Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-09 / 106. szám
1963. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 »Nemcsak vitáztunk, tanultunk is...« Zenepedagógusok, továbbképzésen — Egy kislány a zongoránál — Gondok és tanulságok Halovács Jutka ezúttal mintha izgult volna kissé. Pedig a 11 éves kislány a szolnoki Bartók Béla Zeneiskola egyik legtehetségesebb növendéke, egyébként nyugodt természetéről is nevezetes. Judit kedd délelőtti izgalma bizonyos fokig érthető volt. Hiszen, ahogy ott ült a zongoránál, Bach, Chopin, Bartók és Kodály műveket játszva, legapróbb mozdulatát is árgus szemek figyelték, olyan emberek, akik a legapróbb hibát, disszonanciát azonnal érzékelik, akiket nemigen lehet „becsapni...” Nagy Pál, a szemüveges, fiatal szolnoki zongoratanár irányította Jutka bemutatóját, amit taps helyett ezúttal vita követett. A vitázókat, a szolnoki, jászberényi, karcagi és mezőtúri zeneiskolák szaktanárait, a megyei tanács művelődési osztálya invitálta meg hétfőn és kedden, a Bartók Béla zeneiskolába. A kétnapos találkozás célja tapasztalatcsere volt. A zenepedagógusok arról vitáztak, miképpen lehetne egységesíteni megyénkben a zeneoktatást olymódon, hogy a módszerek a legkorszerűbbek, a legcélravezetőbbek legyenek. E kérdés sokkal inkább bonyolult és szakmába vágó annál, hogy e cikkben részletesen beszélhetnénk erről. Inkább arról szeretnénk szólni, hogy ez a találkozó rendkívül időszerű volt. Afféle terepszemlét jelentett a megyei zeneoktatás térképén, melynek eredményeképpen fokozottan ráirányult a szakfelügyelők, a zenepedagógusok és az oktatási szervek vezetőinek figyelme azokra a problémákra, melyeket rövidebb vagy hosszabb távon meg kell oldani — a még eredményesebb, még korszerűbb iskolai zeneoktatás érdekében. A zenepedagógusok egyéni tapasztalatain kívül, mint már említettük, a zeneiskolákba járó gyerekek bemutatói jelentették a vitaalapot, a vitatémát. Halovács Jutkán kívül a második napon szerepeltek még a jászberényi zeneiskola növendékei, akik Tukora Jánosné szolfézstanár vezetésével szolfézs-órát mutattak be; majd egy berényi leány-zongorista is szerepelt. Mi volt az első nap programja? Szathmári Judit, a szolnoki zeneiskola szolfézstanára az iskola VII-es növendékeivel valósított meg egy bemutató tanítást, majd szolnoki, jászberényi, karcagi zeneiskolai növendékek hegedűszólói következtek. Ebből is kitűnik: igen zsúfolt volt mindkét napi prográm. Az egyes produkciók, vagy órák elemzésekor legtöbb szó a szolfézs és a hangszeres oktatás kapcsolatáról esett. Ez érthető, hiszen igen sok téves, helytelen nézet rögződött ezzel kapcsolatban a zenepedagógusok tudatában az elmúlt időkben. Ennek aztán a gyerekek látják kárát, mert ha a kettő nincs egységben, nem egészíti ki egymást, akkor már nehezebben érhető el az alapvető célkitűzés, nevezetesen az, hogy kibontakozzék a 'tehetség, ,s a muzsika, a -zenélés élményszerűvé, élménnyé váljék. — Minél több hasonló, ilyen őszinte hangú, segítő és tanulságos tapasztalatcserére van szükség a jövőben — mondotta az egyik jászberényi zenetanár —, mert itt nemcsak vitáztunk, hanem sokat tanultunk is. Ezért örülök, hogy a megyei tanács művelődési osztálya a. jövőben félévenként rendez hasonló tapasztalatcserét .a megye zenepedagógusai számára. — bubor — CS ÁCSI FOQ AT f Uj magyar vígjátékot mutatott be a Szigligeti Színház Mezőtúron Szülők, nevelők fóruma A játéktól a munkáig Könnyű, kedves vígjátékkal gazdagodott az új . magyar színműirodalom. Nem nagyigényű (hol van a nagyigényű magyar vígjáték?), mégis elgondolkoztató, hiszen a témája közérdekű. A Kertész Imre által megírt „Csacsifogat” Ács Zoltán történelemtanár és a felesége, és mi is lehetne más a konfliktus, mint az. hogy a fogat két tagja kétfelé próbálja húzni a járművet. És amig rájönnek, hogy együtt és egyirányhan jobb, addig két és fél órás kellemes szórakozást szereznek a közönségnek! A darab tartalma: Ács Zoltán két hete külön él feleségétől, mert összevesztek. Társbérlőjük, az öreg Guszti bácsi egyengetné a kibékülés útját, ezért táviratot küld a férj anyjának, hogy jöjjön azonnal Pestre. A mama megérkezik és senki nem meri megmondani neki a szomorú valóságot, így a mama azt hiszi, — némi félreértés folytán, — hogy azért hívták, mert a fiatalok gyereket várnak. Az asszony nagyon szeretné a gyereket, de a férj, aki kényelmét és függetlenségét félti hallani sem akar róla. Mindenesetre komédiázní kényszerülnek, de mire a mama megtudja a valóságot. addigra a szerelmesek kibékültek és az asszonyka büszkén és boldogan vallja be. hogy a kegyes hazugság igaz, tényleg gyereket vár; A témában több rejlik, mint amit egy hasonló jellegű, könnyed zenés vígjáték ki tud hozni belőle. A „legyen gyerek, vagy ne legyen’1 napjainkban általános társadalmi probléma. A vígjáték arra vigyáz, hogy csak egy leheletnyit gondolkoztasson el, inkább szórakozzunk és jóízű nevetés közepette találjuk meg a megoldást. A darab erőssége valami meghatározhatatlan üde báj, szellemes dialógusok/ jó humor. Fényes Szabolcs zenéjéből egykét szám nagyon tetszett. Pós Sándor rendező jó érzékkel próbálta meg elsimítani a darab egyenetlenségeit és a harmadik felvonást az ő munkájának sikerült a megírtnál jobbá tennie. A mezőtúri premieren majdnem telt ház volt, a közönség nagyszerűen szórakozott. Ennek pedig az a titka, hogy a kevés szereplő jól játszik; A vígjátéknak parádés a szereposztása. A négy szereplő közül egy Kossuth díjas és két Jászai díjas művész. Solti Bertalan Guszti bácsi szerepében a sajátos vígjátéki humort kitűnően érvényesítette. Olyan alakot formált, akit habozás nélkül el tudunk hinni, mert minden mozdulata, minden gesztusa életteli, ezt a típust igen gyakran látjuk életünkben. Mensáros László különösen arcjátékával, egy-egy rendkívül jellemző gesztusával teremtett ellenállhatatlan Győri Ilona szerepkörétől eltérően, mint komika mutatkozott be. Ez a kirándulás mind neki, mind az előadásnak nagy hasznára volt. Bebizonyította, hogy nem érdemes skatulyát teremteni egy színész számára, aki érti és szereti hivatását. Vaszy Bori fiatal színésze nő. A feleség szerepében mutatkozott be. Kedves, tehetséges jelenség, bár a kezdeti elfogódottság határozottan érezhető volt nála. Fehér Miklós modem, illúziót keltő díszletei és jelzései jól szolgálták az előadást. A zenekíséret elfogadható volt, de a színháznak egyáltalán nem dicsőségére váló ütött-kopott és rossz hangú ,,táj”-pianinót már bízvást újra cserélhetné ki a színház. Mindent összevéve, szívből derült, kellemesen szórakozott és talán egy kicsit el is gondolkozott a közönség. Hernádi Tibor Befejeződlek a legdőszemlék Megkezdődött a szarvasmarhák kihajtása a legelőre A termelőszövetkezetek többségében befejeződött a tavaszi legelőszemle. A tartós, takarmányszűk tél után — szórványosan — megkezdődött a csaknem 28 000 szarvasmarha kihajtása. A termelőszövetkezetek ég legeltetési bizottságok szakaszos rendszerűre alakították ki a legelőket és 12 500 holdat, a tavalyinál ezer holddal többet öntöznek. Kunhegyesen, Kunmadarason. Besenyszögön, Kisújszálláson és Mezőtúron már megkezdték a legelőik öntözését. Ezekre a helyekre május 10 és 20-a között hajtják ki a jószágokat. Szolnok határában közös üszőlegelőt, Kisújszálláson közös csikólegelőt jelöltek ki. A legeltetés első időszakában a szakemberek rendszeres ellenőrzést végeznek, s ügyelnek a zöldetetésre való fokozatos áttérésre. Köszönet a mézelő fákért A szolnoki méhészek tavaly 190 métermázsa szerződött mézet adtak át a felvásárlóknak, A következő években sem kívánnak ennél kevesebbet értékesíteni. így őszinte örömükre szolgált hogy a tavaszi fásítás során sok-sok fiatal juhar, hárs, gesztenye — megannyi mézelő növény — került a földbe. Sándor János, a méhész szakcsoport elnöke arra kért bennünket, hogy az ültetésért mondjunk az ő és méhésztársai nevében köszönetét az illetékeseknek. A köszönetét szívesen továbbítjuk. A „Tavaszi keringő“ Jászboldogházán Szépszámú közönség tekintette meg .Jászboldogházán a jánoshidai művelődési otthon színjátszóinak előadását. Az ismert operettet színvonalasan adták elő. A kollektívából Répási Ferenc, Hevér Erzsébet 'és Tóth Sándor alakítását említhetjük meg elsőként. A zenekar Eszes Ferenc vezetésével jól működött, egyes dalok kíséreténél azonban többet kellett volna építeni a vonósokra. A játék | a gyermekkor legjellemzőbb tevéknységi formája. Sok szülő talán azért nem tulajdonít kellő jelentőséget a játéknak, mert nem tudja, hogy az milyen fontos nevelési lehetőségeket rejt magában. A különféle játékok nagymértékben fejlesztik a gyermek szellemi képességeit, esztétikai érzékét, kézügyességét, testi erejét. Tapasztalatok bizonyítják, hogy az olyan gyerekek, akiknek kevés lehetőségük volt játszásra, szellemi és testi fejlődés tekintetében egyaránt lemaradtak velük azonos korú társaiktól. Az életkori sajátosságok természetesen a játék vonatkozásában is megfigyelhetők. Tekintsük át ilyen szempontból a gyermek fejlődésének különböző szakaszait, megfigyelve, hogy miként válik a játék egyre tudatosabb és komolyabb tevékenységgé, később játékos formában végzett, vidám, örömteli munkává. 0A csecsemő játéka még egészen kezdetleges; tagjainak mozgatásából, a tárgyak ütögetéséből és rázogatásából áll. Ezt a játékot a mozgásvágy jellemzi, a mozdulatok azonban még egyáltalán nem, vagy csak nagyon csekély mértékben tudatosak. Csak a szellemileg igen fejlett csecsemőknél tapasztalhatjuk, hogy egyéves korukban már építőkockákat egymásra raknak, a vizet egyik kis edényből a másikba átöntik, vagyis valamilyen kimutatható cél érdekében tevékenykednek. 0Az egy és három év közötti kis gyermekekre az úgynevezett „szerepjáték” jellemző. Ennek lényege az utánzás. Utánozzák a körülöttük lévő személyek cselekedeteit, mások szerepébe képzelik magukat, s általában olyan dolgokat akarnak művelni, mint a felnőttek. Az ilyen korú gyermekeknek igen nagy örömük telik az utánzásban, mivel azonban az általuk tapasztalt cselekedetekről helyes ítéletet alkotni nem képesek, ezért sokszor olyasmit is utánoznak, ami a szülők rosszallását váltja ki. Sem-' mi esetre sem szabad a felnőttet utánzó gyereket túlságos szigorral kezelni, inkább próbáljuk ügyesen elterelni a figyelmét, s valami másféle játék iránt felkelteni az érdeklődését. A szerepjáték már bizonyos fokig „alkotó” tevékenység, s kétségtelen bizonyítéka a gyermek fejlett képzeletvilágának, ötletességének, találékonyságának. 0 Az óvodáskorú (három és hat év közötti) gyerekek egyrészt a szerepjátékot fejlesztik tovább, igen sok leleménnyel és ötletességgel, másrészt a munkához már igen közel álló konstruktív játékformákat is kezdik megkedvelni. Szívesen játszanak építőkockával, a strandon egész nap nem unják meg a homokvár-építést, szeretik a szétszedhető és összerakható játékszereket. Az ilyen korú gyerekek sokszor kárt is okozhatnak a lakásban,, ha nem biztosítunk számukra megfelelő lehetőségeket hajlamaik ki-, élésére. A még nem céltudatos, ide-oda csapongó kíváncsiság, a cselekvésvágy és az alkotó képzelet kibontakozása jellemzi ezeknek a gyerekeknek egész magatartását, s ezek a tényezők határozzák meg a kedvelt játékmódokat is. A szülőknek játékvásárláskor messzemenően alkalmazkodniok kell a gyermek életkori sajátosságaihoz, mert csak így lesznek a játékszerek valóban hasznosak és örömet okozók. (Nagyon ajánlom az építőkockát, a gyurmát, a felhúzható autót, a fémépítő egyszerűbb változatát, a kifesthető képeskönyvet, a kislapátot, ásót, kistalicskát, valamint a kartonra nyomott, kivágható játékokat.) Az öt-hat év körüli gyerekek — különösen a fiúk — szívesen végeznek „felnőtt-munkát” is. (Kis kannában vizet hoznak, a kertben gyomlálnak, megetetik a tyúkokat, locsolnak, motorkerékpárjavításkor édesapjuknak „segítenek” stb.) A munkának ezeket a könnyű, játékos, a gyermek számára szórakoztató formáit ügyesen fel. kell használnunk a munkáranevelés érdekében. . Fontos, hogy az újszerű játékszerek használatára, a még sosem végzett munkafeladatok legcélszerűbb módjára feltétlenül tanítsuk meg a gyereket. Ezt olyan módon kell megoldanunk, hogy a gyermek megértse és belássa annak a bizonyos módszernek, eljárásnak az ésszerűségét. A gyerekek ezt általában igénylik is, erre vall például a sok „miért?” kérdés. Az öt-hat évesek már kezdik keresni az okozati öszszefüggéseket a jelenségek között, s gondolkodásuk egyre logikusabbá, következetesebbé válük. Éppen ezt a szükségszerű, helyes folyamatot lehet gyorsítani a játék és a munka »megfelelő formáinak, módozatainak segítségével. 0 A hat-tíz éves gyermekeknél már feltűnő különbözőségek tapasztalhatók a két nem között. A lányok ruhát terveznek és varrnak a babájuk részére (s ez kitűnő lehetőség a munkára nevelés szempontjából!), szívesen énekelnek, táncolnak, leveleznek, s általában igyekeznek elkülönülni a fiúktól. A fiúk egyre fokozottabban .érdeklődnek' a természet és a technika iránt, s ez játékukra is kihatással van. Rovarokat és növényeket gyűjtenek, kertészkednek, műhelyt- rendeznek be maguknak, pilóták és feltalálók szeretnének lenni. A nyolc kilenc éves fiúk már kezdenek büszkék lenni testi erejükre, ügyességükre, ha tehát oly módon bízzuk rájuk bizonyos munka elvégzését, hogy az kielégíti önérzetüket, akkor szinte hihetetlen lelkesedéssel és ambícióval végzik el azt. mA . tíz éven felüliek yátéka és munkája fokozatosan különválik, s a munka már nem játékos tevékenység számukra, hanem egy-egy meghatározott, előre kitűzött cél érdekében végzett, komoly erőfeszítést igénylő feladat. Az ilyen korú gyermekekben ezt a különbséget tudatosítani is kell. Az iskolai oktatás játékos jellege is megszűnik a felső tagozatban, s a gyereknek mind gyakrabban kell olyan (szellemi vagy testi) munkát végeznie, mely nem szórkoztató, de hozzátartozik kötelességeihez. A gyermek tudatában ekkor kezd helyére kerülni a munka fogálma. Ehhez a szülőiknek is segítséget kell nyújtaniok, mert, nagyon helytelen, ha a munka szükségességét csak a pedagógusoktól hallja a gyerek. míg otthon állandó kényeztetésben és kényelemben részesül. A következetes | oéltu. datos . munkára nevelés alól a jómódú szülőknek sem szabad kivonniok gyermekeiket, mert ez súlyos jellembeli fogyatékosságokhoz vezet. A gyermek dolgoztatására tehát nem elsősorban annak a bizonyos munkafolyamatnak az elvégzése. hanem a gyerek helyes nevelése érdekében van szükség. Kópiás Sánd« derűt. A korszerű készruha DIVATOS. VÁLTOZATOS. MINDEN IGÉN VT KIELÉGÍT! DIVATOS SPORTZAKÓK sokféle anyagból, több színben és fazonban 320.— Fttól 560.— Ft-ig. \ ÜGYEN MINŐIG JÓlölTÖZOW Velkei Árpád J ás zbol dogh áza
