Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-28 / 149. szám

1WS. Június 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gázolajbehozatallal is biztosítják a mezőgazdaság nyári és őszi fizemanyagellátását dása. Az elmúlt években a gépállomások kiépítették tartályparkjukat és meg­szervezték a vasúti kocsi­val, vagy tankautóval érke­ző olajszállítmányok foga­dását. Időközben azonban a traktoroknak mintegy a fe­le a termelőszövetkezetek tulajdonába ment át, de ez­zel arányban még nem épí­tették ki tartályparkjukat, és a szállítmányok fogadá­sát sem szervezték meg kellőképpen. A Földműve­Befejeződtek a mezőgazdaság nyári—ősz; üzem­anyagellátására vonatkozó tanácskozások a Földmű­velésügyi Minisztérium, az AGROTRÖSZT, az Orszá­gos Kőolaj és Gázipari Tröszt, valamint az Ásvány­olaj Forgalmi Vállalat között. Részt vett a megbeszé­lésen az Országos Tervhivatal és a MÁV képviselő­je is. Az idei mezőgazdasági munkák üzemanyag-ellátá­sa nagy feladat elé állítja a kőolajipart. Az olajfino­mítók a téli nehézségek miatt elmaradtak bizonyos mennyiségű gázolaj előállí­tásával és a hiányt csak fokozatosan tudják pótolni. A harmadik negyedévben az ÁFOR jelentős mennyi­ségű gázolajat hoz be kül­földről a hiányos hazai készletek pótlására és az import segítségével minden igényt kielégít. Egyetlen traktor sem marad tehát üzemanyag nélkül. A MÁV megtette az előkészületeket a határra érkező gázolaj- szállítmányok soronkívüii továbbítására és a tartály- kocsik ütemes lefejtésére. A kenőolajhelyzet kedvező. A készletek és a finomítók második félévi termelése teljes egészében fedezi a mezőgazdaság szükségletét. A harmadik-negyedik ne­gyedévi aratás-cséplési- őszi szántási idényre körül­belül 10 százalékos felfu­tásra számíthat a mezőgaz­daság, mind gázolajból, mind pedig kenőolajból. A második félévben az olaj­finomítók megkezdik a hosszabb csereidejű, az eddiginél jobb adalék­anyagú MDA Dieselmotor­olaj gyártásiát és szep­tembertől, októbertől kezd­ve nagyobb mennyiséget szállítanak belőle a mező- gazdaságnak, a jelenleg használt MDX olaj helyett. Az újfajta kenőolaj csere­ideje 30 százalékkal hosz- szabb, mint az MDX-é. Az ÁFOR a tárolótér és a tankautó szállítási kapaci­tás növeléséről is gondos- kott. Az ÁFOR tankautó­parkjának befogadóképes­sége a tavaly éveleji 955 köbméterről 1500 köbmé­terre növekedett. Megnehezült azonban a mezőgazdaságban az üzem­anyagszállítmányok foga­Iésügyi Minisztériumra és az AGROTRÖSZT-re vár, hogy a gépállomáson lévő kihasználatlan tartályokat kellő időben átcsoportosít­sák a tsz-ekhez. Az AGRO­TRÖSZT eddig körülbelül 12 000 hordóval látta el a termelőszövetkezeteket, ez azonban korántsem elég, mert a közös gazdaságok gépeinek üzemanyagigénye ma már nagyobb, mint a gépállomásoké. Az állami gazdaságok területén eddig 300 nagyobb befogadóké­pességű tartályt építettek. A megbeszéléseket az ÁFOR, az AGROTRÖSZT és a megyei mezőgazdasági szervek képviselői tájegy­ségenként tovább folytatják. Ahol már az őszre gondolnak Beton gyalogjáró készül társadalmi munkában Martfűn. A Tisza Cipőgyár lakótelepével párhuzamo­san az úttest túloldalán lévő Üjtelepen minden ut­cában egy méter széles beton gyalogjárót készíte­nek az Üjtelep lakói, akik legnagyobbrészt a cipőgyár dolgozói. A számítások szerint minden választókörzetnek negyven méter járdát kell elkészítenie. Kiss János és Fazekas László tanácstagok választói ezzel szemben már 59, illetve 62 méter járdát építettek egy dél­után. Ha ilyen ütemben készül a gyalogjáró, akkor Martfű-Üjtelep lakóinak az őszi esők beálltával nem kell a bokáig érő sarat da­gasztani. Tízezer pecsenyekacsa egy tsz-ből — Örökké isznak, fecser- nek ezek a kacsák. Szinte mindn órában újra kell töltögetni a cementvályukat — mondta Szatmári Ká- rolyné, a tiszapüspöki Győ­zelem Tsz baromfigondozó munkacsapatának vezetője. Telek Béláné, Farkas Lász- lóné és Nagy Ilona most is vederszámra hordta a friss vizet a sápogó szár­nyasoknak. — Hajnaltól estig min­dig van mit csinálnunk, mert a csibéket és a tyúk törzset is mi gondozzuk — sorolta a fiatalasszony. — Mennyi az idei tervük? — Tízezer pecsenyekacsa, nyolcezer áru esi be és hatvanezer tojás. Eddig hatezer kacsát és ötezer csibét fogadtunk. Július 11-én hozunk még négy­ezer naposkacsát, ezt már terven felül neveljük. Csi­béből pedig kétezerrel fö­lözzük meg a tervezettet. — Sikerül teljesíteni a tervet? — Reméljük. Az első két­ezres csibeszállítmányt 101 híjával neveltük fel. Jól sikerült az értékesítés is, s mintegy húszezer forint­tal több lett a jövedelem, mint amire számítottunk. Most Is jól indultunk. A Mezőtúrról hozott három­ezer csibéből egy hét alatt csupán ötvenöt pusztult el. A többi egészséges, vir­gonc kis jószág, bízunk benne, hogy fel is neve­lődnek. A tyúkokra sem panaszkodhatunk, már har­mincnyolcezer tojást ad­tunk el. — Második éve foglal­kozunk pecsenyekacsa ne­veléssel, s máris nagyon megszerettük ezt a mun­kát. A kacsa gyorsabban nő, mint a csibe, s jófor­mán csak egyhetes koráig igényel nagyobb gondossá­got, aztán csak azzal kell törődni, hogy számukra en­nivaló és friss víz legyen. — Nézze csak, ezek a kacsák most hat hetesek, s körülbelül két kilogram­mosak. Május 14-én hoztuk őket, s a kétezerből száz- egy a kiesésünk. Nekünk is érdekünk, hogy minél kevesebb veszteséggel fel­neveljük a baromfit, hisz akkor jár a 20 százalék prémium, ha az elhullás nem éri .el a 10 százalékot. A munkaegységünk is ak­kor szaporodik jobban, amikor átadjuk az apró­jószágokat. Például min­den mázsa kacsa után 13 munkaegységet írnak jóvá. Ez gyarapítja majd a jú­niusig összegyűlt 160 egy­ségünket. — Csak ez a második csapat kacsa el ne vigye, amit az első hozott — mondta még aggódva a munkacsapatvezető. — Miért, valami baj van? — Van b’zony. Május 30-ám hoztuk a kisújszállá­si keltetőből a négyezer kacsát, s már csaknem öt­százzal kevesebb. Néhány napos kortól kéthetes ko­rig pusztultak. Volt olyan nap, amikor száznegyven döglött meg. Mi paraíífusz- fertőzésre gyanakodtunk, de a vizsgálat fehér hasmenést állapított meg. Akár mi is volt a betegség, nagy kárt okozott nekünk. Mert csu­pán pecsenyekacsából 210 ezer forinttal, illetve a még terven felüli négyezer árával tervezzük gyarapí­tani a tsz jövedelmét. Anji csak tőlünk telhető, min­dent megteszünk, hogy ez sikerüljön. N K. A szántóföld védelmében MAGYAR paraszt szemében a föld az életet, a boldogulást je­lentette évszázadokon át. Tulajdonosaiknak rangot, társadalmi pozíciót bizto­sított. Megszerzéséért hősi harcot vívtak. Az egykori jobbágyok mocsarak lecsa- polásával, erdőirtással nö­velték a szántóföld terüle­tét. A felszabadulást meg­előzően százezrek sóvárog­tak a földért. Ügy vélték, hogy néhány hold birto­kában gondtalanabb lesz gyermekeik jelene, s a maguk jövője. A föld ma is alapvető termelőeszközünk a mező- gazdaságban. Népünk élel­mét, könnyűiparunk nyers­anyagszükségletét adja. — Területét nem növelhet­jük, mert szűzföldjeínk nincsenek. Nyilvánvaló, hogy a meglévőre kell vi­gyáznunk, arról kell na­gyobb terméshozamokat betakarítanunk a korszerű agrotechnikai módszerek felhasználásával. Sokszor elmondtuk már: minden talpalatnyi földre vigyázzunk, s ügyeljünk arra, hogy ne maradjon vetetlen terület. Mégis az állami földnyilvántartás adatai elszomorító számo­kat tárnak elénk. Szinte hihetetlen, de így van: — megyénk szántóterülete az utóbbi tíz év alatt huszon­ötezer kát. holddal csök­kent. Igen, mondhatná va­laki, új házak, lakótelepek épültek a belsőségeken, s ezekhez kellett a telek. Vajon hová lett? Miért csökkent ilyen nagyarány­ban a szántóföld? Erre a kérdésre a kiöregedett rizstelepek sem adnak ki­elégítő választ. Köztudott, hogy megyénk az ország erdőben legszegényebb vi­déke, s az erdő területe 1947-től 1962-ig több mint tizenegyezer .holddal nö­vekedett. Ez örvendetes tény. De hiba, hogy sok­szor kiváló minőségű szán­tóföldbe is telepítettek er­dőt. Kengyelen például 300 holdat, és Jászapáti, Jász- dózsa között is jóminősé­gű szántóterületből vontak el erdősítés céljaira. JNDOKOLATLANUL ■ nagy területeket vet­tek igénybe majorok, utak, csatornák céljaira, s a gaz­daságok — bár rendele­tek kötelezték őket — nem mindig jelentették a Tévhiedeimek — és a célszerű aratási munkaruha Július 1-től ismét Magyarországon vendég­szerepel az Africana együttes A Magyar Cirkusz és Va­rieté Vállalat meghívására július 1-től ismét hazánk­ban vendégszerepei az Af­ricana együttes. A guineai művészek legutóbbi buda­pesti előadásait egy hónap alatt több mint hetvenezren nézték meg. Az idén két­hónapos turnéra indulnak a vidéki nagyvárosokba. Többek között fellépnek majd Székesfehérvárott, Győrött, Szombathelyen, Pécsett, Dunaújvárosban, Kecskeméten, Szolnokon, Debrecenben, Szegeden és Salgótarjánban. (MTI) Elérkezett a mezőgazda­ság egyik legnehezebb munkaidőszaka, az aratás, amikor a dolgozók tízez­rei 8—10 órát töltenek 30— 35 fokos hőségben. nagy­részt tűző napon. Dr. Kéri Menyhért, a Meteorológiai Intézet agrobiológiai osztá­lyának vezetője tájékozta­tást adott a nyári öltözkö­déssel, táplálkozással kap­csolatos tévhiedelmekről, illetve a tudományosan iga­zolt helyes viseletről, étke­zésről. Elmondta, sok he­lyütt tévesen azt hiszik, hogy a rövid fekete klott- nadrág, fürdőnadrág a leg­célszerűbb nyári viselet, s hogy általában minél ke­vesebb ruhát viseljen a nagy melegben dolgozó. A fejükön gyakran semmit, vagy ellenző nélküli sap­kát hordanak. Ez számos esetben volt már oka „fel­égésnek”, súlyos napszú­rásnak. gutaütésnek, főleg, ha a fejet teljesen fedet­lenül hagyják. Ezen kívül a szervezetre súlyos teher­tétel a kívánatosnál több napsugárzás, még akkor is, ha korábban kialakult a bőrt védő pigment-réteg. Különösen helytelen ez a viselet az aratásnál: a ga­bonatarló ugyanis a nap­sugárzás 40—50 százalékát visszaveri, s a szervezetet állandóan érő erős hőhatás csökkenti a munkaképessé­get. Legcélszerűbb munkaru­ha volt aratásra a hazánk­ban évszázadok során ki­alakult bő vászoning és a hosszú, „vászon-gatya”. Mi­vel azonban ez régies, „ki­ment a divatból”, a fehér színű porózus inget és a bő fehér, vagy világos szí­nű hosszú vászonnadrágot lehet ajánlani leginkább, a fejre pedig szalmakalapot. A nagy hőségben cél­szerű étkezés „aranyszabá­lyai” közé tartozik, hogy munka előtt a dolgozók általában könnyű, kalória­dús ételeket fogyasszanak, zsír helyett használjanak a háziasszonyok, üzemi­konyhák olajat és vajat, s juttassanak a tarlón dol­gozóknak csokoládés készít­ményeket. Az erős napsu­gárzás káros hatását: az ultravörös-sugarak égető és az ultraibolya sugarak vegyileg . roncsoló hatását fokozzák a kátrányi szár­mazékból készült gyógy­szerek, így például a „py- rinek” és az ultraseptyl, stb. A gyógyszert szedő dolgozók tehát különösen ügyeljenek a munka köz­beni helyes öltözködésre. ENYHÉN ™ gadták művelési ágak változásait. A szántóföld csökkené­sének véget kellett vetni. Mindenki örömmel fogad­ta az országgyűlés által megszavazott VI. földtör­vényt, mely tavaly január 1-én lépett életbe. A tör­vény nagy fontosságú, kö­telezően írja elő a szántó­föld védelmét, megtiltja, az engedély nélküli mű­velési ág változtatásokat. A földtörvény végrehaj­tási utasításának megfele­lően tavaly megyénkben is megkezdődött a földte­rületek felmérése és pon­tos nyilvántartásba vétele. Az erre a célra alakított brigádok tizenkét község földterületét mérték fel az illetékes gazdaságok szakembereinek bevonásá­val. Megyeszerte elhangzott panasz volt: kevesebb a földünk, mint amennyi az állami nyilvántartókban szerepel. Ám a felmérések ennek ellenkezőjét bizo­nyították. A megyében egyetlen állami és közös gazdaságot sem találtak, ahol kevesebb lett volna a föld. Sőt 1226 kát. hold olyan szántóra bukkantak, amelyre tervet sem kap­tak a gazdaságok. szólva leta- földte'filetük nagyságát, Jónéhányan szabályellenesen használt többletföld segítségével kozmetikázták termésátla­gaikat. A rejtett földek utáni többletjövedelem az így kimutatott magasabb termésátlag törvénytelen. Természetesen az ilyen föl­dek után közterheket — adót — sem fizettek. A bizottságok ily^ni rejtett földeket találtak Tisza- gyendán, Kétpón, Jászdó- zsán és más községekben. A VI-os földtörvény egyik végrehajtási ~ utasítá­saként tavaly ősszel jelent meg a 17. sz. FM. rendelet, mely kötelezte az állami és közös gazdaságokat, hogy november 30-ig jelentsék a művelésiág változásaikat. A rendelet — amennyiben reális adatokat szolgáltat­nak — eltekintett a bün­tető szankciók alkalmazá­sától. Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalhoz befutott jelentések szerint a megye szántóterülete to­vábbi háromezer holddal csökkent. A hivatal szak­emberei ebbe nem nyugod­hattak bele, s a helyszínen ellenőrizték az adatok pon­tosságiét. Kitűnt, hogy jó- néhány helyről hamis je­lentésit kaptak. Valójában a szántóterület a művelési ág változásokkal csak 461 holddal csökkent A valót­lan adatokat szolgáltató gazdaságok vezetőit csak az időközben megjelent amnesztia rendelet óvta meg a büntetéstől. A to­vábbiakban azonban a hi­vatal nem tekint el a la­zaságoktól és intézkedik a szükséges felelősségrevo- nástól. Sajnos a szántóföld en­gedély nélküli, más célok­ra történő igénybevétele jelenleg sem szűnt meg. Karcag-tilalmason, a Nagy­kunsági Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet gazdaságá­ban engedély nélkül épí­tettek két csatornát. Ezzel húsz—huszonöt kát. hold­dal csökkentették a szán­tóföldet. Máig sem derült ki, hogy az építkezést, ki­nek az utasítására kezdték meg. Nem vállalja sem a gazdaság vezetősége, sem a vízügy. A Héki Állami Gazdaság martfűi üzemegységében húsz holdnyi legelőtt tör­tek fel, most a gazdaság nem vállalja el szántóföd­nek. A dolog érdekessége, horsy az idén takarmányke­veréket termeltek rajta. *4 LTALÁNOS tapaszta­M lat. hogy a megye gazdaságai ragaszkodnak a földhöz. Elismerik, hogy7 minden talpalatnyi terület bevetése a jövedelem nö­vekedését jelenti. Mégis ta­lálkozhatunk műveletlen, vetetlen csücskökkel, me­lyek esetenként az egy holdat is merthaladják. A tagosítások után sok elhanyagolt terület maradt hátra. Mivel tulajdonosaik nem vették át őket, a taná­csok a tsz-eknek adták át hasznosításra. Ezek ritkán szerepelnek azonban a nyilvántartásban, pedig mintegy kétezer holdat tesznek ki. A bizottságok felmérő munkájával most az ilyen földek ügye is tisztázódik. Az idén újabb huszon­három községben zajlik le a VI. földtörvény végre­hajtása. a földek felmérése és rendezése. Nyolc helyen — Csépa, Nagyrév, Tisza- várkony, Tiszabő, Tiszate- nyő, Tiszaörvény, — már befejeződött. A többi he­lyeken már elkezdődtek, vagy , a közeljövőben foly­tatódnak a munkálatok. Jövőre további huszonegy helységben végzik a felmé­rést 1965-ben pedig befeje­zik. A bizottságok javasol­ják a lebontott tanyahelyek és a felesleges dűlőutak hasznosítását. Ezek jelentős mennyiségű szántóval gya­rapítják a megye földterü­letét. A VI. földtörvény végre­hajtásának tapasztalatai vi­lágosan mutatják: indokolt volt e törvény megalkotása. A gyakorlat figyelmeztet, ma sem szűnt meg a szán­tóföld herdálása. Az illeté­keseknek tehát fokozottabb eréllyel kell feUépniök a szántóföld védelmében. Máthé László Utrakeltek a „mezei boltok“ Megyénkben sokoldalúan gondoskodnak a határban dolgozó 35—40 000 szövet­kezeti gazdáról. A napok­ban útnak indították a földművesszövetkezeti moz­góboltokat. Hetven, gép­kocsira szerelt mozgóáruda járja a határt, Öcsödön, Karcagon, Jászberényben, Kunhegyesen teljes üzem­ben vannak a hűsítőt gyár­tó üzemek. Naponta több ezer palack kerül ki a határba. Több helyen gon­doskodtak a hűsítő italok tárolásához szükséges jég­ről Is. A mozgóboltok mellett a nagyobb tanyaközpontok­ban és termelőszövetkezeti üzemegységekben mintegy tizenkét háziboltot létesí­tettek. Innen küldöncök hordják ki a határban dol­gozóknak a megrendelt árut. A földművesszövet­kezeti cukrászdákat ellát­ták fagylaltárusító kocsik­kal is. Jászárokszállás, Sza- Jol, Kenderes és még húsz község üzemeiből naponta szállítanak ki fagylaltot a* aratóknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom