Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-22 / 144. szám

1963. június 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanulni lehet az abádszalókiaktól Közgazdasági, üzemszervezési szakbizottság működik a Lenin Tsz-ben Az abádszalóki Lenin Tsz-ben az elmúlt év feb­ruár jában olyan bizottság alakult, amelynek párját a megyében, vagy talán az egész országban is hiába keresnénk. Pedig a terme­lőszövetkezetek fejlődésé­ért egy-egy ilyen jól dolgo­zó szakbizottság nagyon sokat tehet. S különösen nagyobb gazdaságokban, ahol több szakember dolgo­zik, nincs akadálya a meg­alakításának. A Lenin Tsz-ben műkö­dő közgazdasági és üzem- szervezési szakbizottságnak tagja az elnök, elnökhelyet­tes, párttitkár, főagronó- mus, főállattenyésztő, fő­könyvelő, üzemgazdász, az üzemegységvezetők, vala­mint a műszáki és segéd­üzemek irányításával meg­bízott vezető. A tsz-ben ez a munkakör most betöltet­len, ezért a főgépész és az építőbrigád vezetője dolgo­zik a bizottságban. Rozs- nyai Sándor párttitkár így summázta a szakbizottság jelentőségét: — Létrehozását az élet, a fejlődés kívánta meg. Gaz­daságunk területe 1600 holdról tízezernél többre nőtt. Az üzemegységek szá­ma is megduplázódott. 1960- ban áttértünk a készpénz- fizetésre, a következő esz­tendőben pedig megtörtént a tsz teljes gépesítése. A korábbi módszerekkel ve­zetni, szervezni a munkát nem lehet, mert nemcsak a napi feladatokat kell megoldani, hanem az adott­ságok figyelembevételével felvázolni a jövőt, a fejlő­dés távlatait. A közgazda- sági és üzemszervezési szakbizottságnak az a leg­fontosabb tennivalója, hogy a továbbjutás ^hogyanját* kutassa. Tanulmányok, szakdolgozatok elkészítésé­vel is segítse a gazdálko­dás fejlesztését, a közös erősítését. — A bizottság tanácsadá­si joggal bír — vette át a a szót Lévai József üzem­gazdász, a szakbizottság el­nöke. — Egész évre kidol­gozott program szerint te­vékenykedünk, havonta ta­nácskozunk. Tavaly még csak tapogatóztunk mit, hogyan csináljunk, de azért az első év sem volt ered­ménytelen. Nyolc évre szó­ló sertéshizlalási tervet ké­szítettünk, mivel termelő- szövetkezetünknek ez az egyik profilja. A távlati tervbe mindent belevettünk, amit ennek érdekében meg kell valósítanunk. Az egyes üzemegységek szakosítását, az állatállomány alakítását, elhelyezését, a vetésszerke­zet megváltoztatását, hogy a szükséges szálas- és ab­raktakarmányt biztosíthas­suk. Elkészítettük a beru­házási, építkezési és pénz­ügyi — bevétel, kiadási — tervet is. — Most mán megkezdtük a távlati terv részfeladatai­nak megvalósítását. A jú­niusi szakbizottsági ülésen a sertéstenyésztés helyzetét tárgyaljuk, az elkészített tanulmány alapján. Idei munkatervünkbe ilyen té­mákat vettünk be: a terve­zéssel kapcsolatos felada­tok, a tsz tervgazdálkodá­sának rendszeres vizsgálata, önköltség- és jövedelem­számítások, a nyilvántartás és adatszolgáltatás tökéle­tesítése, a gazdálkodás szer­vezése stb. — . Nagyon hasznosnak tartjuk a szakbizottság mű­ködését olyan szempontból is, hogy az hozzájárul a szakemberek fejlődéséhez. A tizenöt, vagy ennél több oldalszámú tanulmányok elkészítése megköveteli a szakemberektől, hogy elmé­lyült, elemző munkát vé­gezzenek, távlatokban is gondolkozzanak és állan­dóan tanuljanak. A bizott­ság olyan fórum, ahol a tsz-vezetők és szakemberek kifejthetik véleményüket, szakmai vitát folytathat­nak. Ez feltétlenül kedvező hatással lesz szakmai és egyéb irányú ismereteik gyarapítására. Nem sokat tudnak még megyénkben az abádszalóki közgazdasági és üzemszer­vezési szakbizottságról. E cikk is csupán azzal az igénnyel íródott, hogy hírül adja azt a hasznos kezde­ményezést, amelynek — legalább is reméljük — ha­marosan több termelőszö­vetkezet követője lesz. N. K, Újfajta garnitúrák a Tisza Bútorgyárban RÖVIDESEN KAPHATÓ LESZ A ZSUZSI ÜJABB VARIA KONYHABERENDEZÉS TERVSZERŰEN HALAD AZ ÜZEMBÖVÍTÉS Jelenleg a szabászok dol­goznak az új konyhagarnd- tura első sorozatán. A jövő hónap közepéig azonban már az első 400 darab az üzletekben lesz. A Zsuzsi­nak keresztelt legújabb konyhabútor-testvér any­nyiban hasonlít elődeihez, hogy szintén két részből áll. Az alsó része tolóajtós, a felső üvegbetétes. A kü­lönbség viszont az, hogy hozzátartozik egy, — a kredencrész mellé állítható, — vary külön is használ­ható keskeny szekrény. Ára 2600—2800 forint kö­zött lesz és remélhetőleg nem kell érte sorbaállni, hiszen a harmadik negyed­re 400, a negyedik negyed­A Közlekedési Építő Vállalat szolnoki kirendeltségének dolgozói benzinkutat építenek Karcag külterületén a 4-es számú főútvonal mellett re pedig 500 garnitúrát rendelt belőle a kereskede­lem. Szeptemberben ismét új­donsággal jelentkezik a Szolnok} Bútorgyár. A leg­újabb Varia-konyhaberem- aezés kerül az üzletekbe. Ez több darabból áll és ezenbelül a szekrény is kü­lönválasztható és külön használható. Például a kre- denc felső része leemelhető és önálló kisszekrényként is elhelyezhető. Az igen modem es tetsze­tős teljes berendezés ára, aszttaülal, székekkel együtt 4000 forint körül lesz, de egyes darabjai külön is megvásárolhatók. A bútorgyárban nemrég megkezdett rekonstrukció a megszabott ütem szerint halad. Most készítik a gyár szennyvízelvezető csatorná­ját és a festékraktárat. A folyamatos bővítés nagyban elősegíti, hogy egyre több, itt készült új bútor kerül­jön a gyárból a lakásokba. A Törökszentmiklósi Já­rási Tanács 1963. május 30- án tartott ülésén 1/1963. sz. alatt rendeletet alkotott a nyíltárusítási üzletek nyit- vatartásáról. A tanácsrendelet a kihir­detés napján lép hatályba. A végrehajtó bizottság felhívja a járás lakosságá­nak figyelmét hogy a ta­nácsrendelet a hivatalos órák alatt a járási tanács vb. titkárságánál és a köz­ségi tanácsok vb-tdtkárainál megtekinthető és tanulmá­nyozható. Újabb idegen nyelvi iskolák Az 1963—1964-es tanév­ben jelentősen növelik a már több gimnáziumiban jód bevált nyelvi tagozatú osztályok számát, elsősor­ban angol és orosz nyelv­ből. Ezenkívül további osz­tályokat szerveznek, ame­lyekben a német, az olasz és a francia nyelvet oktat­ják magasabb heti- óra­számban. Újabb, úgyneve­zett idegen nyelvi iskolák is megkezdik működésüket a következő tanévben Bu­dapesten és vidéken. Időszerű növényvédelmi teendők a lucernamagtermő táblákon Kőtelek, a KIHALT FALU A Jókai utcában keresem Réti Bozsó József veteránt. Dörömbölök a megadott cím kapuján és belülről, az udvarról a háziszámyasok riadalma a válaszvissz­hang. Várok még, zörgök is újra, de eredménytelenül. Talán a címet tévesztettem el. Arrébb megyek eggyel. . Rázom az ajtófélfát, s erre kinyílik a rozzant kapuajtó. Besétá­lok, nagyokat köszöngetek a verandán. Semmi. Kopogtatok a lakásajtón, lenyo­mom a kilincset — zárva. Hm. Visszasétálok két házzal lejjebb. Hátha itt. Ugyanaz, mint az előbb. Leg­alább valamelyik szomszédtól üzenetet hagyhatnék — gondolom. És ezért a szem­ben lévő Kossuth utcába indulok. Nyit­nám a kapukilincset, rázom, kiáltok be az udvarra. Csend, majd a kuvasz két­ségbeesett ugatásba kezd. Dolgavégezetlen vissza. Erre az utca végéről kenyérsütő szakajtóval szalad utánam egy asszony. Kit keresek? Meg­mondom. — Rögtön, a feleségéhez szaladok. Míg rá várok, lépegetem az utca hosszát. Szinte elfog az egyedüllét érzete. Madarak, fák, virágoskertek, s az udva- 'rokon régen használt kocsik, zárt kapuk, csukott ajtók mindenütt. Egy kislány ke­rékpárral szalad át, vizeskannát siettet, senki több emberi lény. Aztán megjön Bozsó néni. — Hozta isten, elvtárs! Jaj, az uram meg kinn kapál a Lovász-tanyán. Elmen- iek-e érte? Dehogy menjen, Bozsó néni. Én me­gyek vissza a belső negyedbe. Csatango­lok, boltba, tanácsházára, szövetkezeti irodára, ide, oda. Egy-két nő csak, meg néhány cigány szédeleg, s kihalt még a szövetkezett bolt is. A tanítókat látom vásárolni, senki mást. A tsz-elnökkel összefutva, őt fogom vallatóra, mint haladnak, hogy megy a munka. — Csoda szorgalmú nép ez. Ég itt a dolog az emberek kezén. Próbál adatokkal, tényekkel meg­győzni. Legvégül azt mondja: — Különben nézzél szét, elvtárs. Naphosszat nem találsz férfit a faluban. De még asszonyt se nagyon. Elmen­tünk az elnök lakására. Ajtót kulccsal ő nyitotta előttem. — A feleséged? — Egész nyáron kinn vannak a ker­tészetben. A tanácsháza csak azért nem üres teljesen, mert Veronka, a kis adminiszt­rátorlány a hunyadfalvi buszra vár. — Az elnök elvtárs? — Elment. Azt hiszem, kinjent a ha­tárba. Kérdezni akarom, merre, miért. De máris magam adom meg a választ. Hát persze, hogy is ne ment volna ki a ha­tárba, ha azt akarta, hogy emberek közt is lehessen. Mint az újságíró is tett... = borzák ^ A növényvédelem számá­ra a legnagyobb problémát a magormányos elleni vé­dekezés jelenti. A védekezés a következő módon történhet: tavasz- szal k'b. márciusban szór­junk ki 1 q/kh aldrines- szuperfoszfátot a talajra és azt küllőé kapával esetleg fogassal keverjük be. Az aldrin a felmelegedés ha­tására előbújt bogarakat el­pusztítja. Ez a preventív védekezés a legeredménye­sebb. Ebben az időszakban pe­dig a Wófatox porozás al­kalmazásával érhetünk el igen jó eredményt. A poro­zást megelőzően a tanács illetékes osztályától kérjünk engedélyt. Itt mindjárt fel­hívom a figyelmet, hogy páráidon tartalmú méregről van szó, tehát szigorúan tartsuk be az ember egész­ségét óvó rendszabályokat. A Wofatox porozást csak a magrahagyott növedéken •végezzük a kapálások be­fejezése után, 12 kgkh mennyiséget adjunk. A HCH és DDT alkalmazása csak gyéríti kártételüket, de jó védelmet nem nyújt, mert ezekkel a szerekkel szemben eléggé ellenálló a magormányos. A lueemapoloska kárté­telének . nagysága hasonló az ormányoshoz, de az el­lene való védekezés sokkal könnyebb. Kártétele virág­zástól az érésig a legna­gyobb. A virágokat szívo- gatja, melyek lehullnak és csak a kocsóny marad meg. A fiatal meg termékenyített csigák szívogatás közben szintén leperegnek. Igen véde­kezhetünk ellene a zöid­bimbós, esetleg zöldcsigás állapotban kiszórt 1:1 ará­nyú 14 kg/kh HCH és DDT keverékkel, valamint a vi­rágzáskor alkalmazott 16 kg/kh Melipax porozással. A lucerna magdarázs kártétele abban nyilvánul meg, hogy tojásait vékony tojócsövével a zöld csigán át rakja a magba. A lárva a mag belsejében fejlődik ki és azt teljesen elfo­gyasztja. Legjobb védekezés, ha a földön maradt csigákat és magvakat a földbe kever­jük. Ilyen szempontból is előnyös a kapáslucema őszi sorközművelése. A HCH és DDT tartalmú porozószereknél feltétlen tartsuk szem előtt a kö­vetkezőket: 1. a porozáso­kat csak a késő délutáni órákban és éjjel az úgy­nevezett második műszak­ban végezzük, mert az erős napfény — mielőtt a szer hatását kifejtené — tönkre teszi hatóanyag-tartalmát. 2. A lucerna növényvédel­ménél a szer hatását nem a hatóanyag töménysége, hanem a nagyobb mennyi­ség kiszórása fokozza. A röviden ismertetett há­rom legveszedelmesebb magkártevő ellen a gyakor­lati növényvédelem súly­ponti részét a zöld bimbés, a virágzás és a zöldcsigás állapotban kell elvégez­nünk. Ebben a fejlődési szakaszban azonban a gépi porozás csak nagy taposás! kár következtében hajtható végre. A gép járkerekei az elhaladás helyén a már ösz- szeborult lucernást letapos­sák, tönkreteszik. E probléma megoldása érdekében a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti In­tézetben — a képen látható — úgynevezett „kerékelőtti növényterelőt” szerkesztet­tünk, melyet az Rs—09-es traktor kerekei elé helyez­tünk. Csontos Imre Nagykunsági Mezőgazda- sági Kísérleti Int., Karcag KJS—U9 traktorra szerelt növény terelő

Next

/
Oldalképek
Tartalom