Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-16 / 139. szám
J963. Június 16. SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 5 Ünnepélyesen indult útjára a termelőszövetkezeti újító-mozgalom Pénteken hivatalosan beiktatták Budapesten az ország első termelőszövetkezeti újításait Péntek délelőtt ünnepi alkalomra gyűltek össze a sajtó munkatársai a főváros kies kerületében, Zugli- geten, A budaj hegyekben gazdálkodó Rozmaring kertészeti szövetkezetben iktatták be hazánk első termelőszövetkezeti újításait. A rendezvényen megjelent Tasnádi Emil, a Találmányi Hivatal elnöke, Hu- nya István, a Mezőgazda- sági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnöke, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium, a Hazafias Népfront, a Fővárosi Tanács Mezőgazdasági Osztályának képviselői. A délelőtt 11 órakor kezdődő ünnepi aktust Kovács Alajos, a Rozmaring szövetkezet elnöke nyitotta meg, majd Tasnádi Emil, a Találmányi Hivatal elnöke méltatta az' eseményt. Tasnádi Emil visszapillantott a magyar munkásosztály újító-mozgalmának sok sikerére. A magyar újító-mozgalom születésének dátuma 1949. Az újító-mozgalom másfél évtizede alatt éppen más- félmillió újítással, találmánnyal gazdagította a termelési technológiát a magyar munkások leleményessége. A mezőgazdaságban végbement történelmi folyamat a mezőgazdasági termelés kollektivizálása után megteremtődött a gazdasági alapja annak, hogy szervezett formába öntsük a magyar parasztemberek újító kedvét is. E most kezdődött folyamat első eseménye volt a pénteki. A Rozmaring szövetkezet két újítójának, Don Lászlónak és Mikita Istvánnak három újítását ünnepélyesen jegyezte be az újítási naplóba Zimonyi István, a szövetkezet újítási felelőse. Kovács Alajos elnök elmondotta a sajtó munkatársainak, hogy szövetkezetükben 1963. március 18- án alakult meg az újítási bizottság az elnökből, a főkönyvelőből, az üzemágve- zetőkből és az újítási előadóból. A javaslatokat a bizottság bírálja el a 29/1959. kormány számú rendelet alapján. Határozatukat a szövetkezet vezetősége hagyja jóvá és fizeti ki az ezer forinton aluli újítási díjakat. Tízezer forintos újítási értéknél a szövetkezet küldöttgyűlése és tízezer forinton felül a szövetkezeti gazdaság teljes közgyűlésének határozata a mérvadó. Az ünnepség után a vendégeknek bemutatták üzem közben Don László PVC- csöves öntözőjét és Mikita István többszemélyes tojó- fészek, valamint tengerikas újításait. Itt e szemlélődés közben tette fel a kérdést a Néplap munkatársa Tasnádi Emilnek, a Találmányi Hivatal elnökének: Mit szándékszik tenni a Találmányi Hivatal a jövőben az újító-mozgalom termelőszövetkezeti meghonosításáért. Tasnádi Emil így válaszolt a Néplap szerkesztőségének. — A Hazafias Népfront, a Földművelésügyi Minisztérium és a Találmányi Hivatal együttesen kialakítja azokat az irányelveket, amelyek a termelőszövetkeIsmerkedés Chevalier-val Egv társaságban egy idősebb hölgy felháborodottan szólította meg Chevaliert: hKedves Chevalier úr, éppen az imént mutattak be önnek tizedszer, s ön minden egyes alkalommal így szól: ’Őrülök, hogy megismerhetem’. Igazán nem ismer meg engem?* — ■„Kedves Asszonyom, — válaszolt mosolyogva a művész — az én hivatásomban nem annyira fontos, hogy én másokat felismerjek, •mint az, hogy ők felismerjenek engem". zeti újítások jogi és anyagi helyzetét rendezi. S ezeket az irányelveket eljuttatják az ország termelőszövetkezeteihez. A szövetkezeti újításnak máris gyarapodik a tábora Győr-Sopron és Nógrád megyében. Jó lenne, ha Szolnok megyében is mielőbb követőkre találna a termelőszövetkezeti újító-mozgalom gondolata. B. L. EGY MAGYAR FILMRŐL, amelyik legyőzte az idő múlását . A VALAHOL EURÓPA- BAN-ról van szó. Nemcsak azért érezzük időszerűnek ma is ezt a filmet, mert eszközei közül sok él tovább napjaink ' alkotásaiban. Azért is hat korszerűnek, mert megmutatja a gyermekkor szenvedéseit azoknak a fenőtteknek. aíkik a háború alatt élték le fiatalságuk öntudatlan éveit. S így azok is átélik a filmbeli gyermekek nehéz élményét, akiknek az apja keze a roAZ ALKOTÁS ÖRÖME mok alól nem karmolt a levegőbe és anyja sem állt össze a fűszeressel. A hatás arra kényszerít, hogy mindjárt az élején summázva ítélkezzem: Radvány Géza nemcsak a filmtörténetben egykor jelentős expresszíonizmust összegező alkotást hozott létre, de filmjét minden idők legjobbjai között lehet számontartani. Nemcsak felhasználta a korabeli film majd minden értékes eszközét. de olyan ábrázolás- módokat is alkalmazott, amelyekkel mások csak évekkel később álltak elő. A meghökkentő és nagyszabású képek mellett találkozunk a fény- árnyék ellentétekre épülő érzelemdús operatőri munkával. A bevezetés montázsa pedig olyan, rendezőket idéz. mint Resnais. vagy Csuhraj. Mindössze a sok távoli beállítás tűnik ma már idegennek. A FILM ALAPHANGJA példabeszédszerű. Ez lehetővé teszi a tértől és időtől való elvonatkoztatást, de a mondanivaló súlya, a cselekmény jelentős terjedelme és a képi ábrázolás mértéktartása megőrizte a filmet, az absztrakció túlzásaitól. Az alkotóknak egyébként még vigyázni kellett arra is, hogy ne engedjék az egyéni problémákat eluralkodni, vagy a közönséget a gyermekek naivitásával teljesen lekötni. Mind a színész, mind pedig a rendező érdeme, hogy a főszereplő Somlay Astúr realista játékmodora sehol - sem hat zavaróan —, még ilyen körülmények között sem. A FORGATÓKÖNYV párbeszédei rendkívül tömörek, szépek és sokatmon- dóak. Megdöbbent, amikor a vaímy csatát csak a tankok révén tudják a gyerekek elképzelni, őket már akkor pusztították a repülőgépek, amikor a történelmi mesék alabárdjairól és páncélos vitézeiről még sohasem hallottak. A forgatókönyv a hordozója a lelkiismereti megha- sonlásról tanúskodó mondanivalónak is: a korabeli felnőtt nemzedék minden egves tagja felelős azért, hogy a gyerekek ilyen körülmények közé kerültek. Az ötödik körül Kering a Föld körül az ötödik. És körötte nagy a szenzáció, ö a Föld körül köröz, de a világ mégis körülötte forog most. • Pénteken délután a pesti utcán gyorsan elterjedt a híre. A földalatti Bajza utcai megállójánál táskarádió szói a jegyárusító bódé asztalán. Éppen öt óra, a híreket mondják, s éppen befut a villamos. A villamos megy is tovább, az utasok maradnak. Kör- beállják a műsorközlő készüléket — s várják a következő szerelvényt. * Az Esti Hírlap, a Nép- szabadság szerkesztőségében nagy az izgalom. Az Esti Hírlap külön' kiadásban hamarosan megjelenik. A Népszabadság bővített terjedelemben jelentkezik. De kép még sehol. — S az Esti két óra múlva az utcán van, az ötödik portréjával. A Magyar Távirati Iroda naphegyi székházéban most veszik tele- fotón. S tíz perc múlva kész a kép. Pontosan hét órakor a Szikra Lapnyomda kapujában nyomdászok jelennek meg piros fejléces, még friss nyomdaszagú Esti Hírlapot lobogtatva. Gyorsan kíváncsiskodók gyűrűje fonódik köréjük. Még forint is előkerül. Postások, nyomdászok az első lapszámok tulajdonosai tiltakoznak. — Itt nincs árusítás. De senki sem tágít. Legalább csak egy belepillan- tát a friss lapba, s így máris ők lehetnek a legfrissebben értesültek. * A Nyíregyházára tartó munkásvonatra felszáll egy szovjet katonatiszt. Leül és nézelődik az ablakom át. Az emberek — senki sem tud oroszul — csendben nézik. Aztán valaki az egyik kezének kinyújtott öt ujját mutatja a katonának. — öt — mondja magyarul, s a plafonra fölfelé mutogat. — Dá, dó, Bikovszkij — nevet a katona. A társalgás tovább folyik, ö oroszul, a többiek magyarul beszélnek. Nem értik egymást, de azért pa- róas vita alakul ki űrhajósakról, s egészen jól telik a hosszú utazás, hiszen van miről gondolatot cserélni. — borzák — Most érkeztek vissza azok a budapesti és vidéki IBUSZ-utasok, akik huszonhárom napos tengeri társasutazáson vettek részt. Egyik régi ismerősöm is ezen a hajón utazott. Mindig tudtam róla, hogy szeret jól enni, hogy úgynevezett „gyomorember’* ezért nem is lepődtem meg, amikor így lelkendezett: —. Remek volt a hajón a rák! Szenzációsan készítette él a szakács. — És Isztambul? — kérdeztem. — Ott valami édes szősz- szal leöntött, apróra vagdalt húst ettünk. Nem ízlett. — Mégis, mit láttál a Boszporusz mellett? — Láttam egy éttermet, VILÁGOT JÁRT EMBER ahol sült csigát lehet kapni. — Athén? — Nagyon érdekes város. És a környéke! Az Akropo- líson párolt kecskehúst árulnak mézzel. — Hol jártál még? — Nápolyban. Ott ettem egy hirtelensültet! Mondhatom, a szakácsművészet remeke volt! Háromszög- alakúra vágott róseibnit adtak hozzá. — Génua? — Szörnyű feketét adtak Génuában. Olyan volt, mint a víz. — Mit láttál Marseilleban? — Várj egy kicsit... Marseille, Marseille. Már emlékszem. Volt ott egy kávémérés. ahol tejes fügét árultak. Nem is volt rossz. Utazásának élményeit így összegezte: — Három kilót híztam. Legközelebb részt veszek egy tengeri körutazáson, amely Kairót is érinti. Hallottam. hogy ott minden jobb vendéglőben vörösborban főtt ürühúst főznek. Akik ettek már belőle, azt mondják, felejthetetlen! Elgondolkozott,-■— Persze nem ártana, ha legközelebb, — amennyiben lesz pénzem és utazom —, Alexandriában is kikötnénk. mert hallottam, hogy ott van a tengerparton egy vendéglő, ahol ttzenkétféle halból főznek olyan halfatányérost. amelyet évekig nem lehet elfelejteni. Egy ismerősöm két napig volt ott, azt mondja, hogy a szakácsművészet remeke. Ugyanllyet főznek Part Said-ban Is. Elragadtatással bszélt róla. — A Szuez! csatorna hogy tetszett neki? — Nem látta. A vendéglőket bújta... Palásti László Ki azért, mert háborút csinált, ki azért mert megengedte másoknak, hogy háborút csináljanak. Megtisztulást csak az a küzdelem hozhat, amely azok ellen folyik, akik nem átallanak a Marseilles-t éneklő gyerekekre lövöldözni. A film éppen expresszív jellege miatt képes egyes gondolatok sűrített közlésére. Amikor a disznólopás után fentről látjuk a holdsütötte tájon heverő két élettelen testet — az emberét és az állatét —, majd a paraszt elhúzza azt, ami az övé, Hosszú is elvonszolja azt, aki hozzá tartozott, a ké^ utólérhetetleniil érzékelteti, hogy mivé silá- nyította a kor az embert. De sorolhatnám még a sokatmondó, tömör beállításokat: a különböző országbeli vagonok útján semmibe fut a sínpár, az akasztott ember lábáról lerángatott cipőn összeverekednek a fiúk, a krumpliföldről varjúként rebbennek fel az éhes gyermekek. A filmet a kommunista Balázs Béla forgatókönyve nyomán az a Radványi Géza rendezte, aki ma az NSZK-ban dolgozik. Ebben az alkotásában még hű tol- mácsolója volt Balázs Béla elképzeléseinek, a mi gondolatainknak. Sokunknak most adódott az első ismeretség Somlay Artúrral is, aki egyszerű megoldásokkal mutatja be a karmester emberségét nevelő hajlandóságát, könnyedségét. Alakításának csúcspontja az akasztási jelenet: nem védekezik, talán mert igazságos büntetésnek tartja a halálát, talán mert nem hisz a gyerekek gonoszságában. Láthattuk mai értékeink pályakezdetét is. Bánki Zsuzsa fáradt szenv- telensége méltán nyert annak idején Locamóban díjat. Gábor MiklpS üdéslgé- ben is ott érezhettük a későbbi sokoldalú al akttá- ' sokat. MINDENKÉPPEN emlékeztető ez a film. Hogy tudunk nagyszerű filmeket csinálni és hogy ne engedjük a borzalmakat megismétlődni. Tompa László 18 TENGELYES VASÜTI TEHERKOCSI Egy svéd gyár 18 tengelyes, 260 tonna teherbírású vasúti teherkocsit készített a svéd államvasutak részére. A kocsi teljes hossza 40 m, önsúlya 100 tonna. Hengeres szállítmányok rögzítésére alkalmas berendezéssel is ellátható. Kerekei teljes terhelés esetén is kicserélhetek más nyomtávszélességűre. A rakfelület kanyarban a kanyar ívével ellentétes irányba 200 milliméterrel eltolható. Ez a művelet sűrített levegővel történik, 30 másodperc alatt. A teherkocsin kettős szolgálati fülke van* amely telefonösszeköttetésben van a mozdonnyal és a különleges kísérőkocsival. A FEJFÁJÁSI HAJLAM ÖRÖKÖLHETŐ Az iHinoisd (Egyesült Államok) egyetem egyik kutatójának megfigyelései szerint minden tizedik «ruber ideges fejgörcsöktől, más néven migréntől szenved. Megfigyelései szerint a migrénre való hajlam örökölhető: ha mindkét szülő migrénes fejfájásoktól szenvedett, az utódok 70 százaléka is szenved ebben a betegségben — ha csak az egyik szülő volt migrénes* a gyermekek 45 százaléka az. Ha a szülőknél nem* de a családban előfordult migré: az öröklés valószínűsége 25 százalék.
