Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-16 / 139. szám

2 SZOLNOK! ÍHÉGYEf NÍPLAP 1963. Június 18. A Vosztok—5. a világ érdeklődésének középpontjában Hruscsov nyilatkozata Kennedy beszédéről (Folytatás az 1. oldalról) adatokat lehet kapni az űr­hajós szervezetének állapo­táról. A telemetrikus mérések­ből származó adatok sze­rint az űrhajós érverése percenként 65—70, légzése 17—20. Az 5-ös számú űrhajós folytatja útját. (MTI) • i __ NEW YORK (TASZSZ Az Egyesült Államok la­kossága feszült figyelemmel kíséri a Vosztok—5. útját; A lapok, a hírügynökségek, a rádió és a televízió jelen­tései alapján részletesen beszámolnak a legújabb szovjet űrutazás minden egyes mozzanatáról. A New York Journal-American Bi- kovszkij fényképét is közli és tudósításához egy vázla­tos rajzot mellékel, amely a Földet ábrázolja, amint fölötte halad pályáján a Vosztok—5, Az AP hírügynökség az új szovjet űrhajó felbocsá­tásáról készített közlemé­nyében hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió küldte fel földkörüli pályára az első olyan űrhajót, amelyben ember is volt. A Szovjet­unió tartja a rekordot a földkörüli űrrepülés időtar­tamában. 1 LONDON A szombat reggeli lapok vezető helyen számolnak be az űrkutatás legfrissebb szenzációjáról. Több lap az új szovjet űrhajós életraj­zát, Bikovszkij és családja fényképét közli, A tudományos szemleírók kommentárjaikban rámu­tatnak arra. hogy Bikovsz­kij űrrepülésének program­ja kétségtelenül újabb, ma­gasabb fokra emeli a vi­lágűr tanulmányozását és ,.megerősíti a Szovjetunió fölényét” az Egyesült Álla­GEORGIJ ZSDANOV, a fizikai és matematikai tu­dományok doktora, a TASZSZ tudományos szem- leíórja a Vosztok 5. felbo­csátása alkalmából a kö­vetkezőket írja: Ahhoz, hogy a légkör egyöntetűen olyan sűrű le­gyen, mint a Föld felszí­nén, úgy össze kellene sűrí­teni, hogy vastagsága nem haladná meg a nyolc kilo­métert. A légkör érzékel­hető nyomai azonban még ezer kilométer magasság­ban is felfedezhetők. Kö­vetkezésképpen a levegő ott is fékezi a mesterséges hol­dak mozgását, bár sűrűsége már 160 kilométer magas­ságban is egymilliárdszor kevesebb, mint a tenger szintje fölött. A 100 kilométert megha­ladó magasságokban már maga a „levegő” fogalma is rendkívül feltételes. Az ibo­lyántúli és különösen a röntgensugarak itt rendkí­vül intenzívek. E sugárzás hatására a szokásos gázne­mű anyag elektromos tölte­tű állapotba megy át — „plazmává” válik. A nagy érzékenységű mű­szerek nem földi eredetű magnézium, kalcium és vas­atomokat fedeztek fel a lég­kör felső rétegeiben. Kö­rülbelül 100 kilométer ma­gasságban jelentek meg ezek az elemek, nyilvánva­lóan igen kicsi mikromete- or-részecskék szétporladá- sának következtében. A KOZMIKUS fizikának az űrrepülők biztonsága szempontjából rendkívül fontos problémája a mikro- meteorok regisztrálása. A modern műszerek már a százmilliomodnyi gramm súlyú porszemet is észlelik. A geofizikai rakétákra fel­szerelt adók útján megálla­mok e téren elért eredmé­nyeivel szemben. PÁRIZS A szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő eredménye a szombat reg­geli párizsi sajtóban a fő helyet foglalja el. Még a reakciós burzsoá sajtó, amely rendszerint heves szovjetellenes álláspontra helyezkedik, sem tudja eltitkolni lelkesedését. Jel­lemzik ezt már a közlemé­nyek címei is: a szélsőjobb­oldali Aurore beszámolójá_ nak címe: „Űjabb szovjet hőstett”, az egyébként reak­ciós Parisáén Liberté közle­ménye: „Szenzációs és ugyanakkor már várt ese­mény”. A lapok kiemelik a szov­jet űrhajó kiváló technikai tulajdonságait, a hordozóra­kéta hatalmas teljesítő ké­pességét, OSLO A norvég rádió ismertette Erik Tanberg, űrhajózási kérdésekkel foglalkozó is­mert mérnök nyilatkozatát. Tanberg kijelentette, hogy a Szovjetunió sokszorosan megelőzte az Egyesült Ál­lamokat az űrhajózások tar. A moszkvai rádió a késő éjszakai órákban, majd szombaton korán reggel, kiváló minőségű hangfelvé­telről közvetítette Bikovsz­kij hangját, a földi megfi­gyelő állomás munkatársá­val folytatott beszélgetését, A televíziós közvetítések után a hallgatók először éli. vezhették az űrhajós vidám, cseppet sem izgatott beszé­dét, Mindenkinek feltűnt, hogy Bikovszkij hangját sokkal tisztábban, sokkal tökéletesebb rádióvételben vették fel magnetofonsza­lagra, mint az eddigiekét. pítást nyert, hogy a Föld körül 100—300 kilométer magasságban porfelhő le­beg. Nyilvánvalóan ez a fő oka az éjszakai égbolt hal­vány fényének. Ahol a mesterséges hol­dak általában keringenek (2000 kilométerig), a por­felhő sűrűsége fokozatosan egy századrészére csökken. Bizonyos esetekben azon­ban, és különösen a harma­dik szovjet szputnyik repü­lése idején (1958 májusá­ban) a meteoritrészecskék sűrűségének nagymérvű nö­vekedését észlelték. Ez a szputnyik átlagosan 200 meteorit-csapást állt ki má­sodpercenként. Az ilyen ku­tatások igen fontosak a kozmikus térség teljes me­teorit térképének összeállí­tásánál. A FÖLDNEK, mint égi­testnek egyik igen fontos sajátossága, hogy van mág­neses mezeje. Mint a szov­jet és amerikai űrhajók út­ján szerzett adatokból ki­tűnik, sem a holdnak,-sem a Venusnak nincs. A mág­neses mező lehetővé teszi, hogy a rakéták úgy tájéko­zódjanak a légkör felső ré­tegeiben, mint a hajók a tengereken. A Föld mágne­ses mezejének tanulmányo­zása lehetővé teszi a geo­fizikusok számára, hogy igen értékes értesülésekhez jussanak bolygónk sajátos­ságairól. A rakéták és szputnyikok útján szerzett tudományos újdonságok között szerepel a Föld három sugárzási övezetének felfedezése. Ezekkel az övezetekkel szá­molni kell a hosszú űrrepü­lések megtervezésénél, kü­lönösen az aktív nap-tevé­kenység éveiben, amikor teljesen reális a sugárzási veszély. (MTI) tárnát tekintve, s ez az előny most valószínűleg még nagyobbá válik. A szovjet űrhajók nagyság­ban és tudományos felsze­relésben egyaránt felül­múlják az amerikai űrha­jókat és így a szovjet tudó­sok sokkal értékesebb tudo­mányos értesüléseket sze­rezhetnek. többek között a kozmikus biológia terén, HAVANNA Kubában az elsők között a havannai televízió hír- szexkesztőségének munka­társai értesültek a Vosztok —5. felbocsátásáról. A TASZSZ tudósítója előtt örömüknek adtak kifejezést és hangsúlyozták, hogy a szovjet tudomány és a szov­jet nép ezen újabb diadala ismét a világ elé tárja, hogy a Szovjetunió halad az élen az űrkutatásokban. CANBERRA „Ismét egy orosz a világ­űrben” — ilyen és hasonló elsőoldalas címekkel közlik a nagy eseményt a szombat reggeli ausztráliai lapok. A rádió külön adásokban igyekszik kielégíteni a köz­vélemény óriási érdeklő­dését az űrkutatás legújabb eseménye iránt. Moszkvában mindenfelé nagy örömet keltett a hír, hogy Bikovszkij kitűnően érzi magát, mély és nyu­godt álomban töltötte az éj­szakát. Sűrűsödnek a tudo­mányos vélemények és a lelkes, gratuláló nyilatkoza­tok is. Viktor Ambarcumjan akadémikus, a világhírű örmény csillagász, nyilat­kozatában kijelentette: „Bikovszkij útja közelebb hozza azt az óráf, amikor már nemcsak egyes űrhajó­sok, hanem egész expedí­ciók indulnak el a világ­űrbe”. Tim Buck, a kanadai Kommunista Párt Moszkvá­ban tartózkodó elnöke így nyilatkozott: „minden bé­keszerető kanadai nagy lel­kesedéssel fogadja azt a hírt. hogy a Szovjetunió újabb űrhajót küdött pá­lyára. Ez az új nagy ered­mény még egy lépés azon az úton, amely az országok teljes kozmikus együttmű­ködése felé vezet”, Megszólaltak az első űr­hajósok családtagjai is, akik jól tudják, mit jelent a vá­rakozás izgalma. A Moszk­va környéki Gzsatszk váro­sában élő Anna Gagarina, az első űrhajós édesanyja, így szólt az újságírókhoz: „Nagyon örülök, hogy ismét szaporodott az űrtestvérek családja!” (MTI) Egy olvasónk mérgeshan­gú levélben fejezi ki bosz- szúságát afelett, hogy a ma­gyar sajtó oly sokat és fő­leg oly meleg hangon irt XXIII. János pápáról halá­la alkalmából. Többek kö­zött azt írja: „... miért ez a hajbókolás a Vatikán előtt? Talán már mindent elfelejtettünk, még azt is, hogy alig két évtizeddel ez­előtt a Vatikán még Hitler szekerét tolta ...” A levél olvasásakor nyomban eszembe jutott az a karikatúra, ami a közel­múltban egy szélsőségesen reakciós nyugat-német lap első oldalán jelent meg. A rajz XXIII. János pápát ábrázolta, amint Hruscsov előtt térdel. Nos, melyik vád az igaz? Ki az, aki térdet hajtott a másik előtt? A helyes vá­lasz érdekében érdemes — ha nagyvonalakban is — felvázolni az elhunyt Moszkva, (MTI) Nyíldta Hruscsov szovjet miniszterelnök, a szombat reggeli Pravdában válaszol a Pravda és az Izvesztyija főszerkesztőjének kérdései­re és részletesen elemzi Kennedy elnöknek a wa­shingtoni egyetemen hétfőn elmondott beszédét. A be­szédet mind a Pravda, mind az Izvesztyija egy-két nap­pal ezelőtt teljes terjede­lemben közölte. Hruscsov megállapítja, hogy Kennedy beszéde egé­szében véve pozitív benyo­mást kelt, majd hozzáfűzi, hogy az elnök ezzel a be­szédével egy lépést tett előre a nemzetközi hely­zet realisztikus értékelése felé. Üdvözölte Kennedy- nek azt a kijelentését, hogy véget kell vetni a hideg­háborúnak, de megjegyezte, hogy a helyes nyilatkozato­kat és üdvös felhívásokat konkrét tettekkel kellene alátámasztani. Hruscsov megemlékezett a Kennedy- beszéd több pozitív mozza­natáról, amelyek a való helyzet józan értékelését mutatják. Ugyanakkor azonban rámutat, hogy a beszéd bizonyos disszonáns elemeket is tartalmaz, s népi vall olyan szándékra, hogy az elnök valóban tö­rekednék a hidegháború forrásainak megszüntetésé­re. A német békeszerződés­ről szólva Hruscsov rámu­(Folytatás az 1. oldalról) memdi háziasszony, Törő Imre akadémikus, a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat elnöke, Úszta Gyula, a Magyar Honvédel­mi Sportszövetség elnöke, Vass Istvánná, az ország- gyűlés elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt he­lyet Yves Choliere, a Béke Világtanács titkára, a nem­zetközi békeintézet titkára. Részt vettek a tanácsko­záson a VI. Békekongresz- szusra hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A padsorokban hazánk lakosságának csaknem 600 képviselője foglalt helyet, köztük a városok és falvak 435 küldötte, akiket a le­szerelési hónap gyűlésein választottak meg. Munká­sok, dolgozó parasztok, ér­telmiségiek, neves közéleti személyiségek, Írók, tudó­sok, művészek, egyházi ve­XXIII. János pápa politi­káját. A Novoje Vremja című szovjet külpolitikai folyó­irat írja: „XXIII. Jánosnak a pápai székbe kerülésével a modem idők fuvallata hatolt be a Vatikán közép­kori boltívei alá. Természe­tesen nem az új pápa val­lási tevékenysége keltett ál­talános figyelmet, hanem a háború és béke kérdésével kapcsolatos álláspontja, hi­szen ez a kérdés az egész emberiséget foglalkoztatja. A pápa józanul tudta érté­kelni a mai nemzetközi helyzetet és a népeknek a tartós békére irányuló tö­rekvését”. Az idézett sorok a pápa halála alkalmával jelentek meg. Elismerésül azon je­lentős erőfeszítéseknek, amelyeket a pápa életében tett a fegyvekezési hajsza megszüntetése, a vitás kér­dések tárgyalások útján va­tat: Olyan benyomás ala­kul ki, mintha az Egyesült Államok kormánya nem igyekeznék utat keresni a német probléma kölcsönös megegyezésen alapuló meg­oldása felé, s ebben a kér­désben régi álláspontjához ragaszkodnék. Ez az állás­pont — a dolog lényegét tekintve — azonos Nyugat- Németország legreakciósabb agresszív erőinek álláspont­jával, az Adenauer, Brandt és más revansista beállí­tottságú emberek nézetei­vel. Ily módon nem lehet eltüntetni a hidegháború egyik legfőbb forrását! Hruscsov megjegyezte, mennyire nem egyeztethe­tők össze Kennedynek a nemzetközi enyhülésről mondott szavai azzal a ténnyel, hogy idegen or­szágok területén amerikai katonai támaszpontok van­nak, hogy az Egyesült Ál­lamok lábbal tiporja más országok szuverén jogait, a legféktelenebb amerikai po­litikusok pedig minden te­ketória nélkül azt követe­lik, hogy nyíltan és fegy­veresen avatkozzanak be Kuba belügyeibe. „Ha le akarjuk vonni a logikus végkövetkeztetéseket Ken­nedy elnöknek a hideghá­ború befejezéséről és a béke megszilárdításáról tett kijelentéseiből, akkor le kell mondani a más álla­mok belügyeibe való be­avatkozásról, tiszteletben zetők hozták magúkkal a kongresszusra hazánk la­kosságának köszöntését és üzenetét. A megjelenteket Szaka- sdts Árpád, a Béke Világ­tanács Irodájának tagja, az Országos Béke tanács elnö­ke üdvözölte. A kongresszus részvevői ezután megválasztották a ■ jelölőbizottság és a kong­resszusi felhívást megszö­vegező bizottság tagjait, majd Dezséry László, a2 Országos Béketanács főtit­kára terjesztette elő refe­rátumát. Dezséry László beszámo­lója után megkezdődött a vita. Elsőnek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, a2 MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. ló megoldása érdekében. Pácéin in terris kezdetű enciklikájában sürgette, hogy „segítsék eló minden konfliktus és elsősorban a háború, e népeket sújtó csapás kiküszöbölésé^’. Pa- cem in terris — békét a földön... — ebben foglal­ható össze az elhunyt pápa legfőbb politikai törekvése. A Karib-tengeri válság tanulságai is bizonyítják« hogy egy atomvilágháború elkerülése — amely a Föld lakói nagyrészének pusztu­lásával járna — csak min­den háborúellenes erő ösz- szefogásával lehetséges. XXIII. János pápa állás- foglalása e kérdésben igen egyértelmű. Szerinte elkép­zelhetetlen, hogy az atom­korban a háborút az igaz­ságszolgáltatás eszközeként használják fel. Az igazság, a bölcsesség, az emberség nevében síkra szállt a fegy­verkezési hajsza megszün­tetéséért, a kísérleti atom­robbantások betiltásáért, a meglévő atomfegyverek megsemmisítéséért — vég­sősoron az általános és tel­jes leszerelésért. Mint ki­nyilvánította: „ ... a fegy­verek egyensúlyán alapuló béke helyére azt az elvet kell állítani, hogy az igazi kell tartani szuverénitásu- kat, a nemzetközi jog sza­bályait, s nemcsak szavak­ban, hanem valóságban is be kell tartani az ENSZ alapokmányát, fel kell szá­molni az agresszió ugró­deszkáit: a katonai támasz­pontokat”. Hruscsov szólt arról a szovjet javaslatról is, hogy a NATO-országok és a varsói szerződés tagállamai kössenek meg nem táma­dási szerződést. A nukleáris kísérleti rob­bantások megszüntetéséről júliusban megkezdődő moszíkvai háromhatalmi tárgyalások lehetőségeit ér­tékelve megismételte a Szovjetunió álláspontját: „a szovjet kormány nem járul hozzá, hogy hazánk területét kémkedés célját szolgáló ellenőrzésre hasz­nálják fel. A nem­zeti ellenőrző eszközök, az önműködő szeizmikus ál­lomásokkal együtt, elegen­dő biztosítékot nyújtanak arra, hogy lelepleződjék minden olyan próbálkozás, amelynek célja a kísérleti robbantásokat megtiltó egyezmény megszegése len­ne”. — Hajlandók vagyunk akár ma is egyezményt alá­írni az összes nukleáris kí­sérletek megszüntetésére — mondotta Hruscsov. — A dolog most már a Nyuga­ton áll. Ezért egyeztünk be­le a moszkvai háromhatal­mi találkozóba, hogy még egyszer megpróbáljunk megegyezést találni ebben a kérdésben. A találkozó sikere azonban attól függ majd, milyen poggyásszal érkeznek hazánkba az Egyesült Államok és Ang­lia képviselői. Hruscsov válaszolt Ken­nedynek azokra a kijelen­téseire is, amelyek szerint a kommunisták rá akarják kényszeríteni saját rendsze­rüket más országokra. Majd befejezésül hangoz­tatta: — Megelégedéssel fogad­juk azt a felhívást, hogy meg kell javítani az Egye­sült Államok és a Szovjet­unió kapcsolatait. Egyetér­tünk az elnöknek azzal a kijelentésével, hogy orszá­gaink népeinek kölcsönös érdeke a béke megőrzése. Az idő fogja megmutatni, követni fogják-e ezeket a kijelentéseket az amerikai kormány konkrét tettei. Ezeket a konkrét tetteket illetően az amerikai kor­mány élvezni fogja a szov­jet kormány megértését és támogatását. béke csak a kölcsönös bi­zalmon alapulhat. Vélemé­nyünk szerint ezt a célt kell követni. Ezt kívánja a józan ész, ez az ami a leg­kívánatosabb és leghaszno­sabb". A Békét a Földön kez­detű enciklikát különös ün­nepélyességgel hirdették ki — mintegy aláhúzva ezzel is fontos mondanivalóját. Mindeddig a legfelsőbb egy­házi hierarchia állhatatosan és kitartóan védte azokat a dogmákat, amelyek korunk nagy társadalmi átalakulá­saival szemben a tagadás álláspontjára helyezkedtek. Szinte a történelmi igaz­ságszolgáltatás erejével hat ahogyan ezekkel szemben az enciklika bevezetőjében a pápa elismeri, hogy a mai korszakot a következők jellemzik: a dolgozó osztá­lyok fokozatosan eljutottak a szociális és gazdasági kö­vetelésektől a politikai jo­goknak és a kultúra javai­ban való megfelelő arányú részesedésnek jogos követe­léséig; világjelenség a nők felszabadulása, a közélet­ben való megjelenése; csődbe jutott a kolonialix- mus, és a faji felsőbbre»­Tudományos szemleíró az űrkutatásokról Moszkvai hangulatkép BÉKÉT A FÖLDÖN... Ünnepélyesen megnyílt a YI. Magyar Békekongresszus

Next

/
Oldalképek
Tartalom