozta és azóta minden második szombat pihenőnap; Sajnos arra is van példa, hogy azok a karcagiak, akik Kunmadarason, Déva- ványán dolgoznak, már az első. tehát munkásszombatokon is csak látszatmunkát végeznek. Vagyis reggel nekikezdenek a munkának és 10 óra felé már üres az építkezel. Ugyanez a helyzet a jászberényi főépítésvezetőségnél is* Azok a városiak és környékbeliek, akik Hevesben dolgoznak, a munkásszombat délelőttjén már hazaindulnak. Milyen alapon? Arra hivatkoznak, hogy hétközben néha napi 10— 12 őrót is dolgoznak. Valóban így van, de az is az igazsághoz tartozik, hogy ezért heti 8 túlórát kifizetnek részükre. A megyei építőipari vállalat májusban és júniusban egyaránt 40 000 óra túlórát kapott a minisztériumtól. Márpedig ennyi előny és támogatás mellett munkásbecsület kérdése a szombati napok teljesítése. Normarendezés A közelmúltban oldották meg ezt a fontos és feltétlen időszerű problémát. Jelentősen, mintegy 20—25 százalékkal emelkedett egyes szakágak, elsősorban a kőművesek alapbére. Tekintve, hogy az építkezésnél ez a vezérszakma, helyes is volt az intézkedés. A termelékenység emelkedése céljából viszont megszigorították a teljesítménytételek bérezését. Ahol az alkalmazható legkorszerűbb eszközökkel, gépi segédlettel folyik a termelés, ott mindenképpen megtalálják számításukat a dolgozók. A Vörös Csillag úton a művezetők jó szervezésének köszönhető, hogy általában 300 forinttal keresnek többet havonta a szakmunkások, mint eddig. Nem kis feladat a ten' teljesítése. De a lehetőség az építőipar kezében van. A munkaidő kihasználásával, az anyagbiztosítás megszervezésével és főként becsületes, odaadó, az. ipari munkásokat jellemző munkával. Ez az, ami az építőkön múlik. E. Gy. A szomszédok is segíienek Nógrád és Borsod megyéAz üzemszervezés a gazdasági vezetés fontos eszköze ni. Amikor az üzemszervezési munka aktuális, alapvető feladataira hívjuk fel a figyelmet, ezzel egyidőben hangsúlyozná szeretnénk azt is, hogy ez nem jelentheti a vállalati tevékenység egészét átfogó szervezési munka tagadását. Az alapvető feladatok megjelölésének gyakorlati értéke csupán az, hogy a szervezési munka elindításához ad segítséget, kiemelve a szén vezésnek azokat a területeit, ahol ezt a munkát helyes elindítani. Az üzemszervezői munka sikerének fontos feltétele, a helyes kiindulás, mert ez teszi lehetővé az erők koncentrálását, az igények felkeltését, tehát a hatásosabb munkát. A sematizmus, az egy kaptafára húzás általában káros, de különösen áll ez az üzemszervezésre. Minden egyes vállalatnak, sőt taemrésznek. és műhelynek sajátosak a szervezésből adódó problémái. A továbbiakban ismertetett alapvető feladatok megjelölésének célja csupán gondolatébresztés, az üzemszervezési munkára irányuló figyelem felkeltése. Nézzük a vállalati vezetés megjavítása előtt álló egyik fontos feladatot, a vállalati tervezés megjavításának problémáját. E munka megjavításánál abból kell kiindulni, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni, ez elsősorban a vállalat vezetőinek a feladata. A tervekben nemcsak az elérendő termelési célt, hanem azokat az eszközöket is — számításokkal alátámasztva — be kell tervezni, amelyek a terv teljesítését biztosítják, illetve azzal összhangban állnak. (Így a munkaerőt, az anyagot, mnukaeszközöket, stb.) E szerteágazó problémák a tervezők munkájának időbeni összehangolását igénylik. Jelenleg a vállalati tervezés módszere inkább az, hogy évről évre az elmúlt időszak tényszámait emelik (tervteljesítést) bizonyos közgazdasági becslések alapján. A megalapozott számítások helyett általánosságban a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a kereskedelmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállalatok elé állítható feladatokat, miután a legtöbb helyen hiányzik a megfelelő anyag- és munkanorma, a kapacitások felmérése, stb. E terveknek megalapozott számítások nélküli „feszítése” hol az alátervezéshez, hol Irreális célkitűzéseikhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreálisan túlfeszített tervek nem ösztönöznek, nem segítik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek leggazdaságosabb felhasználását. A tervek elkészítése a vállalat különböző szerveinek együttes, komplex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek feladata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt a tervek előkészítésében és végső elkészítésében. Nincs tisztázva és ezért ka sem alakult a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adatszolgáltatásra kötelezett, kire milyen felelősség hárul a terv helyességéért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szervek munkáját, stb. stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meglevő tartalékokkal, szűk keresztmetszetek képzéséhez vezetnek, az emúlt időszak aránytalanságait nemhogy kiküszöbölnék, hanem az új tervekben tovább visz'k. fokozzák az addig is meglevő nehézségeket. Ilyenformán már a tervekben ellentmondások jönnek létre, s ennek egyenes következménye valamelyik gazdasági mutató nem teljesítése, vagy túlteljesítése, a termelési zavarok „tervszerű” előidézése. A reális tervek egyik fontos feladata, az eszközök helyes megtervezésével, a termelés folyamatosságának biztosítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek készítésének fontos szervezési kérdése tehát a vállalatok közötti kooperáció előkészítése. Ezért a kooperáció legalaposabb előkészítését a tervmunkával együtt kell végezni, hiszen ebben az időszakban még van mód és lehetőség e kooperáló vállalatok közötti vitás kérdések tisztázására, megoldására. Az időközben profilváltozások is újabb és újabb kooperációs nehézségekét, problémákat okoznak, újabb szervezeti feladatokat állítanak a vezetők elé. Helyes, ha ebben a kérdésben is a válallat vezetősége egy évnél is távolabb lát, alaposan mérlegeli elképzeléseit, s az éves terveknél részleteiben ezeket az elképzeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosítható az ütemes és folyamatos termelés, kerülhetők él a tűzoltó megoldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hosz- szabb időszakra adott, a termelés egyre bonyolultabbá válik, pl, nő a gépesítés foka, az alkatrészek száma szaporodik, fejlettebb technológiai eljárások lépnek be, stb. Ezek a tényezők önmagukban is számottevő változásokat idézhetnek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezésben. Ezek is szervezési kérdések. A tervosztály, a műszaki, a munkaügyi és szinte valamennyi osztály munkáját egybe kell hangolni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a fő- tevékenység — mellett, az úgynevezett kiszolgáló részlegek jó, vagy rossz munkája is hozzájárulhat a munkatermelékenység, a folyamatos termelés alakulásához. így például az üzemen belüli anyagmozgatás, a karbantartás, a műszaki ellenőrzés, stb. összehangolása, vagy összehangolatlansága is hatással van a termelés alakulására. Ezért igen fontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és kise- gítő üzemek, üzemrészek működését, feladatait a termelési tervekkel összehangolják. Kahulics István az MSZMP KB. államigazgatási osztályának munkatársa Ami az építőkön múlik