Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-06 / 130. szám

Ma: Az ő sorsuk a mi gondunk Levél Erzsi nőném- föl Mozi és közönség Vigyázzunk Karcsikéra ! t Árvíz a la boratór i um ban A feltől tődés lassítására és a Félső-Duna szabályo­zására érdekes, modell­kísérleteket végeztek a Víz­gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vízépítési laboratóriumának szakem­berei. Elkészítették a 60 kilométeres Duna-szakasz kicsinyített mását, s ezen a modellen tanulmányoz­ták a víz és a hordalék mozgását. Árvizet is elő­állítottak. Az 1954. évi nagy árvizet utánozták és megvizsgálták milyen ered­mények várhatók a terve­zett szabályozási munkála­toktól. A vizsgálatok első részét most fejezték be a kutatók. Több mint 30 féle változat hatását figyelték meg a modellen és kivá­lasztották a legjobb meg­oldásokat A Felső-Dunán nagyon sok mellékág kelet­kezett a hordaléklerakódás miatt, így a szabályozás­nak az a célja, hogy a mellékágak lezárásával egy­séges és bővizű főmedert alakítsanak ki- Ezzel előre­láthatóan csaknem másfél- szeresére lehet duzzasztani a főág vízhozamát. VJLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI SZOLNOK megyei Wéftiaf* A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 130. szám. Ara 50 fillér 1963. június 6^ csütörtök. CSERESZNYESZEDÉS (Foto: Nagy Zsolt) Növényvédő szakközépiskola KisúiszáHáson Az öt plusz egyes okta­tási rendszer bevált tanítási forma. Lényeges általános ismeretek mellett szakmai előképzést is nyújt, mely­nek birtokában a fiatálok nagy része jelentkezik szak­mai minősítő vizsgára. Még nagyobb gyakorlati jelen­tőségű azonban a négy plusz kettes oktatásnak Kisúj- saálláson, a Móricz Zsig- mond Gimnáziumban beve­zetett formája. A figyelem­re méltó eszme, hogy ott növényvédő szakközépisko­lát indítsanak. Ari Sándor igazgatótól származik. Mun­katársául K. Balogh Sán­dor mezőgazdasági mérnököt nyerte meg, — Diákjaim a négy éves tanulmányi idő alatt szak­képzett növényvédőkké vál­nak —, így Balogh Sándor. — Az első esztendőben ál­talános növénytermesztési ismeretedre tesznek szert, a másodikban rovartan. nö- vénykórtan. géptan kezdő­dik. A harmadik és negye­dik év anyaga a kártevők elleni védekezés, fizika, kémia, géptan, vontatóveze­tés. vegyszer-, zárszolgálati és közigazgatási ismeretek; A növényvédő szakközépis­kola első osztályában szer- mtt tapasztalataim alapján mondhatom: a diákokat ér­dekli a téma, s az éppen nem jelentéktelen ismeret- anyagot el tudják sajátítani. Büszke vagyok a tiszaroffi Kasza Imrére, a kisúji Var­ga Gyurkára, Veres József­re, Ondi Zoltánra; szorgal­masan tanul Csípés Mihály, Paszternák Ferenc. A túl­ságosan élénkek az abád- szalóki Nagy Lajosról ve­hetnének példát. — Ö. ó. hát túlélénk is akad?... —• Mind a negyven egészséges fiú!... Nem zár­kózunk ugyan el leányok felvételétől sem, de nerri is igen hívjuk őket. Ennek egyedül az az oka, hogy vegyszereink egy része az érzékenyebb női szervezet számára nem hasznos. A kisújszállási negyven nyáron a Szenttamási Álla­mi Gazdaságban gyakorlati munkát végez majd. Bérük­ből futja az ellátás költsé­geire, zsebpénzre. A holnap szakképzett nö­vényvédői ők; olyan embe­rek, kik magabiztosan keze­lik a permetezőgépet, veze­tik a vontatót, tervkészítés­nél pontosan meghatároz­zák. milyen védőanyagokat szükséges a termelőszövet­kezetnek beszereznie. Képe­sítésük bármely egyetem, főiskola kapuit megnyitja előttük — hiszen tanulmá­nyaik befejezésekor három oklevelet lobogtathatnak: az érettségit, a szakmait és a vontatóvezetői jogosítványt. Az utóbbi birtokában köny. nyű megszerezniük a jogsit személy- és tehergépkocsira is. Ahhoz, hogy a kisújszál­lási szakközépiskola mara­déktalanul betölthesse hi­vatását. a termelőszövetke­zeteknek kívánatos odairá- nyítaniok' tehetséges, szor­galmas fiataljaikat. Az elhelyezés nem gond — ott a kollégium. Elsősor­ban a helyi tsz-ek megtisz­telő feladatának látjuk, hogy a szakmai gyakorlatok számára minél nagyobb te­ret biztosítsanak. A szakközépiskola felsze­relése már ma sem szegény: egyebek között Zetorral, Maulwurffal, három sze­mélygépkocsival dicseked­het. A meteorológiai állo­más felszereléséből csupán néhány hőmérő hiányzik immár. Befejezés előtt áll a szerelőaknás. negyven sa­tupados műhely. A gépszín felépítéséhez szükséges tég­la már a helyszínen van. Az ősszel érkezők még jobb körülmények között tanulhatnak. Néhányuk szá­mára még van hely az első osztályban. Negyedmillió állat megyénk legelőin Benépesedtek Szolnok megye — több mint száz­ezer holdat kitevő — le­gelői. A termelőszövetkeze­tek, állami és háztáji gaz­daságok több mint negyed- millió állatot legeltetnek az idén. Eddig már kihajtot­tak harmincezer szarvas- marhát, ezer csikót, két­százezer juhot. A megye legnagyobb le­gelőterülettel rendelkező körzetében a Nagykunság­ban százezer juh tavasztól késő őszig kint lesz a lege­lőkön. Jászberény, Szolnok, Kisújszállás és még hét község határában az idén már tíz villanypásztor vi­gyáz a2 állatokra. Tizen­kétezer hpld legelőt rend­szeresen öntöznek. Az ön­tözött területeken átlago­san háromszoros fűhozam­ra számítanak. TISZAIIG A TISZAZUGI NAPOKRA KÉSZÜL Másfél hét múlva, június 16-án rendezik meg Tisza- ugon az idei tiszazugi na­pokat. Az elmúlt öt esz­tendőben Tüszakürt volt e nagyszabású politikai, kul­turális megmozdulások szín­helye, ám a Bolza-grófok egykori kastélyának gyö­nyörű parkját nemrég vé­detté (arborétummá) nyil­vánították, s így esett a választás Tiszaugra. A „helycsere” szerencsésnek mondható, hiszen a közle­kedés igen jó, emellett a tiszaugi Tisza-szakasz für­dőzésre is kiválóan alkal­mas. Hogyan készülnek a község vezetői, lakosad a nagy eseményre? Erről be­szélgettünk három helybeli pedagógussal: Incze Gábor­ral, Kovács Lászlóval és Kultsár Istvánnal. A be­szélgetés lényege a követ­kező: A minap a kunszentmár­toni járás községi tanács­elnökei találkoztak Tisza- ugon. Megbeszélték a köz­ségi vezetőkből, pedagógu­sokból álló héttagú tiszaugi operatív szervező bizottság tagjaival a segítségadás különféle formáit, lehető­ségeit, s elkészítették a programot. Lehetetlen felsorolni rész­leteiben, miképpen segíte­nek a járás községei, in­kább arról írjunk hát, ho­gyan szervezték meg a ti- szaugiak helyben a társa­dalmi összefogást. Arany­könyvet vásároltak, amely­be minden (legalább fél­órái) társadalmi munkát végző tiszaugi lakos neve bekerül. Ez lesz egyébként a tiszazugi napok vendég­könyve is... A társadalmi munkát végző kéz bizony elkéi már most is. A kas- télytoeli iskola kertjében épül a hétszáiz személyes szabadtéri színpad. A le­látót minden négy sor után harminc-negyven centimé­terrel emelik. A proqram és megvalósítói A tiszazugi napokra mint­egy öt-hatezer vendéget várnak. A kunszentmártoni járás legjobb öntevékeny csoportjain kívül Csongrád, Hajdú-Bdhar, Bács-Kiskun megyéből érkeznek szerep­lők. A teljesség igénye nél­kül megemlítünk néhány csoportot. Szerepel majd a debreceni Dongó színpad egyik csoportja, a szentesi járásból, Csongrádról zené­szek, táncosok, énekesek, Kecskemétről és Mindszent­ről színjátszók jönnek. Ci­bakháza, Szelevény, Tisza- ug, Cserkeszöllő fiataljai is műsort adnak, s igen érde­kesnek ígérkezik a mart­fűiek vízisí, kenu és mo­torcsónak bemutatója, s a többi sportesemény is. A többségében tsz-fiata- lokbói álló öntevékeny mű­vészeti csoportok bemuta­tójára, s természetesen a nagygyűlésre — melyen Ragó Antal, megyénk or­szággyűlési képviselője mond beszédet — eső ese­tén a mozi helyiségében és a Tdszagyöngye Tsz kultúr­termében kerül sor. Június 16-án este tűzijátékkal és táncmulatsággal ér majd véget a nagyszabású meg­mozdulás. r Uj, nagyobb teljesítményű 250-es motorkerékpárok Csepelen szerdán folyta­tódott a gépipari tudomá­nyos egyesület helyi cso­portjának konstrukciós kon­ferenciája. A tanácskozás visszapil­lantott a kétkerekű jármű- gyártásunk eredményeire. Hazánkban a felszabadulás óta körülbelül 390 000 mo­torkerékpár készült. A 250- es Pannónia nemzetközi vi­szonylatban is jó helyet foglal el. A technológiafej­lesztésével elérték, hogy a régebbi havi 2000 helyett, ma már 2500—2600 motor- kerékpárt gyártanak jobb minőségben. A külföldi tapasztalato­kat is figyelembevéve a ha­zai motorkerékpárfejlesztés iránya: sportjellegű — a versenygépekkel természe­tesen nem azonos — de gyors, megbízható, tetszetős külsejű közlekedési eszköz kialakítása. Ezen az úton már kezdeti eredményei vannak az üzemnek. A 250- es Pannónia továbbfejlesz­tésével elérték, hogy az új­típusú motorkerékpár telje­sítménye 18 lóerős, hang­tompítása a szigorú külföl­di előírásoknak is megfe­lel. Szuperbenzinnel műkö­dik s óránként 120 kilomé­teres sebességre képes. Er­re a típusra már finn, an­gol és jugoszláv megrende­léseket is kaptak. A hazai igények kielégítésére a har­madik negyedévben a 14 ló­erős helyett 16 lóerős Pan­nónia gyártására térnek át, amelynek sebessége órán­ként 115 kilométer. A kö­vetkező években a világ­színvonal elérése érdeké­ben tovább növelik e kate­gória teljesítményét, s a 250-es típusnál a 20 lóerőt akarják elérni. A konferencia megállapí­totta, hogy a hazai kerék­párgyártásnak — a világ kerékpártermelésének csök­kenése ellenére — van jö­vője. A múlt évben például 380 000 kerékpárt készítet­tek, s ebből 180 000 került exportra. Az idén mintegy 200—220 000 kerékpárt gyár­tanak, amelynek 95 száza­lékát szántén exportra, tő­kés országokba, köztük Hol­landiába, az Egyesült Álla­mokba szállítják. A hazai és a külföldi igényeket fi- gvelembevéve mintegy 200 ezer kerékpár előállításával kell számolni évenként. Az igényeknek megfelelően új gyermek kerékpár családot alakítanak ki. Nyolc és félmillió kötet a tanácsi könyvtárakban Sikeresen fejlődik a könyvbarát mozgalom Mindössze két év áll az új formában meghirdetett könyvbarát mozgalom mö­gött, s máris kitűnő ered­ményekről adhatnak szá­mot a kezdeményezők: a Hazafias Népfront, a nőta­nács és a földművesszövet­kezetek. A széleskörű összefogás jóvoltából gyors ütemben nőtt a könyvhálózat fejlesz­tésére fordított társadalmi hozzájárulás. A támogatás összege az 1960. évi 5 664 000 forintról tavaly 12 249 000 forintra emelke­dett. Évről-évre nagyobb összeget költenek a köz­ségfejlesztési alapból a gyűjtemények gyarapítására a kölcsönző helyiségek szépítésére, korszerűsítésé­re. A földművesszövetkeze­tek 1961-től 1963-ig nyere­ségükből hétmillió forinttal segítették a könyvtárakat, amelyek fejlesztéséhez sok­helyütt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek is hozzájárultak. Tavaly csak­nem félmillió forintot jut­tattak erre a célra kultu­rális alapjaikból. Az állami könyvbeszerzé­si keret, valamint a társa­dalmi hozzájárulás növeke­dése megteremtette a könyvállomány erőteljes fejlesztésének lehetőségét. A tanácsi könyvtárakban összesen 8 499 000 kötetből válogathattak az olvasók* ez 37 százalékkal több, mint 1960-ban. Ezzel egy­idejűleg az ország minden részében sokat tettek azért* hogy méltó otthont kapja­nak a gyűjtemények. Széles körben elterjedt a „Minden házból legalább egy felnőtt olvasót” moz­galom. Sokat segítettek a mozgalom elterjedésében az író—olvasó találkozók és az év különböző időszaká­ban tartott falusi könyv­napok is. Hazánkban az el­múlt két évben több mint félezer ilyen rendezvény volt. CMTD Egy ötlet + sok akarás = sikeres oktatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom