Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

1963. Június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ROKON­SZAKMABELIEK Azt mondják a hozzáértők, hogy az űrrepülők legközelebbi kollégái a pilóták és az ejtőernyősök. Az ő alapkiképzésük, életmódjuk hasonlít leginkább a nagy tet­teket végrehajtó szovjet űrrepülők kép­zéséhez. A legújabb páros űrrepülés alkal­mával a vélemények tömege került nyil­vánosság elé. Elmondta a buszkalauztól kezdve a nőgyógyász szakorvosig sok mindenki azt, hogy miért tartja rendkí­vülinek az űrrepülők legutóbbi teljesít­ményét. Az alábbiakban a magyar nép­hadsereg két tisztje nyilatkozik szovjet kollégáinak teljesítményéről, az űrkuta­tás várható jövőjéről. * Zsivin László őrnagy a beszélgetésün­ket megelőző éjjelen két és fél órát töl­tött a levegőben. A fáradtság látszik rajta. — Leginkább az írásomon veszem észre — mondja. — Ilyenkor megválto­zik, szinte magam sem ismerek rá. Repülési naplójának bejegyzései sze­rint több mint ezerötszáz órát töltött ed­dig a levegőben. Ez meglepően sok, hi­szen még csak harminckét éves. Nevetve meséli el, hogy ő már gyerekkorában el­jegyezte magát a repüléssel. Tizenhét éves korában szülői beleegyezést hamisí­tott, hogy repülő lehessen. Most pedig a fiatalokat tanítja erre a nehéz tudo­mányra. Amikor megkérdem, hogy tanítvá­nyai közül hányán mernének vállalkozni az űrrepülésre, azonnal rávágja — kivé­tel nélkül mindnyájan. Pedig ők már sej­tik, hogy milyen kiképzésen kell ehhez résztvenni — teszi hozzá. Az űrhajósokról szólva elmondta, hogy elsősorban akarat és nagy önfegye­lem kell az előkészítő munkához. A féle­lem az ismeretlentől emberi tulajdonság, a félelem legyőzése már bátorság. A nagyszerű teljesítményben a legnehezeb­ben élviselhetőnek a súlytalanság álla­potába kerülést és az onnan visszatérést tartja. Ehhez hasonlót éreznek a sugár- hajtású repülők pilótái, amikor oldalirá­nyú hátrafordulást végeznek a géppel. Ilyenkor a pillanat egy részéig nem ül­nek az ülésen, de nem lógnak a hevede­reken sem. Nem valami jó érzés — em­lékszik rá a gyakorlott repülő. A jövőről nem szívesen jósol, de a következő lépés szerinte vagy több sze­mély utazása egy kabinban, vagy több kabin összekapcsolása lesz. * Magyar Miklós százados, érdemes sportoló, a csoportos éjszakai ejtőernyős ugrás alapvilágcsúcsának tartója, az el­múlt napokban jubilált. Nyolcszázötvene • dik ugrását hajtotta végre. 0 is a fiata­lokat tanítja. Legnagyobb magasságból végrehaj­tott ugrása a 6800 méter, megközelíti az űrhajósok ejtőernyővel való ereszkedésé­nek magasságát. Nagyon szereti hivatását és annak annyi szépségét mondja el, hogy szinte úgy tűnik, az ejtőernyős ugrás egy­Zsivin László őrnagy szerű dolog. Végül mégis csak közös ne­vezőre jutunk. Elismeri, hogy nem gye­rekjáték az ő szakmája, önuralom, el­határozóképesség és mindenekelőtt ko­moly elméleti, gyakorlati felkészültség szükséges hozzá. A súlytalanság állapo­tát már amennyire ismeri, a maga szá­mára kellemes érzésnek tartja. A gépből való kiugrás pillanatában, amikor a föld vonzóereje és a levegő ellenállása csak igen kis mértékben hat nagyon rövid idő­re, lebeg a gép mellett. Ilyenkor teljesen ura az akaratának, mozdulatai határo­zottak. A jövő útját ő is a csoportos űr­repülésben látja. És még egy, amiben megegyezik a pilótákkal: Nagyon szívesen vállalkozna az űrrepülésre. Ünnepi hetek Sopronban ÖNÁLLÓSÁG ÉS FELELŐSSÉG Tanácskozás az új művelődési évad előtt Ma kezdődik meg a ,,Soproni ünnepi hetek” hu­szonöt napig tartó műsor­sorozata. Az első előadást megelőzi az e heti lottó nyerőszámok sorsolása, me­lyet az ünnep tiszteletére szintén Sopronban rendez­nek meg. Az ünnepi hetek és az országos dalostalálkozó mű­sora este fél nyolckor a Tűztoronyból közvetített to­ronyzenével kezdődik. Majd a helyi tanács Liszt Ferenc szimfónikus zenekarának hangversenyében gyönyör­ködhetnek a vendégek az Ady Endre kultúrház nagy­termében. A következő na­pokon a zenei bemutatókat színes sportműsor előzi meg — többek között há­rom város röplabda mérkő­zése és öt város kézilabda tornája. Vasárnap reggel felvonulnak a dalostalálko­zóra érkezett kórusok, s megkoszorúzzák a szovjet emlékművet és a városban élt zeneszerzők emléktáb­láit. Délelőtt rendezik meg az énekkari bemutatóhang­versenyeket a város három művelődési házában, utána a kórusok közös előadásra gyülekeznek a Daloshegyen. Előreláthatólag ez lesz a legérdekesebb énekkari be­mutató. Nagy érdeklődésre tart­hat számot a következő hét programja is, melyben sok kisebb műsorszám kíséreté­ben az Állami Operaház és a Madách Színház előadá­sai is szerepelnek. Verdi: Traviata, Puccini: Bohém­élet című operájának és Kamondy: Vád és varázsla­tának megtekintése mellett az evangélikus templomban Bach—Rossi—Mendelssohn műveiből összeállított orgo­nahangverseny várja a lá­togatókat. A sok színes programon kívül a soproni látnivalókat sem szabad elhalasztani. Egyformán vonzó a törté­nelmi emlékekben gazdag város valamennyi utcája, ahol régi kolostort, közép­kori zsinagógát, paraszt­barokk emlékeket, ipartör­téneti-, bányászati-, vadá­szati-, óra- és megannyi más kiállítást lehet megte­kinteni. Néhány kultúrmű­A jászberényi csatorna- építéshez jelentős segítsé­get adnak a város közép- és általános iskolás diák­jai. A fiatalok egyheti tár­sadalmi munkát ajánlottak fel a hálózat fejlesztéséhez. Ezzel a körülbelül 26 000 forint értékű felajánlással hatszáz méter hosszban végzik el a csatorna föld­munkáit. A munka szerve­sorszámot a rendezőség ter­mészetjárással kötött egy­be. így például július első vasárnapján fúvószenekari sétahangversenyt tartanak a fertőrákosi kőfejtőben. Elsősorban a fiatalok kí­vánságának tesznek eleget a szabadtéri színpadon megrendezendő „Vidám Sopron” című műsoros, ze­nés, énekes, vidám vetélke­dővel. A legjobb együttes megkapja jutalmul az érté­kes „Kékfrankos kupát”. A természetjárók verse­nyeket rendeznek, s akinek nincs kedve sokat gyalogol­ni, az a Haydn-kertben szí­nes vetített képek segítsé­gével ismerheti meg Sop­ron gyönyörű vidékét. Hu­szonkettedikén este a Tűz­toronyból záró toronyzene búcsúztatja a vendégeket. zésében fontos szerep ju­tott Rózsa Sándornak, a városi tanács vb. elnökhe­lyettesének és a Lehel Ve­zér Gimnázium KISZ szer­vezetének. A diákok egy része fel­ajánlásának teljesítése után mint időszakos mun­kavállaló dolgozik tovább az építésen, r gyetértünk”, „ennek *'L alapján jó munkát lehet végezni”, ilyen és eh­hez hasanló véleményeit hangzottak el a művelődés­ügy megyei vezetődnek ér­tekezletén, amikor a jövő évadra kiadott irányelveket tárgyalták. Egy cikkben lehetetlen minden oldaláról megvilá­gítaná, ismertetni a műve­lődésügy következő évi el­veit és az ebből adódó gya­korlati feladatokat. Csupán arra szorítkozhatunk, hogy egy-egy olyan kérdés­komplexumot ismertessünk, amely a viták során az érdeklődés középpontjában állott. Szinte valamennyi fel­szólaló foglalkozott a fel­nőtt-oktatással. Az irány­elvek szerint az alapismereti tanfolyamok két fokozatára kib. kétezerötszáz felnőt­tet kell beiskolázni. A KISZ feladata lesz további nyolcszáz-ezer felnőtt egyé­ni tanítása, hogy azután ezek is levizsgázhassanak az alapismereti anyagból. 4 z irányelveikhez kap­csolódva sokan köve­telték a felnőtt-oktatás re­formját. Hosszú idő, — különösen a mezőgazdasági dolgozók számára — az a három év, ami alatt az V—VIII. osztály elvégezhe­tő. Ha ráadásul valaki még szakmunkás-vizsgát is akar tenni, újabb három évig tanulhat. Ezt az áldozatot igen kevesen vállalják. Ezért céQszerű lenne a két­fajta oktatást egységesíteni. A felnőttoktatással kap­csolatban sok szó esett a gazdasági vezetőkről. A ma­gas lemorzsolódási arány­ban ugyanis az a szemlélet is tükröződik, amelyik igyekszik megfosztani a dolgozókat azoktól a jo­goktól, amelyeket a tanu­lók számára a különböző rendeleték biztosítanak. 4 z egyik legnagyobb hangsúllyal tárgyalt probléma, a vezetés maga­sabb szintre emelése. Az új évadban sokkal bonyo­A mű legfőbb célja, hogy a jelenlegi magyar szövet­kezeti mozgalmat ismertes­se mindazok előtt, akik akár gyakorlati, akár el­méleti vonatkozásban ér­deklődnek a szövetkezeti kérdések iránt. Részletesen bemutatja a három szövet­lulltabbak, sokrétűbbek a feladatok, mint eddig bár­mikor. Nem csoda, ha ép­pen a vezetés kérdése ke­rül a tanácskozás egyik fókuszába. Elsősorban az iskolavezetés került napi­rendre. Megért a helyzet az egyszemélyi felelősség és a vezetés demokratizmusá­nak erősítése mellett a tervszerűség emelésére is. Külön hangsúllyal szólt a vitaindító beszámoló ar­ról, hogy az elv: minde­nütt az arra legalkalma­sabb ember legyen az igazz- gató. Olyan embert kell a nevelő testületek élére ál­lítani, akit szeretnek a pe­dagógusok, aki semmilyen módon nem játszotta el te­kintélyét, képes mind po­litikai, mind szakmai szem­pontból irányítani a rá­bízott intézmény fejleszté­sét. A vezetési munka meg­javítását célozza az a nagy- jelentőségű intézkedés, amely a megyei szakfel­ügyeletet átadja a járási művelődési osztályoknak. Sokkal operatívabban, ha­tékonyabban dolgozhatnak így a járási osztályok, mi­után mind a segítségadás­hoz, mind az ellenőrzéshez meglesznek a megfelelő szakembereik. A tanácsko­zás résztvevői arra kér­ték a megyei művelődésügyi osztályt, hogy ezt miár az új tanév kezdetére vigyék keresztül. A hatáskör bővítése olyan problémát is napvi­lágra hozott, hogy a járási osztályokon a megnöveke­dett önállósághoz és fel­adatokhoz kevés az ember. Ezzel szemben rengeteg az adminisztrációs munka. A szolnoki járás osztályve­zetője elmondotta, hogy vannak hónapok, amikor csak öt—hat napot tud vi­déken tölteni, mert a ren­geteg írósmunka, jelentés statisztika készítés valóság­gal az íróasztalhoz szögezi. m unkaoktatásról, a pe- dagógusok világnézeti neveléséről, gazdasági fél­kezeti ágazat felépítését, működését, legújabb ered­ményeit, a magyar népgaz­daságban betöltött szerepét és a fejlődés jövő távlatait. A mű osztatlan figyelmet keltett külföldön is. Idáig orosz, angol és dán kiadás­ban jelent meg. adatokról számolt be ez az értekezlet. Lapunk egy-egy részproblémára tervszerűen vissza-visszatér majd; A népművelésről keve­sebb vita folyt. Az új évad legfontosabb vonása, hogy aa iskolai rendszerű fel­nőtt oktatás sokoldalú tá­mogatását szorgalmazza a népművelés sajátos lehető­ségeivel és eszközeivel. Ennék érdekében már a nyáron megindítják a kü­lönböző munkahelyeken a dolgozók iskolai végzettsé­gének pontos felmérését. Ez a felmérés az 1963/64-es tanévben alapja lesz a kö­rültekintő iskoláztatási munkának; A művelődési otthonok és könyvtárak ve­zetői az iskolai felnőtt ta­gozatok tantervei alapján korrepetálásokkal, szakkö­rökkel, imeretterjesztő fog­lalkozásokkal, közös tv nézéssel és más módsze­rekkel segítik a felnőtt ok­tatást. Tanfolyamokat szer­veznek természettudományi valamint társadalomtudo­mányi csoportosításban, amely az általános iskolai ismeretanyag iskolán kí­vüli megtanulását teszi le­hetővé. Lényegében magán­úton, rövidebb idő alatt le­vizsgázhatnak. elsősorban a középkorú dolgozók az általános iskola VII—Villa osztályából. Ez az új kezde­ményezés máris széleskörű érdeklődést váltott ki me­gy eszerte. Az irányelveket ezúttal nemcsak a járási szervek kapták meg, hanem min­den iskola, művelődési ott­hon, Ez több mint egy­szerű adminisztratív intéz­kedés, ez szemléletbeli vál­tozás is egyúttal; Azt je­lenti. hogy minden műve­lődésügyi dolgozónak jo­gában áll betekinteni a fontos dokumentumba* megteheti rá észrevételeit, megszervezheti saját mun­katerületét. Egyúttal fele­lősségét is növeli, A nyár a lebontás idő­szaka lesz. Az irányelvek alapján minden pedagógus, minden művelődési ház igazgatója céltudatosan megtervezheti egész évi munkáját, önállóság és fe­lelősség. Ez a két alapelv jellemzi az 1963/64-es népművelési évadot. Hernádi Tibor Úttörőrajvezető tábor nyílt Szolnokon 152 gimnazista és ipari tanuló részvételével tegnap nyűt meg a szolnoki úttö­rővárosban a Ságvári End­re úttörőrajvezetö-képző tábor. A megye városaiból, községeiből ideérkezett diákok egy hetet töltenek a megyei úttörő elnökség és a megyei KISZ bizott­ság által szervezett és ve­zetett táborban. Rádióműsor (Folytatás a i. oldalról) pett. Mesejáték. 15.12: Gyer­mekkórus. 15.25: Liszt Fe­renc és a lengyel költészet. 16.10: Két elbeszélés. 16.27: Nótacsokor. 17.00: Tudósaink arcképcsarnoka. 17.15: Schu- mann-művek. 18.00: A Rá- díószínház Múzeumából. Az 1002. éjszaka. Heltai Jenő mesejátékénak rádióválto- zata. 19.40: Székely Mihály emlékest. Ismétlés). — 20.42: Klturális Krónika. — 21.00: Ujjé, a ligetben nagyszerű.,. 21.30: Közvetítés a Smetana- teremből. A Brnói Állami Filharmónia zenekarának hangversenye. (A Magyar Rádió és Tele­vízió a műsorváltoztatis Jo* gát fenntartja.) Jászberényi diákok társadalmi munkája Egy nyár története NDK film KÖNYVESPOLC NYERS REZSŐ: Szövetkezeti mozgalom a mai Magyarországon (Közgazdasági és jogi könyvkiadó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom