Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

1963. május 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ismét megkapták a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Élüzem ünnepség a Vízügyi Igazgatóságon Búza fajtakísérleti tapasztalatok Héken A Héki Állami Gazdaságban évek óta foglalkoz­nak búza fajtakísérletekkel. Jelenleg tizenkét fajtát, átlagosan ötholdas parcellákon termelnek. Pontos ada­tokkal rendelkeznek; a különbőz* fajták hogyan reagál­tak a hidegre. Rakoncai János agronómussal, a szántóföldi kí­sérletek irányítójával beszélgettünk a búzafajták fagy­állóságának tapasztalatairól. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság immár ti­zenegyedszer nyerte el az élüzem címet és másodszor a Minisztertanács és a SZOT vörös vádorzászlaját. Tegnap délelőtt a Ságvári Endre Művelődési Ház színháztermében bensősé­ges ünnepségen adták át is­mét a magas kitüntetést. Az ünnepélyen megjelen­tek a kitüntetett vállalat dolgozói, a szomszédos víz­ügyi igazgatóságok és társ­­vállalatok vezetői. Az el­nökség tagjai között lát­hattuk többek között Dé­­gen Imrét, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság vezető­jét, Csáki Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát. Oláh Györgyöt, a megyei tanács vb elnökét, Vasadi Jánost, a Földművelésügyi Minisztérium öntözési fő­­igazgatóságának helyettes vezetőjét, Kovács Istvánt, a MEDOSZ főtitkárát, Ka­pás Rezsőt, a SzolnoK vá­rosi tanács elnökét és Lá­zár Mihálynét, az SZMT vezető titkárát. Oláh György megnyitója után Hegedűs Lajos igazga­tó-főmérnök ismertette az igazgatóság tavalyi eredmé­nyeit és tájékoztatta a meg­jelenteket az idei felada­tokról. Hangsúlyozta, hogy a jó eredményeket a mű­szaki és fizikai dolgozók összefogása, a gazdaságve­zetés, a párt- és a szak­­szervezet együttműködése tette lehetővé. Az igazgatóság dolgozói tavalyi tervüket 3,2 száza­lékkal túlteljesítették, 107 millió 850 ezer forint ered­ményt értek el. Ebből egy­millió 400 ezer forint a munkaversenyből, egymil­lió forint pedig az újítások­ból származik. A VÍZIG dolgozói egy év alatt 54 százalékkal növelték a me­gye öntözött területét és 360 millió köbméter vizet jut-A tiszaföldvári Lenin Tsz-ben a vetéssel foglal­kozó traktorosok, szövetke­zeti gazdák vasárnap is dolgoztak. Az utolsó hol­dakba került ekkor a vető­mag. Hétfőn már összegez­hették, miből mennyit ve­tettek, mert vasárnap már befejeződött ez a munka. Nem kevesebb, mint 2100 holdba került kukorica ve­tőmag. Napraforgót 150 hol­don termesztenek, 327 hol­don pedig cukorrépát. A ré­pát sarabolják a szövetke­zeti gazdák és a segítség­képpen bevont családtagok. Befejezték a 80 kát. hold mák sarabolását is, néhány nap múlva az egyelése kez­dődik. A közös gazdaság négy növényvédő gépe szintén a határban munkálkodik. — Kettőszáz hold cukorrépa porozását végezték el a na­pokban barkó ellen, a lent pedig bolha ellen védték. Jelenleg az őszi kalászosok vegyszeres gyomirtását vég­zik. A kapásnövények terü­letét vállalás alapján mér­ték szét a tagoknak. Már a növényápolásnál is hasznát látják ennek, mert a család­tagok is a földeken szor­goskodnak. A kapát forgatják a tiszaderzsi Kossuth Tsz gazdái A jó termelési eredmé­nyeiről ismert tiszaderzsi Kossuth Tsz-ben jelenleg is azért munkálkodnak a szö­vetkezeti gazdák, hogy a gondos növényápolással — biztosítsák a növények fej­lődését, a terméshozamok növelését. Előkerültek a kapák, s mintegy kétszáz­ötvenen porhanvítják, la­zítják a földet, irtják a gyo­tattak el a szántóföldekre. A számítások szerint az ön­tözött területeken tavaly 2725 forinttal növekedett az egy katasztrális holdra eső többlethozam. Hegedűs elv­társ hozzátette, hogy a jobb agrotechnikai lehetőségek felhasználásával ezt 4500 forintra is kiegészíthetnék. Hegedűs Lajos igazgató elmondotta, hogy amíg 1957-ben az összes föld­munkák nyolc százalékát, addig 1962-ben 76 százalé­kát gépesítették. A nehéz fizikai munkát igénylő ku­bikos munka lassan a múl­té lesz. Kubikosaik ma már többségében zsaluznak, be­tonoznak, köveznek és víz­építőipari szakmunkásokká válnak. Az igazgatóság részére az idén 136 millió forintos termelési tervet írtak elő, mely 27 százalékkal na­gyobb a tavalyinál. Hegedűs elvtárs az igaz­gatóság dolgozói nevében megköszönte a kitüntetést és ígéretet tett arra, hogy megnövekedett idei felada­taikat is teljesíteni fogják. Ezután Dégen Imre, az OVF igazgatója tolmácsolta az MSZMP Köziponti Bi­zottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány valamint az OVF üdvözle­tét. Elmondotta, hogy az igazgatóság munkáját át­hatja a tervszerű vízgaz­dálkodási szemlélet. Majd a jelenlévők lelkes tapsa kö­zepette Hegedűs Lajosnak átadta a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját. Ezután Kovács István, a MEDOSZ főtitkára köszön­tötte az igazgatóság dolgo­zóit. Ezután Csáki István ' elvtárs emelkedett szólásra. A megyei pártbizottság, a megyei tanács és a szak­­szervezet nevében üdvözöl­mokat. A 175 hold cukorré­pa sarabolása befejezéshez közeledik. Már letudták a 275 hold borsó, 40 hold mustár és 40 hold facélia kapálását. A napraforgó ápolása is megkezdődött, s csütörtökön, pénteken a burgonya kapálása kerül sorra. Tervük szerint 700 holdon végeznek vegysze­res gyomirtást; a tiszafü­redi Hámán Kató és a ti­­szaszentimrei Aranykalász Tsz-ből kaptak gépet e munkák végzéséhez. Jól halad a munka a jászanáti Akotmány Tsz-ben Ebben a közös gazdaság­ban évek óta nagy szorga­lommal dolgoznak a gazdák Most az időjárás hátráltatta a tavaszi munkát, még je­lenleg is van olyan terüle­tük, amely víznyomásos, s várni kell a megművelésé­vel. Ennek ellenére megfe­lelő ütemben halad a mun­ka. Hétfőn megkezdték a 210 hold cukorrépa sarabo­lását, a növénytermesztés­ben dolgozó háromszáz tag többsége ezt végzi. Az 500 hold háztáji és ugyanennyi közös kukorica vetése meg­történt, ebből a növényből viszont többet vetnek, most is szórják a kukoricát a föld be; Ötven holdba telepítettek szőlőt, ezt a munkát már a múlt héten befejezték. Két holdon pedig elültették a gyökereztetésre szánt szőlő­vesszőt. A zöldségtermő területet is növelik, a terve­zett 50 hold helyet 65 hol­don termesztenek kertészeti növényeket. A dinnve terü­letét 10. a paprikáét pedig 5 holddal növelik. te az igazgatóság dolgozóit. Majd a munkaversenyben elért tavalyi eredményeik el­ismeréseként a VÍZIG igaz­gatójának átadta a megyei pártbizottság, a megyei ta­nács és az SZMT vándor­zászlaját, valamint a me­gyei pártbizottság elismerő oklevelét az árvízvédelem­ben elért jó munkájuk el­ismeréseként. Az ünnepségen számos kitüntetést, elismerő okle­velet és pénzjutalmat adtak át. Dégen Imre, az OVF igazgatója az Elnöki Ta­nács megbízásából Hegedűs Lajosnak átadta a Szoci­alista munkáért érdemér­met, a földművelésügyi mi­niszter mezőgazdasági ki­váló dolgozó című kitünte­tését, valamint az OVF el­ismerő oklevelét. Az ünnepség • Oláh György zárszavával ért véget. Jászfelsőszentgyörgyön három szeminárium­ban hatvannyolc, hallgató kezdte meg a pértoktatást tavaly ősszel. Huszonné­gyen mondhatják, hogy be is fejezték a tanulást. A KISZ-ben eleinte harmin­cán voltak „A világ tér­képe előtt” tanfolyamon s a tíz helyett csak négy előadás hangzott el. A párt­vezetőség a napokban azért ült össze, hogy megvitassa a tapasztalatokat, s a Iri­­maradozások okát. Az utóbbit annak tudják be elsősorban, hogy a párt­­oktajásra való összeírás előbb volt mint az általá­nos iskolába való beirat­Géppel és kézzel ültetik a palántákat A csépai Üj Barázda Tsf­­ben a cukorrépa sarabolása, a cukorborsó kapálása és a vegyszeres gyomirtás mel­lett a kertészetben is szor­gos munka folyik. Balázsi Gyula brigádvezető irányí­tásával megkezdték a pa­lánták kiültetését. Tizenöt holdba került korai káposz­ta-palánta, most pedig egy palántálógéppel és kézzel a paradicsomot és a paprikát ültetik. A 60 holdas kerté­szetben öntözéssel is fokoz­zák a terméshozamokat. Tegnap három repülőgép­ről megkezdték a szilvafák permetezését. A 400 hold szőlőben már a metszés is befejeződött. Vállalás alapján mérték ki a kapásnövények területét A tószegi Dózsa Tsz-ben az a szokás, hogy a szövet­kezeti gazdák erejükhöz mérten vállalnak részt a kapásnövények megműve­lésében. Általában két és fél — három hold kukoricát 1800—2000 négyszögöl cu­korrépát vállalnak a csalá­dok. Az idén is megtörtént a területkimérés. A szövet, kezeti tagok megkezdték a növényápolást. Kétszázöt­ven hold cukorrépából 170 holdon már befejeződött a sarabolás. s mintegy hat­­vanan az egyelést is meg­kezdték. Elkészültek a mák sarabolásával is, a 150 hold kapásborsó területét pedig most mérik szét a tagoknak. Négy vetőgép veti a ku­koricát. Eddig 600 holdba került vetőmag — még ugyanennyi vár elvetésre. — Az idei tél — mon­dotta — még aktuálisabbá tette a fagyállóság vizsgá­latát. Az ősz sem kedve­zett a búza vetésének. Hiá­ba vetettünk el október 20- ra, a száraz talaj csak no­vember 10-én kapott esőt. A vetéstől számítva év végéig csak hat fagymentes napunk volt. A csíraképző­dés nehezen indult, s a ka­lászosok zöme a hó alatt, illetve csak tavasszal kelt ki. A hótakaró viszonylag vékony volt, azt is több he­lyen lehordta a szél. — Milyen fajtákat vetet­tek a nagyüzemi táblákba? — összesen 1542 hold búzát termelünk nagyüzemi kozás. Így a politikai ta­nulásra jelentkezők közül is sokan átmentek az álta­lános iskolába. Most ott végzik az V—VI. osztályt. Tizenketten vannaik, akik meggondolták s az ősz ele­jén nekivágtak az általános iskola felsőbb osztályainak. Nem szerencsés dolog, hogy annak idején miattuk mások nem jelentkezhettek a pártoktatásra. Szertelen­ségük másokra is rossz ha­tással volt. Mégsem jó ezt csupán negatívumként el­könyvelni, ahogyan azt a pártvezetőség tette. A köz­ség lakossága általános mű­veltségének emelésére na­gyon nagy szükség van. Az Űj Hajnal Tsz tagjainak például általában II—IV. elemi között van az isko­lai végzettsége. Dicsérni, biztatni lehet mindenkit, aki a tudás szépségéért vállalja a tanulás nehéz­ségét. Ugyanakkor más tanul­sággal is szolgál ez az eset a felsőszentgyörgyi veze­tőknek. Elsősorban azzal, hogy a pártaktatás előké­szítése nem lehet spontán, és felszínes. Mint utólag a pártvezetőség is megállapí­totta: tavaly az előkészítés idején nem ültek le beszél­getni a hallgatókkal. Sőt olyan is volt, akit csak gondolomra írtak be úgy, hogy az nem is tudott róla. Pedig ha a puszta admi­nisztrálásnál, több időt szánnak rájuk, akkor előbb kiderül, kinek mi az el­képzelése, igénye, saándéka, vágya, mit akar tanulni. S akkor nem az események után összegeznék a tanul­ságokat, hanem az igények­hez és lehetőségekhez mér­ten szervezhették volna a különböző tanfolyamokat, igaz az is, amit Tóth ■ Imréné, a vezetőség egyik tagja mondott: nem­csak húsz-harminc ember­nek van ebben a községben szüksége arra, hogy politi­kailag alaposabban tájéko­zódjék. Nem is az érdeklő­déssel van baj, mert az MSZMP VIII. kongresszu­sáról tartott előadásra azok is elmentek, akik egyéb­ként a politikai rendezvé­nyekről általában távol ma­radnak. Ezért csak részben fogadható el az, amit De­meter István, az iskola igazgatója mond: a pártok­módon. Bezosztáját 660, San Pastoret 440, Leonardot 136, Etoile de Choisy-t 198 hol­don vetettünk. A többi S— 15-ös fajta. Magyar búzát csak a kísérleti parcellákon termelünk. Végig megyünk a fajta­kísérleti parcellák mellett. A táblák szélén árok hú­zódik és fehérük a vegy­szertől. — HCH-t hintettünk bele — magyarázza az agronó­­mus. — Lucerna volt az elővetemény. A vincellér­be gár lárvái a gyökérzeten teleltek. Ilyenkor vándorol­nak a bogarak a lucernába, védekezünk ellenük. A kísérleti parcelláknál tatásra nehéz nálunk meg­nyerni és szervezni az em­bereket. Ott nincs az egyes szemináriumok közt egy­másra épültség, mint az ál­talános iskolában az egyes osztályok közt. Aki pártok­tatásra jár. az mindig „el­sős” marad. Valóban nincs még elég­gé kialakulva nálunk a pártoktatásnak egy hosszú időre szóló és általános ér­vénnyel alkalmazható rend­szere. Sok helyen és sok esetben keressük még azt, hogyan lenne ez a tanulás legjobb, leghatásosabb. De egyelőre nem is várható olyan szervezeti fórum, mint ami az általános isko­lában van. Míg az írás, ol­vasás, számolás tanulásá­nak, oktatásának folyama­ta és tényanyaga éveken át nem változik lényegesen, addig a pártoktatásban a változó, alakuló élettel, a világeseményekkel együtt változik a tematika, s nem­egyszer a forma is. fióti Balázs elvtárs, a községi titkár azt mondja, az is hiba, hogy nem tudták a foglalkozáso­kat ellenőrizni, mert a pártvezetőség tagjai a sze­mináriumokat vezették. Ez az ellenőrzésnek igen leszű­kített értelmezése. A párt­oktatásban az ellenőrzés korántsem valami rajta­ütésszerű mozzanat, mint például egy kereskedelmi szervnél a váratlan leltáro­zás. A szemináriumok kö­zötti időben nagyon is so­kat lehet beszélgetni azok­kal, akik tanulnak, azokról az elvi kérdésekről, amiket nehezen értenek meg, arról kinek milyenek a munka­­körülményei, hogyan tud résztvenni a foglalkozáso­kon stb. Az is előnyös ugyan, ha a pártvezetésé? tagjai végzik az ellenőrzést, hiszen sokat tapasztalnak. De ez nem kizárólag az ő feladatuk. Adhatnak segít­séget az alapszervezeti tit­károk, a pártcsoportbizal­­miak, vagy akár a tanács­vezetők mezőgazdasági szakemberek stb. Néhány gondolat a jász­­felsőszentgyörgyi községi pártvezetőség vitájáról. S ha a tavalyi helyzeten már nem is lehet változtatni, talán ez is segít majd, hogy a következő évet sikereseb­ben készíthessék elő. B. E. nem nehéz megkülöböztet­­ni az olasz és a francia faj­tákat. A táblák ritkák, a növényt erősen megviselte a fagy. Ugyanakkor a szov­jet és a magyar fajták jó fagyállóságról tanúskod­nak. A növényzet sűrű és egyenletes. — Milyen tulajdonságok­kal rendelkeznek a külön­böző búzafajták? — Három magyar fajtá­val kísérletezünk: Bánkúti 1201-es, Fertődi 293-as és Udvaros-félével. Az előző kettő jó tulajdonságai is­mertek. A hazai viszonyok­hoz jól alkalmazkodnak, bírják a fagyot és az aszályt. Sikértartalmak magas. Hibájuk, hogy gyen­ge a szárszilárdságuk, ezért 18 mázsán felül megdőlneK. A Bánkúti 1961-ben 19,79, tavaly 16,38 mázsa termést adott. A Fertődi pedig 19,20, illetve 18,66 mázsát. — Az Udvaros-féle búza új fajta. Tenyésztője azt állítja róla, hogy leendő magyar intenzív búza lesz. Egyelőre csak fajta-jelölt. Tulajdonságait még nem is­merjük. Tudjuk, hogy kalá­sza buzogányszerű. — Négy olasz fajtával kí­sérletezünk. (San Pastore, Leonardo, S—15-ös és Gal­­lini). Az utóbbit 2,5 holdon először vetettük. Ennél 70 százalékos volt a fagykár, a többieknél 40—40 száza­lékos. Hozzátehetem, hogy a nagyüzemi táblákban ugyanennyi. — A San Pastore kedve­ző körülmények között bő­­ventermő. (1961-ben a kí­sérleti eredménye 32,20 má­zsa.) De sem a fagyot, sem az aszályt nem bírja. — A Leonardónak sok rokonvonása van a San Pastoreval. Előnye, hogy nagyobb a szalmatermése. Az S—15-öst harmadik éve termeljük. Ideális kombájn­búza, alacsony, de nagy a szárszilárdsága. Acélos sze­mű, sikértartalma megkö­zelíti a hazai fajtákat. Hi­bája: a kedvezőtlen viszo­nyokhoz rosszul alkalmaz­kodik. — A tavaly honosodott francia fajtákat most is termeljük. Az Etoile de Choisy 21,16, a Magdaléna 19,10 mázsás átlaggal fize­tett tavaly. Mindkettő nagy szalmájú és ideális körül­mények között bőtermő. A fagyot azonban rosszul bír­ják. — A kísérleti parcellákon három szovjet fajtával fog­lalkozunk: Bezosztája, Sjgko­­roszpelka és Veszelapodol­­janszkája. Mindhárom faj­ta jó fagyálló. A Bezosztája tavaly 550 holdon átlag 19,06 mázsát, a kísérleti parcellán 19,96 mázsát adott. (1961-es kísérleti eredmény 3 26,20 mázsa.) A Szkoroszpelka 1961-ben 24,60, tavaly 17,94 mázsával fizetett. — A korábbi évek és az idei kemény tél után mi­lyen következtetést lehet le­vonni a kísérleti és a nagy­üzemi táblák eredményei­ből? Milyen fajták nagy­üzem. termesztését javasol­ja? — Véleményem szerint jobban ki kell használni a magyar fajtákban rejlő le • hetőségeket. — Az intenzívek között a Bezosztája uralkodó fajta. Nálunk is jól bévált. Egy fejtára azonban egyetlen gazdaság sem alapozhat, annál is inkább, mert a kü­lönböző fajták érése eltérő. Az őszi árpa és a Bezosz­tája között érik a San Pas­tore. Ennek vetésterületéi az .1 ban — a már említett okokból — csökkenteni kell. De olyan fajtát kell helyet­te vetni, mely a Bezosztá­­jánál korábban érik. Ilyen a Szkoroszpelka. Vélemé­nyem szerint ez át tudja hidalni az őszi árpa és ké­sői búzafajta érése közötti időszakot — egyenletesebb Ilesz az aratás és biztonsá­gosabbá válik a termelés. — in. I, — Ünnep előtt a földeken Négyszázötvenen ápolják a növényeket Miért maradtak ki?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom