Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

1963. május 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az idén hatezer holdon szaporítják a martonvásári Synalfa-Jucerna vetőmagját A külföldi összehasonlító kísérletekben is kiváló ered­ménnyel szerepelt martom­­vásári Synalfa-lucerna ve­tőmagjának nagyüzemi sza­porítása ez évben kezdődik. Az idén már 6000 holdon termesztjük a kiváló fajta vetőmagját. Ebből az álla­mi gazdaságok 4000, a ter­melőszövetkezetek 1500 hol­dat vállaltak a Marton­vásári Mezőgazdasági Ku­tató Intézet vetőmagüzemé­vel kötött szerződés alap­ján. A nagyarányú vető­­magszaporíiás a hazai szük­ségletek kielégítése mellett lehetővé teszi az export megindításét is. (MTI) NARANCSPOR Az Egyesült Államokban a narancslé konzerválásé, nak új módszerét dolgozták ki. .A koncentrált gyümölcs­lét „felverik” míg sűrű és ragadós narancshab lesz be­lőle. Ezt kiszárítják és ki­nyújtják, végül darabokra törik és finom porrá őrlik; A narancsporban a friss na­rancs összes tulajdonságai, beleértve a vitaminokat is, vízben feloldva kitűnő na­rancslé lesz belőle. AZ UTOLSÓ ÓRÁN Tegnap befejeződött a tanítás a középiskolák IY. osz­tályaiban A FÖLDTAKARÁS Több fagyérzékeny nö­vény rövidebb-hosszabb ideig fiatal korban elviseli a földtakarást. Erre leg­többször a korán kiültet­hető paradicsom növénynél kerül sor. A tűzdelt para­dicsom a korai kiültetés után, ha a talaj felmeleg­szik, gyökeresedésnek in­dul. A szabadföldben be­gyökereződő növény job­ban viseli a rövid ideig tartó átmeneti lehűléseket. Ha az ilyen növény föld feletti részét földdel beta­karjuk, megvédjük az el­fagyástól. Korai kiültetés­re könnyen melegedő déli­délkeleti lejtőket kell vá­lasztani. Elsősorban a ho­mokos jellegű talajok jók e célra, mert az ilyen föld­del könnyű a feltöltést megoldani. A nagyüzemben célszerű a növényeket előre kihú­zott barázdába ültetni. A barázda önmaga is védel­met nyújt, de nagyobb a biztonság ha a barázdákat fagyveszély esetén behúz­zuk. esetleg kismérvű bak­­hátalással feltöltjük a növé­nyeket. Ilyen állapotban a növényeik 8—10 napig tart­hatók. A fagyveszély el­múltával lehúzzuk á növé­nyekről a földet. E célra kultivátort használjunk, s a sorok eligazítását kézi kapálással végezzük. A pa­radicsom növényt nem kell teljesen kitakarni, mert a szára a feltöltött talajba begyökeresedik. FAGYVÉDELMI ÖNTÖZÉS Régóta ismerjük a víz­pára lerakódás fagyvédő ÉRDEKES ADATOK A Szovjetunióban 1920- ban 1926-ban 1939-ben és legutoljára 1959-ben volt népszámlálás. Most gyűjte­ményes kötetben ismerked­hetünk meg a legérdeke­sebb adatokkal; 1939-ben 170 millió 1959- ben 209 millió, 1962. január 1-én pedig majdnem 22o millió lakosa volt a Szovjet­uniónak; 1959-ben húsz millióval több nőt számlál­ták mint férfit. A jelenlegi adatok szerint a 35—39 év közötti nők 27 százaléka él egyedül; Ebben a számban világosan tükröződnek a há­ború súlyos következmé­­ajre*» . hatását, amelyet a fagyér­zékeny növényeknél fagy­veszélykor észlelhetünk. — Ezt mesterségesen is elő­idézhetjük, finom porlasz­­tású permetező öntözéssel. A közvetlen fagyvédő ha­tás azon alapszik, hogy a víz jéggé alakulásakor minden kilogramm vízből 80 kcal hő szabadul fel. A kedvező hatás eléréséhez a közvetlen fagyveszély ide­jén 2—4 mm.'óra, vagyis 2—4 X(m2) óra csapadék­­mennyiség szükséges. Eny­­nyi víz kipermetezését a kis intenzitású, hazánkban is terjedő Mannesmann be­rendezésekkel érhetjük eL A MÜANYAGFÖLIA SZIGETELÉS • A fagyvédelem korszerű anyaga a műanyagfólia. „A nagyüzemi zöldségter­mesztés szervezése” című könyvben leírtam a mű­anyagfóliás vas melegágyi ablakkeret alkalmazásának lehetőségeit. A műanyag­fóliás melegágyi ablak el­ső felhasználási lehetősége a melegágyi takarópótlás. A keretet az üvegezett ab­lakkeret alá rakjuk. A ket­tős takarás korai vetést biztosít a szigetelés hatás­fokának növelése útján és mint melegágyi takarópót­ló anyag, fényáteresztő ké­pessége miatt — jelentős munkaerő megtakarítást tesz lehetővé. Elkerülhető a naponkénti ki-betakarás és kikapcsolódik a meleg­ágyi takaró költsége is. A korai vetés tűzdelése­­kor (március végén, ápri­lis elején) a műanyagfóliás ablakkeretet önállóan — üvegezett ablak nélkül — mint teljes értékű meleg­ágyi ablakot használhat­juk. A korán tűzdelt, termés­kötés szakaszában lévő pa­lánta kiültetése általában április második felében kezdődik. Ilyenkor azon­ban a talaj hőmérséklete nem mindig kielégítő és késői fagyokra is számít­hatunk. — Gondoskodnunk kell a fagyvédelemről. A már említett földtakaráson kívül kisebb területeken, a már kétszeresen hasznosí­tott műanyagfóliás ablak­keret is alkalmas a fagy elleni védelemre. A mű­anyagfóliás vas ablakkere­tet kifeszftett drótgerinc­hez kötve sátorszerűen ősz­­szeállítjuk, a növényekre rakjuk, s az üveg alatti zárttémek megfelelő mik­roklímát teremtünk. A mű­­anyagfóllás takarásnál a szabadföldi legkorábbi fil-Fagy védelem a korai zöldség* termesztésben tetés előtt már 7—10 nap­pal ültethetünk fagyérzé­keny növényeket, s a ter­mésérést a legkorábbi sza­badföldi kiültetésekhez vi­szonyítva 14—20 nappal előbb tárhatjuk. TIBORCZ GYÖRGY Hatvan, Felsőfokú Mező­­gazdasági Technikum KAPUNYITÁS ELŐTT A VÁSÁR Amikor néhány nap múl­va megnyílnak a nagy len­dülettel épülő vásárváros kapui, a régi BIV helyett most BNV felirattal talál­koznak majd a látogatók százezeréi: ez évben hiva­talosan is nemzetközi vá­sárt rendeznek a Városli­getben. Legjelentősebb gaz­dasági rendezvényünk tehát ez alkalommal mint a Nem­zetközi Vásárok Szövetségé­nek tagja gyűjti egybe s tárja a szakemberek és a nagyközönség elé mintegy 1000 hazai vállalat, szövet­kezet és kisiparos* vala­mint 25 országból érkező kb 600 külföldi kiállító legjava termékeit. A budapesti vásárnak ez a nemzetközi elismerése jóval több pusztán formai változásnál. Jelenti minde­nekelőtt azt. hogy megnőtt a vásár súlya és tekintélye, úgyszintén vonzóereje is a külföldi résztvevők számá­ra, akik a számukra bizto­sított importkontingensek révén az eddiginél nagyobb üzleti forgalomra számíthatnak Amíg néhány évvel ezelőtt például vajmi keveset tud­tak a nyugati országokban erről a vásárról, ma már hónapokkal a megnyitás előtt „lejegyezték” a ren­delkezésre álló kiállítási te­rületet, sőt az mindinkább elégtelenné válik a növekvő nemzetközi érdeklődés ki­elégítésére. Ezt bizonyítja, hogy az idén nemcsak több baráti ország növelte szá­mottevően kiállítási terüle­tét (pl. Bulgária és az NDK), hanem számos nyu­gati országból is — mint például Angliából, Auszt­riából és az NSZK-ból a tavalyinál is több kiállító nagyobb területen mutatja be áruit. A mennyiségi növekedé­sen túlmenően jelentős az idei vásár tartalmi színvonalának emelkedése is Mind a baráti, mind pedig a nem szocialista országok az eddiginél bővebb válasz­tékkal, a nemzetközi élvo­nalba tartozó termékekkel szerepelnek. De figyelemre méltó a fejlődés a magyar, ipar árubemutatójában is. Az olyan korszerű • kon­strukciók, mint például az MH 500-as típusú hosszú­marógép sorozat, az. MFM 320-as másoló marógép, a PM 28 sokcsatornás mikro­hullámú berendezés, a mo­dellben bemutatott 2000 lóerős toló-vontató hajó, a lakóházak központi televí­ziós antennája, az automa­tikus cementmérő és ada­goló. az óránként 2000 liter teljesítményű szuper-cent­rifuga, a Lipcsében arany­diplomával kitüntetett 556- os új Ikarus autóbusz, a sztereofonikus hanglemez­játszó — mint a vásáron el­ső ízben bemutatkozó új gyártmányok — méltán foglalják el helyüket a színvonalas nemzetközi „mezőnyben”; A példaként említettekein túlmenően számos olyan NEM TUDHATJUK, HOQY MIKOR JÖN A MÚZSA 4 műterem kétértelmű szó: jelenti a sarkot, a maga kéjesen pihenő aktjával és jelenti az alkotás műhelyét. Sajnos, a közhasználat inkább érti az előbbit, ha kiejti a szót, hiszen aiz alkotás küzdelmét magányosan vívja meg a mű­vész. Pedig tulajdonképpen ma már egyre inkább műhely, vívódások és szenvedé­sek színtere a műterem, Baranyó Sándor­nál legalábbis az. Berendezése egy heverő és néhány karosszék meg a lemezjátszó. A többi hely a festékeké és a képeké. Maga a művész olyan alkat, hogy meg­jelenésével érezteti legfontosabb tulajdon­ságait; a jóakaratot, a mérsékletet és az erőteljességet. Egészséges humanizmus ve­szi körül. Különösen, ha a beszélgetésre a mű­teremben kerül sor, ahol a Szürke falból egyszerű kerettel körülvéve válnak ki az erős és hatásos színek foltjaiból összeálló képek. Voltaképpen az szolgáltatott al­kalmat a beszélgetésre, hogy hírét vettem Baranyó árvizi vázlatainak. Baranyó ugyanis — néhány telepi művésszel együtt — napokig járta a gátakat, igyekezett egyaránt észrevenni a védelem nagy­szabású és meghitt pillanatait. S ma már a rettenet és a helytállás órái színekké és formákká nemesedtek. Mert nemcsak krónika és tiszteletadás ez a néhány kép, de Baranyó világlátása és ízlése a láto­mások magasságába emeli őket. Egy vég­telenségbe nyúló gát, amint erőteljes vo­nalaival kettéválasztja a sötétbe vesző szennyes vizet, munkásőr erőteljes nyu­galma és a nyakába csimpaszkodó anyóka barna foltjának elesettsége, a gátépítők finom színekkel bemutatott közössége s közben egy-egy vaskosabb kar szerszá­mot emel. Szóval ezek a festmények is hozzásegítettek Baranyó megismeréséhez, persze nemcsak ezek. Egymásután kerül­nek üveg alá a fára festett képek. Bárányénál a színek fejeznek ki min­dent és ez a festészet lényege is. A szí­nek összeállítása azonban végtelen, vál­tozataik áttekinthetetlenek. Mutat egy fiatalkori képet is: a derűs színek ked­ves összhatásából városának szeretetét érzem ki. Aztán később egyre bonyolód­nak a színek, a térbe is kitörnek már. Kialakulnak a színesen, de sohasem egy­oldalúan használt fajták, különösen az itteni tájban oly otthonos kék és valami szóban visszaadhatatlan lila és a szürke között, bukkan elő elég gyakran. Némely képen teljesen eltérő színvilágot látha­tunk, falusi táj, harsogó, egymást kergető színekkel, az előtérben a hideg színek fényében olyan a két legelésző állat, mint egy látomás. S ott az a tobzódó búzatábla, ahol már csak a színek formái töltik ki a síkot, s ahol a balsarokban a már emlí­tett különleges szín, mint a szellem el­mélkedő nyugalma tartja féken az arany gáttalan áradását. Térjünk azonban vissza az emberhez; Baranyó Sándor nem nagyon ismeri a szabadidőt. Nemcsak azért, mert a mű­vészettörténeti oktatás szakfelügyeletén kívül szakkört is vezet, de életét az alko­tások szolgálatában szervezi meg: nem szereti a tétlen időtöltést. Az értekezlete­két sem. Baranyó nem kíméli magát. Nem pa­naszkodásból mondja — ez teljesen ide­gen tőle —, hogy sokkal könnyebben élne és talán tovább is, ha nem kellene fes­tenie. De kényszer ez nála és nem egye­dülálló az az eset, hogy a fáradtságtól már nem tellett címadásra az erejéből, amikor a Képzőművészeti Alap hirtelen­­jött megbízottjának megtetszett a friss munka. Vallja, amit egykori tanára ülte­tett el benne, hogy dolgozni mindig kell, mert sohasem tudhatjuk, hogy mikor jön a múzsa. Itt pedig elérkeztünk a telep problé­máihoz. Ezekről sokkal több szó esett, mint személyes gondjairól. Pedig akad ezekből is jónéhány: a Fegyverneken ta­nító feleség, a drága festék és vászon, s az, hogy csak minden ötödik-tizedik képe talál vevőre. Mindezek azonban csak futólag kerültek szóba: sokkal részlete­sebben fejtegette, hogy milyen nagy elő­nye Szolnoknak a sokfajta egyéniség. Sze­rinte az csak jó, hogy itt sohasem szüle­tett semmiféle irányzat. Viszont jobban kellene a teleppel törődni, hiszen a vá­rosnak jellegzetességet adna a képzőmű­vészet. ágy él — de nem helyes a szó — * alkot. Baranyó Sándor, egy azok közül, akiket külsőleg semmi sem külön­böztet meg a mindennapok embereitől. Nem kíván a művész — ha igazán az, zajos ünneplést — csak munkáját akarja észrevetetni, elismertetni, akár az eszter­gályos vagy a föld művelője. S ez talán könnyebben megy, ha nem torzít az em­berfelettiségéről kialakult tétova hit... Tompa László hazai termék kerül a láto­gatók elé, amelyek bizo­nyítják: eredményes volt a külkereskedelemnek az iparra gyakorolt ráhatása annak érdekében, hogy ki­bővült exportválasztékunk legjavával szolgáljuk kül­kereskedelmi propagandánk e legjelentősebb eszközét, a vásárt; Az elmondottakból az is következik, hogy a vásár az eddiginél is sokrétűbb, hasznosabb nemzetközi „is­kolája” lesz munkásaink, tervezőink, műszaki dolgo­zóink számára a műszaki fejlesztés fontos ügyének. E valóban tömegméretű tapasztalatcsere nemzetközi tükrében fel­mérhetjük nemcsak ered­ményeinket, de tennivaló­inkat is. Megkönnyíti ezt a hazaj árubemutató teljes szakosítása, amelynek ke­retében gyártmányaink ter­mékcsoportok szerint, sora­koznak egymás mellett. Ezen túlmenően azonban előrehaladtunk a külföldi termékek kiállításának szakosításában is. A műszaki fejlesztést szolgálják továbbá az olyan színvonalas bemutatók, mint például a Magyar Tu­dományos Akadémia kuta­tóintézeteinek, valamint az Országos Találmányi Hiva­tal kiállítása, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság első ízben felállított pa­vilonja, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium doku­mentációs és tájékoztató szolgálata, nemkülönben a Nemzetközi Műszaki Könyvkiállítás, amelyen 28 baráti és nem szocialista országból 3000 könyv és 200 folyóirat kerül a láto­gatók elé. Fokozottabban érvénye­sül ebben az évben a vásár sokrétű előremutató szere­pe is. Nemcsak a szakem­berek, hanem az „egyszerű látogatók” is megismerked­hetnek például majd egy sor újonnan gyártott vegyi­anyaggal, amelyek nemcsak az ipar fejlesztését, szolgál­ják, de egyben a mezőgaz­daság' kemizálását, sőt ott­honunk kényelmét, korsze­rűségét. A bemutatott új építészeti megoldások, előregyártott „ház-alkatrészek** a tömeges lakásépítkezés új lehetőségei felé mutatnak. Általában elmondhatjuk, hogy a lakosság igényeinek kielégítésére irányuló tö­rekvésünk rpinden eddigi­nél jobban tükröződik majd az idei nemzetközi vásáron, amely a kiállított fogyasz­tási cikkekben is felzárkó­zik a termelő berendezések műszaki színvonalához. A ruházati ipar például egy sor, új anyagból készült könnyű, kényelmes viselé­sű öltözék-típussal jelent­kezik, a bútorkiállítás ön­álló pavilonjában a legkü­lönbözőbb lakástípusoknak megfelelő, variálható búto­­roíkkal találkozunk. Ezt a célt szolgálják a* olyan népszerű „attrakciók** is, mint az elsőízben sorra­­kerülő és sok újdonságot bemutató játékkiállítás, az „összecsukható” garázs, az állandó műsorral pergő di­vatbemutatók, új rádió- és televíziókészülékek — hogy csak néhányat említsünk a sok közül. Nem kevésbé érdekesnek ígérkezik a vendéglátóipar idei vásári felvonulása. Mindent egybevetve: má­jus 17—27-ig a Városliget nemcsak nemzetközi vásár­nak, hanem sokrétű, nem­zetközi eseménynek is lesz a színhelye. Fnllinim

Next

/
Oldalképek
Tartalom