Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-21 / 143. szám

p Újra a Földön Vendég a sztyeppén — Izgatott az űrhajós A kozmosz után a szűzföldet is meghódította A Pravda tegnapi számá­ban a lap tudósítója beszá­mol Bikovszkijjal történt találkozásáról az űrhajós leszállása után. Annak ellenére — írja —, hogy Bikovszkij nyolcvan­egyszer kerülte meg a Föl­det, kitűnően érezte magát. Az orvos, aki a helyszínen megvizsgálta, kiváló egész­ségben találta. Bikovszkij a sztyeppén egy település közelében ért földet. Először kazahok fo­gadták, majd néhány gép­kocsi érkezett a helyszínre. Az érkezők segítettek neki levenni az űrruhát. Nemso­kára helikopter érkezett, és az űrhajóst a legközelebb körzeti központba vitte. A helikopter a kerületi központ főterén ereszkedett le. A lakosok odasereglet- tek, mindenki szerette vol­na megölelni az űrhajóst, vagy legalább kezet szorí­tani vele. Néhány perc múlva Bi­kovszkij telefonon beszélt Hruscsovval. Még borotvá- Iatlan volt, de frissen és élénken mozgott. „Minden éjjel átaludtam a program­ban megszabott órákat, ál­mom mély volt, és utána felfrissültem. Tornagyakor- latokat végeztém, és ez elő­segítette, hogy egész idő alatt megmaradt izmaim rugalmassága” — mondta. A községből a helikop­ter a legközelebbi városba szállította Bikovszkijt. Meg­érkezve az űrhajós hozzálá­tott, hogy rendbehozza kül­sejét, leborotválta „űrsza- kállát”, majd jó étvággyal megebédelt. „Pompás ez az ebéd — mondta mosolyog­va —, de azért a mama jobban főz.” Bikovszkij érdeklődött szülei, felesége és kisfia hogyléte iránt, majd kérte, mondják el, mi történt az BZKP Központi Bizottságá­nak plénumán. Egy kérdésre válaszolva, az űrhajós elmondta, hogy űrrepülése során igen jól­eső érzést keltettek benne a Hruscsovval folytatott be­szélgetések, és rendkívül örült annak a hírnek, hogy felvették a pártba. A szűzföldek lakói Kusz_ tanajban nagygyűlésen ta­lálkoztak Valerij Bikovsz­kijjal a világűr új hősével. A gyűlés díszemelvényén megjelent gyerekek beje­lentették, hogy felvették az űrhajóst tiszteletbeli úttö­rőnek és vörös úttörő nyak­kendőt kötöttek Bikovszkij nyakára. A gyűlésen bejelentették, hogy Valerij Bikovszkijt kitüntetik a szűzföldek meghódításáért emlékérem­mel és a területi végrehaj­tó bizottság díszoklevelével; A világűrben sem voltam talán olyan izgatott, mint most ezen a találko­záson, s a szívből jövő me­leg szavakat hallva — mon­dotta Bikovszkij — nagyon örülök, hogy e dicsőséges helyen értem földet Büsz­ke vagyok arra, hogy én is a szűzföldek meghódítói — de már a kozmosz meghódí­tói — közé is sorolhatom magamat’’; Az űrhajós közölte, hogy nemrég beszélt Valentyina lyereskovávat akik kérte, adjam át forró üdvözletét a szűzföldek dolgozóinak. „Ami az űrrepülést illeti — mondotta Bikovszkij — sikeresen zajlott le: az űrhajó minden berendezése Valentyina Tyereskova csütörtökön a kazahsztáni Karagandából repülőgépen a Volga partjára utazott. Az űrhajósnő az egész utat azzal töltötte el, hogy űr­repülésének eredményeiről készítette a beszámolót, s ezért — mint a TASZSZ különtudósítója jelenti — az újságírók csupán rövid­del a repülőgép leszállása előtt tudtak vele beszelni és felvételeket készíteni róla. A repülőgép szárnya alatt hamarosan megcsillant a Volga ezüstö9 szalagja és feltűnt a város, ahol az űrből visszatérő szovjet űr­hajósok pihenésük első nap­jait töltik. A repülőtéren hatalmas tömeg várta az űrhajósok érkezését. Szívélyesen üd­vözölték a repülőgép ajtajá­ban megjelenő, kezében vi­rágcsokrot tartó, kék ruhás Valentyina Tyereskovát. Röviddel ezután a repü­MOSZKVA A Komszomol Központi Bizottsága az egész szovjet ifjúság nevében melegen üdvözölte Valentyina Tye- reskovát és Valerij Bikovsz­kijt útjuk sikeres befejezé­se alkalmából és jó egész­séget, új győzelmeket kí­vánt nekik. Valentyina Tyereskova és Valerij Bikovszkij nevét beírták a Komszomol Köz­ponti Bizottságának dicső­ség-könyvébe, BERLIN A Szabad Német Ifjúsági Szövetség Központi Tanácsa a Német Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája, valamint a köztársaság más intézmé­nyei és társadalmi szerve­zetei táviratban üdvözölték Bikovszkijt és Tyereskovát űrrepülésük sikeres befeje­zése alkalmából, PRÁGA A Szakszervezeti Világ- szövetség Titkársága 120 millió szervezett dolgozó nevében táviratban üdvözli a Szovjetunió dolgozóit, szakembereit, tudósait és egész népét az új győzelem, a Vosztok 5. és a Vosztok 6. sikeres felbocsátása és visszatérése alkalmából. A «zakszervezieti világszövet­ség külön üdvözli Valen­tyina Tyereskova hősies űr­repülését. Ez az út azt bi­zonyítja, hogy a szocialista társadalomban a nő teljes normálisan működött, kifo­gástalanul érzem magam”. A gyűlés befejezése után Valerij Bikovszkij gépko­csiba ült és a repülőtérre indult. lőtéren ismét tapsvihar zú­gott fel, üdvözlések hang­zottak. Most érkezett meg a másik gép, amely Vale­rij Bikovszkijt hozta. A két űrhajós az állami bizottság tagjaihoz sietett és katonás jelentést tett repüléséről. A bizottság tagjai rpelegen üdvözölték Valerij Bikovszkijt és Va­lentyina Tyereskovát, akik a 'tart óta most találkoztak először. A hősöket öleléssel üdvözölték az állami bi­zottság elnöke, a főkons­truktőr, egymás után kö­szöntötték őket tudósok, Ju­ri j Gagarin, German Tyi- tov és Andriján Nyikolajev. Különösen lelkesen gra­tulált Valentyinának Bijkov- sakij. Az űrhajósok ezután a gépkocsikhoz siettek. Nagy munka vár rájuk. Fel kell készülniük arra, hogy az űrben végzett munkájukról beszámolja­nak az állami bizottságnak. (MTI) mértékben kiveszi részét a gazdasági, a társadalmi és a kulturális életből — hangzik az üdvözlet, RIO DE JANEIRO Az Ultima Hóra című brazil lap közölte azt az üzenetet, amelyet Maria Tereza Goulart, Joao Gou- lart brazíliai elnök felesége küldött Valentyina Tyeres- kovánák; „Valentyina Tyereskova vezeti űrhajóját a kozmi­kus térségben és az egész világ asszonyai elragadta­tással, rokonszenwel és szeretettel figyelik útját. A fiatal szovjet űrhajósnőben testet ölt a jövő asszonya, az a nő, aki a férfival egyenlő helyzetet foglal el. A brazil nők nevében forrón üdvözlöm a világűr fiatal hősnőjét, ezt a bátor fiatal lányt, aki minden­napi életének névtelenségé­ből kilépett, hogy dicsősé­get szerezzen a nőknek”. KAIRÓ Patrice Lumumba özve­gye, miután értesült a Vosz­tok 5. és a Vosztok 6. si­keres visszaérkezéséről, a következőket mondotta a TASZSZ tudósítójának. „Rendkívül megörvendez­tet a szovjet nők példátlan győzelme. Legforróbb üd­vözletemet küldöm Valen­tyina Tyereskovának az el­ső nőnek, aki behatolt a világűrbe"; (Folytatás a 2. oldalon) Az űrhajósok első „földi44 napja Forró üdvözlet a világűr meghódítóinak A Kunmadarasi Gépállomá­son harminchatan vizsgáz­tak az SZK—4-es szovjet kombájnokra. A hallgatók kéthetes tanfolyamon vet­tek részt, A képen Veres József hallgató vizsga köz­ben Csehszlovák pártmunkásküldöttség érkezik ma megyénkbe Kedves vendégeket foga­dunk ma Szolnokon. J. Ja- necek, a Csehszlovák Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága mezőgazdasági osz­tálya helyettes vezetőjének vezetésével hazánkban tar­tózkodó csehszlovák párt­munkás küldöttség ma hoz­zánk látogat. A küldöttség­ben üdvözölhetjük M. Hol- cok-ot, a dél-morvaországi kerületi pártbizottság titká­rát. H. Vojaceh-et, a Szlo­vák KP. KB. mezőgazdasá­gi osztályának vezetőjét, M. Majkut-ot, a terebesi járá­si pártbizottság első titká­rát, V. Vitlacil-t, a litomer- zsicei járási pártbizottság titkárát, D. Bina mérnököt, az Erdő- és Vízgazdálkodá­si Minisztérium főosztály- vezetőjét. E találkozás tettekben is bizonyítja annak a cseh­szlovák—magyar barátsági szerződésnek élő voltát, amelyben 14 évvel ezelőtt szentesítettük népeink jó­szomszédságát. A magyar és a csehszlo­vák nép közé az úri világ megmondhatói mindig igye­keztek mesterséges válasz­falat emelni. De a munkás- mozgalom harcosai akkor is, és mindenkor megtalál­ták az egymáshoz vezető utat. A legridegebb válasz­falon is mindig volt annyi rés, hogy találkozhassanak, beszélhessenek, biztassák, bátorítsák egymást. Ma is élnek, harcosok veteránok, akik a legnehezebb parti­zánharcokat is kedves em­lékként idézik abból az időből, amikor csehszlovák bajtársaikkal együtt harcol­tak az elnyomók, s a né­met fasiszták ellen. A barátság, régen az úri rend elleni összefogás­ban, a dolgozó nép egymás iránt tanúsított megértésé­ben fejeződhetett ki. Most még nagyobb, még erősebb kapocs fűzi össze népein­ket, szövi át barátságun­kat. Az, hogy mindkét or­szág a szocializmus építé­sének nagy, de felemelő tennivalóival, gondjaival küzd. Ők is, mi is. Egyetlen nap nem elég a tapasztalatok kicserélésé­re, mégis bizonnyal sok mindent elmondanak majd vendégeink saját gyakorla­tukból is. S milyen jó, hogy nem titkoljuk egymástól eredményeinket, s milyen jó, hogy a régi küzdelmet az alkotás küzdelme váltot­ta fel. Rövid az egy nap, amíg vendégül láthatjuk cseh­szlovák elvtársainkat, de hosszantartó, végtelen a ba­rátság, ami ezt a látogatást lehetővé tette. A csehszlovák pártmunkás küldöttség tegnap Kecskemétre látogatott. [ O fi VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \o^ ^ * // SZOLNOK M / * m ^ ******* XIV. évfolyam, 143. szám. Ara 50 fillér 1963. június 31., péntek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom