Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-30 / 151. szám

1M. Június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A Magyar nyelv védelmében A Magyar Nyelvőr ha­sábjaira kívánkozik az a tömeges nyelvrontás, amelyet különböző szer­veink plakátokon, meghí­vókon, értesítéseken el­követnek. Ezeket a tö­megszervezeti, sport, kul­turális kiadványokat senki sem ellenőrzi, jószándé­kú, de hozzánemértő emberek állítják össze. A nyomdák dolgozói — bár ők tudnak fogalmazni — „nem az én asztalom” felkiáltással hagyják vál­tozatlanul a szövegeket, nem utolsó sorban attól a A Magyar Helikon Könyvkiadó antik klassziku$ sorozata A Magyar Helikon Könyvkiadó egyik fontos feladatának tekinti az an­tik klasszikus szerzők mű­veinek megjelentetését. A napokban bocsátotta a ma­gyar olvasóközönség elé Petronius: Satyricon című művét. A közeljövőben jelenik meg Arisztotelész: Poétika című munkája. Az antik klasszikus so­rozat harmadik rövidesen megjelenő műve, Seneca: Játék az isteni Claudius haláláról című szatírája. szemponttól vezérelve, hogy a rendelők megsér­tődnek, Különösen a vidéki mű­velődési otthon- és fmsz- rendezvények plakátjai­nál fordulnak elő ilye­nek: „A műsorban fellép X. Y. magyarnótaénekes, amelyhez jegyek az étte­remben válthatók”, vagy: „A bálon a legszebb pety- tyes ruha díjazva lesz”. Egyik sportegyesüle­tünk által kiadott röp­cédulán az alábbi mondat szerepel: Támogassuk az egyesületet... „a fiata­loknak az úszás szépsége és egészségessége céljából kifejtett tevékenységük­kel”. E mondat-szörny- szülötthöz méltán csatla­kozik a megyeszékhely egyik szakkörének kiállí­tási meghívója, amelyen ez a vicclapba való mon­dat olvasható: „Belépődíj ...csoportos látogatás ese­tén 1,50, melyet kérünk előre bejelenteni, hogy szakvezetőről gondoskod­va legyen”. Azt hisszük, ennyi elég is. Senki sem vonja két­ségbe a szerzők jóindula­tát és ügybuzgalmát, mégis igényesebbnek kell lenniök a nyilvánosságra kerülő nyomtatott szöve­gekkel szemben. írjunk magyarul, az még nem árt meg a láto­gatottságnak. — ht — KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: 1. Nyolcvanöt éve, június 25-én húnyt el az első orosz munkásszervezet a „Munká­sok Déloroszországi Szerve­zetének” alapítója. (Zárt be­tűk: Z, A, S. Utolsó négy­zet üres.) 11. Tíz tuareg ma­gánhangzói. 12. Vissza: tó Amerikában. 14. Négyszáz­hetvenöt éve, június 30-án született svájci zenetudós. 18. Részesít. 20. ,.. -Kaleh. 21. Egzisztencia. 22. Azonos magánhangzók. 23. Hajít. — 25. Eltulajdonítasz. 27. Győ­ri sportegylet. 28. Tempó. 30. Azonos magánhangzók. 31. H-val: fogat használ. 32. Ház. 33. Állat. 34. Férfinév. 36. Amerikai helyeslés fon. 38. Bejegyez. 40. Vidám. 41. Vissza: ruhanemű. 43. Szár­nyas. 44. 999 római szám­mal. 45. Százharmincöt éve, június 19-én született mű­vész. A magyar történeti festészet nagyja. 47. Kínai hosszmérték. — 48. ... ógia: élettan. 49. A hét vezér egyi­ke. 51. Bútor. 53. Két isme­retlen. 55. Hetven éve, jú­nius 26-án elhúnyt geológus, a Földtani Intézet első igaz­gatója. (Zárt betűk: H, E, M. Utolsó négyzet üres.) FÜGGŐLEGES: 2. AI. 3. Halkan mond. 4. Megye. 5. Rádióállomás. 6. Vissza: állásfoglalás. 7. Mu­zsikál. 8. Baj, ha nincs. 9. Elején B-vel gyümölcs. 10. JE. 13. Száztíz éve, június 30-án elhúnyt szerb roman­tikus költő. (Zárt betűk: R, C, C.) 15. Két helyhatározó rag. 16, Keleti fűszer, 17, ISzázhatvanöt éve, június 29- éli született olasz költő. (Zart betűk: L, A. Utolsó négyzet üres.) — 19. Görög törzs. 22. Női név. 24. Ki­lencven éve, június 27-én elhúnyt színész, színigazga­tó, színműíró (István). 26. Harminc éve, június 20-án húnyt el a nemzetközi nő­mozgalom nagy alakja, a Német Kommunista Párt egyik alapítója. (Klara. Zárt betű: T.) 27. Hetven éve, jú­nius 10-én meghalt zene­szerző és karmester (Elek). 29. Sziget az Északi-tenger­ben. 31. A szoros ABC be­tűi. 35. Szarvasfajta. — 36. Vissza: bérlő. 37. Pénzda­rab. 39. IUL. 41. I-vel vé­gén: hideg tenger. 42. Egyen­letesen taszítani. 45. Ellenez. 46. Tuskő. 48. Fizetési esz­köz. 50. Dezoxiribonuklein- sav, az öröklés fontos té­nyezője. 51. Kettőzve szülő. 52. Megszólítás. 54. A nát­rium vegyjele. Megfejtésül beküldendő: Vízszintes 1, 14, 45, 55, füg­gőleges 13, 17, 24. 26, 27. - Beküldési határidő: július 4. Múlthetl keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Auguste Coúder, Rosenberg. Hess, Gladkow, Walter Ulbricht, Pudovkin. Tyutcsev, Szily, Gounod. A sorsoláson köny­vet nyert: Szalontal Irén, Tiszafüred. (A könyvet pos­tán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNVE, 1963. június 30. Egy külföldre szakadt magyar család tragédiája Kánikula Európa szerte A pénteki hőhullám Olaszországban 34 fokkal tetőzött. Hatását elsősor­ban az ország déli részén, valamint a fővárosban szenvedték meg. Már dél­előtt 29 fokra emelkedett a hőmérő higanyszála. Ró­mában tízszer hívták ki a tűzoltókat • — öngyulladás okozta tűzesetekhez. A ró­— Milyen kedves... ka- kukkos óra? — lelkendez­tem barátom lakásán, ahol egy éjszakai nyugalmat ajánlottak fel, mondván, a szálloda úgyis zsúfolt, s itt békén alhatsz. — Ugye, hogy kedves — lelkendezett a ház asszo­nya — a nagynénémtől örö­költem... Olyan szépen mondja, hogy kakukk... ka­kukk... majd meglátja... — Majd meglátod — mondta a férfi gyanús han­gon, s akkor én még nem tudtam, miért. Érzékenyen elbúcsúztunk egymástól, mert aki aludni tér, az egy kicsit meghalni megy, és fáradt fejem rá­ejtettem a párnára. Puha, meleg párna, még puhább és melegebb paplan, úgy elszenderedtem, mintha rin­gattak volna. Kakukk... kakukk... ka­kukk...! — Úristen! — ültem fel rémülten az ágyban és majdnem segítségért kiáltot­tam, aztán elmosolyodtam: milyen szamár is az em­ber és gyáva, még felnőtt korában is. így megijedni egy ómívű, bájos kakukkos órától. Meggyújtottam az olvasólámpát: a kakukk visszabújt már fészkébe, az ára ártatlan pofával nézett rám: fél tizenegy volt. Újból elaludtam. Kakukk... kakukk... ka­kukk! Mikor visszamásztam az ágyba és meggyújtottam az olvasólámpát az ártatlan arcú óra tizenegyet muta­tott. — Ahá... tehát félórán­ként pofázik ez a műrna- dár... Na, megállj, megvár­lak... — mormoltam ma­gamban. eltökélve, hogy ébrenvaló félórái találkozá­sunk kiépíti bennem azokat a szükséges reflexeket, amelyek lehetővé teszik számomra, hogy fittyet hányjak a nagyszájú madár ordításának. Azt álmodtam, hogy az országúton megyek gyalog és sem előttem, sem mö­göttem senki... Ebben a pillanatban a hátam mö­gött felüvöltött egy autó kürtje. Már késő. Már nem tudok felugrani. Halálra aázol. Rémült ordítással ug­mai telefon-központban egymás után ájultak el a hőségtől a kezelők. Szicí­liában a nagy melegnek halálos áldozata is volt: napszúrást kapott egy munkás. A Csehszlovák Távirati Iroda jelentése szerint — pénteken Prágában is 35 fokos rekordmeleget mér­tek. (MTI). róttam és fejjel neki a falnak. Otthon a másik oldalon van az ágy. A ka­kukk ebben a pillanatban csapta magára az ajtót és az óra a jól végzett munka tudatában ketyegte tovább az időt. Fél tizenkettő? Meggyötörve dőltem visz- sza az ágyba, éreztem, hogy rémes álmom nyomán mint önt el utólag is a veríték. Kakukk... kakukk... ka­kukk...! — ordít megint a rohadt dög az óra tetején. Hát, ezt nem lehet kibírni. Ha még egyszer kinyitja az undok csórét, szétverem az egész órát... Kakukk... kakukk... ka­kukk... Énistenem, jóistenem, ki­nyílt már megint a sze­mem és éjjel egy óra van és mégsem tehetem tönkre vendégeim ómívű kínzó- eszközét. Kakukk... ka­kukk... kakukk... Ülök az ágyban és nézem az órát. Nem látom a kakukkot. Te jó isten... Én kakukkol- tam... Kakukk... kakukk... kakukk... Most 6 volt, vagy én... Tubica madár, kicsi kakukk... gyere repüljünk együtt... Kakukk... ka­kukk... kakukk... Felmá­szom a szekrény tetejére... Kakukk... kakukk...^ ka­kukk... Hol egy kis her- ny ócska... Két óra... ka­kukk.. hehehe... kis ma­dárka lettem, kakukk ma­dárka, hol egy fészek? Fene ezeket a modem lakásokat, sehol egy fészek... Ka­kukk... — Jaj, Feri... gyere! A barátod... Kinyitom fáradt, meg­gyötört szememet. A szek­rény tetején alszom össze- göngyölödve, orrom előtt az óra. Ebben a pillanatban kicsapódik az ajtaja, s el- ordítja magát a dög: Ka­kukk... Kakukk... Kakukk... Hörögve vetem magam rá, zuhanok az órával együtt, az asszony rémült sikoltása közben és még hallom, amint szólni akar a madár: kok... Aztán csönd... , — Hagyjanak aludni bé­kében — motyogtam és Párizs (MTI). Dobozi Pál 35 éves ma­gyar származású alkalmi munkás Párizsban a Jena- hídról a Szajnába vetette magát, özvegyet és három kisgyermeket hagyott hát­ra. A rövid rendőrségi hír mögött ismét egy külföld­re távozott magyar család tragédiája húzódik meg. Dobozi Pál feleségével és visszamászom az ágyba, a meleg paplan alá. Reggel hét órakor. Kakukk..: kakukk... ka­kukk! Gyurkó Géza Cig dei Janeuro üzleti negyedében pénteken dél­előtt tűz ütött ki egy fel­hőkarcolóban, ahol három filmgyártó társaság irodái és raktárhelyiségei van­nak. A tűz a 17. emeleten, az egyik filmgyár labora­tóriumában keletkezett és a nagymennyiségű gyúlé­kony celluloid anyag pil­lanatok alatt lángba borí­totta a felső emeleteket. Rio de Janeiro egész tűz­oltósága kivonult és több órás elkeseredett küzde­lem után sikerült csak a tüzet lokalizálni. A felső emeletek lakói a felhő­karcoló tetejére menekül­tek, ahonnét hat helikop­ter a láng- és füsttenger­öt gyermekével 1956-ban hagyta el Magyarországot. A sors Franciaországba vetette őket. Párizs kör­nyékén egy elhagyott vas­úti őrházikóban húzódtak meg. Dobozi nem tudott franciául, nem jutott rend­szeres keresethez. Időnkint segédmunkásként dolgo­zott, de legtöbbször mun­ka nélkül volt. A család rengeteget nélkülözött. Do­bozi egy alkalommal, hogy a gyermekek éhségét csil­lapítsa, gombát szedett az erdőn. A gomba mérges volt. Az egész családot kórházba szállították és négy gyermek, az öt éves Anikó, a három és fél éves Aranka, a két és fél éves Béla és a tizenhét hóna­pos Ferenc másnapra meg­halt. Dobozit nagynehe- zen megmentették az or­vosok. — Felesége keveset evett a gombából, csak kisebb mérgezést kapott. Egyetlen gyermekük ma­rad, a féléves Istvánka. A tragédia 1957-ben tör­tént. Doboziék, hogy a szörnyű emeléktől szaba­duljanak, elköltöztek a nyugat-franciaországi Eure megyébe. Ismét egy düle- dező viskóban találtak szállást. Még két gyerme­kük született: Imre és Pál. A szerencsétlenség azon­ban megmérgezte a házas­társak viszonyát. Dobozi elhanyagolta családját, — ivásnak adta magát, verte a feleségét. A múlt év őszén Párizsba ment mun­kát ^aresni, de csak ittr ott talált átmeneti alkal­mazást. Nyomorgó család­jának nem küldött pénzt. Az asszony a szomszédok adományaiból tartotta fenn a gyermekeket. — Végül megírta férjének, hogy el­válik tőle. Dobozit az in­dította az öngyilkosságra. (MTI). rel birkózva hozzákezdett elszállításukhoz. Időközben azonban többen a félelem­től eszüket vesztve a mély­ségbe vetették magukat.— Eddigi jelentések szerint heten lelték így halálukat. A tetőre menekültek közül mintegy ötven ember sor­sa még bizonytalan. Nehe­zíti az oltást a vízhiány, aminek következtében a tűzoltókocsik nagy távol­ságról kénytelenek a vizet a helyszínre szállítani. A tűzvész okozta hőség következtében a környező épületek nagy részének ablakai betörtek. Igen sok sebesülés történt ezekben a házakban is. UNMtiájm Borzalmas tűzvész Rio de Janeiroban Elkészült Törökszentmiklóson a surjáni Állami Gaz­daság kétemeletes szolgálati lakóháza. A KAKUKKOS ÓRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom