Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-27 / 148. szám

1963. június 27; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Bürokrácia­InCtvtcS’CH Legfontosabb a tartalom Telek Istvánná nyilatkozata a pártoktatás előkészítéséről Felkerestük Telek Istvánnét, a szolnoki járási pártbizottság titkárát, s megkértük, adjon tájékozta­tást arról, hogyan készítették, illetve készítik elő ez évben a pártoktatást Telek elvtársnő ezt a választ adta kérdésünkre: Szolnokon a tanácstag je­lölőgyűléséken résztvevő la­kosság nagy érdeklődéssel hálflgatta az előadói beszé­deket, amelyek tulajdon­képpen az akkori tanács­ciklus államhatalmi és szakigazgatási tevékenysé­giéről szóltak. Természetesen az a ta­lálkozás olyan céllal is tör­tént, hogy a választóktól közvetlenül is értesüljenek a jelöltek a tanács munká­járól, közérdekű és egyéni kérelmekről. A jegyző­könyvek lapjaira számos ilyen természetű mondatot jegyeztek íel. A város la­kossága joggal várja el, hogy most már arról is tájékoztassuk: mi lett a panaszok javaslatok sorsa. A városi tanács végre­hajtó bizottsága június 19- én rendes ülésen tárgyalta meg ezt a kérdést, s az előterjesztett jelentést az 1963. június hó 25-i tanácsülés elé bocsátotta. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a köz­érdekű bejelentések és pa­naszok sorsa, az elintézés gyorsasága alapján meg­nyugtató. A nyilvántartott 179 ké­relem közül 119 a város­fejlesztéssel függött össze. Hetvenkilencen szólaltak fel az út-, járda-, csator­názás, húszán a kút- és vízellátás, tizenketten kul- fórház és iskolaépítés, ti­zennégyen pedig a közvi­lágítás és villanyhálózat fej­lesztése ügyében. Meg kell említenünk, hogy noha a lakáskérdés nehéz problémát jelent Szolnokon, feltűnően álig hangzott el ilyen célzatú felszólalás. Ebből azt a következtetést kell levon­nunk, hogy a lakosság előtt ismeretes volt a lakásépíté­si program, sőt azt Ja, hogy a lakésikérdést nem a jelölőlgyúléseken lehet megoldani. A szakigazgatási munka fejlődését leginkább a köz- megelégedés juttatta kife­jezésre: számosán mond­ták el erre vonatkozó vé­leményüket, kifogást pedig mindössze öten jelentettek be. Ez a jelenség feltétle­nül megnyugtató volt már akkor is, a választások előtt, ' hiszen azt a követ­keztetést engedte meg, hogy a tanácsi munka egyre in­kább bürokráciamentes, egyre inkább megelégedés­re szolgálja, intézi a lakos­zetközi szocialista munka- megosztás útján lehetőség van a mezőgazdaság fej­lesztésének meggyorsításá­ra, a tartalékok feltárására. Az együttműködés szem­pontjából pl. rendkívül nagy jelentősége van, hogy bizonyos növények vetö- magellátását egy-egy or­szágra specializálják, ahol a megtermeléshez a legjob­bak az adottságok. Például a gabonavetőmag termesz­téséhez a Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia, a burgonya vetőgumó terme­léséhez az NDK, Lengyel- ország és Csehszlovákia rendelkezik a legkedvezőbb feltételekkel. Az aprómag­vak, különösen a pillangó­sok vetőmagjának megter­meléséhez Magyarországon. Lengyelországban és az NDK-ban vannak jó adott­ságok. Nagy lehetőségek vannak a különböző országokban folyó mezőgazdasági kuta­tások eredményeinek köl­csönös hasznosításában is. AZ ELKÖVETKEZENDŐ években a KGST tagorszá­gainak az eddiginél jobban kell összehangolni mező- gazdasági fejlesztési tervei­ság érdekeit, ügyes-bajos dolgait. Éppen a jelölőgyűléseken elhangzott panaszok és ké­relmek tárgyában tett in­tézkedések, orvoslatok erő­sítik meg ezt. Mindössze 14 akta adóssága van az osztályoknak. Így többek között megoldatlan a Bim­bó utcai vízvezetékháíózat lefektetése. Erre nincs még pénzügyi fedezet, belátható időn belül nem teljesíthető az I. választókörzetben el­hangzott új posta létesíté­sével kapcsolatos kérelem, mert az nem szerepel a postafejlesztési tervben. Megvalósítható ugyanab­ban a körzetben a bölcsőde bővítése; a jelenlegi felújí­tása az igényelt póthitelből történt meg. A Vöröscsállag úton lesz kisvendéglő és cukrászda is. Sok jelölőgyűlésen tettek észrevételt az épülő Szig­ligeti Színházról, azt kifo­gásolták, hogy a város kö­zel egy teljes éven át szín­házi előadás nélkül marad. Meg kell állapítanunk, hogy az akkor elhangzó ígéretek és áthidaló tervek a gyakorlatban nem való­sultak meg. Nem kétséges,, hogy a színháznak voltak kezdeményezései. Ezt bizo­nyítja az a néhány nagy részvétlenség közepette le­játszott előadás, ami a Ságvári Endre Művelődési Házban volt. Ami a sza­badtéri előadásokra tett el­gondolást illeti: a színház gazdasági meggondolásból nem vállalta el. Ha közbe nem jön ismét valami, ak­kor az 1963—64-es évad rendes időbeni színházi kö­rülmények között kezdődik meg. Az utcai és közvilágításra vonatkozó bejelentések alapján a szükséges javítások megtörténtek, ha­sonlóan még a választások ideje alatt megoldódott a takarmánydarálás is. A vám-darálót közmegnyug­vásra még akkor üzembe helyezték. Szólnunk kell olyan ja­vaslatokról, amelyeknek megvalósítása anyagi fede­zet hiányában nem történt meg. Ezeket a szakigazga­tási szervek feljegyezték, s az elkövetkező városi költ­ségvetések készítésekor fi­gyelembe veszik. két. Egyik fontos feladat a kenyérgabona-szükséglet megtermelése minden or­szágban. Egyéb mezőgazda- sági termékek termelésénél azonban fel kell oldani az indokolatlan autarchiára való törekvést és különösen a zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelést közös erővel azokban az országokban kell fejleszteni, ahol az éghajla­ti és talajadottságok erre a legalkalmasabbak. A KGST Mezőgazdasági Bizottsága ennek megfelelően már 1959-ben javasolta, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesz­tést elsősorban Romániá­ban, Bulgáriában és Ma­gyarországon szervezzék meg nagyobb méretekben. Sok kihasználatlan lehe­tőség van még — bár az ilyen kapcsolatok egyre bő­vülnek — az állattenyész­tés fellendítése terén is. El­sősorban a tenyészállatok cseréjében, új nagyhozamú fajták kialakításában rejle­nek nagy előnyök. A KGST tagországaiban az állattenyésztés gyorsüte­mű fejlődésének egyik leg­nagyobb nehézsége a nö­vekvő takarmányigény biz tosítása. Ennek leküzdése érdekében már eddig is je­Országos méretűvé szélesedett a gabonabetakarító gépek vezetőinek versenye Az Állami Gazdaságok Főigazgatósága és a Mező- gazdasági és Erdészeti Dol­gozók Szakszervezete ko­rábban minden évben meg­hirdette a kombájnosok és az aratógépet vontató trak­torosok országos versenyét. Az évek gyakorlata azon­ban azt a tapasztalatot szol­gáltatta, hogy egy ilyen or­szágos verseny eredményei a nagyon különböző adott­ságok miatt nem mérhetők olyan pontosan, mint kívá­natos lenne. A főigazgató­ság a szakszervezettel tel­jes egyetértésben, ezért úgy határozott, hogy a továb­biakban nem szervezik meg a gabonabetakarító gépek országos versenyét. A gazdaságokból befutó jelentésekből azonban az derül ki, hogy ez a hagyo­mányos versenyforma meg­hirdetés nélkül is él az üze­mekben, s a „nem hivata­losan” is országos méretű­vé szélesedett versenyt .a gazdaságok vezetői a leg- messzebbmenően támogat­ják. Értékes jutalmakat ajánlottak fel a nyertesek­nek. A szakszervezet köz­pontjában és az Állami Gazdaságok Főigazgatósá­gán — annak egyidejű hangsúlyozása mellett, hogy hivatalosan nincs országos verseny — közölték: az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is családjukkal együtt vendégül látják a főváros­ban az ország legjobb kom- bájnosait. (MTI) Áthúzták a Duna felett az Erzsébet híd első tartókábelét Fontos állomáshoz érke­zett a budapesti Erzsébet- híd szerelése: a két part között a Duna felett lebeg az első 458 méter hosszú. 55 milliméter átmérőjű ká­bel. A tartókábelt szerdán áthúzták a déli szerelősző­nyegen, a budai partról a pesti oldalra. Az áthúzás­nál semmiféle nehézség, műszaki probléma nem for­dult elő. Az északi szőnye­gen az iránykábel áthúzá­sára a közeljövőben kerül sor. (MTI) lentős erőfeszítések történ­tek, de ezen a téren az együttműködést tovább kell fokozni. A tengeparttal ren­delkező országok például tervbevették az állati fe­hérjével való fokozottabb ellátás céljából egy közös tengeri halászflotta meg­szervezését. E mellett azon­ban továbbra is a legfonto­sabb feladat a tagországo­kon belül az intenzívebb ta­karmánytermelés megszer­vezése. Hazánkban például a rét — legelők jobb ki­használásával, javításával e téren belső szükségletünk jobb kielégítése érdekében sokat tehetünk. A• KGST tagországainak mind szorosabb együttmű­ködése mindenekelőtt min­den szocializmust építő or­szágra azt a feladatot rója, hogy saját népgazdasági tervét maradék nélkül tel­jesítse. A népgazdasági ter­vekben megjelölt szintűk elérése teszi lehetővé, hogv néhány é- alatt a ma még meglevő jelentős eltérések közelebb kerüljenek egy­máshoz. Ez teremti meg a lehetőségét a további ter­vek még jobb és még konk­rétabb összehangolásának ä — EZÉVI előkészítő mun­kánkat a marxizmus—leni- nizmus eszmei offenzivájá- nak keretében készítjük elő és bonyolítjuk le. Ebből ki­indulva leltározott állás­pontunk, hogy csak annyi tanfolyamot szervezünk, ahány megfelelő propagan­distát „találunk”. Itt meg­jegyezhetem, hogy kellemes csalódás ért bennünket, hisz ezzel az elgondolással sem kellett csökkentenünk a tanfolyamok számát. Tavaly százöt szeminárium műkö­dött, s száznégy be is fejez­te munkáját. Egyetlen egy volt, ahol nem tartottak ki a befejezésig a hallgatók. — Az idén százhét tanfo­lyamot indítunk, s vezetőik között sok új, eddig ismeret­len fiatal erőt találhatunk majd. Bevonásuknál —mint már említettem is — az ve­zetett bennünket, hogy in­kább kevesebb, de eredmé­nyesebb tanfolyamot az ed­digieknél. — A megyei párt végre­hajtó bizottság határozata értelmében a propagandista munkához az öthónapos pártiskolai alapképzettség szükséges, de lehetőleg az egyéves iskolát végzettek végezzék az oktatást. Ezek alapján hetvenöt százalék­ban maradtak a régi propa­gandisták, akiktől tényleg tudásuk maximumát vár­juk. Ezt természetesen se­gítjük azzal is, hogy sok más elfoglaltság alól mente­sítjük őket. Az összetétel ezek után a tavalyihoz mér­ten néhány számadattal ér­zékeltetve így alakul: 1962- ben nyolc általánosnál ala­csonyabb képzettségű pro­pagandistánk volt huszon­egy, az idén négy lesz. — Ugyanakkor az egyetemet és főiskolát végzettek száma harminchárommal több a tavalyinál. — KÉTSÉGTELENÜL bi­zonyítják ezek az adatok azt is, hogy nem csináltunk tel­jes őrségváltást. Van nyolc elvtárs, akinek nincs meg az öthónapos pártiskolai végzettsége. Őket egyéves középfokú marxista—leni­nista iskolára javasoljuk, ahol a szemináriumok veze­tése közben megszerzik az 5 hónapos pártiskolával egyenértékű politikai kép­zettséget. — Itt mindjárt elmond­hatom azt is, hogy ez az egyéves középfokú iskola új dolog a pártoktatásunkban,; s mint a nevében is benne- foglaltatik, középfokú mar­xista képesítést ad a hall­gatóknak. — Elmondanám még, hogy öt pártonkívüli propagan­distánk is lesz. Olyan ma­gas képzettségű elvtársak, akik ismerik a marxizmust, s mint szakemberek, való­ban megbízható ismerői a gyakorlati életnek; pedagó­gusok, agrár-szakemberek és más értelmiségiek. — Az eddigi munka ered­ményességét mindenekelőtt az biztosította, hogy a pro­pagandisták kiválogatását a tömegszervezetekkel, tömeg- mozgalmakkal együtt végez­tük. A közös munka azért is volt jó, mert ezzel meg­szüntettük azt, hogy az el­gondolások, szervezések egy­mást nehezítették. — A hallgatókkal augusz­tus első felében beszélge­tünk. Akkor közösen dön­tünk arról is: ki milyen ok­tatási formán tanul majd. A felvételnél két, látszólag ellentétes szempontot ve­szünk alapul. Az egyik, hogy a tavalyinál többet, legalább a párttagságunk hetven szá­zalékát bevonjuk. Ugyanak­kor arra is törekszünk, hogy a párttagok általános mű­veltsége is emelkedjen. — Ezért aíkd megkezdte, vágj’ aki megkezdheti, an­nak az általános iskola fel­sőbb osztályainak befejezé­sét, illetve elvégzését taná­csoljuk. — Erre — mint mond­tam — csak augusztusban kerül sor, de addig se lesz csend a járásban, mert ad­dig ezeket a lehetőségeket mérik fel a helyi vezetők. Kialakítják elgondolásaikat, összeállítják javaslataikat arra nézve, ki hova kerül­jön, ki mit tanuljon. Így ké­sőbb könnyebb lesz a dön­tés. — AZ ŰJ OKTATÁSI év­ben szervezünk tömegtanfo­lyamokat, amelyeknek jel­legzetességük, hogy kötetle­nebbek, lazábbak, mint a szorosan értelmezett párt­oktatás. Ezek lényegében — s már erre is utaltam — az eddigi, a tömegszervezetek által- szervezett tanfolyamo­kat fogják össze. Tizennégy téli tanfolyam lesz a járás­ban, amelyeket a népfront bizottságok szerveznek. Elő­adókat viszont mi biztosí­tunk. Ezen túl politikai aka­démiák, előadássorozatok kezdődnek. Tizenhárom tsz- akadémia indul a járásban, s csaknem feleannyi nők akadémiája. A nőtanács szervezésében rendezzük meg a nők, a szülők akadémiáját, a szü­lők iskoláját és harminc, különböző témájú szakkört is. A Vöröskereszt huszon­hét szakmai előadást ren­dez. A KISZ szervezésében ötven szeminárium indul, s a siker egyik biztosítéka az, hogy propagandistáik közül huszonhét érettségizett, hu­szonegy pedig egyetemet végzett. — KÖTÖTTEBB oktatási formánk az időszerű kérdé­sek tanfolyama, és az igen népszerű gazdaságpolitikai tanfolyam. Az emberek nö­vekvő politikai igényeihez mérten most először szerve­zünk marxizmus—leniniz- müs kérdései kétéves tan­folyamot, ez a legmagasabb forma az általános pártok­tatáson belül. Ügy vélem, szervezésében könnyen-átte- kinthető és tartalmában is eredményes lesz a pártokta­tás járásunkban. Megkezdődött a gyermekek nyaralása a SZOT ödülőiben Június 20-án megkezdő­dött az idei gyermeküdül­tetés évadja. Augusztus végéig öt turnusban össze­sen mintegy 21 000 gyer­mek tölt el két hetet az üdülőkben, körülbelül a fele a Balatonnál — Almádiban, Szántódon, Szabadiban, Lellén, Bogláron és Mária- fürdőn — fele pedig hegy­vidéken, így többek között Parádfürdőn. Parádsasvá- ron, a Szabadsághegyen, Kőszegen, stb. CIKKÜNK NYOMÁN ítélet és emberség Lapunk 1963. június 9 -í számában „ítélet és em­berség” című cikkünkben egy lakásügyi problémáról írtunk.. Cikkünkben szóvá- tettük és kifogásoltuk, hogy a jászberényi városi tanács lakásügyi főelőadó­ja a vitás lakásügy fősze­replőjének, A-ménak' múlt­beli családi körülményei­ről beszél. Mint cikkünk­ben írtuk, pártunk VIII. kongresszusa tanításainak meg nem értésére vall, ha valaki egy elhunyt ember hajdani leventeoktatás ágát eleveníti fel olyan esetben, amikor az elhunyt özve­HAZÁNKBAN is mint a KGST tagállamában most az a legfontosabb feladat, hogy a második ötéves ter­vünk mezőgazdasági célki­tűzéseinek eleget tegyünk. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének győzelmé­vel nálunk is megteremtő­dött az alapja a mezőgaz­daság^ gyorsabb ütemű fej­lődésének Igaz, hogy kát aszályos esztendő áll mö­göttünk, ami megnehezítet­te terveink teljesítését. A harmadik tervév, ez az esztendő jól indult. Szor­galmas parasztságunk ,ió munkája, a jó politikai és hozzáértő szakmai vezetés eredményeképpen jó kilátá­saink vannak erre az esz­tendőre. Ha továbbra is jól szervezzük a munkákat, jól készítjük elő az 1964-es évet, terveink megvalósít­hatóak. Ezzel járulhatunk mi legjobban hozzá a szo­cialista munkamegosztás még szélesebb kibontakozá­sához, ezzel kell nekünk is kivennünk a részünket ab­ból a nemzetközi méreti harcból, mely a békés gaz­dasági verseny jegyében fo­lyik a két tábor között. Náírádj Sándor gyének vitás ügyében kell jogszabályaink szellemében dönteni. Hasonlóan nem szükséges számontartani és emlegetni azt. hogy temp­lomba jár-e valaki, vagy sem. A jászberényi városi ta­nács vb. vezetőinek kéré­sére újból foglalkozunk az üggyel. Miközben cikkünk­nek az előbbiekben foglalt mondanivalóját fenntart­juk, egy állításunkat — an. nak félreérthetősége miatt — visszavonjuk. A kérdé­ses állítás így szól: „A kérelem sorsa azonban elő­re el van döntve’1. Az igaz­ság ugyanis az, hogy az ilyenfajta nézetek — ame­lyek nem jó, ha vannak érs bármilyen formában is el­hangzanak — nem befolyá­solják a jászberényi tanács vb. döntéseit lakásügyi vi­tákban, vagy más ügyek­ben. A lakásügyekben ér­vényes jogszabályok mu­tatnak utat az igazságos döntés meghozatalához, mint ahogyan az meggyő­ződésünk szerint A-né ügyében is történni fog. amikor arra sor kerül. Ezt annál is inkább meggyő­ződéssel állítjuk, mert az elmúlt évek során a jász­berényi városi tanács egyetlen lakásügyben szüle­tett döntését Tem kellett felsőbb fórumokon megvál­toztatni. A városi tanács vb. veze­tőitől nyert értesüléseink szerint tovább kívánják erősíteni a demokratizmust a lakásügyek intézésében. A közeljövőben hozzák lét­re a város dolgozóiból a lakásügyeket intéző társa­dalmi bizottságot, amely munkáját nyilvánosan fog­ja végezni. Mindezeket kötelessé­günknek tartottuk megírni, hogy olvasóink a teljes igazsággal megismerkedje­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom