Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)
1963-07-21 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI szoinok Ai * A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 169. szám. A.ra 60 fillér 1963. július 21., vasárnap. MA: Szúrás> nagy adag méreggel Jász-Kun Kakas Ki mint él, úgy ítél A zt mondják: „ki mint él, úgy Ítél.” Az „élés” végeredményben a munkával kezdődik. Nemcsak azért, mert munka nélkül nem létezhet társadalom, mert az ember élete tevékeny idejének jó részét a munkahelyén tölti el, hanem azért is, mert végeredményben a saját és társadalma életkörülményeinek kulturáltsága javarészt attól függ, hogy ő és társadalma hogyan dolgozik. Népünk is azért érhette el eddigi kiváló eredményeit az anyagi és szellemi életben, mert a munka kultúráját is emelte. De ezzel korántsem mondjuk azt, hogy a szocialista mun- kaerkölcs általánossá vált. Jóllehet leraktuk a szocializmus alapjait, a szocialista erkölcs azonban még nem hatolt be eléggé mélyen az emberek gondolkodásába, még nem irányítja eléggé cselekedeteiket. A szocialista típusú ember, a szocialista munkaviszony kialakítása éppen ezért napirenden lévő feladat. Engels azt mondja, hogy az emberek erkölcsi nézeteiket azokból a viszonyokból merítik, amelyekben termelnek. A szocialista erkölcs objektív anyagi feltétele tehát a szocialista társadalmi rendszer, következésképpen a szocialista emberi tulajdonságok kialakításának igazi feltételei is most a szocializmus alapjainak lerakásával értek meg igazán. A megváltozott társadalmi körülményekből egyenesen következik, hogy a munka jeVlege is megváltozott, következésképpen a munkához való viszonynak is ennek megfelelően meg kell változnia. A szocialista emberformálás egyik leghathatósabb eszköze a szocialista munkaverseny, a brigádokban, különösen a szocialista munkabrigádokban végzett munka. A szocialista brigádok tagjait általában a magasabb szocialista öntudatból fakadó sokoldalú cselekvés jellemzi. Munkájukban a termelés, a termelékenység emeléséért folyó harc szorosan egybefonódik a korszerű technika, a tudomány korszerű vívmányainak elsajátításával. A modem munkaeszközök maximális! kihasználása pedig csak az ismeretek állandó bővítésével lehetséges. s ezért a munka- erkölcshöz ma már az is hozzátartozik, hogy a szakmai ismereteit ki hogyan gyarapítja. A szocialista munkaerkölcs kialakításának ugyancsak fontos eszközei az anyagi és erkölcsi ösztönzők. Mindkettő a szorgalmasabb, fegyelmezettebb, magasa,bb színvonalú munkára serkent. Amennyire fontos eszközök, annyira kényesek is. Nagyon vigyázva kell bánni velük. Az anyagi érdekeltség erkölcsi ösztönzés nélkül elhomályosítja az ember előtt, mindazokat a nemes célokat, amelyek a szocializmus teljes felépítésének irányába mutatnak. Az anyagi tényezők túlzott előtérbe állítása és az erkölcsi ösztönzés jelentőségének lebecsülése, csökkenti a felelősségérzetet, a kezdeményező 6a az alkotó készséget. A szocialista munka- erkölcs meggyőződéses jellegének kialakításáhaz tehát az anyagi ösztönzők önmagukban nem elegendők, hanem az erkölcsieket is megfelelően kell alkalmazni. Az anyagi érdekeltség elvének lebecsülése viszont a szubjektívizmus veszélyét rejti magában. Be kell lát- niok azoknak, akik csak az erölcsi ösztönzők jelentőségét ismerik el, hogy az egyéni érdék' a szocializmus viszonyai között már nem magántulajdonosi érdek, amely mások rovására valósul meg, és nem elítélendő. Ellenkezőleg, az anyagi ösztönzők helyes alkalmazása az egész társadalom érdekében ösztönzi az egyéneket magasabb színvonalú munkára. Mind hazai, mind nemzetközi vonatkozásban a gyakorlat azt bizonyítja, hogy az anyagi érdekeltség elvének lebecsülése a fejlődést gátolja. Az anyagi és erkölcsi ösztönzők tehát helyes alkalmazásuk esetén egymással kölcsönhatásban állnak és a szocialista munkaerkölcs általánossá válását mozdítják elő. Amennyiben az anyagi ösztönzés iránya formája helyes, fokozza az erkölcsi ösztönzés hatékonyságát. Ha az anyagi érdekeltség nem felel meg a társadalmi szükségletnek — kiélezi a társadáíifti és egyéni érdek ellentmondását, ami eredménytelenné teszi az erkölcsi ráhatást. Az erkölcsi ösztönzés viszont biztosíték arra, nehogy az anyagi érdekeltség kispolgári anyagiassággá torzuljon. A marxizmus—leniniz- mus eszmei offenzivája és ezen belül a szocialista erkölcsi arculat kialakítása belpolitikai életünk hóm lokterében álló egyik legfontosabb feladat. Már az elmondottakból is következik, hogy az erkölcsi nevelésen belül a szocialista munkaerkölcs kialakítása foglalja el a helyet a legfontosabb teendőink között. Az is nyilvánvaló, hogy az üzemekben folyó politikai, eszmei, erkölcsi nevelés döntő fontosságú eszköze a szocialista munkaerkölcs kialakításának. C elvetődhet a kérdés, " melyek a leghatásosabb módszerek ebben a munkában? Nehéz lenne erre kielégítően válaszolni. Sorolni lehetne a magas- 6zinvonalú szakmai, politikai és kulturális előadásokat, tanfolyamokat. Meglehetne említeni, hogy a szocialista munkaerkölcs kialakításának egyik hatásos módszere, bármennyire is különösen hangzik, a jó munkaszervezés. A fegyelmezett munka alapfeltétele ugyanis az, hogy a munka ütemes legyen, a hozzá szükséges nyersanyagok, szerszámok, tervrajzok mindig időben, jó minőségben rendelkezésre álljanak. A dolgozó mindig tudja, hogy mit miért csinál, mennyire halad előre saját és üzeme tervének teljesítésében, mik a gondok és így tovább. Száz szónak Is egy a vége: minden módszer jó, amely a szocialista munkaerkölcs kialakítását segíti elő. Boros Béla Gyalogos átjáró készül a Zagyvára Rövidesen hozzákezdenek a szolnoki Zagyva-híd bontásához, s helyére tizenhárom méter széles modem hidat építenek. Képünkön a Hídépítő Vállalat dolgozói az ideiglenes gyalog átjárót szerelik Tanácskozást tartanak a KGST-országok kommunista és munkáspártjainak első titkárai és kormányfői A KGST tagországok testvérpártjainak Központi Bizottságai között létrejött megállapodás értelmében július 24-re Moszkvába összehívták a KGST országok kommunista és munkás pártjai. első titkárainak és kormányfőinek tanácskozását. A tanácskozáson magyar részről Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöké és Apró Antal a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesé vesz részt. A tanácskozáson megvitatják a KGST végrehajtó bizottságának jelentését, amely beszámol a KGST tagországok kommunista és munkáspártjai képviselőinek 1962. évi júniusi tanácskozásán hozott határozatok végrehajtásával kapcsolatban végzett munkáról és a tagországok közötti gazdasági együttműködés fejlesztésének további feladatairól. A tanácskozásra Apró Antal szombaton reggel a Ferihegyi repülőtérről Moszkvába utazott. Aláírták a m agya r-sso vjet kosos nyilatkosatot Moszkva, (MTI) Szombaton délután a nagy Kreml palota fehér márványtermében Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke aláírta a magyar párt- és kormányküldöttség szovjetunióbeli látogatásáról,. a szovjet és a magyar vezetők tárgyalásairól kiadott közös nyilatkozatot. A nyilatkozat szövegét Budapesten és Moszkvában kedden hozzák nyilvánosságra. (MTI) Az asszony is kombájnon ül A kisújszállási Búzakalász Tsz két kombájnosa, B Tóth Imre és Erdős József 64, illetve 40 vagon gabonát takarított be a hét végéig. B. Tóth Imiét Csízi János, Erdős Józsefet pedig asszony. Erdős Józsefné váltja a gépen. Négyőjük szorgalmát dicséri a 450 és 300 holdas aratási teljesítmény; Többet, jobbat, korszerűbben Három tétel a mezőgazdasági gépjavító műszaki fejlesztési tervéből Ambrus Imrével a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat igazgatójával az építőanyagokkal zsúfolt udvaron az épülő új műhelyeket néztük. 1. Az üzem, amely DT és az SZ—80-as traktorfajták javítását végzi, minden egyes használt motor hengerfej felújításért 250 forintot fizetett a mezőhegyesi javító állomásnak. 1962-ben felmerült az a gondolat, hogy itthon, Szolnokon kellene elvégezni a felújítást olcsóbban. Az elképzeléshez a Gépjavító Tröszt főkonstruktőre technológia-leírást adott és ennek alapján az 1963-as év műszaki fejlesztési tervének egyik pontja lett az ötletes elképzelés. Ma pedig már készül az új műhely. Itt teljesen zárt ciklusban az üzem egyéb; javítási munkáitól függetlenül készülnek a felújított hengerfejek. A mezőhegyesi gyakorlattól eltérően gázhegesztés helyett ívhegesztési technológiát dolgoztak ki. A két melegítőkemence is rövid időn belül készen áll. És mindezt műszaki irányítás mellett az ipari tanulók készítik. Az új hengerfej felújító üzemben augusztus 1-től egy, szeptembertől kettő és 1964 januártól három műszakban termelnek. A lehetőségek teljes kihasználásakor havonta 300 hengerfejet tudnak felújítani darabonként 130 forintos ráfordítással. így takarítanak meg minden hengerfejnél 120 forintot. 2. Ahogy egyre jobban belemelegedtünk a témába, kiderült, hogy van itt még ennél érdekesebb dolog is. A javításra kerülő traktorok hengerperselyeit eddig a selejttárolóba vitték, a motorokba pedig új, 400 forint értékű perselyeket tettek. Tavaly az Autóközlekedési Tudományos Intézetnél elkészült egy szabadalom, aminek alapján a hengerperselyek kijavíthatok és teljes értékűvé tehetők. Ezt a szabadalmat megvásárolta a Gépjavító Tröszt és a szolnoki gépjavítóval megállapodást kötött, hogy a folyamatos javítási lehetőségeket kikísérletezi. Juhász János, az üzem főtechnológusa végezte ei a kísérleteket és azt Győri József, a tudományos intézet munkatársa jónak ítélte. A munka lényege az, hogy az edzett perselyeket eddig nem tudták megmunkálni. Ezután a használt perselyeket kilágyítják, így munkálják és szulfidálással újra edzetté teszik. Még ebben az évben a folyamatos munka megindultával körülbelül 30 000 darab felújított perselyt készítenek. Ezzel saját szükségletükön kívül ellátják az egész ország mezőgazdasági erőgépeinek hengerpersely javítását. 3. Az igazi csattanó a végére maradt, amikoris az igazgató bemutatta a szerviz- kocsit. Az áramvonalas, két keréken gördülő, bármivel vontatható utánfutókon *h készítők már az utolsó simításokat végzik. A kisméretű kocsiban magasnyomású szivattyú, kompresszor, zsírzóberendezé3, kezelő pisztolyok találhatók. Kétfajta változatban készül és ahol nincs elektromos hálózat, ott a beépített Diesel- vagy benzinmotorral is üzemeltethető. Ez pedig azt jelenti, hogy akár a földeken is el lehet végezni a traktorok, erőgépek tökéletes szerviz karbantartását, vagyis az alvázlemosást, leszárítást, alváz lefújás; korróziógátló anyaggal, magasnyomású zsírozást, olajfeltöltést, kisjavítást, festést. Az elkészülő prototípusok a közeli na- ponkban kerülnek a Gépkísérleti Intézet bírálói elé, ahol eldöntik, hogy melyik változat sorozatgyártását kezdik meg. A nagyszerű és nagyon hiányzó berendezés 1964-ben már sorozatban készül és hazánkon kívül a baráti országokba is eljut. A gépet Szentesi Gábornak, a Gépjavító Tröszt vezető tervezőjének irányításával készíti egy tízfőnyi gárda, amely egyben az üzemben nemrég létesült kísérleti üzem törzsgárdája is. Itt kerül kivitelezésre minden olyan elképzelés, amely a műszaki fejlesztést elősegíti. A látottakhoz Ambrus Imre igazgató még szóban hozzáteszi összefoglalóul, hogy mindhárom most megvalósuló elképzelés ezévi műszakfejlesztési tervükben szerepel. E. Gy. Több tsz-ben befejezték az aratást A gabona aratásának befejezéséről érkező első hírt — amelyet a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz-ből kaptunk — újabbak követik. Szombaton a Jászságból és a kunszentmártoni járásból jelentették: letudták az aratást. A csépai Űj Barázda Tsz-ből Szaszkó Károly fő- agronómus újságolta, hogy a Kunszentmártoni Gépállomás kombájnosai, — aratógépvezetői segítséggel — befejezték az aratást, ötszáz holdat vágtak le az aratógépek, 426 hold termését pedig a kombájnok takarították be. Termésátlaguk tavaszi árpából 18, San Pastore búzából 17.33 mázsa. A közös gazdaság kötelezettségeinek teljesítésére 21 vagon gabonát szállított a terményforgalmi raktárába. A kungyalui Zöldmező Tsz-ben a kunszentmártoni és a tiszakéeskei gépállomás aratógépei vágták a gabonát. Szombaton már nem volt munkája a gépeknek, egy hét múlva a cséplést is befejezik. A kungyaluiak eddig 10 vagon sörárpát és 15 vagon kenyérgabonát adtak át. A szállítás tovább folyik, s meggyorsul a talajmunka is. Saját gépeik, 4 gumikerekű traktor és két DT éjjel-nappal és vasárnap is szánt. A jászfelsőszentgyörgyi Üj Hajnal Tsz-ben kombájnokkal aratták le az 1100 hold termését. Most már csak a magtisztító cséplőgépek dolgoznak. A tiszainokai Szabadság és a cserkeszöllői Magyar-Román Barátság Tsz-ben is befejeződött az aratás.
