Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-09 / 106. szám

Fedett uszoda építését tervezik Szolnokon Lesz-e elegendő szódavíz, üdítőital cl megyeszékhelyen ? Ülést tartott a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága A szervezett dolgozók nevében Utoljára öt évvel ez­előtt ült össze a szakszer­vezetek országos kongresz­­szusa. Akkor legfőbb fel­adatként szabta meg az el­következő munkához, hogy a szakszervezetek megnöve­kedett felelősségük tudatá­ban minden erejükkel har­coljanak a munkáshatalom további szilárdításáért, rendszeresen segítsék a termelést, behatóan foglal­kozzanak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával, a dolgozók ne­velésével. Megjelölte az ak­kori XIX. kongresszus a feladatok elvégzéséhez a legjobb módszert; a dolgo­zókhoz fűződő kapcsolat szüntelen erősítését. Ma a szakszervezetek XX. országos kongresszu­sának kezdetén öt év táv­lata segít annak megítélé­sében, hogyan hajtották végre a szakszervezetek a rájuk kirótt feladatokat. Megtörtént a mezőgazda­ság szocialista átszervezése és ez közvetve a munkás­­hatalom erősödését is je­lenti. Az iparban jelentősen növekedett a termelékeny­ség. Megnőtt a bizalom a dolgozókban a szocializmus iránt. E három döntő jelentő­ségű változás a szakszer­vezetek tevékeny közremű­ködésével jött létre. A szakszervezetek ma az ország dolgozó lakosságá­nak döntő többségét egye­sítik soraikban. Megyénk­ben közel 80 000 a bérből és fizetésből élő dolgozók száma. Ezek közül több mint 70 000 szakszervezeti tag. Ez egyben azt is bizo­nyítja, hogy bár a szak­­szervezetek elsősorban a munkásosztály szervezetei, ugyanakkor más osztályok tagjait is magukba foglal­nak.-z MSZMP olyan légkört teremtett társadalmunkban, amelyben helyesen érvé­nyesült a szakszervezetek önállóság^, kezdeményező készsége. Növekedett tehát a szakszervezeteknek a tár­sadalomban betöltött szere­pe. És hogy helyes úton indult meg á munka, azt aláhúzza az a tény is, hogy a szakszervezeti tagság 25 százaléka végez aktív szer­vezeti, mozgalmi munkát. Megváltozott a szakszerve­zetekben az elmúlt évek alatt a munka módszere is. A választott testületek döntésékor figyelembe ve­szik a tagság véleményét' is. Hiábavaló erőlködés egy cikk keretében leírni mind­azt a munkát, fejlődést, amit a szakszervezetek el­értek. Talán egy-két ki­emelkedő és jellemző pél­dát az elmúlt évek -ered­ményeiből : Termelésben a szocialista brigádmozgalom ma már társadalmi tényezővé vált. Csupán megyénkben több mint 200 szocialista brigád képviseli az új, a szocia­lista életformát. Ez pedig 2200 dolgozót jelent. A szo­cialista címért harcolók száma pedig megközelíti a tizenkétezret, akik összesen 1267 brigádba tömörültek. Alaptörvényük a szocialis­ta módon élni, dolgozni és gondolkozni lassan társa­dalomformáló tényezővé válik. És ennek a mozga­lomnak irányítója, gazdája a szakszervezet. Nagy jelentőségű a mű­szaki és termelési propa­gandájuk. Á párt és állami határozatok a szakszerveze­teken keresztül jutnak el leggyorsabban az egyes üzemekbe. Ezt a munkát megyénkben 342 alapszer­vezet végzi. Széles aktíva­­hálózatuk biztosította az új, a jobb, a haladóbb elter­jesztését Nagy szerepet vállaltak a szakszervezetek a dolgo­zók élet- és munkakörül­ményeinek javításában, az évi tervek kialakításúiban. A társadalmi fejlődés mellett külső formájában is nagyobb, vonzóbb lett a szakszervezet. Ez nem csu­pán a taglétszám növeke­désében mutatkozik meg. Létrejöttek a szakszervezeti bizottságok, amelyék a munka középszintjén bizto­sítják a további fejlődési lehetőséget. Megnövekedett az alapszervezetek jogköre. Csupán egy-két jellemző tényt példázta’.- a fentiek, de világosan bizonyítják, hogy a két kongresszus kö­zötti időszakban nagyot lé­pett előre a szervezett munkásság mozgalma. Mit adhat a ma kezdődő kong­resszus útravalóul, feladat­ként a szakszervezeteknek? Változatlanul elsőrendű feladat a szervezeti erő nö­velése. Csak ez biztosíthat­ja a megnövekedett társa­dalmi feladatok végrehaj­tását. A közel félmilliónyi szakszervezeti tisztségvise­lőnek mozgósítania kell az egész országot a második ötéves terv teljesítésére. Mik lehetnek ennek mód­szerei? Emelni kell a ter­melési tanácskozások szín­vonalát, erősödniük kell az üzemi tanácsoknak, munka­brigádoknak. Feladat a termelékenyebb munkára való ösztönzés, elsősorban az anyagi érde­keltség fokozásával. Széle­sednie kell a munkaver­­seny-mozgalomnak, növelni kell a dolgozók általános műveltségét. Nem kis gondot és mun­kát jelent az általános munkaidő csökkentésének előkészítése sem. Ezt a ter­melő helyeken elért vesz­teségidő leszorításával, a munka- és üzemszervezés tartalékainak feltárásával, a műszaki fejlesztés gyor­sításával, új technológiák bevezetésével lehet elérni, úgy hogy a termelés és a kereset se csökkenjen. Ez lehet nagyvonalak­ban alapja a kongresszus munkájának. Ezt a sokrétű feladatot vitathatják meg a résztvevők, a mozgalom legaktívabb harcosai. Ép­pen ezért ez a kongresszus nem csupán demonstratív összejövetele lesz a szak­­szervezeteknek, hanem el­sősorban komoly munkát és megfontoltságot Igénylő értekezlet, (E. Gy.) Béke műszak indul a járműjavítóban A Szolnoki Járműjavító KISZ szervezete május 10- én termelési tanácskozás után felhívással fordul az üzem dolgozóihoz. Az első negyedévi lemaradások megszüntetésére békemű­­szakokat hirdetnek, amely egyben előkészülete lesz a vasutas nap tiszteletére in­duló munkaversenynek. A szakszervezet szerint — amely előkészíti a május 10-ével meginduló műsza­kot — a dolgozók körében nagy a részvételi kedv. Soronkövetkező ülését a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága május 8-án reggel tartotta, me­lyen első napirendi pontként Kapás Rezső vb elnök írásos beszámolóját vitatták meg a vb-határozatok végrehajtásáról, a fontosabb intézkedésekről. Ez alka­tommal került sor több szóbeli jelentéstételre Is. így többek között Szigeti I.ászló. a végrehajtó bi­zottság elnökhelyettese beszámolt egy háromtagú szak­­bizottság munkájáról, melynek feladata, egy fedett uszoda építési lehetőségeinek felkutatása volt. Szigeti László elmondotta, hogy a bizottság teljesítette fel­adatát, s a következőket állapította meg: Fedett uszodát a szolno­ki Damjanich strandfürdő bővítésével, illetve átalakí­tásával lehet nyerni. Az el­sődleges szempont Szólnék város úszó, illetve vízilab­da sportjának továbbfej­lesztése, az úszósport tö­megsporttá tétele. Az el­képzelések szerint a Buda­pesti VSC mintájára épül-MA Kapunyitás előtt a vásár CSACSIFOGAT Nem tudhatjuk, mikor jön a múzsa A tamilok Is gondolnak az árvízkárosultakra (Ifjú levelezőnktől) Sokszor hallottuk szü­léinktől, hogy minden üzem, vállalat segíti az árvíz­­károsultakat. Mi, a Sipos téri iskola diákjai is elha­tároztuk, hogy részt ve­szünk ebben a mozgalom­ban. Szinte egyik napról a másikra fogamzott meg bennünk az elhatározás: műsort rendezünk és ezzel segítjük a bajbajutottakat. Versenyt hirdettünk az osztályok között. Jelsza­vunk az úttörő törvény 4. pontja volt: „Az úttörő ahol tud, segít!” A behozott pénz ellené­ben a pajtások megkapták a műsorra szóló belépője­gyet. Műsorunkat az úttö­rőházban rendeztük meg ünnepélyes csapatösszejöve­tellel egybekötve. Az össze­jövetelt Tímár Gyula városi KISZ titkár beszéde nyitot­ta meg. Ezután a színjátszó­­szakkör egy megható kis je­lenete következett, egy gye­rekről, aki legkedvesebb játékát küldte el egy árvíz­­károsult kislánynak; A műsort szellemi vetél­kedővel és ügyességi ver­sennyel folytattuk. A vetél­kedőt Balogh István tanár bácsi vezette. Ezen a délutánon igazán jól szórakoztunk és egyben 850 ’ forinttal segítettünk azokon az embereken, aki­ket az árvíz sújtott. Tóth Ibolya Mészáros Mária VII. oszt. tanulók ne a fedett uszoda Szolno­kon, megközelítőleg öt mil­lió forintos költséggel. A jelenlegi lelátó helyén a park felé bővítve épülne egy modem, üvegfalú épü­let. melynek teteje mint­egy ezerötszáz—ezerhétszáz személy részére lenne al­kalmas lelátó. A vízilabda mérkőzésekre tehát kor­szerű lelátó állna a szur­kolók rendelkezésére. Ez alatt kapna helyet a téli nagymedence, valamint az öltöző. Természetesen ezek kez­deti elképzelések. A beru­házási program csak ez­után készül, melyet majd később vitat meg és fogad el a városi, illetve a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. Mindenképpen örvende­tes azonban, hogy városunk vezetői ennyire szívükön viselik Szolnok város úszó­­sportjának fejlesztését. An­nál is inkább, mivel a vég­rehajtó bizottság úgy fog­lalt állást ezen az ülésen: mindent el kell követni annak érdekében, hogy a fedett uszoda már 1964 te­lén üzemelhessen. A végrehajtó bizottság tagjai ezután meghallgat­ták a Tisza-ligeti Intéző Bizottság beszámolóját a Tisza-liget kultúrparkká történő kialakításában el­ért eredményekről, vala­mint a szükséges tenniva­lókról. Ezután a fürdő vál­lalat igazgatója tájékoztat­ta a végrehajtó bizottságot, a városban működő strand­fürdők felkészüléséről, a szódavíz és üdítőital bizto­sításáról. Többek között el­mondotta, hogy szerződést kötöttek a Víz- és Csator­naműveikkel a Damjanich strandfürdő vízellátásnak biztosítására. Lehetővé vá­lik tehát, hogy egészség­­ügyi szempontból a vízcse­rét a törvényes előírásnak megfelelően végezzék el. A szikvíz ellátásról szólva hangsúlyozta; szikvízüze­­münk a nyári szezonra tel­jes egészében felkészült. A gépeket a Vasipari Válla­lat még az ősszel kijavítot­ta, ezenkívül háromezer li­teres szikvizes üveget vá­sároltak az igények jobb kielégítése érdekében. A kereskedelmi és ven­déglátóipari egységekkel, a földművesszövetkezetekkel és vállalatokkal 946 770 üveg szörp és 57 480 liter áldasviz szállítására kötöt­tek szerződést. Ez a meny­­nyiség az előző évekhez ké­pest 10—15 százalékkal ke­vesebb. Ez nagyrészt an­nak tulajdonítható, hogy a kereskedelem nem szerző­dött a múlt évi mennyiség­ből, nehogy kötbért kell­jen fizetnie, ha nem tudja átvenni az italféleségeket. Mindezek ellenére a vál­lalat az elmúlt évekhez ké­pest mintegy 30 százalék­kal nagyobb mennyiségű szörp és áldásvíz eladására készült fel. Üzembeállíta­nak egy újabb szörptöltőt is, miáltal 20—25 százalék­kal emelkedik az üzem ka­pacitása. Probléma, hogy az évről­­évre növekvő fogyasztói igényekhez kicsi lesz a vál­lalat üzeme. Nincs elegen­dő raktározási lehetőségük. Készáruikat több esetben az utcán kell tárolniok. Ép­pen ezért arra sincs mód, hogy előre legalább 2—3 napi készletet gyárthassa­nak le. A végrehajtó bizottság tagjai a fürdő vállalat Igazgatójának jelentését — egyhangúlag elfogadták, — ugyanakkor elismerésüket juttatták kifejezésre a für­dő vállalat munkájával kapcsolatban. Tegnaptól villamosenergiát ad a vegyiművek új erőműve Tegnap délben kapcsoló­dott be az országos villa­mosenergia hálózatba a szolnoki Tiszámén ti Vegyi­művek erőműve. Az új kénsavgyár üzem­behelyezésével a kénégetés­nél keletkezett hővel ter­melt 435 fokos gőz jut a percenként 3000 fordulattal és 35 atmoszféra nyomás­sal működő gőzturbinába. A gőzturbinához kapcsolt generátor 6000 volt feszült­ségű, 4500 kilowatt elekt­romos energiát ad. Az üzem jelenlegi össz­­fogyasztása napi 2600—2800 kilowatt. A fennmaradó villamosenergia — mely az országos hálózatba kerül — egy tízezer lakosú tele­pülés áramszükségletét fe­dezi. Az erőmű kazánjait a Szovjetunió szállította. A kazánok próbaüzemeltetése április első napjaiban kez­dődött. Nagy nehézségekbe ütközött a kazánok üzem­behelyezése a hideg időjá­rás miatt. Ezért a MÁV-tól egy gőzmozdonyt bérelt a Tiszamenti Vegyiművek, melynek segítségével egy­részt kipróbálhatták a be­rendezéseket, másrészt a megfelelő minőségű tápvi­zet elő lehetett állítani. A turbina május 2-án in­dult. Először a szükséges méréseket, biztonsági pró­bát végezték el. Sok gondot okozott az erőműhöz szük­séges szakemberek meg­szerzése is. Mivel ennek megoldása Szolnok megyé­ből lehetetlen volt, három évvel ezelőtt a vállalat két­éves turbinagépész és Jca­­zánfűtő tanfolyamot indí­tott. A tanfolyamot végzett dolgozók végig résztvettek az erőmű szerelésén. Az erőmű jelenleg még nem dolgozik teljes kapaci­tással. A teljes üzem, az új kénsavgyár másik felének beindulása után, hétfőre vagy keddre várható. — bj •. nagyobb kedvezmény nyomán meggyorsult a tenyészüsző kihelyezés A Budapesti Nemzetközi Vásáron is bemutatják a szolnoki Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat új kons­trukcióját, a szemenként! répamagvetőt. Képünkön Ecséki Mihály és Tompa Antal a gép alkatrészeinek szerelését végzi. Az 1004-es kormányren­delet és a 11/1963-as föld­művelésügyi miniszteri ren­delet nemrégiben 4000 fo­rintra emelte fel az egy­­egy tenyészüsző leellésekor eddig járó 2500 forintos ál­lami kedvezmény összegét azzal, hogy míg az előbbi csak hitelelengedés volt, ez utóbbit készpénzben kapják meg a közös gazdaságok. A nagyobb kedvezmény nyomán országszerte észre­vehetően megnőtt a tenyész­­üszőik iránti igény, A Te­­nyészállatfoirgalmi Gazda­sági Iroda eddig 9000 te­nyészti szót adott át a ter­melőszövetkezeteknek. A tervek szerint az év végéig az akció révén legalább 40 000-nel gyarapítják a közös gazdaságok tenvész­­szai'vasmarha-állományát. r * \ VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! / ; t < \ SZOLNOK J/# a 9 XIV. évfolyam, 106. szám. Ara 50 fillér 1963. május 9.. csütörtök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom