Szolnok Megyei Néplap, 1963. július (14. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

Ma: Gyorslista a Lottó tárgynyeremény­sorsolásról ☆ Vasárnapi sport'eredmények U Thant, az ENSZ főtitkára hazánkba érkezett ü Thant, az ENSZ főtitkára hétfőn délután 14 őrá 10 perckor megérkezett Budapestre, A Ferihegyi re­pülőtéren Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Ilku Pál művelődésügyi miniszter, Péter Já­nos külügyminiszter fogadta. Jelen volt a budapesti diplomáciai testület számos vezetője és tagja. Az ENSZ főtitkárát Kállai Gyula miniszterelnökhelyettes köszöntötte, majd a főtitkár köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért. (MTI) Kiváló és érdemes ormosok, gyógyszerészek kitüntetése Semmelweis Ignác szü­letésének száznegyvenötödik évfordulója alkalmából az Orvos-Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete Sem­mel weis-házának dísztermé­ben tegnap ünnepélyesen kiosztották az ez évi ki­váló és érdemes orvos, ille­tőleg gyógyszerész kitün­tetéseket. Dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter ün­nepi beszédében méltatta nagy hazánkfia, Semmel­weis Ignác korszakalkotó munkásságát, — se nemes hagyományok követőinek, napjaink legjobb orvosai­nak, gyógyszerészeinek fá­radozását, eredményeit. Majd átnyújtotta a kitün­tetéseket. Megyénkből a kiváló or­vos kitüntető címet dr. Ambrus Matild, a jászbe­rényi városi tanács kórhá­zának osztályvezető főor­vosa; dr. Antony Miklós jászdózsai körzeti orvos kapta. Érdemes orvos ki­tüntető címet dr. Kiss Ernő Géza, a kunszentmártoni járási tanács főorvosa, dr. Kiss Bálint tiszafüredi kör­zeti orvos kapott. Töltik a citrombambit a túrkevei földművesszövetke­zet üzemében. Nagy a meleg, sok hűsítőitalt fogyasz­tanak a keviek is. Elutazott a magyar küldöttség a KGST ülésszakára Apró Antalnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével hétfőn , délután repülőgépen Moszk­vába utazott a KGST soron következő 7. ülésszakán résztvevő magyar küldött- i ség. (MTI; / SZÁRÍTJÁK A' VESSZŐT Á' TISZAFÜREDI FÜZTELEPEN *a.Az ember javára, a jobb és szebb életéért... Munkavédelmi kiállítás nyílt Szolnokon Tizenötmillió forint évi jövedelem a kedvezményekből Az új kormányhatározat haszna Mint ismeretes, a Minisztertanács határozata Jú­lius 1-től kedvezőbb feltételeket teremtett az állatm- velési és hizlalást szerződéskötésekhez. Lapunk mun­katársa felkereste Csorna Jánost, a Szolnok megyei Tanács VB Felvásárlási Osztályának vezetőjét, nyilat­kozzon mit jelent takarmányjuttatásban, forintban Szolnok megyének a kormányhatározat végrehajtása. — A szarvasmarhate­nyésztéssel kezdeném. S ha arról szólok, akkor is a te­nyészállatfelvásárlásra gon­dolok elsősorban — mon­dotta Csorna Janos. Eddig ugyanis a tenyészállatokat súlyra vásárolták és kilo­grammonként fizették. Ez a felvásárlási módszer azon­ban nem fejezte ki a te­nyészállat tényleges te- nyészértékét. Előnyös a mó­dosításban az, hogy egye­denként fizetnek a tenyész­állatért és nem a súly nagy­ságot, hanem a tenyészér- téket veszik figyelembe. Egy-egy tenyészbikáért har­mincezer forintot is kap a termelő, s az üsző is őt- tizennégyezer forintot ér­het. Ilyen árrendszerben már igen gazdaságos a te­nyészállat előállítás. Nagyszerűen befolyásolja a szarvasmarhatenyészállo- mány fejlesztését az a mó­dosítás, hogy előhasú üszőnként az eddigi két­ezer ötszáz forint helyett négyezer forint állami tá­mogatást kapnak a szövet­kezetek a tenyészállat be­állításakor. Hogy mennyire elevenbe talált a kormány szándéka, mutatja az, hogy csak a múlt hónapban Szol­nok megyében kilencszáz­húsz már vágóra leszerző­dött üszőt minősítettek át tenyészállattá a termelőszö­vetkezetek. S a háztáji gaz­daságokban ugyancsak a múlt hónapban itt Szolnok megyében húsz, egyébként vágóra szerződött öszőt ál­lítottak tenyésztésbe. — Igen nagy segítséget kapnak az állattenyésztés és a hízóállat nevelés fel­lendítéséhez a háztáji gaz­daságok. Hathónapos vem- hesség után tehenenként 70 kilogramm abraktakar­mányt kapnak a gazdák. Évente ez 130 vagon takar­mányjuttatást jelent, ami­nek az értéke csak az álla­mi felvásárlási és a szabad­piaci ar különbözeiét véve is meghaladja a két és fél­millió forintot. A háztáji növendékhizlalást ugyan­csak jól befolyásolja az új határozat, tudniillik egye­denként három mázsa ta­karmányt kapnak a növen­dékállatot hizlalók. Csak áprilistól decemberig szá­mítva tizenöt vagon takar­mánytöbbletet jelent ez. Kisebb súlyú növendékál­latra két mázsa takarmány jár, ami megyei szinten mintegy tizenhat vagon ab­raktakarmányt jelent, több mint háromszázezer forint értékben. — A kormányhatározat szerint húsz fillérrel emel­ték a tej literenkénti felvá­sárlási egységárát. A megye tej értékesítését számítva ez legalább hét és félmillió forint plusz jövedelmet je­lent. A pénz 80 százalékát a tehénállomány arányában a közös gazdaságok kapják. Ezenkívül az egész évben járó korpajuttatás az át­adott tej litere után 20—80 dekagramm. Nem keve­sebb, mint újabb száz va­gon korpa jut ezzel Szol­nok megyébe kétmillió fo­rint körüli értékben. — És még egy seregnyi más kedvezmény. Csak az a tény, hogy megszűnt a hízóállatok extrém minősí­tése. legalább ötven vagon abraktakarmány megtaka­­Arpádkori a Tisza Tiszaszöllős határában, a Csontos parton a közel­múltban javították a vasút­vonalat. Javítás közben több tárgy került felszínre, amelyekből régi települé­sek nyomaira következtet­tek. Csalog Zsolt múzeoió» gusnak. a szolnoki Damja­nich János Múzeum mun­katársának vezetésével kö­zel 400 négyzetméteren vé­geztek ásatásokat. A feltevések eredményre vezettek és a kutatók több ezer éves kőkori, szarmata* rítását jelenti. Máris érez­hetően nagyobb az érdek­lődés a koca kihelyezési akció iránt. A háztáji gaz­daságokba 3900 kocát he­lyezett el az állatforgalmi vállalat, s ezek után 156 vagon takarmányjuttatás jár, aminek csak a szabad­piaci és állami felvásárlási árkülönbözete hárommillió forint. Az utóbbi években csökkent a megyében a kocaállomány, de a kor­mányhatározat ösztönzésé­re már ebben az évben kettőezerkétszáz koca be­állítását vállalták a gaz­daságok. — Valamennyi kedvez­mény értékét figyelembe véve Szolnok megye állat­tenyésztői csak a kedvez­ményekből újabb tizenöt- millió forint jövedelemhez juthatnak, ha ügyesen gaz­dálkodnak és kihasználják a kormányhatározat lehe­tőségeit. A kormány meg­tette a tőle telhetőt, most már a tenyésztőktől, a szö­vetkezetektől, a háztáji ál­lattartóktól függ a többi, — végezte nyilatkozatát Csorna János elvtárs. település mentén kori, szkítakori, valamint árpádkori lakótelep nyo­maira bukkantak. A lakó­házak mind földbevájt kunyhók voltak. Három, tel­jesen ép szarmatakori házat ástak ki. Tudományos szem­pontból nagyon értékesek a napfényre került árpád­kori lakóházmaradványok is, és a házban talált fel- szerelési tárgyak. Az ásatá­sok helyéről több mázsa le­letet szállítottak be a szol­noki múzeumba, amelyek­nek feldolgozása rövidesen megkezdődik. Tegnap délután a Szak- szervezetek Megyei Taná­csának rendezésében mun­kavédelmi kiállítás nyílt a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében. A július 1-től 6-ig tartó kiállítás megnyitóját Lá­zár Mihályné, az SZMT ve­zetőtitkára tartotta. El­mondotta, hegy a munkás­védelemben általános fejlő­dés tapasztalható, azonban az eddigi eredményekkel nem lehetünk elégedettek. A balesetek száma 1962- ben az előző évhez viszo­nyítva huszonöttel csök­kent, viszont a balesetek miatt kiesett munkanapok száma 1311-gyel nőtt. Az ezer főre eső balesetek szá­ma a kiesett munkanapo­kat figyelembe véve emel­kedett. A statisztika számos olyan balesetről is tanús­kodik. amelyet megfelelő óvintézkedéssel, óvórend­szabály betartásával el le­hetett volna kerülni. A hiba ott van, hogy még számos gazdasági és moz­galmi vezető mellékes kér­désként kezeli az egészség­Rekordierntés borsóból Termelőszövetkezetünkben jó termést ígérnek a kapás­növények. Rekordhozamot értünk el borsóból a II. üzemegységben. Negyvenkét holdról 1400 mázsát szed­tünk le zölden, amelyet a Nagykőrösi Konzervgyár vásárolt meg. Zöldborsóból tehát 200 százalékra telje­sítettük tervünket. A többit szárazon fogjuk értékesí­teni. KézS kaszával aratjuk a borsót, a lent; a búzát és az árpát pedig gépekkel. A borsó aratása már meg is kezdődött. Csótó Géza Túrkeve, Vörös Csillag Tsz védelmet, a munkabizton­ságot. A szakszervezetek fontos kötelességüknek tartják ez ügyben végzett és végzen­dő munkájukat, amit ez a kiállítás is bizonyít. A rövid megnyitó után a résztvevők a párt- és tö­megszervezetek képviselői, üzemigazgatók, párt és szakszervezeti titkárok, munkavédelmi aktivisták megtekintették a jól előké­szített és újszerű kiállí­tást, ami egy iparágat — a vasipart — mutat be. Érde­kessége és hatásosságának nagymértékben növelője, hogy képek helyett maket­teken illusztrálja az üzemré­szeket, azok berendezését, az ott előforduló balesetti veszélyeket és azok elkerü­lésének, megelőzésének le­hetőségeit. Bár a kiállítás egy iparággal foglalkozik, sok hasznos megoldást lát­hatnak itt a más iparágbe­liek is. Érdemes megnézni a ki­állításnak azt a részét is, ahol a színtechnikai kuta­tások, a színdinamika fya- korlati alkalmazását mutat­ják be a miniatűr műhe­lyeken. Érthetővé válik például az, hogy miért ér­demes sötét hátteret, falat képezni a hegesztőknél és valóban mennyire nyugtató szín a zöld fal a sötét gé­peken dolgozó munkások körül; A kiállítás vándorjellegű és a többi megyékben is bemutatásra kerül. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK AI* M STV. évfolyam, 152. szám. Ara 50 fillér 1963. július 2., kedd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom