Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)
1963-06-22 / 144. szám
1963. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanulni lehet az abádszalókiaktól Közgazdasági, üzemszervezési szakbizottság működik a Lenin Tsz-ben Az abádszalóki Lenin Tsz-ben az elmúlt év február jában olyan bizottság alakult, amelynek párját a megyében, vagy talán az egész országban is hiába keresnénk. Pedig a termelőszövetkezetek fejlődéséért egy-egy ilyen jól dolgozó szakbizottság nagyon sokat tehet. S különösen nagyobb gazdaságokban, ahol több szakember dolgozik, nincs akadálya a megalakításának. A Lenin Tsz-ben működő közgazdasági és üzem- szervezési szakbizottságnak tagja az elnök, elnökhelyettes, párttitkár, főagronó- mus, főállattenyésztő, főkönyvelő, üzemgazdász, az üzemegységvezetők, valamint a műszáki és segédüzemek irányításával megbízott vezető. A tsz-ben ez a munkakör most betöltetlen, ezért a főgépész és az építőbrigád vezetője dolgozik a bizottságban. Rozs- nyai Sándor párttitkár így summázta a szakbizottság jelentőségét: — Létrehozását az élet, a fejlődés kívánta meg. Gazdaságunk területe 1600 holdról tízezernél többre nőtt. Az üzemegységek száma is megduplázódott. 1960- ban áttértünk a készpénz- fizetésre, a következő esztendőben pedig megtörtént a tsz teljes gépesítése. A korábbi módszerekkel vezetni, szervezni a munkát nem lehet, mert nemcsak a napi feladatokat kell megoldani, hanem az adottságok figyelembevételével felvázolni a jövőt, a fejlődés távlatait. A közgazda- sági és üzemszervezési szakbizottságnak az a legfontosabb tennivalója, hogy a továbbjutás ^hogyanját* kutassa. Tanulmányok, szakdolgozatok elkészítésével is segítse a gazdálkodás fejlesztését, a közös erősítését. — A bizottság tanácsadási joggal bír — vette át a a szót Lévai József üzemgazdász, a szakbizottság elnöke. — Egész évre kidolgozott program szerint tevékenykedünk, havonta tanácskozunk. Tavaly még csak tapogatóztunk mit, hogyan csináljunk, de azért az első év sem volt eredménytelen. Nyolc évre szóló sertéshizlalási tervet készítettünk, mivel termelő- szövetkezetünknek ez az egyik profilja. A távlati tervbe mindent belevettünk, amit ennek érdekében meg kell valósítanunk. Az egyes üzemegységek szakosítását, az állatállomány alakítását, elhelyezését, a vetésszerkezet megváltoztatását, hogy a szükséges szálas- és abraktakarmányt biztosíthassuk. Elkészítettük a beruházási, építkezési és pénzügyi — bevétel, kiadási — tervet is. — Most mán megkezdtük a távlati terv részfeladatainak megvalósítását. A júniusi szakbizottsági ülésen a sertéstenyésztés helyzetét tárgyaljuk, az elkészített tanulmány alapján. Idei munkatervünkbe ilyen témákat vettünk be: a tervezéssel kapcsolatos feladatok, a tsz tervgazdálkodásának rendszeres vizsgálata, önköltség- és jövedelemszámítások, a nyilvántartás és adatszolgáltatás tökéletesítése, a gazdálkodás szervezése stb. — . Nagyon hasznosnak tartjuk a szakbizottság működését olyan szempontból is, hogy az hozzájárul a szakemberek fejlődéséhez. A tizenöt, vagy ennél több oldalszámú tanulmányok elkészítése megköveteli a szakemberektől, hogy elmélyült, elemző munkát végezzenek, távlatokban is gondolkozzanak és állandóan tanuljanak. A bizottság olyan fórum, ahol a tsz-vezetők és szakemberek kifejthetik véleményüket, szakmai vitát folytathatnak. Ez feltétlenül kedvező hatással lesz szakmai és egyéb irányú ismereteik gyarapítására. Nem sokat tudnak még megyénkben az abádszalóki közgazdasági és üzemszervezési szakbizottságról. E cikk is csupán azzal az igénnyel íródott, hogy hírül adja azt a hasznos kezdeményezést, amelynek — legalább is reméljük — hamarosan több termelőszövetkezet követője lesz. N. K, Újfajta garnitúrák a Tisza Bútorgyárban RÖVIDESEN KAPHATÓ LESZ A ZSUZSI ÜJABB VARIA KONYHABERENDEZÉS TERVSZERŰEN HALAD AZ ÜZEMBÖVÍTÉS Jelenleg a szabászok dolgoznak az új konyhagarnd- tura első sorozatán. A jövő hónap közepéig azonban már az első 400 darab az üzletekben lesz. A Zsuzsinak keresztelt legújabb konyhabútor-testvér anynyiban hasonlít elődeihez, hogy szintén két részből áll. Az alsó része tolóajtós, a felső üvegbetétes. A különbség viszont az, hogy hozzátartozik egy, — a kredencrész mellé állítható, — vary külön is használható keskeny szekrény. Ára 2600—2800 forint között lesz és remélhetőleg nem kell érte sorbaállni, hiszen a harmadik negyedre 400, a negyedik negyedA Közlekedési Építő Vállalat szolnoki kirendeltségének dolgozói benzinkutat építenek Karcag külterületén a 4-es számú főútvonal mellett re pedig 500 garnitúrát rendelt belőle a kereskedelem. Szeptemberben ismét újdonsággal jelentkezik a Szolnok} Bútorgyár. A legújabb Varia-konyhaberem- aezés kerül az üzletekbe. Ez több darabból áll és ezenbelül a szekrény is különválasztható és külön használható. Például a kre- denc felső része leemelhető és önálló kisszekrényként is elhelyezhető. Az igen modem es tetszetős teljes berendezés ára, aszttaülal, székekkel együtt 4000 forint körül lesz, de egyes darabjai külön is megvásárolhatók. A bútorgyárban nemrég megkezdett rekonstrukció a megszabott ütem szerint halad. Most készítik a gyár szennyvízelvezető csatornáját és a festékraktárat. A folyamatos bővítés nagyban elősegíti, hogy egyre több, itt készült új bútor kerüljön a gyárból a lakásokba. A Törökszentmiklósi Járási Tanács 1963. május 30- án tartott ülésén 1/1963. sz. alatt rendeletet alkotott a nyíltárusítási üzletek nyit- vatartásáról. A tanácsrendelet a kihirdetés napján lép hatályba. A végrehajtó bizottság felhívja a járás lakosságának figyelmét hogy a tanácsrendelet a hivatalos órák alatt a járási tanács vb. titkárságánál és a községi tanácsok vb-tdtkárainál megtekinthető és tanulmányozható. Újabb idegen nyelvi iskolák Az 1963—1964-es tanévben jelentősen növelik a már több gimnáziumiban jód bevált nyelvi tagozatú osztályok számát, elsősorban angol és orosz nyelvből. Ezenkívül további osztályokat szerveznek, amelyekben a német, az olasz és a francia nyelvet oktatják magasabb heti- óraszámban. Újabb, úgynevezett idegen nyelvi iskolák is megkezdik működésüket a következő tanévben Budapesten és vidéken. Időszerű növényvédelmi teendők a lucernamagtermő táblákon Kőtelek, a KIHALT FALU A Jókai utcában keresem Réti Bozsó József veteránt. Dörömbölök a megadott cím kapuján és belülről, az udvarról a háziszámyasok riadalma a válaszvisszhang. Várok még, zörgök is újra, de eredménytelenül. Talán a címet tévesztettem el. Arrébb megyek eggyel. . Rázom az ajtófélfát, s erre kinyílik a rozzant kapuajtó. Besétálok, nagyokat köszöngetek a verandán. Semmi. Kopogtatok a lakásajtón, lenyomom a kilincset — zárva. Hm. Visszasétálok két házzal lejjebb. Hátha itt. Ugyanaz, mint az előbb. Legalább valamelyik szomszédtól üzenetet hagyhatnék — gondolom. És ezért a szemben lévő Kossuth utcába indulok. Nyitnám a kapukilincset, rázom, kiáltok be az udvarra. Csend, majd a kuvasz kétségbeesett ugatásba kezd. Dolgavégezetlen vissza. Erre az utca végéről kenyérsütő szakajtóval szalad utánam egy asszony. Kit keresek? Megmondom. — Rögtön, a feleségéhez szaladok. Míg rá várok, lépegetem az utca hosszát. Szinte elfog az egyedüllét érzete. Madarak, fák, virágoskertek, s az udva- 'rokon régen használt kocsik, zárt kapuk, csukott ajtók mindenütt. Egy kislány kerékpárral szalad át, vizeskannát siettet, senki több emberi lény. Aztán megjön Bozsó néni. — Hozta isten, elvtárs! Jaj, az uram meg kinn kapál a Lovász-tanyán. Elmen- iek-e érte? Dehogy menjen, Bozsó néni. Én megyek vissza a belső negyedbe. Csatangolok, boltba, tanácsházára, szövetkezeti irodára, ide, oda. Egy-két nő csak, meg néhány cigány szédeleg, s kihalt még a szövetkezett bolt is. A tanítókat látom vásárolni, senki mást. A tsz-elnökkel összefutva, őt fogom vallatóra, mint haladnak, hogy megy a munka. — Csoda szorgalmú nép ez. Ég itt a dolog az emberek kezén. Próbál adatokkal, tényekkel meggyőzni. Legvégül azt mondja: — Különben nézzél szét, elvtárs. Naphosszat nem találsz férfit a faluban. De még asszonyt se nagyon. Elmentünk az elnök lakására. Ajtót kulccsal ő nyitotta előttem. — A feleséged? — Egész nyáron kinn vannak a kertészetben. A tanácsháza csak azért nem üres teljesen, mert Veronka, a kis adminisztrátorlány a hunyadfalvi buszra vár. — Az elnök elvtárs? — Elment. Azt hiszem, kinjent a határba. Kérdezni akarom, merre, miért. De máris magam adom meg a választ. Hát persze, hogy is ne ment volna ki a határba, ha azt akarta, hogy emberek közt is lehessen. Mint az újságíró is tett... = borzák ^ A növényvédelem számára a legnagyobb problémát a magormányos elleni védekezés jelenti. A védekezés a következő módon történhet: tavasz- szal k'b. márciusban szórjunk ki 1 q/kh aldrines- szuperfoszfátot a talajra és azt küllőé kapával esetleg fogassal keverjük be. Az aldrin a felmelegedés hatására előbújt bogarakat elpusztítja. Ez a preventív védekezés a legeredményesebb. Ebben az időszakban pedig a Wófatox porozás alkalmazásával érhetünk el igen jó eredményt. A porozást megelőzően a tanács illetékes osztályától kérjünk engedélyt. Itt mindjárt felhívom a figyelmet, hogy páráidon tartalmú méregről van szó, tehát szigorúan tartsuk be az ember egészségét óvó rendszabályokat. A Wofatox porozást csak a magrahagyott növedéken •végezzük a kapálások befejezése után, 12 kgkh mennyiséget adjunk. A HCH és DDT alkalmazása csak gyéríti kártételüket, de jó védelmet nem nyújt, mert ezekkel a szerekkel szemben eléggé ellenálló a magormányos. A lueemapoloska kártételének . nagysága hasonló az ormányoshoz, de az ellene való védekezés sokkal könnyebb. Kártétele virágzástól az érésig a legnagyobb. A virágokat szívo- gatja, melyek lehullnak és csak a kocsóny marad meg. A fiatal meg termékenyített csigák szívogatás közben szintén leperegnek. Igen védekezhetünk ellene a zöidbimbós, esetleg zöldcsigás állapotban kiszórt 1:1 arányú 14 kg/kh HCH és DDT keverékkel, valamint a virágzáskor alkalmazott 16 kg/kh Melipax porozással. A lucerna magdarázs kártétele abban nyilvánul meg, hogy tojásait vékony tojócsövével a zöld csigán át rakja a magba. A lárva a mag belsejében fejlődik ki és azt teljesen elfogyasztja. Legjobb védekezés, ha a földön maradt csigákat és magvakat a földbe keverjük. Ilyen szempontból is előnyös a kapáslucema őszi sorközművelése. A HCH és DDT tartalmú porozószereknél feltétlen tartsuk szem előtt a következőket: 1. a porozásokat csak a késő délutáni órákban és éjjel az úgynevezett második műszakban végezzük, mert az erős napfény — mielőtt a szer hatását kifejtené — tönkre teszi hatóanyag-tartalmát. 2. A lucerna növényvédelménél a szer hatását nem a hatóanyag töménysége, hanem a nagyobb mennyiség kiszórása fokozza. A röviden ismertetett három legveszedelmesebb magkártevő ellen a gyakorlati növényvédelem súlyponti részét a zöld bimbés, a virágzás és a zöldcsigás állapotban kell elvégeznünk. Ebben a fejlődési szakaszban azonban a gépi porozás csak nagy taposás! kár következtében hajtható végre. A gép járkerekei az elhaladás helyén a már ösz- szeborult lucernást letapossák, tönkreteszik. E probléma megoldása érdekében a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben — a képen látható — úgynevezett „kerékelőtti növényterelőt” szerkesztettünk, melyet az Rs—09-es traktor kerekei elé helyeztünk. Csontos Imre Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Int., Karcag KJS—U9 traktorra szerelt növény terelő