Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

19€9. Június 274 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s NEM LESZ UBORKASZEZON... A televízió harmadik negyedévi műsortervéből Nyári látogatás az abádszalóki könyvtárba* Három hónap alatt har­mincötezerrel nőtt a TV- tulajdonosok száma. S mi­re ezeket a sorokat leírjuk, már jóval túllépték a 400 ezret. Az immár tehát több­milliósra nőtt nézőtábor igényeit a televízió az ed­diginél változatosabb mű­sorokkal kívánja kielégíte­ni. Az idén minden jel arra mutat, hogy sikerül elke­rülniük a múlt évben bi­zony alaposan megmutatko­zó uborkaszezont. Alig ke­rül sor ismétlésekre, ellen­ben sok sajátkészítésű pro­dukció, a mozikban nem játszott játékfilm, valamint helyszíni közvetítés és filmszalagra rögzített szín­házi előadás adja majd a hetek fő műsorait. A nyár folyamán előtér­be kerül a könnyed szóra­koztatás, több lesz a sza­badtéri produkció, oldot­tabb hang, színesebb meg­oldások lazítják fel a mű­sorokat. Sok adás foglalko­zik a nyaralással, üdülés­sel. A harmadik negyedév­re esik az őszi „évadnyi­tás”. Megkezdődik az isko­laév, nyitnak a színházak, megindul a télre való fel­készülés. A televízió rész­letesen foglalkozik ezekkel a problémákkal is. Nyári sorozatok A nyáron több érdekes­nek ígérkező sorozat indul útjára: „Beszéljünk róla ...” Öt­perces publicisztikai műsor időszerű iparpolitikai kér­désekről; ennek keretén be­lül emlékeznek majd meg a vasutas napról, a bá­nyásznapról is. „Falusi dolgokról.” ötper­ces, mezőgazdasági-falusi témakörben mozgó publi­cisztika. „Belépés csak TV-nézők- nek!” Az érdekes cím ér­dekes ötletet igyekszik ki­fejezni, amely a televízió egyik sajátos lehetőségét, aknázza ki. A kamerák olyan helyekre kalauzolják el a közönséget, ahol „civi­lek” általában soha, vagy csak ritkán fordulnak meg. Ebben a negyedévben a Várépítkezés közönség elől elzárt részébe, egy honvéd­ségi laktanya életébe és még egy „titokzatos” hely­re pillantanak be a kame­rák. „Nyári szünet.” Ez a mű­sor a „Képről képre” he­lyett jelentkezik a nyári hónapokban — hasonló, de nyáriasabb, még könnye­debb tartalommal. „Képeslapokban olvas­tam...” A havonta egyszer jelentkező 10 perces műsor­ban Boldizsár Iván ismer­teti külföldi képeslapok ér­dekes írásait, képeit, raj­zait Kisfilmsorozatok Három érdekes kisfilm- sorozat kerül sorra nyáron. „Miniatűr” címmel a világ négy legkisebb országának életét mutatják be. „Az ember és a folyó” francia filmsorozatot: ho­gyan függ össze az emberi kultúra kialakulása, fejlő­dése a nagy folyókkal és milyen élet folyik ma Euró­pa tizenhárom nagy folyó­ja mentén. „Te és én Európában” — nyugat-német kisfilmsoro- zat, amely úgy mutatja be egy-egy város vagy ország életét, hogy emberek sor­sán keresztül ad képet az illető hely legjellemzőbb vonásairól. Művészet a nyár jegyében A művészeti adások nyá­ri jellegét mindenekelőtt a sok szabadtéri műsor és hangverseny jelzi. Marton- vásárról Beethoven-hang­versenyt láthat a közönség a keszthelyi Festetich-kas- tély parkjából az Állami Hangversenyzenekar ad koncertet. A könnyűzene kedvelőit a tihanyi presszó­ba viszik el a kamerák. Tervbe vette a TV egy nyá­ri szabadtéri kabarérevű közvetítését is. Részben a kabaré és a könnyűzene, részben pedig a rejtvények kedvelőinek nyújt majd re­mélhetőleg kellemes szóra­kozást az „Üdülőknek üdü­lőkről” című, minden má­sodik szombat este jelent­kező műsoruk. A Fórum cí­mű művészeti folyóirat jú­niusban és augusztusban nyári'szünetet tart Három TV-játék a harmadik negyedévben Pintér Tamás írta „A ho- mokbarajzolt madár” című NYUGODTAN mondhat­juk, hogy egy ember őszin­te lelkesedése, példamutató szorgalmú munkája nyo­mán született meg me­gyénk egyik legsajátosabb kulturális létesítménye, a Tiszazugi Múzeum Tisza- földvárott. Egy nagyszerű pedagógus, dr. Varga Lajos teremtette meg a semmiből és tette a gazdasági föld­rajzon alapuló igen jelentős helytörténeti gyűjteménnyé, amely munkásságának irá­nyában, mélységében pár­ját ritkítja országosan is. Lapunk nemegyszer fog­lalkozott a múzeummal s most távolról sem ismétlés a célunk. Az intézmény jövőjéről az összegyűjtött anyag köziMnccsé tételéről szeretnénk itt szólni. Tiszaföldvár jelentős és örvendetes fejlődés előtt áll. S ennek egyik lépcső­iéként a község nyugati széléről középpontjába he­lyezik át a település köz­intézményeit. Saz ott épü­lő modem nagy gimnázium éppen a múzeum mai he­lyén emelkedik majd. A tervek szerint a gyűjte­mény a régi gimnázium épületében kapna tágas otthont. Csakhogy az építkezés másfél-két esztendő. Ennyi időre viszont nem szabad elvonni az érdeklődők, első­sorban a messze vidékek­ről ideérkező diákok, pe­dagógusok, de a helyi és környékbeli érdeklődők elől sem! Meg kell találni tehát a módját, hogy a gyűjte­mény minél szélesebb kör­ben ismert legyen. Mi a múzeum jelentő­sége? Az, hogy hihetetlen szorgalommal és nagy hoz­záértéssel összeállított anya­ga a Tisza vidékének talaj­tani, gazdasági, ipartelepü- lésd problémáit sokrétűen és szemléletesen tárja elénk. A csapadékmegosz­lással kapcsolatos tablók, a geológiai viszonyokat tar­talmazó táblázatok, a folyó- hólózat kihasználását és a még ki nem használt lehe­tőségeket jelző térképek, rajzok, dokumentumok a közvetlen termelést segít­hetik. Á makettek is ki­tűnőek, úgyszintén a most kiáll Ítáísra készülő tablósoro­zat, amely a szolnoki járás nevelőinek országjáró ki­rándulását mutatja meg fényképfelvételeken, de úgy. hogy ismerteti a megláto­gatott helyek történetét, iparvidékeknél még a bá­nyászat illetőleg gyártás folyamatait is. Együtt pe­TV-játékot, amely egy el­hagyott fiatalasszony drá­máját vetíti szemünk elé. Főszereplői Tímár Éva és Koncz Gábor. Nagy érdek­lődésre tarthat számot a „Felnőttek iskolája” című színmű, amely Nagibin szovjet író művéből készült. Egy fiatal esztergályosról, egy esti iskola hallgatójá­ról szól, aki beleszeret az őt tanító irodalom-tanárnő­be. Főszereplői: Dómján Edit és Koncz Gábor. A harmadik: Molnár Ferenc Menyegző című komédiájá­nak TV változata. Fősze­replői: Rajz János, Mányai Lajos és Agárdi Ilona. Ezenkívül tizenegy szín­házi és operettelőadást, két operát, egy cirkuszműsort és harmincegy játékfilmet láthatunk a képernyőn. dig a legnépszerűbb isme­retterjesztési anyag, amit csak el lehet képzelni. A kő és bronzkorszak leletei nagy gazdagságban találha­tók itt, sajnos a hely ke­vés: a gyűjtött anyag te­kintélyes része a múzeum vezetőjének lakásán, továb­bá tehetséges fiatal segítő­társnál, volt diákjánál, Szlaukó Istvánnál található meg, akinek rövid ideje tartó működése' alatt szin­tén sokat köszönhet az in­tézmény. A JÖ ÉS BŐSÉGES anyag felhasználására több javaslatunk is lenne. Min­denekelőtt igen színvonalas, országos méretekben is fel­tűnő könyvet lehetne ösz- szeállítani a gyűjtemény legfontosabb részeiből. A könyv a leglényegesebb gazdaságföldrajzi és hely- történeti anyagot is tartal­mazná a Tiszazugról. Nyu­godtan állíthatjuk, hogy szakértő és érdekes elren­dezés esetén e könyv tudo­mányos szenzáció lenne. A megye nagyobb váro­saiban, községeiben egy-egy rész-kiállítást lehetne ván­doroltatok ennek összeállí­tása sem lenne nagy prob­léma. Ezt a kiállítást tudo­mányos előadással lehetne összekötni. A NDK-ban jó módszere az ismeretterjesztésnek, hogy egy-egy előadáshoz szemléltető anyagokból al­bumokat állítanak össze és ezt viszik magukkal az is­meretterjesztők egy-egv előadásra. A Tiszazugi Mú­zeum tablói, makettjei ki­válóan alkalmasak lenné­nek arra, hogy például az öntözésről, az időjárás szerepéről a mezőgazdaság­ban, megyénk ipari létesít­ményéről; (Martfűi vagy más hasonló témáról nyom­dai úton több albumot ké­szítsenek és azt a megye ismeretterjesztőinek kezébe eljuttassák. A LEGFONTOSABBAT a végére hagytuk: Tudjuk, hogy a községi tanács ed­dig is támogatta a múzeu­mot. Most, amikor az a veszély fenyeget, hogy eset­leg két évre is fel kell függesztenie működését, még sokkal hathatósabb támogatásra van szükség: áldozat árán is helyet kell keríteni a múzeumnak. A címben kincsről szó- lotturik. Azt hiszem nem túlzás, a mi rendszerünk­ben kincset jelent ez a múzeum. Támogassuk, vi­gyázzunk rá. A könyvtár ajtaja tárva- nyitva. Ki lehet látni a napsütötte térre, a házakra. Ilyenkor nyáridőben csen­des az abádszalóki tér is, sok a munka kinn a határ­ban. Dr. Antal Károly, a kék köpenyt viselő könyv­táros mégsem unatkozik. Ott ül birodalmában, a „könyvtapétás” két hely­ségben, körülötte vakáció­zó középiskolások, alsó ta­gozatos diákapróságok néhány felnőtt — öreg né­nikék, az ebédfőzéstől né1 hány kötet könyvért átugró asszonyok. A beszélgetés mindunta­lan megszakad a könyvtá­rossal, mert, ugyebár, az olvasókkal is foglalkozni kell. Nem is baj, így lega­lább szétnézhetünk egy kissé a könyvtárban. Érde­mes. önkiválasztó könyv­tár ez is, azaz szabadpol­cos, nem katalógus alapján, hanem a témakörök szerint összegyűjtött kötetekből válogathatnak a betű sze­relmesei. Külön polcrészen láthatók az útleírások, a mezőgazdasági szakmun­kák. egy értékes válogatós a mai magyar irodalom terméséből, majd a lexiko­nok, szótárak csoportja, és így tovább. — Ezzel a csoportosítás­sal is az a cél, hogy lehe­tőleg mindenki azonnal megtalálja életkorának, ér­deklődési körének a leg­inkább megfelelő váloga­tásokat, — magyarázta Antal Károly. Ezek utón érthető kí­váncsisággal kutattuk: mekkora a forgalom az abádsizalóki könyvtárban? A belső helyiségben, mely olvasóterem is egyúttal, mindig akadnak, akik szí­vesen forgatják a folyóira­tokat, újságokat, könnye­ket. Az igazán elgondolkoz­tató eredményt azonban a rekordnapok mutatják. Mik is ezek a rekordna­pok? — Az, hogy egy hónapon keresztül melyik volt az a nap, amikor a legtöbb kötet könyvet kölcsönözték, — így a könyvtáros. — Ja­nuárban volt olyan nap pl., hogy 118-an kölcsönöz­tek, februárban 98, márci­usban 100, áprilisban (a halaszthatatlan tavaszi munkák miatt) csak 51 volt a kölcsönzők rekordszáma. Májusban ismét 80 főre emelkedett, júniusban ed­dig 56 fő az eredmény, de további javulás várható még. E rekordokat érdemes feljegyezni, mert a könyv­lett, a nagydiák meg matu­rált. Ismét véget ért a szor­gos-munkás tanítási napok egy esztendeje. A vakációzó diákok szeme már élőre tekint, hiszen alig egy hét múlva indulnak az önkén­tes ifjúsági építőtáborokba. Ezen a nyáron 24 000 fiatal fog ásót, lapátot, kapát, gyümölcsszedő kosarat az ország 33 ifjúsági táborá­ban. Közöttük ezer Szol­nok megyei diák. — Megyénkben az idén egyetlen fiútábor lesz, Me­zőtúron — magyarázza a KISZ megyei bizottságán Szécsi Gyula tanár, aki most állítja össze a tábori programot. — Négy turnus váltja egymást, az elsők jú­lius elsején kezdenek. — Milyen munka vár reájuk? — Mint a hansági, szent­gotthárdi, zalkodi táborok lakói, a mezűtúriak is ön- tözőcsatornát építenek. — Egy-egy csoportban hány fiatal lesz együtt? táros alábbi állítását iHuszt- rálják. A beiratkozott olvasók száma eléri a 7239 lakosú Abádszalók 15 százalékát, vagyis jelenleg a 1083 főt. Ám, ezek az emberek nemcsak beiratkoztak, ha­nem több-kevesebb rend­szerességgel olvasnak is. S nemcsak télen, hanem nyá­ron is! Mi nem félünk a nyártól, a téltől már annál inkább. — Miért? — Azt hiszem, hogy a télen már kevés lesz a je­lenlegi könyvállomány, an­nak ellenére, hogy az idén 100 000 forint értékű könyv­vel gyarapodik a könyvtá­runk. S úgy látszik, a je­lenlegi két helyiség is kezd már kicsinek bizo­nyulni... Persze, hiba lenne azt állítani, hogy már ideális a nyári olvasók foglalko­zásszerinti össízetébele Abádszalókon. Ezt a könyv­táros is jól tudja. De azt is elmondta, hogy esténként pl., amikor jönnek hazafelé a határból a tsz tagok, akkor is nyitva van hosz- szabb-rövidébb ideig a könyvtár, hogy kölcsönöz­hessenek. Búcsúzóul a község oJ- vasótérképét mutatta An­tal Károly. A beiratkozott olvasókat lakóhelyük sze­rint tüntették fel ezen, így azt is látják, merre laknak azok a szalókiak, akik még nem olvasnak. A tér­kép azt is mutatja, minél távolabb esik a lakóház a könyvtártól, annál inkább csökken az olvasók száma. A könyvtáros azonban most is bizakodó: — Ha lassan is. de már kezd a külterületeken meg­törni a jég. Erre törek­szünk, s nem is olyan ne­héz a munka. Sokkal nehe­zebbnek tűnik az új fiók­könyvtár megnyitása, mert hiába kis község Abádsza­lók. már ezt is igénylik az emberek. Dehát ez már más, afféle örvendetes A két Károly bácsi, mint oly sokszor, ezen a napon is elballagott a tsz szék­hazába. A pártirodán adtak egymásnak, s a bizottság többi tagjának randevút. — Tervek szerint kétszáz­húsz. De jönnek hozzánk Békés, és Csongrád me­gyeiek is. — S mi lesz a lányokkal ezen a nyáron? — Az ő tervük is elké­szült már! Balatonújhelyre zöldségszedésre, növény­ápolási munkára megy a második turnus idejére két­száz lányunk, a harmadik turnusba nyolcvan, a ne­gyedikbe százhatvan. A szentmártonkátai táborban gyümölcsszedés, növényápo­lás várja lányainkat, a ne­gyedik turnusra jelentke­zett ötven fő. Soroksárra is mennek harmincán, szin­tén növányápolási munká­ra, meg zöldséget szedni. — S a tábori program? — Igyekszünk a táborla­kók szórakoztatásáról is gondoskodni. Műsor, tábor­tűz, filmvetítés, szellemi vetélkedő... Élmény lesz a fiúknak a táborban töltött két hét. túri — Százharminc újabb első­osztállyal bővül a szakközép­iskolák hálózata Az 1963—1964-es tanév­ben a működő szakközép­iskolai osztályokon kívül — nem végleges adatok szerint — csaknem százhar­minc újabb szakközépisko­lai első osztályt indítanak. (MTI) A művelődésügy vezető dolgozói­nak értekezlete Szolnokon. a S ágvári Endre Művelődési Házban tartották szerdán azt az ér­tekezletet, amelyen a ■negyei tanács művelődés- ügyi osztályának 1963—64. évre kiadott irányelveit vi­tatták meg, A vitán részt vettek a városj és járási pártbizott­ságok instruktorai, a járási és városi művelődésügyi osztályok vezetői, a tömeg- szervezetek kulturális te­rületen dolgozó vezetői. Az elnökségben, a többi között helyet foglalt. Bíró Vera a a Művelődésügyi Miniszté­rium közművelődési főosz­tályának vezetője. Fodor Mihály a megyei tanács vb. elnökhelyettese, Tóth Tibor a megyei pártbizott­ság munkatársa. A beszá­molót Bárdi Imre a megyei tanács vb. művelődési osz­tályának vezetője tartotta. A tanácskozás a késő dél­utáni órákban ért véget. Az elhangzottak ismerte­tésére visszatérünk. Valami megbeszélni való­juk akadt, hiszen mindig van, akinek a panaszos ügyét meg kell hányni-vetni. A túrkeved Táncsics Tsz- ben ugyanis nemcsak papí­ron létezik a szociális bi­zottság, hanem Tóth Ká­roly bácsi elnökletével dol­gozik is. Tavasszal — az idén először — az idős, nyugdíjas tagok háztáji földjét a szociális bizottság mérte ki. S a korábbinál jóval kevesebb panasz, reklamáció hangzott el, ami bizonyítja, hogy gondos, körültekintő munkát vég­zett a bizottság. K. Nagy Károly bácsi veti papírra, hogy a hiva­talos szóval éljek, jegyző­könyvbe foglalja, mit vég­zett a szociális bizottság. Sok mindent elbeszélnek a jegyzőkönyvek. Például azt, hogy nyugdíj-ügyek intézésében segítettek idős gazdatársaiknak, másoknak gyorssegély kiutalását java­solták, mivel a környezet­tanulmány alapján meg­győződtek arról, hogy az illető nehéz helyzetén ez- ze] némileg könnyíthetnek. Az utóbbi igen terjedel­mes bejegyzés arról szól, mit tapasztaltak a brigád­szállások ellenőrzésénél. — Vizsgálták a tisztaságot, az ivóvíz-ellátást, s egy sor egyéb fontos dolgot Az aprólékos munka, a sok bí­ráló, figyelmeztető szó mu­tatja, hogy a szociális bi­zottság tagjai nem sajnál­ják a fáradságot, ha ember­társaik ügyes-bajos dolgai­nak intézéséről, élet- és munkakörülményeinek ja­vításáról van szó. N. K. Kincs, két évig parlagon Ezer középiskolás fiatal készül megyénkből az önkéntes nyári táborokba A kisdiákból nagydiák gond. — bubor — A túr ke vei Táncsics Tsz-ben jói dolgozik a szociális bizottság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom