Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-25 / 172. szám

1963. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az új főiskolai felvételi rendszerről — Korszerűbb, igazságosabb a réginél — Hol van szükség ..finomításra?” — Mindenki egyforma eséllyel indult.. A Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézetben is véget értek az idei felvéte­li vizsgák, s a tanító-jelöl­tek rövidesen megkapják a felvételüket tudósító, vagy elutasító válaszokat. Az in­tézetben jelenleg a felvételi vizsgákkal kapcsolatos utó­munkálatokat végzik, most is sok a teendő, de Andrási Béla igazgató és Kopácsy Béla igazgatóhelyettes, a felvételi vizsgáztató bizott­ság elnöke, szívesen állot­tak rendelkezésünkre, hogy elmondják az új főiskolai felvételi rendszerről kiala­kult tapasztalataikat. — Az idén — kezdte Ko­pácsy Béla —, mint isme­retes, már érvényt szerez­tünk az új felvételi rend­szer alapján: a származás szerinti kategorizálás fi­gyelmen kívül hagyásának. A pályázók egyforma esély- lyel indultak. A középisko­lából a jellemzést hozták magukkal, valamint a kü­lönböző mennyiségű ponto­kat. Maximum: 10 pontot adhatott a középiskola, s ehhez a felvételin ugyan­ennyit „gyűjthettek” a je­lentkezők. Természetesen a 20 pontos eredmény nagyon ritka volt. — Nálunk, mivel pedagó­gus-önjelöltekről volt szó, alkalmassági vizsga előzte meg az írásbeli és szóbeli felvételit. Az alkalmassági vizsgán a zenei hallást, a színérzéket és a testi alkal­masságot állapítottuk meg, s természetesen azokat az alkati sajátosságokat, me­lyek szükségesek ahhoz, hogy valakiből pedagógus legyen. — Sajnos — vette át a szót Andrási Béla —, a kö­zépiskolákból kapott jel­lemzések és pontszámok nem segítették minden eset­ben a jelentkezőről szóló reális vélemény kialakítá­sát. Akadtak néhány eset­ben semmitmondó jellem­zések, s előfordult, hogy *z érettségin elért jó vagy kö­zepes átlageredmény nem volt arányban a tanuló tényleges tudásával, felké­szültségével. Mi természe­tesen felhívtuk, ahol erre szükség volt, a középisko­lák figyelmét az egységes osztályozási rendszer kiala­kítására. Ügy vélem, az új felvételi rendszer további „finomításának” ez az egyik útja-módja. A másik: az alaposabb jellemzés készí­tése. Erre nagy szükség van, mert a rövid ideig tartó felvételi vizsgán nagy se­gítséget jelent a megfelelő jellemzés. A főiskola igazgatója és helyettese elmondotta még, hogy a munkás, paraszt és értelmiségi származású je­lentkezők felkészültségénél nem tapasztaltak különbsé­get. Ez örvendetes. Különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy a nappali tagozatra felvételt nyert hallgatók 63 százaléka munkás- és pa­rasztszármazású. — Volt-e az idén protek­ciókérés? — Akadt... S ez baj. Ám, az az érdekes, hogy a protekciót nem a munkás­vagy parasztszülők kérték, ami bizonyítja, hogy ők gyermekeiket nem presztízs okok és szempontok miatt küldik főiskolára. Egyéb­ként a szülőknek is idősze­rű lenne végre beletörődni: a protekciókérés semmivel nem növeli a felvételi le­hetőséget, mi kizárólag a rátermettséget és a felké­szültséget vehetjük és vesz- szük figyelembe. Az új tanévre hetven nappali és hatvan levelező hallgatót vesznek fel a fő­iskolára. Levelező tagozatra felvesznek még tizenkét hallgatót, akik nappali ta­gozatra jelentkeztek, alkal­masak is a pályára, de nincs számukra a nappali hallgatók között férőhely. Az új felvételi rendszer igazságossága kifejezésre jut abban is, hogy nemcsak az elutasítás tényét közlik a felvételt nem nyert je­lentkezőkkel, hanem az in­dokot is. Ha ezt az érintett igazságtalannak érzi, felleb­bezhet a főiskolához, újabb elutasítás esetén a Művelő­désügyi Minisztériumhoz. Ha kiderül: indokolatlan volt az elutasítás, felveszik a pályázót Kedvező feltételekkel lehet már 1964. évi leadásra is kötni sertéshizlalási szerződést UGYANCSAK KEDVEZŐ FELTÉTELEK­KEL BEINDUL AZ 1964. ÉVI KOCA- TARTÄSI ÉS SÜLDŐNEVELÉSI AKCIÓ. BIKA- TINÖHIZLALÄSI AKCIÓ, — ÜSZÖHIZLALÄSI akciö, KISSÜLYÜ NÖVENDÉKMARHA NEVELÉSI AKCIÖ, és a HÁZTÁJI és EG YÉNI GAZDASAGOK SELEJT TEHENÜK ÉRTÉKESÍTÉSE TE­RÉN KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEKET VE­HETNEK IGÉNYBE. Amennyiben selejt tehenük helyett üszőt állíta­nak tenyésztésbe, úgy az I. o., vagy II. o. minő­ségű tehénért az állami szabadfelvásárlási áron felül kg-ként 3.— Ft üszőbeállítási prémiumot kapnak. Magas árak! Termelőszövetkezetek részé­re kamatmentes hitel, valamint előnyös feltéte­lek mellett biztosítunk nagyüzemi felárat. Egyé­ni és háztáji termelők részére kedvezményes abraktakarmány juttatás. — Bővebb felvilágosítást járási kirendeltségeink, valamint községi felvá­sárlóink nyújtanak. SZOLNOK HEVES MEGYEI ÄLLATFOBGALMI V. Kun Miklós, a II. kerületi Rákóczi Ferenc gimnázium tanulója, Kun Béla unokája nyerte az országos középiskolai tanulmányi versenyt orosz nyelvből, mely egyben felvételre jogosítja az Eötvös Lóránd Tudomány­egyetemre. Képünkön nagyanjával. Kun Bélánéval Zátonyra futott egy tutaj a Tiszán A Tisza rendkívül ala­csony vízállása nagy prob­lémákat okoz a vízi közle­kedésben. Kedden a 440-es folyam kilométernél Tisza- bábolna alatt „zátonyra fu­tott” egy 180 köbméter fát úsztató tutaj, amelyet To­kajról Szegedre irányítot­tak. A gázlónál, ahol még féllábszárig sem ér a víz, a tutaj megrekedt. A mun­kások a nagy farönköket két részre választották és úgy próbálták a kritikus helyen átúsztatni, azonban ez az erőfeszítésük sem járt eredménnyel. A tutaj jelenleg a folyó közepén vesztegel KULTURÁLIS MUNKA a művelődési otthonokban Az eltelt évtizedben a művelődési otthonok számát 1633-ról 2128-ra növeltük az országban. A számukra nyújtott állami támogatást hetven millió forinttal emeltük; s a szakszervezetek költségvetési Összegeiből még külön háromszáz művelődési otthont tartanak fent. Mindez nem formai eredmény. A művelődési ott­honokban mindinkább komoly, s a szocializmus céljait szolgáló munka folyik. 1958-ban például még „csak” négymillió látogatója volt az otthonok ismeretierjesztő előadásainak. s ez a szám 1961-re hétmillióra növe­kedett! Ugyancsak ilyen viharos gyorsasággal emel­kedik a könyvtári olvasók száma is. Egyetlen-egy év­ben, 1961-ben 17,5 százalékkal nőtt a tanácsi könyvtá­rak olvasóinak tábora. Mindemellett meg kell említeni a művelődési otthonok, klubok szaporodó, kötetlen szórakozási lehetőségeit, amelyek — bátran lehet mondani — naponta százezreket vonzanak műsortalan. de mégis kézbentartott, irányított „műsoraikra”, a különböző társasjátékokra, televízió-nézésre, a sokféle szakkörre, mozilátogatásra. Mint minden viharos fejlődés, úgy a kulturális élet tekintetében mutatkozó rohamos változás is rejt magában hibalehetőségeket Éppen e tekintetben kell fontolóra vennünk a népi ellenőrzés vizsgálatának azokat az észrevételeit, amelyek a művelődési ottho­nokban folyó munka hibáira mutatnak rá. Megállapította a vizsgálat hogy a 13,1 millióra növe­kedett könyvtári könyvál­lomány nem mindenhol ki­elégítő. Egyes helyeken ugyanis kevés a paraszti vonatkozású szépirodalom, s a mezőgazdasági szak- könyv. A könyvpropagan­dával kapcsolatos felada­tok megoldása ötletszerű, s ennek oka jórészben abban rejlik, hogy a könyvtár célkitűzései nem szerepel­nek a művelődési otthonok munkatervében. Ilyen he­lyeken a könyvtár nem is lehet szerves tartozéka a népművelési munkának. Figyelemreméltó, hogy vannak helyek, ahol a leg­fontosabb előadások — a társadalmi, természettudo­mányos művészeti ismeret- terjesztő — száma a legke­vesebb. Különösen a nagy tanyavilágú megyékre jel­lemző ez, s e tény már ön­magában is mutatja: hol és hogyan kell javítani a szó­beli ismeretterjesztés mód­szerén, személyi feltételein. „Elcsúszás* a szórakoztatás irányába Kapcsolatos a fentiekkel a népi ellenőröknek az a felismerése is, hogy a mű­velődési otthonok jelentős részében a szakkörök zöme szórakoztató jellegű. „Fel­tűnően sok helyen műkö­dik foto-szakkör — írja a vizsgálati összefoglaló je­lentés — ugyanakkor kevés helyen található valamely szakmához, tudományághoz kapcsolódó ismeretterjesztő csoport. Nem egy helyen még igen kezdetleges a szakkörök tevékenysége, sőt arra is számos példa van, hogy a már létreho­zottak sem működnek meg­felelően. Ennek következ­ménye, hogy a működésük­re előirányzott összeg sem került felhasználásra.” Hasonló „elcsúszás” ész­lelhető a szórakoztató tevé­kenység Irányában a mű­velődési otthonok rendez­vényiben is. A nagyobb jövedelmezőség érdekében —■ volt rá példa! — Még klasszikus színmű előadá­sába is sanzon-betétet susz- teroltak be! Ez ugyan szél­sőséges példa, de a tény, mely szerint a művelődési otthonok „repertoárja” jórészt mozielőadásokból áll, arra utal, hogy nem használjuk ki eléggé a nagy költséggel felépített művelődési otthonainkat a sokszínűvé tehető népmű­velési munka számára! A szétaprózottság az anyagi ellátás terén is érez­teti hatását. A kulturális célra felhasználható össze­geket a tanács költségve­tésében a vállalatok igaz­gat ól, s a tsz-ek szociális kulturális alapján, meg a földművesszövetkezetek er­re a célra szolgáló kereté­ben elszigetelten kezelik, s még jobbik eset ez, ha csakugyan és kizárólag kulturális célra fordítják. A művelődési otthonok egy részénél az eszközhiány a költségvetési fegyelmezet­lenség, a takarékosság el­vét figyelmein kívül hagyó gazdálkodás és a társadal­mi tulajdon hanyag keze­lésének következménye — amelyet ugyancsak részle­tesen elemeztek a népi el­lenőrök. E tekintetben kü­lönös súllyal esik latba egyes helyeken a tanács^ felügyeleti ellenőrzés se­kélyessége, felületessége. Amit „fent" cselekszenek, s amit „lent" tenni kell Ismételten hangsúlyoz­zuk, hogy a népi ellenőrök megállapításai országszerte összegyűjtött tényeken ala­pulnak, s a főhatóságok ép­pen ezért vonták le belőle a megfelelő következteté­seket. Szükséges például a művelődési célú pénzügyi alapok konstrukciójának egységesítése, illetve egy­séges elvek szerint történő rendezése. E konstrukció kérdésében előreláthatóan olyan megoldásra kerül sor. amely a rendelkezésre álló anyagi eszközök össze­hangolt felhasználását biz­tosítja; Intézkednek a könyvárak helyesirányú gyarapításá­ról; a közhasznú könyvtá­rak szakkönyvtár jellegé­nek erősítéséről; a hivatá­sos és műkedvelő színé­szek, táncosok műsorának megfelelő szintre emelésé­ről, s más részkérdésekről is. Felsőszintű rendelkezé­sek azonban nem oldhat­nak meg minden gondot. A hely} Párt és tanácsszer­veknek fokozottabban kell figyelemmel kísérni a hely­beli művelődési életet. E tekintetben különösen nagy szerepe lesz a KISZ me­gyei, járási, de méginkább helyi szerveinek, amelyek összefogva a község és vá­ros más szervezeteinek mű­velődési előadóival, a felső­szintű rendelkezések se­gítségével még tartalma­sabbá és gyümölcsözőbbé tehetik a művelődési mun­kát saját községükben. ... , . F. G. Találkoztam Zwergl- Tohonya Dömével. Ezt a Ziverglt nem sze­retem. A hitleri idők alatt -fedezte fel, hogy volt egy német őse. Azóta biggyesztette a Tohonya elé a Zwergl előnevet. Persze 1945 óta megint csak To­honya. Segédhivatali tisztviselő volt, a negyvenes évek ele­jén is csak csendes kistisztviselő maradt, de tetszettek neki a fajvédő jelszavak. Igazolták, mert nem volt bűne és nyugdi­jat is kap, de ennek ellenére is bizonyos mértékig reakciós be­állítottságú maradt. Nem mindig hiszi el a szocializmus sike­reit. Most is azzal kezd­te, hogy felfújták a pái js űr randevú ügyét. — Még ma is olyan sokat Urnák róla, pedig már túl vagyunk az ünnepségeken és eljöt­tek a hétköznapok. — Mit csodálkozik? Világraszóló diadal voltl — Nna, nem volt az nagy dolog! Felmen­tek, lejöttek. Magái is fellőhetnék. Pár év múlva szakaszjeggyel megyünk az űrbe. — Az lehet. De ma még óriási teljesít­mény. — Miért? Azért, mert csirkét ettek az űrben? Csirkét én is tudok enni. — Hallja maga, Zwergl-Tohonya, ne bőszítsen fel! Indignálódva mond­ta: — Először is csak Tohonya, másodszor pedig maguk mérge­sek, ha az ember nem vágódik hasra azon, hogy egy nő az űrbe repül. Meglátja, az amerikaiak fognak előbb a Holdba men­ni! Az már lesz vala­mi! — Egyelőre még ők is elismerik a nagy szovjet fölényt. — Ez csak trükk. Addig dicsérik a szovjet technikai fö­lényt, amíg kikötnek a Holdon és ott tá­maszpontot rendez­nek be. Azután jön a Mars és a Vénusz. Ezért nem imponál nekem a női űrrepü­lő. ülönben sincs tupírozva a haja. Űr­repülőnek is adni kell a divatra. Mindenki­nek! — Tudom. Maga is adott rá! Annak ide­jén divatos Hitler-ba- juszt hordott. — De nem azért, mert rajongtam érte, hanem azért, mert jól állt nekem. — De negyvenötben levetette. — Mert rájöttem, hogv a vastag bajusz jobban áll nekem. — Értem. — Hiába mondja olyan gúnyosan, ne­kem jogom van akár pofaszakállt is hor­dani. — Joga van, de nem érdemes. Ferenc Jóska már 1916-ban meghalt. — Hiába gúnyoló­dik. Nem nagy dolog és punktum. — Maga még Gali­leinek se hitt volna, ha akkoriban él, mert Galilei nem amerikai. — De fel van azzal a Galileivel! Mégis mozog a Föld! Na bumm, és akkor mi van? Mérges lettem: — Most már mo­zogjon maga is! Már túlságosan sokat be­széltem magával. Faképnél hagytam. Még hallottam, amint ezt morogja: — Nem szereti a régivágású úriembe­reket. Csak az úri­embereket... P. L, ..........j | A javíthatatlan *..........................................i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom