Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-28 / 149. szám
A második „félidő“ sikeréért Elérkezett az ötéves terv első „félidejének” befejezése. Erre az időre esik a nagy történelmi győzelem: a szocializmus alapjainak lerakása hazánkban. A következő két és félévben újabb feladatok állnak előttünk. Az ötéves terv messzemenően figyelembe veszi a nemzetközi helyzet alakulását, a béke megvédéséből ránk háruló feladataikat. Teljesítése során építünk azokra a lehetőségekre, amelyek a szocialista országok gazdasági együttműködéséből fakadnak, ugyanakkor teljesítjük a szocialista országok iránti kötelezettségeinket. A tapasztalat szerint jelentős azoknak a száma, akik nem ismerik eléggé a KGST munkáját, szerepét, jelentőségét, a nemzetközi munkamegosztásból származó előnyöket, amelyek népünk érdekeit, előrehaladásunk ügyét szolgálják. Ha mind több olyan terméket készítünk, amelyet nagy szériában lehet gyártani és amelyekhez kedvezőek a feltételeink (nyersanyagkészlet, gyártási technika, káder- helyzet, stb.) Így biztosítható a magas termelékenység, a versenyképesség a világpiacon. A sokoldalú testvéri együttműködés — a termelés szakosítása, a műszaki dokumentációk stb. — hazánk és népünk nemzeti érdeke, s egyben az egész szocialista világrendszer haszna. A Barátság Olajvezeték megépítése például felbecsülhetetlen jelentőségű iparfejlesztésiünk szempontjából, mivel az olaj korszerű fűtőanyag s jóval olcsóbb a szénnél. A KGST-ben résztvevő országok az áruforgalmi kapcsolat mellett mindinkább realizálják a tervegyeztetésből származó előnyöket, különös tekintettel a termelés szakosítására. ötéves tervünk szerint a termelés-felfutás 70 százalékát a munkatermelékenység emelésével kell elérni. Ezt az arányt ez- ldeig csak megközelítettük. Hogyan érhetjük el? A termelékenység rendszeres növelésének legfontosabb — de nem egyedüli — feltétele: a modem technika széleskörű alkalmazása. A párt és a kormány szakadatlan erőfeszítéseket tesz, hogy az üzemeket modem gépekkel és berendezésekkel lássák el. Anyagi erőink korlátozottak. Ez teszi különösen időszerűvé, hogy a helyi üzemi tartalékokat a lehető legnagyobb mértékben feltárjuk. Erre nagyok a lehetőségeink, de kihasználásukat számos helytelen nézet akadályozza. Így pl. az, hogy a termelékenységet csak beruházások révén lehet emelni, hogy többet csak úgy lehet termelni, ha több a gép, a berendezés, ha felduzzasztják a létszámot. Tarthatatlan ez az álláspont, mert figyelmen kívül hagyja, hogy állandóan képződnek újabb tartalékok a dolgozók alkotó kezdeményezésével, az újítások, a fejlett munkamódszerek bevezetésével és élterjesztésével, az üzemi műszaki és szervezési problémák folyamatos megoldásával. Óriási tartalékokat rejt magában az üzemek belső szervezési problémáinak megoldása. A vállalatok jelentős része nem ismeri megfelelően termelőerői kihasználtságát. Sokhelyütt nincs kimutatás a gépkapacitás fokáról, s ha van is, ez gyakran nem tükrözi a valóságos helyzetet. Ipari üzemeink egy részében hiányzik, vagy elhanyagolt a gyártási összidő- szükséglet kimutatása. Pedig enélikül a munkaerő-tervezés inkább szubjektív megítélésekre épül, mintsem műszaki számításokra és sem megalapozott munkaerő gazdálkodást, sem pontos ön- költségszámítást nem tesz lehetővé. Nagyon időszerű lenne meggyorsítani az üzemek veszteségidejének felmérését is, az anyagmozgatás helyes megszervezését s mielőbb csökkenteni azt az időt, amelyet a munkásnak anyagra, szerszámra való várakozással kell eltöltenie. Az újítások, a fejlettebb munkamódszerek bevezetése nagyot lendíthet egy-egy műhely vagy üzemrész termelésén, s értéke megsokszorozódik, ha közkinccsé, más üzemek számára is hozzáférhetővé tesszük. Ezért különösen időszerű, hogy hatékonyabbá tegyük a műszaki propagandát, bővítsük a tapasztalatcseréket. Második ötéves tervünk sikeres teljesítésének elengedhetetlen feltétele az exporttervek teljesítése, túlteljesítése. Nemzetközi fizetési mérlegünk javítása érdekében az export — benne a tőkés export — növelése mellett nagy figyelmet kell fordítani az importanyagokkal való takarékosságra, s arra, hogy már 1963-tól csökkentsük a mezőgazdasági termékek importját. S mindez nem egyszerűen a vezetők feladata: megvalósítása igényli minden dolgozó fokozott erőfeszítését a maga munkaterületén. Kállai Gyula fogadta a hazánkban tartózkodó osztrák lapszerkesztőket Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese csütörtökön fogadta a hazánkban tartózkodó osztrák lapszerkesztőket: Franz Stamprech udvari taná- «HBA 8 Wiener Zeitung főszerkesztőjét, Otto Schön- herr-t, az APA főszerkesztőjét, Erwin Scharf-ot, a Volksstimme főszerkesztőjét, Justus Brunnert, a Tageszeitung külpolitikai szerkesztőjét. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott la. Ma: A szántóföld védelmében Űtrakeltek a „mezei boltok" A martfűi Tisza Cipőgyár 47/A műhely tűzödéjében — mint már hírt adtunk róla, — az egyik női brigád felvette Tyereskova űrhajós nevét. Képünkön a brigád munka közben. Heti rádióműsor Önállóság és felelősség Gombamódra növő falak mellett tünk, nem töltjük az időt az épületen belüli föld feltöltésével, szigeteléssel. Rögtön nekiállunk a falhúzásnak. Az otthagyott igényes, de gép nélkül végezhető munkát akkor csináljuk, amikor esik az eső, vagy áll valamelyik kiszolgáló gép. Rengeteg időt nyerünk vele. — Ezenkívül? — Az a fontos, hogy egy munkahelyen ne keveredjenek a brigádok. Nagyobb ígv a brigádfelelősség, a brigád minden tagja tudja* hogy mit miért kell a megadott időre elkészíteni. Aztán itt a toronydaru szerepe. Most már belemelegszik a témába, aprólékosan magyarázva beszél. — A toronydarun annyi az üzemhiba, amennyit a kezelője akar. Ez az igazság. Negyedórás állás ugyanany- nyi kiesést jelent az épületen dolgozóknál. Nyilvánvaló, hogy különösen érdekeltté kell tennem a kezelőt a folyamatos munkavégzésért. Mindennapra kap egy órai plusz Időt, ezalatt karbantartja a sínpályát, a motort. Neki ez a túlóra jól jön. Nekem meg az a gazdaságos, hogy a daru nyolc órán át dolgozzon. Szóval ezekből áll a szervezés. — És itt mindenütt alkalmazzák a felsorolt dolgokat? — Sajnos, nem. Talán ezért is látni sok mozdulatlan darut az építkezésen, lassan döcögő munkát. Nem könnyű dolog ezeknek a bevezetése, helyenként változnak a körülmények, feltételek. Dehát azért vannak a közvetlen irányítók, hogy klfundálják a dolgokat. Ezen a részen egyre több brigád lép Tamasiék nyomába. Jót látnak és azt szívesen átveszik. — Ezek szerint lehet még rövidebb idő alatt még több lakást építeni? — Mondom — neveti el újra magát —, szervezés kérdése az egész. Ha az jó, akkor nincs baj a munkakedvvel sem. Az pedig mágnesként húzza a magasba az újabb falakat. Ilyenkor érezni azt, hogy egy brigád közös jó munkájából úgy nőnek az épületek, mint gomba az éltető eső után. Erdélyi Gyorgj A lakosság segítségével két óra alatt elfogták a túrkevei rablótámadót Júliusban és augusztusban választják az új üzemi tanácsokat A termelő üzemekben júliusban, illetve augusztusban termelési tanácskozásokat tartanak, ahol megvitatják az első félév eredményeit, az év második felének feladatait és megválasztják az új üzemi tanácsokat. Körülbelül 1500 üzemi tanács újjává- lasztása bonyolódik le két hónap alatt, mégpedig az eddigitől lényegesen eltérő módon. A legutóbbi választások idején az • üzemi tanácstagok kétharmadát még a szakszervezet hivatalból delegálta, most valamennyi tanácstagot demokratikusan szótöbbséggel választják. Ezúttal nem nagy létszámú, hanem cselkevőképes, rugalmas, a legrátermettebb embereket tömörítő 11—31 Még mindig kevés a lakás. Pedig csupán Szolnok városában is többszáz épül folyamatosan, egyidőben a város több pontján. Mégis az emberek — főként azok akiknek legtöbb gondjuk a jelenlegi rossz lakáshelyzetük — ha lehetne naponta sürgetnék, nógatnák az építőket, gyorsabban, még többet. Lehet-e még rövidíteni az építkezések idejét, lehet-e még több lakást adni határidőn belül — erre a sok mindenkit érdeklő kérdésre kerestem választ, Szolnok egyik legnagyobb építkezésén, munkásoktól, művezetőktől. Az autóbusz tábláján ,.Uj bérházak” felirat jelzi azt a városnegyedet, ahol a nemrég épültek mellett naponta nőnek ki új házak a földből. A Vörös Csillag út végén hatalmas toronydaru zúg, drótkötelének végén cementhabarccsal teli csillekocsi emelkedik a magasba. Fent a tetőn Tamasi Mihály szocialista brigádja dolgozik. Mindössze négyen serénykednek derékig nekivetkőzve az egész épületen. Lentről nézve szinte elvesznek a hatalmas cementszürke épületen. Amikor feljutok melléjük, akkor látom, hogy uralják a házrengeteget. Innen lentről még a hosszú sínpályái futó daru is kisebbnek látszik. tagú üzemi tanácsokat hívnak életre. Eddig a nagyobb vállalatoknál 120 főből álló üzemi tanácsok is .működtek, s ilyen helyeken a tanácsülés egyszerű összehívása is bonyodalmakat, nehézségeket okozott. Az újjáalakuló üzemi tanácsok tagjaik közül választják az elnököt, s nyomban hozzálátnak munkájukhoz. Ellenőrzik a vállalat tevékenységét, kifejtik véleményüket az üzemi élet különböző kérdéseiben, sőt esetenként döntéseket is hoznak. A tervet nem teljesítő vállalatoknál mindenekelőtt megvizsgálják a lemaradás okait, és javaslatot tesznek a munka hatékonyabb módszereire. Potyára másztam fel a magasba, mert az épület és a mellette „szinkronban” épülő másik ház közvetlen parancsnokát lent az épület alján találom. Hegedűs István a vezérük, irányítójuk. Derűshangulatú, mindig mosolygó fiatalember, akinek a szakmában nagy becsülete, hire van. Egy éve még a Gutenberg téren vezette a megye híres Pintér ifjúsági szocialista brigádot. — Lehet-e még gyorsabban, még jobban építeni? — kérdem tőle bevezető helyett rögtön a lényeget. — Lehet — jön rá kapásból a válasz —, csupán szervezés dolga. — Ilyen egyszerű lenne? — Csak szervezés? — Igen, de ez az egy szó nagyon sok mindent magában foglal. Nézzünk egy példát: Néhány évvel ezelőtt egy negyvenlakásos épületet ötven nap alatt húztunk tető alá. Most az itt épülő 53 lakás építési munkáit 37—38 munkanap alatt elvégezzük. A technikai feltételek nem sokban változtak, inkább a munka szervezése lett jobb. — Mégpedig! — Elárulok egy brigád módszert. Amikor az alapozással, betonozással végezSzedik. a meggyet a mezőhékj Táncsics Tsz 3-as üzem egy s égében VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK1 SZOLNOK J / # * ^ XIV, évfolyam, 149. szám. Ara 50 fillér 1963. június 28., péntek.
