Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-23 / 145. szám
1983. Június 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Letartóztatták a szolnoki postafosztogatókat A harmincötéves, lopásért korábban büntetett Lengyel István sofőr — a külföldről érkezett csomagok fosztogatására, elemelésére specializálta magát. Az ötletet Tóth Jánostól, az 1. sz. posta négyszeresen büntetett alkalmazottjától kapta. A sofőr kocsikísérőjével, — Mészáros Györggyel szövetkezett. — Lengyelék már jóval munkaidejük kezdete előtt letisztelegtek a 2. sz. postán. A gépkocsivezető ez alkalommal jól megfigyelte a gazdag zsákmánnyal kecsegtető küldemények ragszámát. Módszeréhez tartozott, hogy két csomagot kapott fel egyszerre, de csak egynek továbbítását jelezte. Az 1. sz. postán futtatásnak nevezik a szállítólevelek és csomagok egyeztetését. Lengyel a futtatás hajráját felhasználva zsebre- vágta a kiszemelt küldemények szállítólevelét. A daliástermetű Lengyel, — ki szinte szuggesztív fellépésével valósággal szuggerálta társának a tolvajkodást, — ezután az autóból kiemelte a néki leginkább tetsző csomagot. A tettestársak a küldeményeket többnyire Varga Imréné szolnoki zsibárus- nál értékesítették — alku nélkül. A Lengyel-lakáson tartott házkutatás során temérdek — főként női szemeknek kedves — érték került elő. Gazdáik legtöbbje már ismeretes, többek jelenkezéfeére azonban még vár a rendőrség. A Lengyel — Mészáros Vezényelt: Makszim Sosztakovics A moszkvai hangversenyközönség május 29-én meleg ünneplésben részesítette Makszim Sosztako- vicsot, Dmitrij Sosztakovics 25 éves fiát, aki a moszkvai zeneakadémia nagytermében apja első szimfóniáját vezényelte. kettős jól sejtette, hogy az ajándékcsomagok címzettjei nem írják meg a küldőknek, hogy olykor csalódtak várakozásukban. — Persze, hogy csalódtak, hiszen a Belgiumból, az USA-ból, Kanadából, az NSZK-ból érkezett pakkokban tizenhét- és hu- szonkétforintos magyar gyártmányú töltőtollra, hazai készítményű ruhadarabokra bukkantak. A furfangosan elkövetett bűncselekménysorozat — gyors, precíz felderítése a szolnoki nyomozók dere- kas munkáját dicséri. Tóth János, valamint az előzetes letartóztatásban lévő Lengyel István és Mészáros György nemcsak hatalmas anyagi kárt okozott azzal, hogy az eltulajdonított értéket államunknak a feladók részére devizában kell megfizetnie, — sokkal jelentősebb erkölcsi kárt idézett elő a magyar posta megérdemelt világhírnevén ejtett folttal. Tüdőgondozó épül Pusztataskonyban A SZÍNVONALRÓL és a filmvígjáiékról Hódossy Elek kenderesi levelezőnk hozzászólt lapunk közelmúltban megjelent Mozi és közönség című cikkéhez. A levélíró igazat ad a cikk megállapításainak, helyesli azt a gondolatot, hogy az embereket a film művészi megértésére kell nevelni. Ezután így folytatja: „Meg kell említenem, hogy a mai új filmek ]ó része túl magas művészi színvonalú, tekintettel arra, hogy az átlagos mozilátogatók iskolai végzettsége alacsony. A film alkotói viszont elvégezték a főiskolát, vagy egyetemet, amelyen bizonyára szerepel a művészettörténet, a film esztétika.” Ügy érezzük, hogy a levél idézeti; része kissé ellentétben áll az elejével. A film művészi megértésére neveléshez ugyanis elengedhetetlenül szükséges éppen az új filmek ismerete. Hiszen minden esztétikai előadás, a film megértésére irányuló törekvés csak a látott filmélmények elemzésében ölthet alakot. Arra is gondolnunk kell, hogy a filmművészet lassan de biztosan átalakulóban van. Az úgynevezett ciné- ma verité, a dokumentariz- mus, az a törekvés, hogy a film minél kevesebb frázissal fejezze ki mondanivalóját, minél kevesebb szöveggel és minél több képpel érzékeltesse az emberben, „GYÁR“ a gyáron belül vagy akár a társadalomban végbemenő folyamatokat, óhatatlanul nehezebbé teszi a filmek megértését, egyre inkább számít arra, hogy a néző gondolkodik a látottakon, mintegy részese lesz a filmalkotás folyamatának. Ez a törekvés azt eredményezi, hogy a régi klasz- szikus eszközökkel dolgozó film egyre kevesebb lesz a világpiacon. Éppen ez teszi sürgőssé azt a tendenciát, amelyet levélírónk is helyeselt, tudnillik, hogy felr nőiteket és diákokat egyaránt megtanítsunk filmet nézni és ami ezzel szorosan összefügg, a filmet alkotó részművészeteket (irodalom, zene, képzőművészet) önmagukban is jobban megérteni. Nem véletlenül hívta fel lapunk többízben is az illetékesek figyelmét arra, hogy az ismeretterjesztés terveiben, az iskolák programjában megfelelő helyet biztosítson az esztétikai tantárgyak oktaIroda, mint kísérleti műhely — Hol készül a csinos és olcsó strandpapucs — A nők tetszését már megnyerte, a CNV is kedvezően nyilatkozott — Mikor akar rendelni a kereskedelem? Mikor beléptem a martfűi Tisza Cipőgyár norma- irodájának ajtaján, ha nem a jólismert arcok fordultak volna felém, bocsánatkérések közepette azonnal visz- szafordultam volna. Az íróasztalokon bőrhulladék és mikrocellás talpak halmaza, sürgés-forgás fogadott. Mi ez?! — Mi ez? — Termelünk — kacsintott Trencsényi Benedek csoportvezető. — Nálunk rendelje meg strandpapucsát! Kiváló minőség, modem forma ...! — utánozta Csillag Vilmos a vásári kikiáltót. — Nade... — Mindent elmagyarázunk — nyugtattak meg. Mivel a munkaidő már letelt és a bémormák készítése helyett már a „másodállásukban” dolgoztak, rövid időre abbahagyták a munkát és rendelkezésemre álltak. — Hogyan adták a fejüket strandpapucs készítésre? Van itt húszegynéhány korszerű futószalaggal felszerelt műhely. Miért nem ott készül és miért az irodában? — kérdeztem. — Az 'izem első félévi újítási feladatterve ösztönzött bennünket. „Háromezer forint célprémiumot kap az éjltási díjon felül az, aki a szabásnál keletkező bőr-. Illetve gumiipari melléktermékek hasznosítására új, a gyár profiljának megfelelő gyártási eljárást dolgoz ki és eddig nem gyártott terméket készít.” — Valahogy így szólt a feladat — mondta Farkasinszky József. — Kicsit törtük a kókuszt — fejére bökött — és megbeszéltük, mire költjük a háromezret. — Értem. A háromezret már a zsebben érzik. — A Kereskedelmi Minőségellenőrzési Intézet levele is ezt bizonyítja — mondta a csoportvezető és mutatta a levelet. „A pántok beerősítésének szilárdsága centiméterenként 13—18 kilogramm között mozog. A vizsgálat alapján a strandpapucsot a kereskedelem forgalomba hozhatja.” Egy papucsot mutattak. — Ez az. Pehelykönnyűnek éreztem. Néhány dekagramm lehet. Két fehér vagy színes puha bőrpántból és gumitalpból áll. Nagyon ízléses. — Ha már a prototípust elkészítették, kinek készül a többi papucs? — Lassan nem ér annyit az a háromezer forint célprémium, amennyit bennünket szekálnak a gyár női dolgozói, akiknek már tudomásuk van arról, hogy milyen papucsot újítottunk — panaszkodik Farkasinszky József. — Jó lenne, ha elkezdenék valamelyik műhelyben a sorozatgyártást, mert már nem sokáig bírjuk kisipari módszerrel. — Min múlik ez, hogy minél előbb, lehetőleg még a strandszezonban az üzletekbe kerüljön az olcsó (kö- rübelül 30 forint) pehelykönnyű csinos strandpapucs? — Egyedül a kereskedelmen. Beszéltem Övári Gyula újítási felelőssel. Elmondta, hogy április 13-án négy párat küldtek a Cipőipari Nagykereskedelmi Vállalatnak, bemutatásra. Április 27-én válasz jött a CNV-től. Azt írták, nem hozzájuk tartozik a strandpapucs, hanem a Belkereskedelmi Minisztérium Ruházati Fő- igazgatóságához. írtak a Ruházati Főigazgatóságnak, amire ugyancsak a CNV válaszolt, hogy a KERMI- vizsgálat p" ípján alkalmas eladásra. Sajnos, a kereskedelem rugalmasságáról nincsenek túlságosan jó tapasztalatok. Félő, hogy a rendelés elhúzódása miatt a strandszezonban nem juthatnak olcsó, csinos nyári lábbelihez a nők. bognár w tásának. Hódosy Elek egy másik, filmmel kapcsolatos problémát is felvetett levelében. „Sürgősen megoldásra váró feladat: minél több filmvígjátékot készíteni. Ha valaki a fővárosban nem talál a filmszínházak műsorán vígjátékot, elmegy a Kis Színpadra, a Kamara Varietébe, a Vidám Színpadra. De mit tegyünk mi falun? Általában sok a gond az emberek vállain, szeretnének néha kikapcsolódni. Ehhez szükséges a minél több filmvígjáték.” Egyetértünk a levélíróval, a filmvígjátékok számának csökkenése világszerte probléma. Nincs helyünk és lehetőségünk itt ennek okait elemezni, elegendő ha a nyugati válság- hangulatra, vagy a nálunk gyakran tapasztalható bátortalanságra, igénytelenségre gondolunk. Mert nem a filmvígjátékok, hanem a jó filmvígjátékok száma csökkent jelentősen. A színvonal általános emelkedésével a gyenge tucatvígja- tékok megbuknak, mert nem alkalmasak sem a szórakoztatásra, sem a nevelésre. A mi igényeink a vígjátékok iránt megnőttek. A levélíróval együtt reméljük, hogy a vígjáték kikerül a válságból és minél több szórakoztató kikapcsolást és felüdülést jelentő műveket láthat a közönség, s köztük természetesen a kendenesiek is. Hernádi Tibor A CSALÁDTERVEZÉSRŐL A kiegyensúlyozott, megalapozott család] élet egyik feltétele a családtervezés. Ez a fogalom egyre közismertebbé válik társadalmunkban. A közérdeklődésre alapozva, s olvasóink segítségére számítva szerkesztőségülik felkérte dr. Bene Zoltánt, a Szolnok megye] Kórház nőgyógyásza^] osztályának vezető főorvosát, országgyűlés] képviselőt, mondja el véleményét, s ezzel adjon alapot ahhoz, hogy a családtervezés kérdését lapunkban megvitassuk. A vita során szándékozunk megszólaltatni jogászt, bírát. tömegszervezeti és tömegmozgalmi vezetőt, aktívát, pedagógust, több más foglalkozású egyént. Feltétlenül számítunk olvasóink véleményére, érdeklődésére is. Korunk egyik jelentős társadalmi problémája a családtervezés. Az utóbbi hónapokban országosan is több ankét, vita foglalkozott behatóan ezzel. Komoly szakemberek mondták el véleményüket és tettek javaslatokat a jelenlegi helyzet módosítására. Mint szülész-nőgyógyász orvos nő és családvédelmi szempontból szándékozom ezzel foglalkozni. Nemrégen jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal kiadásában „Adatok a családtervezésről, a születésszabályozásról és a terhesség megszakításokról” című kiértékelés. Ez reálisan, megbízható statisztikai adatok alapján foglalja össze az ide vonatkozó megállapításokat. Hazánkban a ma érvényben lévő abortus törvény módot ad arra, hogy minden -nő maga döntse el a terhesség tizenkettedik hetéig, hogy azt kiviseli vagy nem. Más szóval vállalja-e az anyaságot vagy nem. A terhesség művi megszakítása a születésszabályozásnak . és csalátervezésnek egyik eszköze. Országosan és megyénkben is igen sok nő él ezzel a lehetőséggel. Lássuk a statisztikai adatok tükrében ezek a kérdések hogyan alakulnak. A Statisztikai Hivatal adatai szerint a vizsgált nők 76 százléka valamilyen módon szabályozza szüléseinek számát. Száz megkérdezett nő közül csak tizenkettő vállalja saját jószántából a teherbejutást. A vizsgált nők 21 százaléka csak védekezéssel, 18 százaléka csak terhesség megszakítással (abortusszal), 37 százaléka mindkét módon él a születésszabályozással. Érdekes adat, hogy az eddig csak terhesség megszakítással szabályozó nők 78 százaléka a jövőben megfelelő módon kíván védekezni. Elgondolkoztató megállapítás, hogy a születésszabályozás, milyen jelentős különbséget mutat a különböző társadalmi rétegeknél. A legmagasabb a szellemi foglalkozásúaknál 82 százalék, ezután következik a nem mezőgazdasági fizikai dól- kozófcnál 76 százalék és legalacsonyabb a mezőgazda- sági fizikai dolkozókmál; 70 százalék. A parasztasszonyoknak is több mint kétharmada szabályozna szüléseinek számát. Érdekes adat az is, hogy a kereső nők 80 százaléka él a születésszabályozással, míg az eltartottaknak csak 73 százaléka. Általánosan ismert tény, hogy országosan és megyénkben Is évről évre csökken az élveszületések és igen magas a művi vetélések száma. Ez a körülmény is és a már ismertetett helyzet a születésszabályozás terén azt igazolja, hogy a nők igen kis százalékban védekeznek a teherbejutás ellen. Megyénkben évek óta rendszeresen végezzük az egészségügyi felvilágosító és oktató munkát, de az eredmények még mindig nem kielégítsek. A nők jelentős százaléka, de a férfiak is lebecsülik a terhesség megszakítások veszélyeit, következményeit. Pedig ez a műtéti beavatkozás elég gyakran járhat a nő egészségének károsodásával. A különböző gyulladásos megbetegedéseken túl, rendetlen vérzések, valamint másodlagos meddőség okozója is lehet. Ez utóbbi családvédelmi szempontból igen jelentős, mert ha az első terhesség művi megszakítása után lép fel, eredménytelen gyógykezelése esetén a későbbi időkben a házastársak elválásának is okozója lehet. Mindezek alapján feltétlenül szükséges, hogy a nők egészségvédelme érdekében fokozzuk az egészség- ügyi félvilágosító munkát. Feladatuk nemcsak az orvosoknak és az egészség- ügyi dolgozóknak van. Az egész társadalom összefogása is szükséges. A nőtanácsok, a Vöröskereszt, a szakszervezetek és a Hazafias Népfront mozgalom a megelőzést segítő, felvilágosító munkává] sokat tehetnek azért, hogy a jelenlegi helyzeten javítsunk. A Központi Statisztikai Hivatal tájékozódása alapján a születésszabályozás fő okai között említi, mint kiemelendő okokat: az anyagi nehézségeket, a nők egészségének védelmét, a kevesebb gyerekkel, kevesebb gond elvének hangoztatását és a lakáshelyzetet. Igen figyelemre méltók a statisztikai adatok közül azok, melyek a családtervezésre vonatkoznak. A megkérdezett asszonyok 63 százaléka megtervezte a házasságkötéskor a gyermekek számát. A nők valamivel több mint egyhar- mada volt csak, akingk; a házasságkötéskor még nem volt elképzelése arról, hány gyermeket szeretne. Minél több adatot vizsgálunk, annál inkább előtérbe kerül az a tény, hogy a családtervezés elsősorban táirsadalmi probléma. A megoldásnál a nő és a családvédelmi szempontból a megelőzésnek kell érvényesülni. Ez tudja biztosítani, hogy a művi vetélések száma csökkenjen. Mindenki által elismert tény, hogy jók a családvédelmi törvényeink, de szükséges, hogy ebben is újból előbbre haladjunk. A családvédelmi törvényeink fejlesztése előnyösen befolyásolná a családtervezést. Itt elsősorban a családi pótlék megfelelő alakulása már az első két gyermek esetén — jelentősen rendezné az élveszületések számának alakulását. De más intézkedésekre is szükség volna, így pl.: a gyermeket váró fiatal házasok részére megfelelő lakás biztosítása. Nem kevésbé jelentős a családtervezés problémájában a felsorolt kérdések mellett a szemlélet alakítása. Ebben is igen komoly feladatok várnak tömeg- szervezetednkre és tömegmozgalmainkra. Ezeknek a szerveknek, mozgalmaknak többet kellene foglalkoznia leányainkkal, asszonyainkkal, hogy bennük a gyermek utáni vágy sok más érzésnél erősebb legyen. Hogy az anyaságot úgy tekintsék, mint a nő életének egyik legszebb és leg- emberib1' biológiai feladatának teljesítését. Ezt a feladatot önként vállalják és ha kell, ezért áldozatot is tudjanak hozni. Társadalmunknak viszont megfelelő családvédelmi törvényekkel, rendelkezésekkel mindent el kell követni, hogy a nő az anyaság önként vállalásakor zavartalanul teljesíthesse vállalt feladatát, majd gyermekének helyes nevelését. Dr. Bene Zoltán
