Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-18 / 114. szám

A JÁSZBERÉNYI RÁKÓCZI TSZ 35 HOLDJÁN SZÓLÓT TELEPÍTENEK Még hosszú évtizedekig a kőolaj és a földgáz lesz a legfontosabb energia A Magyarhoni Földtani Társulat kétnapos országos ankétja Szolnokon Tegnap délelőtt 10 órakor a szolnoki városi tanács dísztermében Kertai Györgynek, a Magyarhoni Föld­tani Társulat elnökének, a Kőolaj, és Gázipari Tröszt Kossuíh-díjas főgeológusának megnyitó szavai után „Szolnoki földtani napok” címmel kétnapos országos ankét kezdődött. Az elnöki emelvényen he­lyet foglalt Bogsch László professzor, Balogh Kálmán főgeológus, a Földtani Inté­zet osztályvezetője, Kriván Pál egyetemi adjunktus, a Magyarhoni Földtani Tár­sulat főtitkára. Csényi Ká­roly, a városi tanács vb Cooper visszatért az űrből Az AP hírügynökség je­lentése szerint Gordon Cooper amerikai űrhajós a Fadth—7 űrkabin fedélze­tén magyar idő szerint nulla óra 20 perckor a Midway szigetek közelében a Föld körül megtett 22 fordulat után leszállt a Csendes óceán vizére. A Kearsarge repülőgép-anya­hajó fedélzetéről látták, amint az űrhajó ejtőernyő­je kinyílt és leereszkedett a vízre. Cooper magyar idő sze­rint nulla óra 3 perckor j indította be, egymásután j öt másodperces időközök- j ben, Glenn ezredes utasí­­fására a fékező rakétákat. (MTI) i Megkezdte a munkát az első magyar (úróberendezés az Alföldön Az alföldi kőlajbányászok — akik eddig külföldi fú­rótornyokkal dolgoztak — pénteken üzembe állították az első magyar fúróberen­dezést. A Kanizsa 250. fúrótornyot Túra térségé­ben állították fel. A ma­gyar berendezés a külföldi tornyoknál korszerűbb. A Tegnap ünnepélyesen megnyílt az 1963. évi Budapesti Nemzetközi Vásár Péntek reggelre ünnep: díszbe öltözött a Budapesti Nemzetközi Vásár, s a vásárváros főterén felállított árbócsoron 27 ország nemzeti lobogóját lengette a szél. Kilenc óra előtt sorra érkeztek a vendégek az ün­nepi megnyitóra, akiket mint házigazda Incze Jenő. külkereskedelmi miniszter, a vásárbizottság elnöke, Kelemen Lajos, a fővárosi tanács vb elnökhelyettese, a vásárbizottság alelnöke és dr. Vitéz András, a vásár igazgatója fogadott. Az ünnepi megnyitón megjelent Fehér Lajos. Fock Jenő. a Minisztertanács elnökhelyettesei, dr. Münnich Ferenc államminiszter, Gáspár Sándor, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke. Komócsin Zoltán. Nemes Dezső, Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke. Brutyó János, a SZOT főtitkára. a kormány tagjai nagy számban, a magyar politikai, gazdasági és kulturális élet sok képviselője. Megjelentek a megnyitón a budapesti nemzetközi vásár rendezése alkalmából hazánkba érkezett kor­mányküldöttségek, a diplomáciai * testület vezetői és tagjai, külföldi vendégeink. A Himnusz elhangzása utón Incze Jenő külkeres­kedelmi miniszter mondot­ta el ünnepi megnyitóját: A megnyitó ünnepség után a vendégek első útja a Magyar. Tudományos Akadémia pavilonjához ve­zetett, amelynek bejáratá­nál Erdei Ferenc, az MTA főtitkára fogadta őket. Amennyire szűkreszabott idejük engedte, nagy vona­lakban megismerkedtek az Akadémia 39 intézményé­nek tevékenységével, s az­zal a 19 kutatási feladattal, amelyet ezek az intézmé­nyek legújabban napirend­re tűztek. A könnyűipari pavilon gazdag anyagát Nagy Jó­­zsefné könnyűipari minisz­ter ismertette. A Petőfi-csarnokban Ko­vács Istvánnak, a kohó- és gépipari miniszter első he­lyettesének vezetésével a kohó- és gépipar szerkeze­tében végbemenő változás­ról kaptak ízelítőt a láto­gatók. Rendkívül nagy ér­deklődés kísérte új műsze­reinket, például a mechani­kai mérőműszerek gyárá­nak új berendezését. Az elektromos háztartási gé­pek kiállítása ugyancsak tetszett mindenkinek, az elektromos hűtőszekrények­hez érve azonban Fock Je­nő megjegyezte, hogy érte­sülése szerint a Lehel, ami­óta az árát leszállították, hiánycikké vált. Kovács Ist­ván, a miniszter első he­lyettese elmondotta, hogy erről a KGM-nek is tudo­mása var és most tárgyalá­sok folynak a Belkereske­delmi Minisztériummal hét­ezer Lehel hűtőszekrény terven felüli szállításáról. A Petőfi-csarnokból a Szovjetunió sok látnivalót tartogató pavilonjába veze­tett a látogatók útja, ahol Konsztantyin Nyikolajevics Rudnyev szovjet miniszter­elnökhelyettes kalauzolta a vendégeket. A vendégek a szovjet pa­vilon után a bolgár kiállí­tási csarnokot keresték fel, ahol á magyar kormány­­küldöttséget Ivan Mihajlov, a bolgár minisztertanács el­nökhelyettese, a bolgár kor­mánydelegáció vezetője és Jancso Georgiev, a Bolgár Népköztársaság magyaror­szági nagykövete üdvözölte. A Német Demokratikus Köztársaság pavilonjának bejáratánál dr. Werner Ta­­rowinsky, a belkereskedel­mi miniszter első helyette­se, _ az NDK kormánykül­döttségének vezetője és Wil­helm Meissner, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete köszöntötte a látogatókat. A csehszlovák pavilonban Frantisek Hamouz külke­reskedelmi miniszter, a len­gyel pavilonnál Franciszek Waniolka miniszterelnökhe­lyettes, a jugoszláv pavilon­ban Nikcla Dzuverovics kül­­,kereskedelmi miniszter, a kui.ai kiállítási csarnokban Oscar Mas Bringuez ideig­lenes ügyvivő mutatta be a kiállítási anyagot. A japán pavilon bejáratánál Ken­­ichiro Yoshida, Japán bu­dapesti követe köszöntötte a pavilonba érkező vendé­geket. Az ünnepség résztvevői ezután a divat színház mű­sorát tekintették meg. (MTI) Kanizsa 250. két részből áll és hidraulikus megol­dással egymásba csúsztat­ható. Felállítása mindössze egy napot vesz igénybe, — elődjei három-négyet. A réfei tornyok össze­szereléséhez négyezer csa­vart használtak és munka­­padjaik is számtalan alkat­részből álltak. A magyar torony munkapadja három részből állítható össze. Az új fúrótornyot az Alföldi Kőolajfúrási Üzem egyik legjobb brigádjára, az Eszenyi brigádra bízták és a bányászok a Kanizsa 250-nel megkezdték a föld „kincseinek” feltárását. Az NDK sajtó attaséjának látogatása Szolnokon Tegnap délelőtt a Szol­nok megyei Néplap meghí­vására Szolnokra látogatott Franz Kohler, a Német Demokratikus Köztársaság sajtóattaséja. A vendéget a Néplap szerkesztő bizottsá­gának vezetői és Árvái Ist­ván, az MSZMP megyei bizottságának osztályvezető­je fogadták. Látogatásuk során megtekintették a Ti­­szamenti Vegyiműveket, ahol a • kénsav és a műtrá­gyagyártás menetével is­merkedtek meg. Franz Kohler a délutáni órákban a Néplap klubjá­ban baráti beszélgetésre ült össze a szerkesztőség mun­katársaival. Jól sikerült a Sirály szárnyashajó bécsi bemutatója Becs (MTI) A Budapesti Nemzetközi Vásár tartama alatt a Si­rály szárnyashajó több be­mutató utat tesz Bécsbe. A hajó első ízben pénteken látogatott el az osztrák fő­városba. Az érkezésekor tartott sajtófogadáson be­mutatták a Sirályt az oszt­rák és külföldi újságírók­nak. valamint a szakembe­reknek. A jelenlévők elis­meréssel szóltak a hajó technikai felszereléséről, korszerű berendezéséről, kényelméről, titkára, Szurmai Ernő. a városi tanács vb elnökhe­lyettese, Vándorfi Róbert a Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat főgeológusa és Völgyi László, az Alföldi Kőolajfúrási Üzem főgeoló­gusa. A mintegy száz—százhúsz főnyi meghívott vendég nagy érdeklődéssel hallgat­ta a délelőtti plenáris ülés előadásait; Körössy László, Dank Viktor és Vándorfi' Róbert főleg a föld mélyében lévő energiatárolók összetételé­ről, az ország területe alatt történő elhelyezkedéséről beszélt, és inkább elvi síkon felépített volt monda­nivalójuk. Völgyi Lászlg, előadása gyakorlati szempontból rendkívül érdekes és me­gyénkre vonatkoztatva so­katmondó volt. Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem főgeológusa elmon­dotta: A földrajzi és kü­lönösen a közigazgatási ha­tárok természetszerűleg nem igazodnak a mélyföld­tani viszonyokhoz. Nem könnyű feladat tehát a megyénkben folyó kőolaj- és földgázkutatás történe­tét, eredményeit és pers­pektíváit úgy összefoglalni, hogy az beilleszkedjék az országos méretekben ki­bontakozott tevékenységbe. Szolnok ma az alföldi szénhidrogénkutatás központja és kívánatos, hogy beszá­moljunk a közvetlen kör­nyezet, a megye szénhid­rogénkutatási helyzetéről. Ki álmodott volna azelőtt arról, hogy elérhető a ha­tásosságnak olyan foka, mint ma van: az elmúlt években minden méter­­f fúrással 22—27 tonna szén­­hidrogénkészletet tártunk fel. Ma már perspektivikus készletekkel számolunk a kapacitás tervezésében és 5—6 év alatt el akarjuk dönteni a reménybeli kész­leteik valódiságát.^ A felszabadulás előtt a dőlésmérésekkel kimutatott boltozatok kökül megyénk­ben csak a karcagit fúr­ták meg. Eötvös ingás és gravitéteres mérés is csak 4 területen volt és ebből kettőt fúrtak meg 1—1 fú­rással. A felszabadulás után 1950-től kezdve megélén­kült a geofizikai tevékeny­ség is és 5 év alatt me­gyénkben 6 területen volt gravitációs, 7 területen mágneses, 6 területen szeizmikus mérés: Jász­berény, Szolnok, Rákóczi­­falva, Törökszentmiklós, Kenderes, Kisújszállás, Túrkeve, Tiszafüred, stb. körzetében. Főbb vonalakban ismer­jük megyénk geofizikai ala­pon kalkulálható lehetősé­geit, egyes területeket tel­jes részletességgel felmér­tünk, de még sok nyitott kérdés van hátra és a tel­jes ismeretanyag megszer­zéséért még bőven akad tennivaló. 1955-től napjainkig a Kő­olajipari Tröszt végzi a szénhidrogénkutatást. A ku­tatómunka volumenének óriási arányú növekedését jó) kifejezi két számadat: az egy fúrásra eső négyzet­­kilométer és az egy négy­zetkilométerre eső fúrt mé­terszám. Ez a megye jelen­legi 5571 négyzetkilométe­res területét véve alapul a következőképpen növeke­dett: A Kincstár és a MAORT 15 évi tevékenysége során: 1393 négyzetkilométerre esett egy fúrás, 1 négyzet­kilométerre 1.1 méter lemé­lyítés. A MASZOLAJ 3 évi te­vékenysége során: 264 négyzetkilométerre esett egy fúrás, és 1 négyzetkilo­méterre 7.2 méter lemélyí­tés. A Kőolajipari Tröszt 7 évi tevékenysége során: 73 négyzetkilométerre esett egy fúrás é9 egy négyzetkilométerre 25 méter lemélyítés. Felszabadulás előtt: négy fúrásból egy sein volt ered­ményes, a felszabadulás után 72 fúrásból 34 ered­ményes volt. A közeljövő kutatási programja alapján növelni kívánjuk'a felderítő kuta­tás kapacitását. A megye területén és közvetlenül a határterületekre eső helye­ken öt új lehetőséget de­rítünk fel: Jászberénytől nyugatra, Farmos mellett, Abony—Zagyvarékas kö­zött, Kengyel és Nagykörű •—Törökszentmiklós körze­tében. — Befejezésül el kell mondanom — mondotta Völgyi László —, hogy megyénkben a tanács-'és pártszervek megértéssel és lelkesedéssel támogatják, sokszor nem könnyű mun­kánkat. Kérjük, hogy to­vábbra Is álljanak mellet­tünk és használják ki azo­kat az iparosítási lehetősé­geket, amelyeket a kőolaj­ipar rejt magában. Ilyen szempontból Szol­nok megye a legelőnyösebb helyzetű az országban nem­csak azért, mert sűrű út és vasúthálózattal rendelkezik és az Alföld földrajzi kö­zéppontja, hanem azért is, mert a legtöbb (hét) város­sal és legkevesebb község­gel (72) rendelkezik me­gyéink között. Szolnok né­pessége az utóbbi tíz év alatt 34 százalékkal növe­kedett, nagy léptekben ipa­rosodik és ma már az állami inar 70 telen­­helyén 9—10 000 munkás és alkalmazott dolgozik a váméban. Előnyös az is, hogy a vegy­ipari alapanyagot szolgál­tató kőolajiparnak olyan nagy rokonüzeme van Szol­nokon, mint a Tiszamenti Vegyiművek • kénsav- és műtrágyagyára. A földgáz­előfordulások a város ha­tárában a megye területén vannak és rövidesen átha­lad a városon az országos földgázvezeték hálózat leg­fontosabb szakasza. Völgyi László előadásá­val a pénteken délelőtti plenáris ülés véget ért. _ Délután és ma egész napon át a Kőolajfúrási Vállalat Körösi úti telepén folyta­tódtak az előadások. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEKI XIV. évfolyam, 114. szám. Ara 50 fillér 1963. május 18., szombat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom