Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-27 / 174. szám

1963. július 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 KERESZTREJTVENY Mamák és lányok — Fejedre nőtt a lányod! — mondják a fiatalos megjelené­sű és még valóban ifjú és csinos mamának. S ilyenkor többféle válasz lehetséges. — Vagy az, hogy: — Sajnos... Nőnek a gye­rekek ... — s kissé zavartan mosolyog hozzá. Olyan válasz is lehetséges, miszerint a fruska csak hosz- szúra nyúlt, hanem azért „kis­lány” még. Es azt is halljuk nem egy­szer. — A múltkor testvéreknek néztek bennünket! No persze, mindenki tudna még jópár példát mondani. Ki ne ismerné például azt az anyukát, aki gyermeke „er­kölcseinek védelmében” min­denáron kislányos ruhákat erőltet a tizenhat éves lányra; fontosnak tartja, hogy szala­got kössön a copfja végébe és családi tanács elé utalja: meg­szavazzák-e neki az első ma­gas sarkú cipőt. S ismerőseink között talál­kozunk a mamával, aki úgy akarja megoldani a problé­mát, hogy — szakasztott egy­forma ruhában jár a lányával. Még a szoknya hosszúsága te­kintetében is csak nagy jó­akarattal lehet felfedezni egy­két centis különbséget. Ez az anyuka nagyon vigyáz a kislányára. Táncos helyekre okvetlenül elkíséri. Itt is akad azonban többféle típus. Van, aki szigorú ábrázattal üldögél az asztalfőn, s rosszalló tekin­tettel kísér minden felcsendü­lő hangos nevetést. Előfordul, hogy sopánkodik, mondván: — Hej, csak más volt a mi időnkben ... A másik mama viszont pon­tosan az ellenkezőjét cselek- szi. Versenyt táncol a lányán val, kapkodják a fiúk, hogy-? ne, hiszen fiatal és csinos. És miért ne? Jó móka az egész! Az anyuka végül is szinte el­felejti, hogy ő tulajdonképpen kísérőnek jött. S mert jólérzi magát, diszkréten szemet huny dolgok felett, amelyeknek bi­zony , nem volna szabad elő- fordiilniok. A múltkor pél­dául megfigyeltem egy ilyen mamát, aki felháborodott azon, hogy a felszolgáló nem akarta kihozni a tizennégy éves lányoknak a vermutot. Komoly szóváltásba keveredett a pincérrel, feljelentéssel fe­nyegetőzött . j. Gyakran megesik persze,- hogy az ilyen mamának „sze­rencséje van”, mert sajnos* nagyon sok helyen bizony fel­szolgálják a megrendelt italt. No, és persze, nem csupán az ital fogyasztásán van a hang­súly. Mert, lehet, hogy félév múlva éppen ez a vlgkedélyű, „haverkodó” édesanya lesz az, aki így panaszkodik a barát­nőjének: — Nem tudom,- mikor csúsz­hatott ki a kezemből. . . Pe­dig mindenhova elkísértem ... Es amennyire rossz pedagó­gus ez a mama, éppenolyan hibásan gondolkozik az is, aki diszkréten elvonul hazulról a házibulik idején. — Mert, — hadd szórakozzanak a fiata­lok! — Dehát, — mindenki hibá­zik, hát melyik asszony cse­lekszik helyesen? Az idő kerekét persze nem lehet és nem is szabad meg­állítani. Senki sem lehet önző, hogy bébit formál a nagylá­nyából, csak, hogy ő maga fiatal maradjon! Hiszen, — fiatal lehet azért! Vidám 'is legyen és táncoljon, ha kedve van hozzá! De — tartson azért mértéket! Tudják a fiatalok, hogy ő — édesanya a tánc­parketten is! Tartsa megtisz­teltetésnek a fiatalember, aki­vel táncolni megy, akinek ime, szép, nagyleánya van! A tiszteletet sem a saját gyer­mekünktől, sem a más gyer­mekétől nem zordsággal, ma- radisággal, prédikációval fog­juk kiérdemelni. Barátkozzunk velük, férkőzzünk közel a szí­vükhöz, így átlopják hozzánk a maguk szívének szép titkát. Mindennek megvan a módja, mértéke, nem leszünk attól öregebbek. Csak okosabbak, és boldogabbak. Mert tudtunk mi tekintélyt parancsoló anyu­kák lenni a kicsi gyermekkel szemben. — Tudjuk akkor a mértéket a nagyocska lány esetében is. Akit így biztosan nem veszítünk el, — egy pil­lanatra sémi Szekeres Ilona Villamosság a háztartásban A villamos készülékek nélkülözhetetlen barátaink. Könnyen kezelhetők, meg­bízhatók, használatuk tisz­ta. Ma már a legtöbb ház­tartásban ' megtalálható a villanyvasaló, a főzőlap, amelyen a gyors reggeli, vagy vacsora elkészül. Vannak ennek a készülék­nek kitűnő társai, ilyen a kenyérpirító, a kávéfőző, a teafőző, a vízmelegítő, az önműködően kikapcsolódó villanypárna, a mosógép. A takarításnál nagy segít­séget nyújt a porszívó és parkettkefélőgép. Ez előb­bivel nemcsak a szőnye­geinket, hanem ruháinkat, FIATAL LÁM... ...pamutcsipke délutáni ruhája Az ember és a Mindenki tudja, hogy hű­vös, felhős időben könnyeb­ben megy a mezei munka, mint a perzselő, égető na­pon. A nap süt: világít, me­legít és sugárzik. Főleg az ibolyántúli sugárzása vál­hat veszedelmessé. f A leggyakoribb ártalom a napégés. A mezítelen bőr­Koznteiikai tanácsok Kellemetlen érzést okoz az apró repedésekkel teli hám­ló ajak, és nem szép lát­vány a petyhüdt szájzug sem. Mindennek kialakulá­sát azonban el is kerülhet­jük. Az ajak felrepedezését és hámlását megakadályozhat­juk, ha ajkunkat éjszakára, de nappal is — mielőtt az utcára mennénk — beken­jük lágyító krémmel. Egy tojássárgájából és két evő­kanálnyi gricelinből ma­gunk is készíthetünk ilyen krémet. Az étkezéssel kap­csolatban pedig tanácsoljuk, hogy az ételt ne együk túl­ságosan forrón, és ne ha- rapdáljuk, nyaldossuk az ajkunkat. Ha mégis repedések ke­letkeznének rajta, masszí­rozzuk az ajkunkat bármi­lyen tápláló krémmel. A masszírozás úgy történik, hogy mindkét kezünk kö­zépső ujjával könnyed kö­röző mozgásokat végzünk az ajak közepe felől a szájsa­rok felé, és vigyázunk rá, hogy ajkunkat ne feszítsük meg. A masszírozás befeje­zése után ajkunkat gyengén ütögessük ujjhegyünkkel. A száj sarok petyhüdtségé- nek megszüntetésére végez­zük el ötször-hatszor a kö­vetkező gyakorlatot: becsu­kott szájjal húzogassuk ol­dalra a szájzugokat, minha nevetnénk. Ugyanezt a gya­korlatot ismételjük meg fé­lig nyitott szájjal is. felületeken, arcon, kézen, karon, vállon jelentkezik. A bőr felső rétege kipirul, fel­hólyagzik, hámlik és a he­lyén képződő bőrrétegben nagyobb mennyiségű lesz a festőanyag. Ez a bőr bar- nulása. így védekezik a szervezet a nap sugárhatá­sa ellen. Lassan, fokozato­san kell barnítani a bőrt, hogy az panasz nélkül szok­jék a sugárzáshoz. Akinek fehér, világos a bőre, még óvatosabban kezdje a na­pozást, mert könnyen se­besre éghet. Napszúrást az kap, aki­nek fedetlen fejét, tarkóját, nyakát erősen tűző napsu­gár éri. Ez gyengeséggel, fejfájással, rosszullétteí kezdődik, de még eszméle­tét is elvesztheti a beteg. A hőguta fokozott izom­munka következménye. Ak­kor fenyegeti a szervezetet, ha túlmelegszik a test és a termelődött hőtöbbletet nem tudja átadni környe­zetének. A hőguta oka az, ha a zárt, sűrű szövésű ruhán át nem párologhat a test, vagy ha a tikkasztó párás levegő megakadá­lyozza az izzadtság elpárol­gását. Dr. B, L. ágyneműnket, sőt a szoba falát is portalaníthatjuk anélkül, hogy felvernénk a port, mely lassan ismét visszaszállna. Minden villamos melegí­tő készüléknek úgynevezett előmelegítési ideje van, ki­kapcsolás - után pedig még hosszú ideig használható, mert sokáig tartja a mele­get. Ebből az következik, hogy például a főzést 10— 20 perccel előbb kell kez­deni, mert ennyi idő kell ahhoz, hogy a kisebb-na- gyobb edény tartalma for­róvá váljék. Arról sem sza­bad megfeledkeznünk, hogy körülbelül ugyanannyi idő­vel előbb kapcsoljuk ki az áramot. A főzéshez teljesen a főzőlaphoz simuló edényt használjunk, mert ez nagy energiamegtakarítást je­lent. A villamos tűzhelyen való főzésnek egyik nagy előnye, hogy az edény nem kormozódik. Fokozott mér­tékben vigyázzunk arra, hogy az étel ne fusson ki, mert ez a készülékben je­lentős kárt okozhat. A vil­lanytűzhelyet naponta gon­dosan meg kell tisztítani. Miután a villanytűzhely b í- melegedett, a legkisebb áramerősségre állítjuk és elkezdünk sütni, főzni. A jó villanytűzhely egyenlete­sen főzi, süti az ételt. A rántást nem „kapja” oda, mert az egész főzőlap egyenletesen meleg és csak a szükséges hőmennyiséget adja át az edénynek, étel­nek. Kevesebb zsír kell a főzéshez, a sült hús súly­vesztesége pedig kisebb, ezért a főzés gazdaságo­sabb. Vízszintes: 1. Elmentem ... (szovjet film). 7. 3,14. 8. Ilyen csiga Is van. 9. Ak! 11. Fa ré­sze. 12. Háziállat. 14. Ritka férfinév. 16. A függ. 6. sz. folytatása. Függőleges: 1. Egyik szülő. 2. ... gara (vízesés). 3. Betű kiejtve. 4. Otravalő. 5. Morse- jél. 6. ... az (folytatása a vízsz. 16. sz. Magyar film, gye­rek főszereplőkkel). 10. Török férfinév. 13. Egyik pénzintéze­tünk rövidítése. 14. Tollai dol­gozik. 15. Kalcium. Megfejtésül küldjétek be a vízszintes 1-est, 16-ost és a függőleges 6-ost. Beküldési ha­táridő: augusztus 1. Múltheti keresztrejtvényünk helyes meg­fejtése: Gémeskút, kéreg, Tó­szeg. Könyvjutalmat kapott: Pege Erzsébet, Szolnok. — (A könyvet postán küldjük el.) nagy verseny Egyszer a veréb találko­zott a fecskével, s mivel éppen jókedvében volt, el­határozta, hogy bolondját járatja csivitelő bartájával. Meg is szólította: — Hallod-e te fecske paj­tás, versenyezni van-e ked­ved? Próbáljuk meg, ki re­pül gyorsabban! A fecske nagyon hiú volt a gyorsaságára, így aztán nyomban rávágta: — Jól van pajtás, verse­nyezzünk! De mondd csak, mit kap a győztes? A veréb szeretett lustál­A veréb meg mit csi­nált? Félúton visszafordult, és amikor látta, hogy köze­ledik a fecske, de utói nem érheti, odakiáltott: — Lemaradtál, fecske pajtás! Azzal visszaröppent az ágra, oda, ahonnan indul­tak, és a lihegve érkező fecske ugyancsak elcsodál­kozott vereségén. — Hát ez meg hogy le­het, csivit, csivit! — Látod! — kacagott a veréb, győztem! Fogd meg az ezer szúnyogot! HASZNOS Tanácsok Ha baromfiból levest akarunk készíteni, akkor, hideg vízben kezdjük a húst főzni. Ha viszont má­sodik fogásnak akarjuk a főtt húst, akkor a baromfit forrásban lévő vízben kezd­jük főzni. Ebben az eset­ben a leves nem olyan fi­nom, viszont a hús lesz nedvdúsabb, ízletesebb. * A baromfit vagy vadat csak közvetlenül sütés előtt dörzsöljük be száraz sóval, 40 dkg húshoz egy fél ká­véskanál sót számítva. * A tyúk, a kakas- és puly­kahúsból készülő fasírthoz 1 kg színhúshoz 2 száraz zsemlét és 2 deci tejet ad­junk. (Ebbe a tejbe áztas­suk a zsemléket.) Ha so­vány húsból készítjük a fasírtot, adjunk még az egy kg színhúshoz 2—2,5 deka zsírt kodni, gondolta, ha sikerül a terve, csak jól járhat. — Ezer szúnyogot fog neki a vesztes! Rendben? A fecske öntelten mo­solygott: — Rendben! Azzal egymás kezébe is csaptak volna, ha lett volna kezük, de mivel nem volt, így a fecske csivitelt egyet, a veréb meg: csirip, csirip, kezdjük hát! — kiáltással a fecske mellé repült a rin­gó ágra és a távolba muta­tott pici csőrével. — Látod azt az erdőszéli fát? Repüljünk odáig, meg vissza ide! Rajta! Mindketten felrepültek. A fecskét annyira elkapta a versenyláz, hogy nem nézett se jobbra, se balra, hanem szélsebesen belevágott. — No, most alaposan le­győzöm ezt a buta verebet, legalább nem mer többet versenyre hívni! — gondol­ta és repült, repült, mint a puskagolyó. Az öntelt fecske azóta ii szégyelli, hogy egy égés: álló hétig a verébnek va­dászott szúnyogokra. A veréb később elmesélte kalandját a bagolynak, o bagoly a harkálynak, a har­kály a cinkének, a cinke t szarkának, és az egész érdi madárnépe jót kacag, he eszükbe jut a nagy verseny melyben alaposan rászedte a veréb a fecskéi. Sass Ervin Nyaralni jó l Pirospettyes labda pattog odakint a réten. Vitorlások cikáznak a tó kék vizében. Árnyat adó fák alatt színes sátrak állnak, Fiúk. lányok, úttörők körbe-táncot járnak Száll az ének, száll a dal. zeng az induló: Sátortábor a tanyánk, Úh. nyaralni jó! Kátay Antal Kép szöveg nélkül W£§M¥TílttTi tmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom