Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-29 / 123. szám

1963. május 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Zimmermann Gyula és Huba; Gyula, a szolnoki mo­dellező szakkör tagjai nyári versenyekre készítik mo­delljeiket (Foto: Nagy József) Akikre csak a munkában számítanak A KISZ-brigád tartalékban Járul a pártmunka a füredi járás termelőszövetkezeteiben A jászberényi Aprítógép­gyár fizikai dolgozóiból száznyolcvannégyen 24 bri­gádba tömörültek a szocia­lista cím elnyeréséért. Fel­ajánlásaik összegyűjtve a veTsenyfelelősnél vannak. KISZ brigádot keresünk közöttük, de sajnos ilyenről nem tudnak, Szerencsére Fekete elvtárs, a munka­ügyi osztály tagja szinte mindenkit ismer a gyárban és az ő segítségével mégis csak kiderül, hogy van fia­talokból álló brigádjuk. A TMK műhelyben dolgoznak’ Baranyi János a vezető­jük. mind az öten KISZ ta­gok. A hatalmas, zajos csar­nokból a kis művezetői szobába húzódunk egy kis beszélgetésre. Kocka József művezeftő (aki valaha a bri­gád vezetője volt) bevezető­ként nagyon megdicséri a fiúkat. Ahogy mondja, ők biztos pontnak számítanak az üzemben. Bármikor, bár­milyen munkában szívesen rendelkezésre állnak. Pél­dául a MAAG fogazógép középjavítását (ami kulcs­­gépnek számít, hiszen egy van belőle az egész üzem­ben és az 24 órán keresztül megy) az előírt határidőn belül végezték el. A VD 160-as horizontgépet is célfeladatként hozták rend­be. Bár többnyire gyors „tűzoltó” munkában dol­goznak mégis szervezett, jó ütemű minden tevékenysé­gük. Vállalásaik között sze­repel három újítás, 15 000 forint értékű anyagmegta­karítás. Az is az Ö kezde­ményezésük. hogy a gépe­ken a javítás ideje alatt szerkezeti vizsgálatokat is végeznek, ezzel lényegesen javítják a gépek minősé­gét, Faggatom a brigád tag­jait, különösen KISZ mun­kájukról. A vezetőségnek egyikük sem tagja, de ha a KISZ kéri őket valamire, A napokban a jászkisé­­ri Alkotmány Tsz vezető­sége és tagsága „forma­bontó módon” a szabad­ban, a Tomi erdő fái alatt tartott (közgyűlést. A ki­rándulással is felérő köz­gyűlésre a tagság a szék­háznál gyülekezett, innen kocsin, kerékpáron, zetor­­vontatta járművön jutot­tak ki a gyűlés színhelyé­re. A barátságos, szinte csa­ládias légkörben tartott közgyűlésen az elmúlt ne­gyedév tapasztalatait ösz­­szegezte a vezetőség. Jász elvtárs, a tsz elnöke beszá­molójában emlékeztetett arra, hogy a kemény tél, s az ezt követő árvíz milyen sok gondot, bajt okozott a termelőszövetkezeti közös­ségnek. A jászkiséri közös gazdaságok közül nekik ▼olt a legtöbb földjük víz alatt, emiatt a vetést is ők kezdhették legkésőbb. Még­szívesen megteszik. Leg­utóbb egy kiselejtezett ka­zán bontásában vettek részt, az abból nyert 40 ezer fo­rint körüli értékű sárgaréz ellenértékéből a szervezet nyolc—tíz tagja részére külföldi utazást szerveznek. Télen eljártaik a hétközi klubnapokra. Ennyi az egész. Többet nem is na­gyon kértek tőlük, másirá­nyú munkákba még nem vonták be őket. Pedig szí­vesen csinálnák, ha mon­danák nekik, hogy mit. Jól dolgozó, lelkes és művelt fiatalok. Patkós Tibor egy éve érettségizett, a. többiek közül ki technikumba, ki az általános iskola utolsó osz­tályába jár. Azt mondják, a gyárban nem valami erős a KISZ szervezet, volt már ennél sokkal jobb is. A hi­ba gyökerét keresve nem tudtak kielégítő választ adni. Pedig az okok között ott van az is hogy a KISZ szervezeti életébe nem von­ják be sokkal hatékonyab­ban a gyár egyik legfiata­labb és legjobb brigádját — Baranyiékat. Benke Sándor, a gyári KISZ szervezet vezetője tervekről beszél. A közel­jövőben a Vasas sportkörön belül is létrehozzák a KISZ szervezetet. Aztán a nyári holtszezonra panaszkodik, amikor nehezebb összehozni a fiatalokat, mint télen Baranyiék öt tagja közül négy nem sportol. <5k tehát továbbra is „rejtett tarta­lékban” maradnak. A beszélgetések azt az ér­zést keltették, hogy a KISZ- szervazet keveset profitál kiváló fiataljaiból, a társa­dalmi munkán kívül, önálló feladattal nem bízza meg őket. Talán ezért is volt olyan nehéz kideríteni a gyárba érkezéskor, hogy az egyik legjobb munkacsoport KISZ brigád, E. Gy. is legkorábban fejezték be azt, mivel a szövetkezeti gazdák szervezetten, nagy igyekezettel dolgoztok. Az őszi búzát a téli fagy és az árvíz több helyen kiRUSZtí­­totta. Ennek helyére cu­korrépát vetettek, 160 hold őszi árpát tavaszi árpával „fejeltek” meg. Szóbakerült a here és a kukoricaföld szétosztása is. Ügy döntöttek, hogy here­­földet elsősorban azok’ kap­nak, akik számottevő ház­táji állatállománnyal ren­delkeznek. A napirendi pontok között szerepelt a tűzvédelem, a baleseti ok­tatás, valamint az önsegé­lyezési csoport megszerve­zése is. A zápor egy időre meg­szakította a közgyűlést, de a tagság nem oszlott szét, közös ebéd és vidám mu­latság zárta be a közgyű­lést. Bigtey András Jászkisér A földmű ves­sző vet kezeteket kérték fel a lakásszövetkeze­tek patronálá­­sára A tizenötéves lakásépíté­si terv végére negyedmillió szövetkezeti lakás lesz ha­zánkban. Az ezideig meg­alakult, illetve már műkö­dő 120 lakásszövetkezet mellé évről évre újak ala­kulnak és ezzel valósággal tömegszervezetté növekszik a magyar szövetkezők már egyébként is többmilliós tá­bora. Az Építésügyi Miniszté­rium és a Szövetkezetek Országos Szövetsége a ta­nácsokkal egyetértésben éppen ezért úgy határozott, hogy felkéri a Földműves­szövetkezetek Megyei Köz­pontjait a lakásszövetkeze­tek patronálására. A ME­­SZÖV-ök már eddig 8 me­gyében — Baranya, Békés, Csongród, Borsod, Fejér, Győr, Komárom és Zala megyében — vállalták ezt a feladatot. Megnyugtató módon rendeződött ezzel többek között az épülő szö­vetkezeti lakások műszaki ellenőrzése, s megoldódtak az érdekvédelmi problé­mák. Az összes jogszabá­lyokat ismerő patronálok keQlő hatékonysággal el tud­nak járni minden olyan vi­tás ügyben, amely a szö­vetkezet és az építő válla­latok között, vagy bármi­lyen más vonatkozásban felmerül. Escoureau francia pro­fesszor az édes cirokból magas cellulóz-tartalmú pa­pírcirkot tenyésztett ki. Három évvel ezelőtt dr. Kőszeghy Dénes, a Szegedi Orvostudományi Egyetem professzora hozott a cirok magjából. Szeged mellett szaporították és most száz • holdra elegendő magot küldtek a Tiszasülyi Állami : Gazdaságnak. A Szolnoki ! Papírgyár kutatómémöké- I nek, dr. Molnár Lászlónak A TISZAFÜREDI járás termelőszövetkezeted éve­ken keresztül a megye se­reghajtói voltaik. Zárszám­adások idején mindig ez a járás mondhatta magáé­nak a legtöbb mérleg­hiánnyal záró közös gazda­ságot. Még 1961-ben is hét termelőszövetkezet zárt hat és félmillió forint hiány­nyal. Egy évvel később fordulat következett a já­rás 18 szövetkezetének gaz­dálkodásában. A múlt év végére már mindössze ket­tőre csappant a mérleghiá­nyos szövetkezetek száma, sőt a tiszaderzsi Kossuth Tsz Szolnok megyében egyedül dicsekedhet az or­szágos termelési verseny­ben elért ötödik helyezé­sért járó Minisztertanács vándorzászlajával. És ugyancsak a múlt eszten­dőben egyedül ez a járás teljesítette túl 102 száza­lékra kenyérgabona felvá­sárlása tervét. Tavaly nőtt a termelő­szövetkezeti gazdák egy fő­re számított évi átlagjöve­delme. Míg 1961-ben csak 7500 forint közös vagyon­ból származó jövedelem­hez jutottak a gazdák, ta­valy — az aszályos idő el­lenére — 9689 forint lett az átlagjövedelem. Gyarapo­dott a szövetkezetek tiszta vagyona, növekedett a for­góalap és biztonságosabban kezdhették meg az idei gazdasági évet. A múlt évben hozzáér­tőbb szövetkezeti szakem­berekkel és pártmunkások­kal erősödött a járás. Ja­vult a gazdasági, vezetés szintje, jobban dolgoznak a pártszervezetek. A tava­lyi eredmények és az idei jó jelek mutatják, nem kell elásná a tiszafüredi já-és a gazdaság szakemberei­nek vezetése mellett meg­kezdték száz holdon a ve­tést, az első nagyüzemi kí­sérleteket. A papírcirkot gondosan előkészített talaj­ba vetik és öntözéssel ser­kentik a kelést. A külföldi szakirodalom és az eddigi hazai tapasztalatok szerint a papírcirok részben he­lyettesíti majd a cellulóz­­gyártásnál az egyre na­gyobb hiánycikknek számí­tó szalmát. rást, sőt a megye többi tájegységének is verseny­társai lehetnek. A változások okát keres­ne több termelőszövetkezet pártszervezetébe ellátogat­tunk. Tapasztaltuk, hogy a gazdasági munka javuló eredményei mögött a párt­­szervezetek megerősödése, a termelés pártirányításá­nak állandó javulása áll. Ez a tiszafüredi járás elő­rehaladásának legfőbb ma­gyarázata. Jó dolog, hogy a szövet­kezeti kommunisták szá­mon tartják a termelőszö­vetkezetek termelési tervé­nek alakulását és segítenek, ahol a cipő szorít. Tavaly júniusban például 10—12 millió forint várható ki­esést állapított meg a vizs­gálat. A kommunisták ösz­tönzésére szocialista mun­kaversenyt indítottak. Ez az akció hozzájárult ahhoz, hogy az év végére a járás szövetkezetei terven felüli jövedelemmel zártait. AZ IDEI gazdasági év kezdeti mostoha időjárása szintén 10 millió forintos kárt okozott az őszi kalá­szosok nagymérvű kifagyá­sával. A járási pártbizott­ság javaslatára a termelő­szövetkezeti pártszervezetek álláspontja az: a kalászo­sak hozamából kieső 10 millió forintot a növényter­mesztésből kell pótolni és nem az állattenyésztés ho­zamaiból. így, ha újabb elemi kár érné a szö­vetkezeteket, fedezetül ak­kor is ott maradna az állattenyésztés. A tiszafüredi Úttörő Ter­melőiszövetkezet kommunis­tái határszemlét tartottak a tavaszon, s azt javasolták a szövetkezet vezetőinek, a kifagyott kalászosok he­lyett 30 holddal több borsót vessenek a tervezettnél. A község másik termelőszö­vetkezetében, a Szabad Földben napraforgó került a tönkrement búzavetés helyére. A termelőszövetkezeti pártszervezetek nem ma­radnak meg a javaslatte­vők szerepében. A szövet­kezeti kommunisták min­denütt helytállnak a terme­lésben, példamutatóak és erre serkentik a párton­­kívüláeket is. A tiszafüredi Úttörő Tsz-ben évek óta állandóan kifogásolható mi­nőségben került földbe a kukorica. Az idén össze­hívták a növénytermesztés­ben működő pártcsoportot és velük együtt határozták el, milyen agrotechnikai el­járással teszik földbe a ma­got. S a 300 hold közös kukorica az idén először gépi művelésre alkalmasan, jó vetés után várja a nö­vényápolást. A tiszaszentimrei Ezüst­­kalász szövetkezetben a palánta neveléssel volt baj. A szövetkezet párttitkára felkereste a kertészetben dolgozó párttagokat és a kommunista brigádvezetőt; közölte velük, a pártszer­vezet elsősorban tőlük vár­ja, hogy a kertészet bepó­tolja lemaradását. A nagy- Iváná Béke Tsz kommunis­tái öntözőtelep építését kezdeményezték, s ezt olyan szorgalommal csinálják, hogy a pártonkivüli elnök és a pártonkivüli szövet­kezetiek is elismeréssel szólnak róluk. A SIKEREKET nem sajátítják ki önmaguknak a kommunisták. Mindent a pártonkívüliekkel együtt határoznak el és együtt is cselekszenek. A tiszaszent­imrei Ezüstkalász pártszer­vezetének taggyűléseire rendszeresen meghívják a munkában legjobban ki­tűnt pártonkívülieket, sőt a taggyűlésen meg is dicsé­rik őket jó munkájukért. A tiszafüredi Szabad Föld pártszervezetének tagjai­val együtt tíz pártonkivüli szövetkezeti gazda ösztönzi' társait a munkálatok mi­nőségére. A tiszaigari Pe­tőfi Termelőszövetkezetben pártonkívüliek és párttagok együtt küzdenek a szocia­lista munkacsapat címért, Takács József vezetésével. A párt tömegkapcsolata erősödött a járás szövetke­zeteiben, bár a termelőszö­vetkezeti pártszervezetek számszerű erősítése még sok kívánnivalót hagy ma­ga után. 1962-ben az egész járásban mindössze tizenkét tagjelöltet vettek fel a termelőszövetkezeti párt­­szervezetek. Ezt is, a ti­zennyolc alapszervezetből csupán nyolcban tették. És éppen a leggyengébb ter­melőszövetkezetek MSZMP szervezetei nem éltek a pártépítés lehetőségével. Többek között a gyenge fci­­szaszöllősi Szarvas Sándor, a tiszafüredi Új Úton, a nagyiváni Űj Úton szövet­kezetekben nem gondoltak tavaly szervezetük szám­szerű erősítésére. Az viszont jó, hogy az új párttagok valamennyien olyan emberek, akikkel nemcsak sűrűbben, de töb­ben is lettek a szövetke­zeti kommunisták. A tisza­­szentimrei Ezüstkalászban Bekecs Eszter, P. László József, Kovács János, Ko­vács Zsigmondné igen szor­galma®, becsületes, jó gaz­dák a párt új tagjai. Nem minden pártszerve­zet vezetősége találta még meg a helyes munkastílust. Több helyen formális a1 gazdaságvezetők beszámol­tatása. Megelégszenek az­zal, hogy a szakvezetők kapásból felsoroljanak né­hány — nem is a leglénye­gesebb — napi adatot. Más­hol, mint Tiszaörsön is a Búzakalász párttitkára ese­tenként szakvezetői teendő­ket látott el. Ugyanitt a szövetkezet vezetősége és pártvezetősége személyek­ben csaknem azonos össze­tételű, s így feladataik is összefonódtak. A JÁRÁSI párt-végre­hajtó bizottság tudja, hogy a pártmunka színvonala el­választhatatlan, a pártszer­vezetek vezetőinek képzett­ségétől. Nagy gondot fordí­tanak a szövetkezeti párt­­vezetők képzésére. Jelenleg ils hat termelőszövetkezeti párttitkár tanul különböző időtartamú pártiskolákon. A titkárok távollétét vi­szont érezni az alapszer­vezetek munkáján. Ez ar­ra mutat, hogy a pártmun­ka színvonala szinte a tit­kár jelenlététől függ. A tiszaigari Petőfi Termelő­szövetkezetben például — az alapszerv titkára innen ugyancsak pártiskolán van — a vezetőség egyik tagja azt sem tudta, mikor fog­lalkoztak utoljára taggyű­lésen termelési témával. A még meglévő fogyaté­kosság ellenére a járás ter­melőszövetkezeti pártszer­vezetei betöltik hivatásu­kat. Szép a tiszafüredi ha­tár, rend van az istállók­ban, szorgalmasan dolgoz­nak az emberek. És ebben benne van a járás szövet­kezeti kommunistáinak munkája is. Természetesen a teljesség igénye nélkül szóltunk. Nem jutottunk el minden pártszervezethez, s ahová ellátogattunk, ott sem vizs­gáltuk minden vonatkozás­ban a szövetkezeti párt­­munkát. De az említett példák, szerzett tapasztala­tok többé-kevésbé jól mu­tatják, hol tartanak most a tiszafüredi járás termelő­­szövetkezeteinek tovmmu­­n istái. Nagy—Borzák—Mát hé A nagyiváni Béke Tsz-ben 1200 juhot gondoznak. Né­hány nappal ezelőtt megkezdődött a birkák nyírása. Képűnkön Ugrai József nyírás közben (Foto: Gál Lajos) Első nagyüzemi kísérletek a papírcirokkal Közgyűlés az erdőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom