Szolnok Megyei Néplap, 1963. június (14. évfolyam, 126-151. szám)

1963-06-20 / 142. szám

19W. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 FEHER FOLTOK vagy kihasználatlan lehetőségek Feilődik már Tiszaföldvár kulturális élete, csak éppen lassacskán Új képek a tiszaföld- vári kultúrotthonban. Réz­karcok. Nemrégen vásárol­ták őket, de mintha kicsit szűk lenne a témaviláguk. Persze végeredményben nem ez a fontos: Görög Rezső és Bokros László a mindennapi valóságot is megnemesítik. Csakhát et­től még nem szépül meg ez a kedvezőtlen adottságok közepette vergődő kultúr­otthon. Az talán még a leg­kisebb baj, hogy az épület nem felel meg a célnak. — Nem váltotta azonban be a hozzáfűzött reménye­ket az igazgató sem — mandja Papp Dániel vb- elnökhelyettes. — Ez na­gyobb hely mint Szászbe­rek. — A kísérletezés azon­ban már kezd hosszúra nyúlni, hiszen három év óta évadonként cserélik a vezetőket. Olyan adatok mellett történik mindez, mint az idei olvasói terv­ben mutatkozó négyszáz főnyi hiány vagy a gya­korta elmaradó színházi előadások. De a hatvanegy ismeretterjesztő előadáson is csak a filmvetítés tudott nagyobb közönséget vonza­ni. — Rossz a kultúrotthon és a szövetkezetek kapcso­lata, nincs megfelelő pro­paganda tevékenység — summázza az bkokat Papp Dániel. Mindezt megerősíteni lát­szik, hogy amikor Bódi Imre, a Lenin Szövetkezet elnöke vette kezébe az is­meretterjesztő és szakmai előadásokat, a kezdeti két előadás elmaradása után valamennyit megtartották. Az sem közömbös azonban, hogy milyen felkészültség­gel áll ki az előadó, hiszen Papp Dániel igényes elő­adásai szerepet játszottak abban, hogy a Szabad Nép­ben végülis megszűntek a zökkenők. Az már persze vitatható, hogy a Haway rózsáját azért várta telt ház, mert vagy egy tucat plakátot ragasztatott ki a kultúrházigazgató. Az ilyen darabnak sajnos nem kell cégér, bár a propaganda máskor is elkelne. — Csakúgy, mint a gya­kori együttműködés — véli Jámbor Gyuláné. kul- túrházvezető. — Hiszen csupán felsőbb nyomásra kezdtek a hivatalbeliek és mezőgazdasági vezetők kul­túrával foglalkozni. — S itt megint találunk igazságok­ra: a vezetők — Tavasz Tibor kivételével — nem látogatják a rendezvénye­ket, a szövetkezetek for­díthatnák a kulturális ala­pot színházjegy-vásárlásra is. Meg ha a törődő gon­doskodás azt eredményezte, hogy a Lenin Tsz bekap- . csolódott a zenei szakkör j munkájába, akkor ismét fel­lendülhetne az erre a szö­vetkezetre támaszkodó éneklés is a községben. Mindezen kívül van­nak még egyértelmű sike­rek is: hat kiállítást ren­deztek a földváriak az el­múlt hónapokban, ebben az évadban újra szerveződtek a biológia, a fotó és gyer­mekjáték-készítő szakkörök meg néhány művészeti cso­port. A színjátszók ezüst­díjat kaptak a tavaszi ver­senyeken. Noha a mozilátogatások egyre csökkennek, bizonyá­ra ellensúlyozza akihagyott értékes filmeket a hatszáz- egynéhány televízió jóvol­tából a világ politikai és kulturális életébe történt bekapcsolódás. Sikeres kez­deményezésnek bizonyultak a mesedélutánok is. Eddig a tények és most sóhajt az olvasó, hogy kö­vetkezik a szokásos ítélke­zés. Tiszaföldvár lehetetlen hely kulturális szempont­ból, fehér folt, meg miegy­más s hogy ezt, meg ezt, meg ezt kellett volna, azért mégis megtenniük az ille­tékeseknek. Nos. ezúttal igyekszünk mellőzni az ilyen önmagának is ellent­mondó marasztalást. Földvárnak tizen­kétezernél több ]akosa van, s közülük 88 végzett egye­temet. főiskolát. Mindennek tetejében átmenőhely, helyi ipar jóformán nincs, vi­szont Martfű nagyüzeme sok földvárit tesz gyökér- telenné. Éppen ezért kelle­ne részben sürgősen kitaní­tani a község félszáz anal­fabétáját — ezektől vár­ható a legnagyobb éhség a művészet és a tudás iránt, — részben pedig megszün­tetni a gimnázium kultu­rális karantén jellegét. Va­lamennyi középiskolás ugyanis zártkörű rendezvé­nyeken hallgat zenét és is­meretterjesztő előadást egy­aránt, a tanárok pedig meg­lehetősen kiábrándultak kultúrmdsszióik régebbi ku- . darcai miatt. A községben a a kilométeres kiterjedésből eredő nehézségeket le le­hetne azzal is küzdeni, ha az ószöllői kultúrháznak nagyobb jelentőséget ad­nak. Amint ott önálló nép ­tánc és színjátszócsoport működik, nehezen állít be valaki az előadásra demi- zsonnal. Ugyancsak csök­kenteni lehet a klub talál­kahely jellegét, — amit per­sze önmagában véve nem lehet elmarasztalni — az ott rendezett filmvetítések­kel. Egyébként sok film­esztétikái előadássorozatot alapozhatnának meg. A gyer­mekek kultúrházhoz szok­tatását is segítené a több gyermekszakkör, amely egyaránt megkönnyítené ta­nárok és szülők munkáját. Martfű pedig, ha már egy­szer ingázókká teszi, de kultúrházában megtartani nem tudja a földváriak jó­részét, feltétlenül több ta­nácsadásra és alkalmasint felszereléssel támogatásra köteles, mint eddig. Tompa László Elkészült a kunhegyes! Vízgépészeti Vállalat irodaháza Lengyel utasszállító repülőgépek Varsó (MTI) Lengyelor­szágban előkészületek foly­nak az első lengyel utas­szállító repülőgép sorozat- gyártásának beindítására. Az MD—12 típusú gép rö­vid és közepes távolságú re­pülésre alkalmas. Húsz uta­sával és három főnyi sze­mélyzetével leszállás nél­kül több mint ezer kilomé­tert tud megtenni. Órán­kénti maximális sebessége meghaladja a háromszáz kilométert, utazósebessége pedig 280 kilométeróra. Or­szágon belüli, illetve az európai fővárosok közötti utasszállításra állítják be. Hogyan próbálják ki a rakétákat? Mi legyen a fő tulajdon­sága annak a rakétának, amellyel embert szállító mesterséges holdat lőnek fel? A megbízhatóság! Még­hozzá olyan fokú megbízha­tóság, amelyet a 0,99 tize­des törttel mérnek. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen Eltérő vélemények Jászberény vízellátásáról Nemrég felkerestük a városi tanács műszaki osz­tályát, hogy megérdeklődjük, rendeződtek-e már a belváros vízellátási zavarai és megoldódott-e az első kerületben lévő Harczos utca és környéke lakosságá­nak ivóvízellátási problémája, amirő] lapunk is írt? Meglepődve közölték, hogy semmiféle belvárosi vízel­látási zavarról sem tudnak, s a cikket sem olvasták. Azután, hogy részletesebben idézzük az eseteket, Rácz Lajos, az osztály községfejlesztési előadója bólint, hogy valóban megtörtént dolgokról van szó és készséggel ajánlkozik mindannak elmondására, amit Jászberény- vízeljátásának jelenlegi helyzetéről tud. Az érem egyik oldala Még 1950-ben létesült egy törpe vízmű, 100 köbméte­res hidroglóbusszal és 400 köbméter vízbefogadású mélyített tárolóval, s négy szivattyúegységgel működő szivattyúházzal. Véleménye szerint az egész berendezés alkalmas a lakosság vízigé­nyének 10—15 évi kielégí­tésére. A hálózat gerince már kiépült, az iskolák, szállodák, egyéb közületek, s az üzemek ellátása innen történik. A régi kutakat megszüntették, helyükbe, különböző pontokon kifo­lyókat szereltettek fel a la­kosság részére. Egészség­ügyileg sincs hiba. Ivó- és tisztálkodási víz miatt Be- rényben megbetegedések hosszú évtized óta nem vol­tak. A város vízgazdálkodá­sához tartozó témaként szóbakerült a Zagyva folyó is. Megépült a város bal­parti részének fő szenny­vízlevezető csatornája, ami a közművesített lakások és a további közművesítés szempontjából jelentős — mondotta a községfejleszté­si előadó. A csatornához egy ideiglenes szennyvíz­oldó medence és átemelő­telep is készül. Tervezik . A szolnoki Rákóczi úti általános iskolában évvég] ki­állítást rendeztek a tanulók munkáiból. Itt mutatták be Szemjonov kapitány hozzátartozóinak és volt ta­nárjának leveleit, melyet az úttörőcsapatnak írtak. (Szemjonov az úttörőcsapat névadója) egy biológiai vízderítő léte­sítését. Ez végleg megolda­ná a szennyvíz-kérdést, vagyis a Zagyvába szeny- nyeződésmentes víz kerül­ne. ... és a má-iU Lévén az éremnek két oldala, a vízellátás dolgá­ban ellátogattunk a Szol­nok megyei Víz- és Csator­na Vállalat herényi üzem­egységébe is, ahol annak vezetőjével, Kovács József­fel váltottunk szót az ügy­ben. — Jászberényben az a helyzet — halljuk megle­petten —, hogy a jelenlegi csőrendszer elavult és a vízhálózat gerince még nincs kiépítve, emiatt nem­hogy 10—15 évig, de a kö­zeljövőig sincs megnyugta­tó módon biztosítva a vá­ros ivó- és tisztálkodási vízellátása. Sürgős lenne a régi, úgynevezett „Lehel­hálózat” felújítása, az el­aggott csövek kicserélése és az egész hálózat tovább bő­vítése. A biológiai vízderítő terve sem a legszerencsé­sebben sikerült. A vállalat természetesen csak a kar­bantartás gondját mondhat­ja magáénak, a fejlesztés a tanács műszaki osztályának a feladata, de a kettő ki­egészíti egymást — közli Kovács elvtárs. Noha a hálózat és egye­bek megítélése dolgában el is tér a tanács és az üzemegység vezetőjének a véleménye, egyben mind­ketten igen erősen egyetér­tenek: elejét kell venni nyáridon a vízpazarlásnak, mert ellenkező esetben va­lóban csődbe jut Jászbe­rény vízellátása. Egy tanácstag véleménye Talán annak a levélnek említésével stílszerű zárni cikkünket, melyet a jászbe­rényi Harczos utca és kör­nyéke lakóinak nevében Lakatos Vendel tanácstag írt, megköszönve lapunk­nak a bíráló sorokat, me­lyek szerinte hozzájárultak vízellátásuk gyors megjaví­tásához. Nos, reméljük, va­lóban így lesz. De előbb az illetékeseknek abban kelle­ne egyetérteni, megfelelő-e vagy sem a jelenlegi ellá­tás? H B. fellövés valószínűsége nem több, mint egy a százhoz. Ezért az egész rakétát és egyes részeit a következő próbáknak és ellenőrzések­nek vetik alá. A rakéta vezérlőrendsze­rét és a fedélzeti készülé­keket, műszereket különle­ges rázópadokon napokig tartó rázásnak teszik ki, megfagyasztják, „lassú tű­zön pirítják”, magasból le­dobják, „hideg zuhanyban” részesítik. Majd a vezérlő- rendszert, az erős felgyor­sulásokra való mikénti rea­gálásának vizsgálata céljá­ból úgynevezett sínes csú­szószánra szerelik. A raké­tamotorral ellátott csúszó­szán fantasztikus sebesség­gel száguld a sínen. De kíméletlen próbáknak vetik alá a rakétatestet is. Valamennyi hegesztési var­ratot megröntgenezik, a test belsejébe nagy nyomással levegőt vagy vizet nyomat­nak. Ezek belülről annyira megfeszítik a rakétatestet, hogy szinte szétvetik. A le­vegő vagy a víz nyomása sokkal erősebb azoknál a nyomásoknál, amelyeket a testnek űrrepülés közben kell elviselnie. Ezért, ha a test kiállta a próbát, való­színű, hogy repülés közben sem lesz baj vele. A motor — a rakéta szí­ve. A legtöbb amerikai ra­kétakudarc oka motorhibá­ban keresendő. Ezért a mo­torokat fokozott gonddal kell ellenőrizni, ám éppen a motorok ellenőrzése jár a legtöbb nehézséggel. Üzem­anyaggal való ellátásuk előtt ezeket a motorokat a hegesztési varratok ellenőr­zése céljából meg lehet röntgenezni, az úgyneve­zett hidraulikus szakító­vizsgálat céljából vizet le­het beléjük szivattyúzni. A fűtőanyaggal történt ellátás utáu a motort ismét rönt- genoszkópiának lehet alá­vetni és ellenőrizni, hozzá- símul-e a fűtőanyag-töltet a robbanótér falához, van­nak-e repedések a töltet­ben. Egyszóval mindezeket a vizsgálatokat el lehet vé­gezni, ám, nehéz ellenőrizni a legfontosabbat — hogyan működik a motor? Ehhez kell az úgynevezett „tűz- próba”. A folyékony fűtőanyagú motorok tűzpróbája lehet­séges a rakétára való sze­relésük előtt vagy után, de még az űrrepülés előtt. Ám e vizsgálatok időtartama szigorúan korlátozott. Te­gyük fel, hogy a 300 má­sodpercig dolgozó motornak a rakéta repülése közben 120 másodpercig kell mű­ködnie. Ilyenkor a motor összes tűzpróbáinak együt­tes időtartama nem halad­hatja meg a 300 —120 — 180 másodpercet. Abból a célból, hogy ellenőrizni le­hessen egyes folyékony fű­tőanyagú motorrendszere­ket anélkül, hogy teljesen kiaknáznék az erőforráso­kat, különleges eljárást al­kalmaznak. Ez abból áll, hogy a motor csővezetékein át vizet bocsátanak keresz­tül, az végigfolyik a szele­peken és beomlik a robba­nótérbe. E módszer révén ki lehet próbálni a fűtő­anyag-adagolórendszert, fel lehet fedezni a csővezeté­kekben keletkezett rést, el­lenőrizhető a szelepek sér­tetlensége. Ha az egyes rakétarészek kiállták a vizsgát, a raké­tát össze lehet szerelni. A rakéta további sorsát kö­vessük nyomon a TITAN-11 nevű, folyékony fűtőanyag­gal működő kétlépcsős ame­rikai rakéta révén. E raké­tával akarják felbocsátani a két embert szállító Ge­mini (kiejtése: Dzsemináj) műholdakat. Az amerikai konstruktőrök tervei sze­rint a gyárban összeszerelt TITAN-11 rakétákat azután ismét két lépcsőre bontják s mindegyik lépcsőt egyen- kint szállítják Cape Cana- veral-ra. Ott a lépcsőket egymás mellé rögzítik egy kísérleti pádon. Utána há­romszori tűzpróbának vetik alá az első lépcső motorját, majd a másodikat. Az utol­só vizsgálatnál a második lépcső motorját közvetlenül az első lépcső motorjának kiiktatása után kapcsolják be, hogy utánozzák a moto­rok repülés közbeni műkö­dési sorrendjét. Mindegyik motornak az imént említett háromszori kipróbálása után a második lépcsőt az elsőre szerelik, és a rakéta a magasba szök-en? Nem, még mindig nem. A lépcsők összeillesztése után ismét tűzpróbának ve­tik alá az első lépcső mo­torját. Ezután utoljája el­lenőrzik a rakéta ‘pneu­matikus, hidraulikus és vil­lamos rendszereit, valamint a vezérlőrendszert, mégpe­dig a repülési körülmények lehető legtökéletesebb után­zásával. Végül a rakétára rászerelik a mesterséges holdat, az űrhajósok elfog­lalják helyüket s ... csak ekkor száll fel a rakéta. Kórushangverseny Üjszászon Szombaton este színvo­nalas kórushangversenyt rendeztek az újszászi mű­velődési házban, amelyen a művelődési ház vegyes- kara és három iskola énekkara mutatkozott be a — sajnos kisszámú közön­ségnek. Különösen megható volt a gverekek lelkesedé­se. Nagy elismerést érde­melnek az Újszász nagy­kerti és Kossuth úti isko­lások, a felnőtt dalosok és vezetőik: Horváth Berta­lanná, Kakuk József és Petrányi Györgyi. A műsorban vendégként lépett fel a szolnoki Ver­seghy gimnázium kamara­kórusa Budai Péter ve­zénylésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom