Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-01 / 100. szám
1963. május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Uj iskolák, emberhez méltó gondok ÍVJ ÉG ELKÉPZELNI is nehéz azokat a hatalmas perspektívákat, amelyek az egész nép előtt megnyílnak a középiskolák általánossá tételében. Magyarországon, a polgári fényűzés és a tömegnyomor egykori birodalmában minden embernek érettségije lesz! Minden átlagos képességű ember rendelkezik majd a világban való biztos eligazodáshoz szükséges tudással, általános műveltséggel. Minden ember! És efelé a nagy cél felé törekvésünkben hatalmas lépcsőfokra hágunk már ez év őszén: megyénkben is négy új helyen indul meg az általános gimnázium első osztálya Négy községben, ahol még elvétve analfabéták is élnek. ahol nem is olyan régen olyan véleményeket is lehetett hallani: Jó vót nekünk, amikor két tanító vót a községben, minek most nekünk húsz! Nos: Kunhegyesen, Öcsödön, Jászárokszálláson és Jászijákóhalmán az idén kétszáznegyven nyolcadik általánost elvégzett fiatal kerül majd az első gimnáziumba. Kint. jártunk mind a négy községben. Beszéltünk szülőkkel, akiknek nem az a gondjuk, hogy „mér van most húsz tanító” hanem az, hogy vajon lesz-e elég gimnáziumi tanár, kapnak-e annyi tudást a gyerekeik az új gimnáziumokban mint amennyit kapnának a régi neves intézetekben. Ezek emberhez méltó gondok. S megoldásukban segítségükre van mellékgondolatok és bürokratikus meggondolások nélkül mindenki, a Minisztertanácstól az, iskolai hivatalsegédig. S ha problémákról esik is szó, ezeket a nehézségeket nem kényelmesség szüli, hanem a hirtelen növekedés okozta hiányok. tanárban, lakásban, felszerelésben. Sok szakképzett nevelőre van szükség. A gimnáziumban a magasabb szinten történő tanítás nagyobb követelményeket ró a pedagógusokra s nem véletlen, hogy gimnáziumban megkövetelik a tanároktól az egyetemi végzettséget. Már most gondoskodni kell tehát arról, hogy az új középiskolák megfelelő tanerőkkel rendelkezzenek, olyanokkal, akiknek vagy megvan az egyetemi végzettségük, vagy ennek megszerzésére törekednek. Ez pedig fogas kérdés. hiszen az egyetemek csak korlátozott mértékben fejleszthetik a hallgató létszámot. és annak eredményére évekig várni kell. Az új nevelőkre pedig már most, szentemberben van szükség. Mind a négv községben nagy erőfeszítéseket tesznek a megoldásra. Kunhegyesen pályázatot 'ürdettek. Jás'árokszá’láson hazahívták a jászapáti gimnáziumban tanító, de Árokszállásra való nevelőket. Néhány olyan kiváló képzettségű általános iskolai tanár is tanít majd, aki menet közben” végzi el az egyetemet. A legnagyobb nehézséget a második idegen nyelvszakon oktató tanárok jelentik, mert ilyennel egy iskola sem rendelkezik. Az angol, német, vagy francia nyelv tanárait tehát a mostani fiatal, egyetemről kikerült nevelők közül várják az új középiskolák. QONDOLNI kell a jövőre is. Most mind a négy helyen csak az első osztályokban kezdődik meg a tanítás. De az iskolák rohamosan fejlődnek, négy év múlva önálló négyosztályos nyolc, vagy tíz tanulócsoportos gimnáziumok, illetve tizenkét osztályos iskolák indulnak, amelyekben lényegében szintén ennyi felső osztály található majd. Komplett tanári karra lesz szükségük. Számítani kell az elöregedésre, hosszas betegségekre, természetes fluktuációra is. Ezért azok a tanácsok jártak el helyesen, amelyek már most megszavazták a társadalmi ösztöndíjat azoknak a helybeli fiataloknak, akik egyetemi tanulmányaik befejezése után községük gimnáziumába jönnek vissza tanítani. Jászjákóhalma jár elől jó példával, ahol a néhány napja tartott tanácsülés az igazgató előterjesztésére vita nélkül és egyhangúlag két társadalmi ösztöndíj létesítését határozta el. Ösztöndíjakat alapítanak Jászárokszálláson is. Lényegesen rosszabb a helyzet Öcsödön ahol ap ösztöndíj alapításának még a gondolata sem merült fel; Igaz, hogy az egész járás területén Hat (!) társadalmi ösztöndíjat alapítottak mindössze és abból csak egy a pedagógushely. A lakáskérdés sem egyformán megoldott. Jó a helyzet Árokszálláson, annál kevésbbé biztató Kunhegyesen, ahol' valamikor az ötéves terv végén épül majd egy tizenkét lakásos pedagógus-ház. Jákóhalmán is csak egyedülálló nőt vagy férfit tudnak elhelyezni, a lakás kevés - és drága. A kérdésnek az eddiginél sokkal sürgősebb megoldásán már most gondolkozniok kell a községek vezetőinek, no meg azon felül ás. < i RÖMMEL írhatjuk le: az iskolaépületekkel nincs probléma. Kunhegyesen a legközelebbi jövőben megkezdődik a nyolctantermes gimnázium építése, már a helyét is kijelölték. Jászárokszálláson a jó állapotban lévő volt polgári iskola lesz a gimnázium otthona mindaddig, amíg az új fel nem épül. akkor kollégiummá alakítják át a mostanit. Jászjákóhalmán és Öcsödön vadonatúj épületek várják az új gimnazistákat. Mind a négy helyen megoldják az általános iskolák átköltöztetését, tanulóinak elosztását a jelekből ítélve különösebb zökkenő nélkül. A NY AGIL AG nem les ^ gondjuk az új középiskoláknak. Szertáraikat felszerelik minden szükségessel. És itt szeretnénk megemlíteni, hogy a megyei tanács művelődésügyi osztálya a szó szoros értelmében operatív segítséget nyújt. Gondoskodnak a szertárakról, állandóan számontartják a személyi lehetőségek teljesítését. Emellett, mint az igazgatók elmondják, nincs hét, hogy az osztály egyik vagy másik dolgozója be ne kukkantana, hacsak tíz percre is: van-e valami gondjuk, menetközben felmerült problémájuk. S ha van, napok alatt intézkednek. Ennek a példamutató vezetési módszernek köszönhető, hogy a gimnáziumok megindulásához egyre jobban megérnek a feltételek. S példás a hozzáállásuk a községi tanácsoknak és pártbizottságoknak is. Nagy gondot fordítanak a politechnikai oktatásra. Ez egyik helyen sem lesz könnyű, hiszen nem túl nagy községekről van szó, ahol kevés az ipar, de a mezőgazdasági nagyüzemek sem bírják korlátlan számban foglalkoztatni az 5+1- ben tanuló diákokat. Emellett az elméleti oktató és a gyakorlatokat vezető nevelők kérdése sem oldódott még meg teljesen. Az első évben nem lesz különösebb probléma, mind a négy helységben folynak, egyes helyeken már be is fejeződtek a tárgyalások a helybeli üzemekkel, tsz-ekkel. De ha a politechnikai oktatás igazi célját kívánjuk szem előtt tartani, mihamarabb jólfelszerelt tanműhelyekről. oktatókról kell gondoskodniuk az új intézményeknek. Négy új iskola, a kultúra négy új erődje nyitja meg kapuit szeptemberben. S ha most a még megoldandó problémákkal foglalkoztunk itt, azért tettük, hogy minél kevesebb akadállyal, minél több lendülettel indulhasson ősszel a tanítás, a nevelés az új gimnáziumokban. Hernádi Tibor KÖNNYŰZENE ÉS NŐI KISZOLGÁLÁS A PÁRIZSI POSTAHÍV AT ALOKB AN A postai tisztviselők és a közönség közötti jobb viszony kialakítása érdekében elhatározták, hogy a párizsi postahivatalokban ezentúl csinos fiatal hölgyek fogadják és kalauzolják az ügyfeleket és könnyűzene szól a szórakoztatásukra. Állandó KRESZ-fejtörő? Tiszaföldvár főterén a „Gyermekátkelő hely” — „Várakozni szabad*’ — „Megállni tilos” táblahármas nem csekély fejtörést okoz a gépjárművezetőknek. — Alig képzelhetik el, hogy a parkolási engedély az első és a (nyíllal jelzett) „Megállni tilos” jelzés közötti kurta útszakaszra vonatkozik csupán. Valószínűbb, a kék alapra festett „P” betű arra utal, hogy a főtéren szabad a parkolás. Ha így áll a dolog, javasoljuk, hogy a „Várakozni szabad*’ táblát fordítsák kilencven fokkai balra. Ugye, nem baj, ha a táblaerdő nem — útvesztő is egyúttal... Eddig 35 hektárt fásítottak társadalmi munkában A Szolnok megyed Erdőgazdaság tavaszi fásítási tervének teljesítését az árvíz hátráltatta; a 190 hektáros telepítésből kb. 20 hektár még hiányzik. Az erdőgazdaság fásításra szánt területed nagyrészt ártéren fekszenek, innen a lemaradás. A fásító szektorok földjét nem sújtotta árvíz; így azon a tervezett 24 hektárral szemben 49 hektáron kerültek a földbe csemeték, suhángok. Az új telepítés felénél többje nyár, kisebb hányadában tölgy, akác, cserje, díszfa. A KISZ, a Hazafias Népfomt ügyes szervezésének, a lakosság szorgalmának köszönhetően az említett 49 holdból harmincötön társadalmi munkában végezték a fásítást. Tisztes teljesítmény a mezóhéki Táncsics Tsz gazdáinak 2, a törökszentmiklósiaknak ,5 hektáros telepítése. A tavasza fásítás társadalmi rekordere a Kilián György Repülőtiszti Iskola személyi állománya, melynek nemes igyekezetét 11 hektáros telepítés dicséri. Marlene Dietrich szótára Marlene Dietrich német filmszínésznő akkor hagyta el Németországot, amikor a hitlerista tábornokok hódító hadjáratukra készülődtek. Akkoriban sok művész hagyta el a náci Reichet, de Marlene Dietrich emigrációja nem egyszerű szökés volt a pokolból, hanem politikai cselekedet, nyílt kihívás a fasiszta kor' mánnyal szemben. A filmszínésznő minden lehetséges eszközzel folytatta a harcot a fasizmus ellen: a háború alatt például a szövetséges haderők katonáinak tartott előadásokat. Marlene Dietrich amerikai filmszereplése Hollywood számára egész korszakot jelentett. Több tucat filmben szerepelt, természetesen ezek között a legkülönbözőbb zsánerű filmek voltak, de Marlene Dietrich nem mindennapi tehetsége biztosította mindegyik számára a kasszasikert és az eléggé magas művészi színvonalat. (Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni a közelmúltban a magyar mozikban játszott A vád tanúja című filmet, amelyben a világhírű német filmszínésznő az egyik főszerepet alakítja.) Marlene Dietrich nemrég könyvet írt, amely „Marlene Dietrich szótára” címet viseli. Ebben az igen eredeti könyvében a világhírű filmsztár a legkülönbözőbb kérdésekkel kapcsolatos gondolatait közli az olvasóval. Ragadjunk ki néhány példát ebből a nem mindennapi lexikonból. Anyai szeretet. A legtisztább és a legszenvedélyesebb formájú szeretet. Automobil. A férfiak kedvenc játéka. Céltalanság. Ha beköszönt életükben, ez annyit jelent, hogy felkészültek a saját temetésükre. Elet. Az élet nem vakáció. És aki ezt a szempontot a magáévá teszi, annak országot. Ó, istenem, kölesz. Gazdagok. Többségük nagyon unalmas emberek. Hibák. Ilyesmik másoknak vannak. Könyvtár: a legértékesebb valami, amivel rendelkezhet valaki. Megszokás: Gyakran öszszetévesztik a szeretettel. Mogorvaság: Megöli a szeretet. Gyűlölet: 1933-tól 1945-ig gyűlöltem. Nehéz úgy élni, hogy az ember gyűlöl. De ha ezt a körülmények követelik meg, hozzá kell szokni a gyűlölethez. Én aligha tudnék bárkit is gyűlölni azért, mert személy szerint nekem okozott kárt. Ahhoz, hogy gyűlölni tudjak, a személyemnél sokkal nagyobb valaminek kell kárt okozni. Hirosima: „Az a bomba, amely Hirosimára hullott le, Amerikára is hullott. Nem városra, nem hadiüzemre, nem hajógyárra esett le. Nem pusztított el sem templomokat, sem iskolákat, sem embereket. De lehullott, leesett és felrobbant s megrázta az egész országot, Ó, istenem, könyörülj meg gyermekeinken, könyörülj meg Amerikán”. Herman Hagedorn, 1946. Ezek a sorok az 1948- ban napvilágot látott Barlett „Szárnyas szavak” 12-ik kiadásában olvashatók. Kimaradtak viszont az 1955-ös 13-ik kiadásból. Nem a mai idők jele ez? Oroszok: Szeretem az oroszokat humorérzékük miatt s azért, mert mélyek az érzéseik, mert megvetik a nyárspolgárokat. Lelkiviláguk mély. Le tudnak szállni a legnagyobb mélységekig s fel tudnak szállni a legmagasabb csúcsokra, soha sem képesek megmaradni a lagymatag embertípus kedélyének veszélytelen színvonalán. Ez a benyomásom akkor alakult ki, amikor megismerkedtem az orosz irodalommal. Ezt aztán igazolták az orosz emberekkel való találkozásaim. A gyerek előre főit. . . — Bácsi kérem, nem voltak még it a szüleim megesküdni?... (Szegő Gizi rajza) PONTOS MÉRÉS — Nem tesz semmit... megvárom!... (Toncz Tibor rajza)
