Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-05 / 103. szám
19«S. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Kétmillió nyúl, 750000 fácán Az elhúzódott tél miatt még csak a napokban fejezik be a szokásos tavaszi vadszámlálásokat. Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a szokatlanul kemény télen fogolyállományunknak 40 százaléka elpusztult, számuk jelenleg mintegy 1 600 000-re tehető. A nyúl és fácánállománynak egyaránt negyedrésze hullott el, s ma — szakértők becslése szerint — 2 millió nyúl és körülbelül 750 000 fácán van az országban. A szarvas és dámvadveszteség nem haladta meg az elmúlt évek átlagát de az őzeknek mintegy 40 százaléka, a muflonoknak 35 százaléka lett a hideg áldozata. A ,.vadölő” tél veszedelmes cinkosai a kóborkutyák voltak. Különösen a farkaskutyák okoztak tetemes károkat. (MTI) Megkezdődött a magyar filmek szemléje A párizsi filmmúzeumban megkezdődött az utóbbi évek legjobb magyar filmalkotásainak szemléje (a „Bakaruhában”, az „Éjfélkor*’ és a „Körhinta” című filmjeinket nagy tetszéssel fogadta a szakértőkből és filmbarátokból álló közönség. Vasárnap a „Hannibál tanár úr” és a „Két félidő a pokolban” című magyar filmeket vetítik: A zeneoki a tás Időszerű feladatairól A zeneművészek szakszervezete mellett működő országos zenepedagógus szakosztály szombaton az ÉDOSZ székházábam ' tartotta másod* közgyűlését. Kollár Endre, a választmány titkára beszámolójában hangsúlyozta, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a zenét tanuló gyermekek száma és fejlődött a zeneiskolai hálózat is. Örvendetes, hogy ma már nemcsak a fővárosban, hanem a vidéki városokban és falvakban is egymás után alakulnak meg a zeneiskolák, s egyre több fiatal ismerkedik meg a zene alapfogalmaival: A zenepedagógusok szakmai továbbképzésében számottevő eredmények születtek, de formáit bizonyos mértékig át kell alakítani: Ezért a zenepedagógusok in. tézményes szakmai és ideológiai továbbképzésre hároméves programot dolgoznak ki. A „Nagy idők, nagy események" bélyegsorozat első értéke A posta az idén „Nagy idők — nagy események” címmel több értékből álló bélyegsorozatot ad ki. A sorozat első értéke ma jelenik meg. A bélyeget Batsányi János, a nagy magyar forradalmi költő születésének 200. évfordulója alkalmából a tapolcai Batsányikét megnyitása napján hozzák forgalomba. A költő arcképét ábrázoló: 40 filléres bélyeg 1964. december 31-ig használható fel postai küldemények bérmentesítésére. ROBINSON CSALAD AMERIKAI FILM Erős viharba kerül egy hajó. Az utasok partra kerülnek és tneg kell küzdeniük az őserdővel és a kalózokkal Könyvben üzen az iskola Az iskolától, diákemlékektőd csúzás mindig emléke marad a kedves való búa legszebb az ember életének, amelyet átitat valami könnyű fájdalom is. S a diákok, negyedikes nagyok és nyolcadikos kicsik egyformán meghatódott szívvel búcsúznak gyermek ós ifjúi évek emlékéinek színterétől. Számtalan kedves, szinte iskolánként változó tradíció színesíti át a ballagás ünnepét; Középiskola, ahol kis tarisznyát kap a búcsúzó diák, meg vámdorbotot. Van ahol a Gaudeamus hangjai szárnyalnak a falak között, s megint másutt a Ballag már a vén diák hangzik fe az ajkakról; Néhány éve csak, hogy új szokás, kedves hagyomány alakulását figyelhetjük meg. A kedves ajándékok között, amelyet az iskolában maradó legfelső osztályosok átnyújtanak a végzősöknek, egyre több helyen szerepel a könyv. Kis lapos kötetek, nem túl drágák, de őszinte szeretetről tanúskodjak. Szép, helyes ez az új hagyomány. Jelképezi azt, hogy az iskola nem engedi el a végzettek kezét. Hogy arra gondol, Móricz Zsigmondi József Attila, s a többi nagy író, költő -szava jó emlékeztető lesz egy egész életen át arra. amit Ady Endre mondott: Felnőtt korában is maradjon mindenki szabad, küzdő, nemeslelkű diák Jövő héten ballagnak a nagydiákok. S a kisebbek bemennek a fényes városi könyvüzletekbe, a kis falusi fmsz boltokba: kérek egy könyvet, Valami szépet tessék adni, baüagónak lesz. Az elárusítók pedig különös gonddal keresik ki a köteteket. Szépen becsomagolják, hiszen tudják: az iskola életre szóló üzenetét tartalmazza. HOCVAN ÉS HOL KÉSZÜL A HANGLEMEZ Technikai bravúrok — Konkurrencia-e a magnetofon —- Verslemezek Kérdéseinkkel, az egyik legjobb magyar szakértőhöz, Beck Lászlóhoz, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat művészeti vezetőjéhez fordultunk. Szívesen elkalauzolt bennünket a hanglemezgyártás kulisszatitkai közé, járjuk hát újra végig ezt az érdekes utat gondolatban. A gyártás folyamatai — Három főbb részre tagozódik a gyártási folyamat: — kezdte válaszát a művészeti vezető — a felvételre — ez a mi vállalatunknál történik —, a sokszorosításra, — ezt a műveletet a Budapesti Hanglemezgyárban végzik el, a kővetkező részt, az elosztást, a hanglemezboltok, könyvesboltok, valamint a földmüvesszövetkezeti kultúrcikk üzletek végzik. Kérésünkre, részletesen is megismertetett bennünket a gyártási folyamattal: — A felvételek stúdiónkban folynak, — mondja Beck László — ám ha úgy kívánja a zeneszám, akkor például hangversenytermekben, templomokban is készítünk felvételeket. — Miért szükségesek e „külső” felvételek? — kérdezzük. — A térhatás miatt, természetesen a lejátszásnál is érvényesül majd ez, ha térhatású a lemezjátszó. — Sok ilyen lemezjátszó van már Magyarországon? — Elég sok, de a hazai sorozatgyártását csak ezután kezdik el. De ne aggódjanak a lemezjátszó tulajdonosok, e lemezeket mikrobán is kibocsátjuk. (Beck László itt megemlítette, hogy az úgynevezett normál lemezek gyártását már teljesen megszüntették hazánkban, ez a lemeztípus elavult.) — A felvétel több ■részletben — magnószalagra történik —1 folytatja — és mindig a jobban sikerült részekből vágjuk össze a teljes anyagot, — műsort, hangversenyszámot, hogy a lehető legjobb minőséget kapjuk. Azután egy készülék segítségével puha lakklemezre „vágjuk át” a zenei vagy prózai művet. — (Mert „próza” is van, erről majd később beszélünk.) Ez a lakklemez kerül ki a gyárba. Megpróbáljuk érzékeltetni az „átvágást”. Ez a gyártási folyamat tulajdonképpen ellenkezője a lejátszásnak. Itt a hangok rezgését különleges tűk veszik át s vágnak barázdádat a puha lemezre. (Ami^azért nem olyan puha, mint a vaj, de vassal lehet rá karcolni.) — Amíg a lejátszásnál a már kemény barázdák (nagyón finomak) „adják vissza”, rezgetik vissza a dallamot. Persze, ez nagyon vázlatos és elnagyolt magyarázat, elképzelni ígv mégis könynyebb, nem is szólva arról, hogy a „vágó” és a lejátszó készülék lényege azonos. — A gVárban aztán fémnegatívot készítenek a puha lakklemezről.— (Illetve több negatívot és pozitívot a biztonság kedvéért.) A fémnegatívról aztán szabályos sokszorosítás történik, préseléssel, automata gépek készítik a lemezeket, — folytatja tovább Beck László — ez a sorozatgyártás. Tehát már nem a régi ebonitból vagy sellakból készülnek a mikrolemezek, hanem a korszerűbb, tartósabb műanyagból. A magnetofon konkurrenciája Óhatatlanul felvetődik bennünk az a kérdés is: milyen konkurrenciát jelent a hanglemezgyártásnak a mind népszerűbbé váló magnetofon? — Bizonyos konkurrenciát tagadhatatlanul jelent ■— válaszolja Beck László. — De az eddigi tapasztalatok szerint ez a konkurrencia nem komoly, nem jelent igazi veszélyt. A mag• • Önarckép netofont jellegénél fogva, inkább játékokra és játékokhoz használják, mint komoly zene „tárolására”, meghallgatására. Igaz, a táncszámoknál kicsit más a helyzet, komoly konkurenciát mégsem jelent. Bravúrok A következő kérdésekkel a hanglemezgyártás különlegességei iránt érdeklődtünk. így kerültek szóba az irodalmi lemezek és később a zenei, éneklési „bravúrok”. ■— Nem olyan régóta foglalkozunk irodalmi, más szóval prózai lemezek gyártásával. (Ami nem zene és ének, azt a szakmában prózának hívják, tehát a verset is.) — hangzik a válasz — mégis szép eredményeket értünk el. Legjelentősebb prózai lemezünk eddig a Magyar Líra gyöngyszemei című. három lemezes gyűjtemény volt. Ebből állandó utánnyomásra van szükség. Jelenleg pedig folyamatban vannak a Magyar költők című sorozat előkészületei. E sorozat lemezein neves előadóművészek tolmácsolásában hallgathatjuk majd a régi magyar költők legszebb műveitől kezdve a mai költők verseiig, költészetük legszebb darabjait. — Hadd mondjam el, hogy a verslemezek már elérték azt a példányszámot, amit a legnépszerűbb komolyzenei lemezek. Az úgynevezett bravúrokról szólva, Beck László elmondotta, az is lehetséges,'hogy egy művész énekel, és a lemezről egész kórus hangját hallhatjuk, ha akarja a rendező, akkor több szólamban vagy kánonban is. — Hogyan valósul meg ez? — érdeklődtünk a technikai lebonyolítás után. — Először felvesszük a dallamot vagy zenét — hangzik a válasz —, aztán — esetleg fülhallgatóval a fején — a művész hallja az első szólamot, így énekli hozzá p másodikat, harmadikat. E technikával sokféle érdekes lemezt lehet készíteni. Az export — Milyen lehetőségek vannak az exportálásra? Mi érdekli általában a külföldet, tánczene, magyar népzene, komolyzene? — Nyugatra, szinte kizárólag komolyzenét exportálunk lemezen. Általában meghatározott Bartók, Liszt, Kodály műveket kémek és természetesen más zeneszerzőktől is. Népzenei lemezekből is van kivitel de a kapitalista államokba főként magnó szalagokon exportálunk zenét. A szocialista országokba nagyon komoly könnyűzenéi exportot bonyolítunk le, — mondta Beck László és befejezésül még hozzátette: — A tavaly nyáron beépí - tett új stúdió berendezése megkönnyíti munkánkat. Szeretnénk egyre jobb hanglemezeket gyártani. Kiss Dénes RÖVIDEN Különleges szépftőszertáska pattanásos arcok számára. • Olyan ehető anyagot fedeztek fel, amely ellensúlyozza a rádióaktívitás hatását a szervezetre: helyreállítja a gammasugarak által elpusztított fehérjéket. • Landru életrajzírója, René Masson megállapította, hogy Landru a gyilkosságok sorozatával csinos Vagyont szerzett: négy év alatt 36 642 frankot szedett össze. * Rendkívül ellenálló üvegből készül a „túl eleven’* amerikai diákok szemüvege. hűSUUi ^[JH A konferencia együtt ült és én egyedül álltam előttük. Nem tagadom, a térdem kissé remegett, a torkom száraz volt, s már előre kiegyeztem volna egy közepes bizonyítvánnyal ií. A konferencia elnöke feltolta szemüvegét, rámnézett, harákolt egyet-kettőt: — Hm... Khm... kedves apa kartárs. Mint tudja, az általános iskolai félév után az apák féléve következik, hogy megfelelő bizonyítványt adjunk át az ön fejlődéséről, apai mivoltát illetően ... — Igen, tudom... — hebegtem, és agyamban lázasan forogni kezdtek a kifogások, mint körhintán a gipszlovak... — Készült? — kérdezte «z elnök szúrós szemmel. — Igen, kérem, szépen... Én készültem — nyeltem nagyot, mert egyáltalán nem voltam biztos benne, hogy készültem-e vagy sem. — Akkor, kedves kollégám — fordult a mellette ülőhöz — öné az első kérdés... ...és a kedves kolléga felemelte ceruzáját, majd felém bökött: — Tessék nekem megmondani, hogy hívják gyermekének barátait? — Kiket, hogy hívnak? — Gyerme.. ..ek barátait — ismételte meg a kérdést. — Fiam gyermekeinek... azazhogy gyermekem fiainak... bocsánat, egy pillanatig gondolkodom... szóval, hogy gyermekem barátait hogy hívják? Hát.- na. hogy is... Pedig tudtam. Becsület szavamra tudtam, de annyi dolga van manapság az embernek, hogy egy-kettőre kimegy a fejéből... Szóval a gyermekem barátainak neve... izé... — Tudja, vagy nem tudja? — förmedt rám a kedves kolléga. Nem tudtam. Egyetlen barátjának nevét nem tudtam. Pedig arra mérget mernék venni, hogy van barátja. Az elnök a következő kedves kolléga kezére adott és én érezni kezdtem, hogy mit jelent egy csoda áldozatának lenni: mit jelent fázni egy meleg szobában. — hegyen olyan kedves, és mondja meg nekem, milyen verseket tud? — Én? — hökkentem meg. — Dehogy. A gyermeke Fogalmam sem volt. Hát honnan tudja, egy munkába temetkezett apa, hogy gyermeke milyen verseket tud? Biztos tud. Nem is egyet, sőt, talán tizet is, vagy éppen húszat... Nevetséges kérdés... De itt nem lehet megfogni: — Az anyám tyúkja... A kiskarácsony... A talpra magyar... — Az anyám tyúkját nem tudja — közöltf a második kedves kolléga és intett, mehetek a harmadik inkvizitor elé... — Kérem szépen, tessék nekem megmondani — így a harmadik —, tud-e a gyerek káromkodni? Igen, ne tessék csodálkozni, tud-e leáromkodni? — De már megbocsássanak, ez igazán furcsa kérdés? Csak nem gondolják, hogy otthon szabad időmben káromkodni tanítom a gyereket... Lehet, hogy ittott hallott ugye valamit, de nem tud... Nem olyan vagyok se én, se senki a családban, hogy ilyesmit tanuljon tőlünk... — háborogtam az oktalan és sértő kérdésen. — Közölnöm kell önnel, kedves apa, hogy a gyermeke kitünően tud káromkodni... Kitűnően. Meglátszik rajta a tervszerű otthoni foglalkozás... Köszönöm, tessék a kedves kollégámhoz fáradni... ... és én odafáradtam a negyedikhez, az ötödikhez, a nyolcadikhoz, végigfáradtam az egész konferenciát, kaptam a kérdéseket, és makogtam rájuk, hol szaporábban, hol vékonyabban, fűzve a szavakat és közben az arcokat figyeltem. Amelyek komolyak voltak. Amelyek nem sok jót ígértek. Amelyek majd a bizonyítványomat nézik megírása közben... Aztán megkaptam a bizonyítványt is. Otthon eldugtam, nehogy megtalálja a gyerek. Oda a tekintélyem... De azt a magasságos nemjóját, ennek a keserves... most majd foglalkozom a kölyökkel... Ide gyere! Hol tanultál káromkodni, te gazember...? De bezzeg az Anyámtyúkját, azt nem tudod... Miért nem veszel példát apádról, aki... Jó... jó, tisztelt konferencia, ez csak úgy kicsúszott a számon... Gyurkó Géza