Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-26 / 173. szám

1963. Július 26. SZOLNOK MEGYEI NfiPLAP s A Sárga tengertől A BALTI TENQERIQ A művész szemben ül. Mappájából egymás után kerülnek az asztalra a la­pok. A lapokon tájak, em­berek. A tenger távlatai és az emberek hétköznapi ar­ca. Háló'pltozó lengyel ha­lászok és komor albán he­gyek. Hat esztendőn ke­resztül utazott a művész, gyűjtögette az élményeket a Sárga tengertől Albániá­ig. S a benyomások most frissen vetülnek elénk. Mintha tegnap ült volna a tengerek partjain, vázlatfü­zettel a kezében. Vincze Lajos fiatal em­ber — mozgásban, lendü­letében, művészi felfogásá­ban egyaránt. S életéről is frissen, biztonsággal beszél. — Sokféle képzőművé­szeti műfajjal foglalkoz­tam s keresésemben úgy érzem, a rajz-riportázsnak nevezhető műfajban talál­tam meg az egyéniségem­hez leginkább közelállót. Persze, táblaképekkel is szívesen foglalkozom. Ezek nem vázlatok, hanem befe­jezett grafikai alkotások, epikus jellegű, elbeszélő, le­író módon rajzbaálmodott elbeszélések, portrék, jel­lemrajzok. Szolnokon először jár. De neve a könyvek barátai előtt bizonyára ismerős. A Világjárók sorozatban töb­bek között a most megje­lent Három világrész csa­vargói című kötet kifejező illusztrációi például sokak előtt ismertté teszik. — Kína, Szovjetunió, Né­metország, Albánia, Len­gyelország — ez utaim idő­beli sorrendje. S a művek nemcsak a hely szellemét, de az ország egyéniségét, az emberek arculatát is tük­rözik stílusban, kompozí­cióban és a képek techni­kájában egyaránt — mond­ja el, miközben a képeket nézegetjük. Beszélgetünk. Az útról, emberekről, kalandokról. S máris előkerül az emlékek tarsolyából egy: — Sopotban történt. Ke­restem a fiamat, mert el­tűnt. Ráakadtam a Nonstop bár előtt, ahol a járdán a bárból kiszorult ifjúság ön­feledten járta a twistet és a rockand-rol-t. A fiamat nem lehetett elvonszolni, mindaddig, amíg egy oda­érkező autóbuszra fel nem pattant az egész társaság, természetesen velük együtt én is. Az autóbusszal Oli- wáig mentünk, ahol az egész twistelő ifjúság ro­hanva „vett irányt” a 13. századbeli gótikus katedrá- lis felé. A templomban ér­tem utói őket, ahol mély­séges áhítatban és Bach: Preludium és fugája bűvö­letében láttam viszont őket, mivel aznap este a szoká­sos orgonakoncertet tartot­ták Oliwában. Ez nagy élmény, mert a mai len­gyel ifjúságnak hűséges ké­pét adja. Rajongását az újért és modemért, és ugyanakkor mélységes nagyrabecsülését az embe­riség régi kultúrája iránt. S egy-egy emlék — egy- egy kép. Ezek a képek a Magyar Sajtó Házában ren­dezett kamarakiállítás-.n hoztak komoly elismerést a művésznek. Most az újság­írószövetség megyei cso­portja és a Damjanich Mú­zeum rendezésében a Ság- vári Művelődési Ház klub­jában nyílik meg a kiállí­tás, kedden, 30-án délután négy órakor, hogy két hé­ten keresztül meséljen a nézőknek távoli tájakról és az építő emberről. — hernádi — A világ legkisebb hűtőgépe Leningrádbam a hűtőgép miniatürizálás újabb re­kordját állították fel. A gyűszűnél valamivel na­gyobb hűtőgép súlya mind­össze 15 gramm, mínusz 50—60 fokra tud hűteni, s ezt az alacsony hőmérsék­letet korlátlan ideig tart­ja. A hűtőgépnek nincs szüksége villamosenergiára, mert tervezői a gázok hő­cseremen tes terjedésének elvét használták fel. Isme­retes, hogy a levegő össze­nyomáskor felmelegszik, kiterjedéskor pedig lehűl. Szakemberek véleménye szerint az új hűtőgép az elektronikus technikában, az orvostudományban és a mikrobiológiában talál al­kalmazásra. Nyugdíjba ment az öreg tengerész. Tulajdonképpen már régen ott a helye, el­múlt hatvanöt éves, egy­szer meg is próbálta, hogy ^leszerel”, de másnap új­ra ott volt a hajón. Moßt, hogy végleg búcsút mon­dott az óceánnak, szinte nem is tud mit kezdeni az idejével, valahogy olyan esetlennek érzi magát, mint a gyerek, aki most ta­nul járni; Nem messze a Tisza- parttól, egy pádon beszél­getünk. Bónár Antal kicsit szomorkásán ül a pad vé­gén, háttal a víznek. Néha szól, csak akkor, ha kér­dezem. Rekedtes, mély hangja van. Nem válaszol mindjárt, gondolkozik, az­tán úgy, hogy nem is néz rám, elkezdi lassan monda, ni: Igaza van, kislány. Szo­katlan nekem a szárazföld. Nem is szeretem. Nem! Ha tudná, mennyire gyűlölöm. Hát ezt érdemeltem én? — Most már kiabál: — ötven­három évet szolgáltam, dolgoztam, akár egy állat, háborúztam is, aztán most itt vagyok, öregségemre, mint hal a szárazon. Még egy ekkorka (kezével mu­tatja) kis csónakom sincs! Azzal is lemennék a ten­gerre... — Annyira sajnálja? — Annyira. ősz, bozontos szemöldö­két összehúzza, szemét le­csukja és ón tudom, hogy gondolatban már messze jár. Tudom, hogy képzelete egy pillanat alatt letarolta körülöttünk a házakat, az egész fás, bokros Tisza- partot, s helyébe ott csil­log a nagy kék víz, az óceán. Szelíd éppen, vagy tajtékzó, kedves, vagy vi­haros? Nem számít Tulaj­donképpen mindegy, hogy milyen. Bónár Antal soha nem haragudott rá, mindig olyannak szerette, amilyen volt. A hajón nem fogott ki a vihar se. Nagy, erős hajó volt a Plútó, több mint kétszáz méteres, ö vezette. Dohányt, kakaót, vaníliát, kaucsukot szállí­tottak Délről, s Kanadában az Orientál tröszt emberei már várták őket a kikötő­nél. Nem mindig volt kormá­nyos. Az első és a második világháború közti időszak­ban úgyszólván mindenféle munkát végzett a hajón. Emlékszik, fűtőnek volt a legrosszabb, majd megsült egész nap. Még inaskodni is jobb volt Tizenkétéves korában szökött el hazul­ról, nem mondta senkinek, hová megy, csak úgy eltűnt egy éjszaka. Nem keresték. Árva gyerek volt. Fél évig hánykódott Pesten, a nyo­mortelepeken, mikor egy kocsmaudvarról valami ré­szeg matróz magával vitte a hajóra. Azóta már a ne­vét is elfelejtette. A hajó­két is. Csak néhányat tud: Spartacus, Zima, SSamar­kand, Evői, Bortilla... Sok élménye lehet. Nem szeret mesélni. Mozdulatlanul ül, rátámaszkodik a pad tám­lájára. — Csak nem alszik, Anti bácsit Megrezzen. — Nem. De­hogy. — Gyorsan fölnéz. — Csak gondolkoztam. Hogy mondta? Anti bácsi? De régen mondták nekem azt, hogy Anti. Több mint húsz évig jártam amerikai ha­jón. Volt két barátom itt­hon, még ötvenben talál­koztam velük Washington­ban. ök hazajöttek. Min­denévben írtam nekik egy- egy levelet. Hívtak vissza. Most eljöttem. Végleg. A pesti jóbarát az idén meghalt, de a szolnokit — Nagy Sándor MÁV nyug­díjast — még életben ta­lálta Antal bácsi. Lejött hozzá Pestről. Itt tölt néha néhány hetet. Jó az isme­rős arcot látni. Sokat be1 szélgetnek együtt, s még többet sétálnak hallgata­gon. A kiöregedett, ősz tengerész ritkán megy vele ki a Tiszához, de akkor sem néz rá a vízre. — Fáj­nak az emlékek. Fehér Mária ÉRETTSÉGIVEL és mérlegképes könyvelői vizsgával rendelkező belső ellenőröket kérésük felvételre. JELENTKEZÉS a vállalat munka­ügyi osztályán, I. emelet 5. Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat Szolnok OPERETTKRITIKA ÜRÜGVÉN... BEMUTATJUK AZ EGRI SZÍNHÁZAT A megye északi részén érződik Eger kulturális és gazdasági kisugárzása. En­nek egyik bizonysága az egri színház gyakori ven­dégjátéka Jászberényben, Tiszafüreden és másutt. Illő tehát, hogy megis­mertessük megyénk közön­ségét is ezzel a rokonszen­ves színházzal. Ehhez azon­ban egy tiszafüredi előadás bírálata nem látszik ele­gendőnek. Különösen ak­kor nem, ha ezen a meleg nyári estén éppen egy ope­rettet, a Lili bárónőt lát­hattuk. Nem mintha az operettet nem tartanánk művészetnek, csak éppen­séggel rangját vesztett mű­fajnak tekinthetjük. Már születésekor is az látszott hivatásának, hogy a polgári tömegek eseménytelen éle­tét megszépítse. A századelő áporodofct levegőjében azon­ban még el lehetett hősöknek fogadni a semmittevő szé­pelgőket, ma azonban már köztünetre figyelmeztet az operettek félelmetes nép­szerűsége. Arra, hogy nem ad a mi művészetünk esz­ményi embereket a közön­ségnek. Pedig b’lzonyára fogékonyabb lenne ez a dolgozó férfiakból és nők­ből kikerülő nézőtömeg a cselekvő és alkotó hősök életének ugyan kevésbé finom, de hozzájuk feltét­lenül közelebb álló szépsé­gei iránt. Mindenesetre ez valódi szépség lenne, ami­nek viszont ma már nem fogadható el az olyan tét­lenkedő szenvelgés, mint teszem azt a szóbanforgó darab harmadik felvonása. Amikoris mindenki azon töri a fejét, hogyan sze­rezzenek lovast a Tünde névre hallgató paripának. Ez 1963-ban kétségtelenül romantikának tűnik — kü­lönösen a szép ruhák és a szapora boka-csattogtatá- 6ok csomagolásában — csak éppenséggel semmi nincs mögötte az esztéti­kum objektív fedezetéből: az ember szellemi és két­kezi ténykedéséből. Az előadás ennek ellené­re néhányszor még a szi­gorú bírálót is képes meg­ragadni. Ez pedig nemcsak annak köszönhető, hogy a vidéki színházakban ma már kialakult — ha sza­bad így neveznem — egy realistább operett«tílus, de a színpad évezredes vará­zsának is. A rendezés alapjában vé­ve jó. Ezért sajnáltuk na­gyon az ízléstelenség olyan olcsó megnyilvánulásait. — mint a század eleji cselek­ménybe beiktatott twist, s az is meglepő merészségre vallott, hogy az előadáson elsütötték a „márki — menjen már ki!” avult szó­játékát. Ezekre a megnyi­latkozásokra azzal tették fel a koronát, hogy szol­gaian követve a partitúrát, sokszoknyás, diadémes. ár- valány-hajas csárdást ik­tattak be az egyébként is mostoha adottságok köze­pette színrevitt balettbe. A színészek kötve voltak a meglehetősen ostobáeska szövegkönyvhöz, s így csak az énekhetétek megnyerő pillanataiban nyújthattak értékes gvönyörködtetést. A tehetségről, a színpadi tapasztalatokról azonban latén az ílven előadás még többet árult el. Lehoczky Fva nemcsak szén és kul­turált hanggal, de alapos játéktudással is rendelke­zik A máaik jól sikerült alakítás Fekete Alaiocé. aki iófzű, természetes iáté­kával a hozzá közelálló szeren minden lehetőségét mértéktartóan használta ki. Élvezetes éneklésével tűnt ki a vendég Szabadi Jó­zsef. akinek azonban még gvakorlatlan és merev a istává szövopmondása. Né­hány lő piUn'-n+n vn1+ a tapasztalt Petűházv Mik­lósnak do Lenker Edit is jó karikírozó kószsé«et árult el az ewik vénkls- asszonv szerenéhen A fíl- m“krőt Ismert Mepdolénvl Vilmos tehetsége ezúttal sem vitatható, de az ötven év előtti banktisztviselőt sokszor úgy alakította, mint egy mai huligánt Mindez persze sem a mű­vészi színvonalról, sem a színészekről nem ad teljes képet. A teljes ismerkedés­hez még az is hozzátarto­zik, hogy a negyven tagú együttes tizenhárom bemu­tatót tartott a most zárult évadban. Ebből hét úgy­nevezett komoly darab volt, köztük olyanok, mint a fővárosban is előadott Schiller és Salacrou szín­mű. Ez az utóbbi „A Föld gömbölyű” — amely a kö­zépkori fanatikus szerze­tes Savonarola életét állí­totta színpadra — ősbemu­tatónak számított. Mivel ők is helyiségprob­lémával küszködtek, évad­jukat már június elején befejezték, legalább is ami a városbeli előadásokat il­leti. Azóta ugyanis tájol­nak nemcsak Heves me­gyében, de Szolnok, Szat- rnárban is. A táj előadások száma náluk is magas, hogy azonban ez mégsem vezetett a szolnokiakhoz hasonló fejleményekhez, — azt bizonyára a város gond­viselésének köszönhetik. A kétéves színházépítkezés időtartamára ugyanis he­lyet — ha nem is teljesen megfelelőt — biztosítottak számukra, s habár ez a lá­togatottság csökkenéséhez vezetett, mégsem maradt színház nélkül a város. A társulat, mint már je­leztem, rokonszenves és te­hetséges. Szívesen látnánk őket komoly darabbal több városunkban is. Tompa László ( 4Pi?Óff/l?Q£rf5f<r) ALLAS GÉPÉSZTECHNIKUS 7 éves gyakorlattal elhelyezkedne, termelésirányító munkakör­be, vagy technológusnak. — Ajánlatokat: Törökszentmik- lós, Sallai Imre u. 27. VALTOZÖ vidéki munka­helyre azonnali belépéssel dömpervezetőket keresünk. Jelentkezés: Vasútépítő Vál­lalat Budapest, XII., Böször­ményi út 24. Azonnali felvételre keresünk építőipari munkában jártas személyeket, É. M. norma szerint házi brigádban való foglalkozásra. Meleg étkezés és szállási lehetőség bizto­sítva. Cím a kiadóhivatal­ban. Állattenyésztő agronó- must keres jászsági termelő­szövetkezet, „600 számosál­lat” jeligére a kiadóhivatal­ba. A SZOLNOKI MÁV teke­szakosztálya állító fiúkat ke­res. Jelentkezni lehet 17 órá­tól Járműjavító ÜV. tekéző- jében. FEGYVERNEK1 Vegyesipari KTSZ azonnali belépéssel férfi fodrászt keres. CIPÉSZ alja dolgozókat ve­szünk fel azonnal. Jelent­kezni lehet: Bőripari KTSZ Központja, Szolnok, Beloian­nisz út 79—81. A MÁV Szolnoki Járműja­vító UV. segédmunkásokat keres felvételre, azonnali belépéssel. — Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztá­lyán. ÖNÁLLÓ munkára gyakor­lattal rendelkező, insze- minátort, vagy állat­egészségügyi technikust azonnal felveszünk. Jelent­kezni lehet: a Héki Állami Gazdaság központjában, — Martfű. Útiköltséget felvé­tel esetén térítünk. BETONOZÁSBAN jártas kő­műves szakmunkásokat azon­nali belépéssel felvesz a Szolnok megyei Mezőgazda- sági Gépjavító Vállalat. Fi­zetés gyakorlattól függően. Jelentkezni lehet 7—12 óráig a vállalat munkaügyi osztá­lyán, Szolnok. SEGÉDMUNKÁSOKAT fe£ veszünk gépi munkára. Fi- <etés 1500—1600 Ft. Munkás- szállás nincs. Jelentkezés: Allatifehérje Vállalat Szol­nok, Tószegi út (Vegyimű­vek után). A SZOLNOK megyei AGRO- KER Vállalat Rékasi úti telephellyel két segédmun­kást keres azonnali felvé­telre. ADÁS-VETEL BÉCSI páncéltőkés, kereszt- húros rövid zongora eladó. Szolnok, Tisza Antal utca 12 szám. 1 db asztali tűzhely eladó. Megtekinthető Szolnok, Pil­langó u. 1. sz. 8—15 óráig. HASZNÁLT bútorok, szek­rények, ágyak, asztalok, szé­kek, konyhaszekrény, sodro­nyok, kályhák, enyvező bak­készlet, üstház és egyebek eladók. Szolnok, Mártírok útja 10. Emelet (régi Kon- zum épület). SZÁMOLÓGÉPEK termelő- szövetkezetek részére kész­pénzért, garanciával eladók. Telefon: Budapest 336—845. LAKÁSCSERE ELCSERÉLNÉM budapesti nagyon szép kertvárosban levő 224 négyszögöles házin­gatlanomat szolnokiért. — Ajánlatokat „Belvárosban’* jeligére a szolnoki hirde­tőbe. INGATLAN AZONNAL beköltözhető ker­tes családi ház eladó. Szol­nok, Teve út 7 sz. KOCSOROSON házhelynek alkalmas, kövesút melletti szántóföld eladó. Cim: Szol­nok, Rákóczi út 35. SZOLNOK-Kertváros, Alkony utca 2 számú ház eladó, eset­leg felerészben is. Érdeklőd­ni: Deákéknál. GÉPJÁRMŰ JÖKARBAN lévő zöld Pan­nónia eladó. Érdeklődni le­het a Cibakházai Gépállo­máson, Kiss Ferencnél. 7 sz. Autóközleke­dési Vállalat segédmunkásokat vesz fel Szolnok, Kunszentmárton, Túrkeve, Kisújszállás és Jászberény munkahelyekre. Jelentkezés: Szolnok, József Attila u. 91. sz. és a fenti kiren­deltségeken. Háztáji tenyésztők, egyéni gazdaságok ! Baromfi és tojásszerződés még köthető a helyi földművesszövetkezettel. — Előnye: magas átvételi ár, előleg, takarmányjutta­tás. A szerződött tojás után baromfitáp vá­sárolható. Bővebb felvilágosítást a föld­művesszövetkezet felvásárlója ad.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom