Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-28 / 122. szám

IWS: május 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Alaposan, gyorsan, élettartalommal Dr. Kuti György a megyei tanács vb titkára nyilatkozata a tanácsok összetételéről, továbbképzéséről és az állandó bizottságok munkájáról —- A legutóbbi tanács­ciklushoz viszonyítva ho­gyan változott meg a vá­lasztás során a tanácsok összetétele, s azt ön ho­gyan értékeli? — volt első kérdésünk. — Megítélésein szerint a jelölőgyűléseiken a szemé­lyi kiválogatás jól sikerült. A választás eredményekép­pen a tanácsok ossz] étszá­mának 52 százaléka cseré­lődött ki. Ez olyan új em­berek sokaságát jelenti, akik az élet különböző te­rületein végzik munkáju­kat, azt jól ismerik, s a képzettségük is megvan. Gondolok itt orvosokra, pénzügyi szakemberekre, mérnökökre, pedagógusok­ra, népművelőkre, és így sorolhatnám még. — Az összetétel változás feltét énül fejlődést jelent. A korábbi években a ta­nácsok munkájában egyol­dalúságot tapasztaltunk. A jövőben nemcsak mezőgaz­dasággal, községfejlesztés­­sel foglalkoznak majd szak­szerűen, hanem bármilyen problémát megfelelő szín­vonalon vizsgálhatnak meg, mert a tanács elé kerülő anyagok sokkal mélyebbek, változatosabbak, előkészí- Settebbek lesznek. — Ez az értékelés egyik oldala. Az 52 százalék azonban azt is jelenti, hogy sok a tanácstagi munkában járatlan választott. — Igen. Ez bizonyos ne­hézségeket is jelent, de azok nem megoldhatatla­­nok, hiszen a tanácstagi munka fortélyait hamar el tehet sajátítani, ha a vég­rehajtó bizottságok és a hazafias népfront-bizottsá­gok megfelelően foglalkoz­nak velük, segítik őket. Áprilisban három' előadás­ból álló tanfolyamot szer­veztünk a tanácstagoknak. Ezeken szó volt a tanácsok szervezeti felépítésétől kezdve a szakigazgatási szervek működéséig min­den olyan feladatról, amellyel feltétlen meg kel­tett ismerkedniük. E to­vábbképzésen az új tanács­tagok 80—85 százaléka megjelent, s nagy érdeklő­déssel hallgatta az előadó­kat. Ez persze önmagában nem oldotta meg egész képzési tennivalóinkat. Ezért négyéves oktatási tervre kértünk javaslatot központi szervektől. Amint ez elkészül, a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei bizottsága elé kerül elfogadásra. Aztán megin­dul a rendszeres oktatás. — A tanácsülések között hogyan lehet megoldani a tanácstagok folyamatos tá­jékoztatását? — Javasoltuk — az ellen­­forradalom előtt volt már rá gyakorlat —, hogy a községekben alakítsák meg a tanácstagok csoportjait. Ennek legyen választott ve­zetője, akit a végrehajtó bizottság rendszeresen tá­jékoztasson a munkáról, a legújabb rendeletekről, jog­szabályokról, s egyben já­ruljon hozzá a beszámolók előkészítéséhez is. A vezető a maga csoportját ennek megfelelően tudja irányí­tani, segíteni — Hogyan foglalkozzanak az állandó bizottságok a ta­nács hatáskörébe tartozó feladatokkal? — Az 1958-as tanácstör­vény előírta, hogy milyen állandó bizottságokat kell életre hívni. A tanácsok létszámától függött ezeknek száma, tehát az egyes szak­területek összevonása is. A rendeletet csak papíron haj­tották végre. Megszervezték az állandó bizottságokat, de mem bízták meg tanácsi feladattal. Például az ipar­ral, kereskedelemmel, épí­tési ügyekkel — különös­képpen a községekben — érdemben szinte nem is foglalkoztak az állandó bi­zottságok. — Milyen változás vár­ható? — Végre kell hajtani a törvényt. Szervezetileg biz­tosított, hogy az állandó bi­zottság a tanács hatásköré­be tartozó feladatokkal fog­lalkozzon. — Miben látja a megol­dást? — Az albizottságok létre­hozásában. Ezt jobbnak tartjuk, mintha az állandó bizottságok „papíraktívák­kal” dolgoznak. — Említsünk egy példát a működésre. — A mezőgazdasági ál­landó bizottságnak lehet ál­lattenyésztési-, növényter­mesztési-, s szükség szerint még néhány albizottsága, amelyet olyan tanácstag ve­zet, aki az adott szakterü­letnek értője. Tegyük fel, a tanácsülés napirendjén a község állattenyésztési problémái szerepelnek. Ez esetben nem az egész ál­landó-, hanem csak az ille­tékes albizottság dönt ar­ról, hogy milyen előterjesz­tés, javaslat, vizsgálati anyag kerüljön a tanács­ülés elé. Ezzel megnyílik a lehetőség arra, hogy a ta­nácsi munka társadalmi alapja elmélyüljön, erősöd­jön. Az ilyen állandóbi­zottsági munka a szocialis­ta demokratizmus szélesíté­sének egyik formáját jelen­ti, semmi szín alatt nem túlszervezettséget. Sőt, egy­szerűsítést, hiszen az állan­dó bizottságok ilyen mű­ködtetése egyre több és több dolgozónak, szakem­bernek bevonását teszi le­hetővé a tanácsi munkába. — Az albizottsági tagok kiválasztása hogyan törté­nik, s azok milyen jogokat élveznek? — A Hazafias Népfront javaslata alapján a tanács­ülés hagyja jóvá az albi­zottságok összetételét, ame­lyeknek tagjai a maguk te­rületén olyan jogkörrel bír­nak, mint a választott áb­­tagok. Erre vonatkozóan már készül az új működési szabályzat, amelyet amint a megyei tanácsülés jóvá­hagyja, közzéteszünk. — Még egy kérdésünk van. A tanácsi határozatok mind szélesebb körű ismer­tetésének, tudósításának mi a korszerű módja? — A tanács és végrehaj­tóbizottsági ülésen hozott határozatok először az ál­landóbizottságokhoz kerül­jenek. Miután ezek felada­ta a lakosság mozgósítása is, segíteni fognak a hatá­rozatok ismertetésében. A tanácstagok működjenek együtt a választókörzeti bi­zottságok volt tagjaival, is­mertessék velük a tanács munkáját, határozatokat, rendeleteket, és így tovább. Hasonlóan tegyék ezt a tö­megszervezeti taggyűlése­ken is. — A lényeg az, hogy az államhatalmi tevékenység­be mind nagyobb számban kapcsolódjon be a lakosság. Ennek pillanatnyilag leg­korszerűbb formája az ál­landó- és albizottságok szervezett, tartalmas műkö­dése. Ennek megteremtése a közvetlen feladat. A ta­nácsok alaposan, gyorsan végezzék el ezt a munkát, a szervezeti keretek kiala­kítását, s mielőbb töltsék meg élettel, tartalommal — fejezte be nyilatkozatát dr. Kuti György. F. P. Sok kárt okoz a kukoricabarkó Kísérjük figyelemmel kukorica vetéseinket, mert az utóbbi évtizedben a barkó a kukorica veszélyes kártevője lett Különösen a rosszul kelő vetésekben okozhat nagy kárt. A kár­tételt a kukorica levelei­nek kicsipkézése árulja el. A megfigyelések szerint ha négyzetméterenként tizen­ötnél több barkó található, akkor számolni lehet a ve­tés teljes elpusztulásával. Megyénkben a kun­szentmártoni járásban és Üjszász környékén volt található tavaly és azelőtt. Ezeken a területeken most is számolni kell a kuko­ricabarkó megjelenésével. A kukoricabarkó szürke színű *— a hegyesfarú barkónak közeli rokona — hossza 6—8 milliméter* széles előtora van. A ki­fejlett bogár telel át, több­nyire az előző évi kukori­catáblán. Ezek a tojá­sok 1—1,2 milliméter nagy­ságúak, csontszínűek. A kikelő lárva — fehér ku­kac — eléri a 8—9 milli­méter hosszúságot. A lár­vák a talajban élnek, és különböző növényrészek­kel táplálkoznak. Őszre a lárva kifejlődik, bebábo­­zódik és bogárrá alakul. De csak a következő év tavaszán jön elő a föld felszínére. A kártevő ellen helyes agrotechnika alkalmazásá­val is védekezhetünk és növényvédőszerek kiszórá­sával. A kukorica kelés t idején 20—25 kilogramm j DDT, vagy 15 kilogramm HCH tartalmú növényvé­dőszerrel történő porozás­sal eredményesen védekez­hetünk a tömegesen fellé­pő barkó ellen. Csizmadia László, üzemgazdász Az ünnepi könyvhéi ntegni/iiőja Karcagon (Folytatás az 1. oldalról) gatása. Megérdemlik te­hát az alkotók és az al­kotások egyaránt az éven­te ismétlődő tiszteletadást. S aztán átengedi a mikrofont az est vendégé­nek, Veres Péternek. Il­letve csak engedné, mert Péter bácsi — boldog bol­dogtalan így szólította a városiak közül — bízik még sokat próbált torka erejében. S ez igen tisz­teletreméltó, ha a két nap óta tartó megyejárás majd szünet nélküli beszélgeté­seire gondolunk. Szomba­ton a mezőhéki Táncsics szövetkezet sikerein örven­dezhetett, s a mai nap is a törökszentmiklósi meg a művésztelepi vendéglátás­sal telt eí. Ez bizony ala­posan igénybe veszi nem­csak a torkot, de a szel­lemet is. Veres Péterben azonban éppen az a lenyű­göző, hogy az agy erőfe­szítéseit is éppen olyan fáradhatatlan frissesség­gel állja, ahogy egykor a kétkezi munkák próba­tételeit. Egész nap mást sem tett, mint hangosan gondolkodott, s most, mi­közben egy dúseseményű élet ismereteit igyekszik a karcagiaknak átadni, még mindig töretlen szépség­gel árasztja- a szerteágazó gondolatokat. Mondataiban egyaránt csodálhatjuk a a szépséget, azt az egysze­rűséget, amely a bonyolult szerkezetet is kristálytisz­tává teszi. Az emberben pedig a közvetlen termé­szetesség a megragadó. Veres Péter nagy utat járt be és sok vitát kavart. Még­is hitvallásnak és tanítás­nak egyaránt elfogadhat­juk azokat a szavakat, amiket a Számadás IX-ből felolvasott részlet után hangoztatott: „Azt szeret­ném, hogy minden állam­polgár országban, népben, nemzétben gondolkozzon”, T. L. A mai naptól kezdve büszkén viselem a kisdobos nevet A gyermeknapon rendez­ték meg az iskolákban a kisdobos- és úttörőavató ünnepséget. Mi, a szolnoki Kohói Anna úti általános iskolába látogattunk eL A májusi reggel zuhogó napfénnyel köszöntötte a várost. Az utcákon fehér­­inges, vörösnyakkendős út­törők siető léptekkel igye­keztek az iskolájukba. A Kohói Anna úton fél ki­lencre hirdették a gyüle­kezőt, ám. szinte mindenki korábban érkezett. Nem sokkal háromne­gyed tíz előtt dobpergés ütemére, fegyelmezett so­rokban vonultak át a rajok és felsorakoztak a színpa­dot övező zöld háttér kö­rül. Impozáns látványban volt része a nagyszámú kö­zönségnek. Ugrin Benő csa­patvezetőhelyettes jelentést kért 'a rajvezetőktől, majd behozták a csapatzászlót. Elhangzott az úttörő köszö­nés. — A dolgozó népért, a hazáért — s ötszáz lelkes torokból kapott á levegőbe tisztán, keményen a fele­let: — Rendületlenül. Ezt követőleg felvonultak a másodikosok és negye­dikesek a színpadra a kis­dobos-, illetve úttörőavatás­hoz. Jobb oldalukon az avató szülők álltak. Vágó Ervin rendőrőrnagy ünnepi beszéde után tették le a fo­gadalmat. Diákotthon létesti» a törökszentmiklósi tanyai iskolások számára A törökszentmiklósi vá­rosi tanács legutóbbi ülé­sén határozatot hozott az általános iskolák központo­sításának távlati tervére vonatkozóan. Ennek kere­tében az idén nyolcszáz­húszezer forintot fordíta­nak a Rózsa-téri általános iskola felújítására. így biz­tosítják a körzeti iskola felső tagozatos tanúiéinak állandó délelőtti oktatását. Mive] igen sok helyen nagy gondot okoz a tanu­lók buszon történő szállí­tása, ezért a város központ ­jában egy régi épületet ala­kítanak át korszerű, min­den igényt kielégítő diák­otthonná. Erre a célra csaknem egymillió forintot irányoztak elő. Uj öntözőtelep üzemel Nagy Ivánon A nagyiváni Béke Tsz nehezen tudott állandó él­foglaltságot, munkát bizto­sítani tagjainak. A csúcs­­időszakot kivéve, mindig akadt felesleges munkaere­jük. A tsz pártszervezete és gazdaságvezetősége sokat gondolkodott: hogyan old­hatnák meg a tagok foglal­koztatását. Azt javasolták a közgyűlésnek, hogy ker­tészkedjenek. Am a kerté­szeti növények termesztése csak öntözéssel biztonságos, tehát öntözőtelepet is kel­lett építeniük. A Hortobágy-széli közös gazdaságban a napokban véglegesen elkészült a 60 holdas öntözőtelep. Itt 46 holdon kukoricát, 14 holdon pedig paprikát termelnek. Megkezdték a paprika gépi palántálását és csörgedez­­tetését. Tíz órás viadal egy megvadult üszővel A Baranya me­gyei Pellérden különös viadal zajlott le, amely­nek szereplői az Űj Barázda Ter­melőszövetkezet tagjai voltak. Az üsző, köztudomá­súlag, a legszelí­debb háziállatok közé tartozik, a másfél éves Mag­da azonban ala­posan rácáfolt fajtájának békés természetére. A legelőre hajtot­ták .ki az üsző­csordát, amikor kivált társai kö­zül és árkon-bok­­ron át futni kez­dett. Utána a gon­dozók, akik csak négy-öt kilométer távolságban érték el. Az állat be­vette magát egy kis akácerdőbe és hátsó két lábán ülve, ugrásra ké­szen várta az ül­dözőit, s való­ban, amikor azok megközelítették, felpattant és dü­­hödten nekiktá­­madt. Arasznyi kemény szarvá­tól megijedve az emberek szétfu­tottak, illetve a fákra kapaszkod­tak fel. A fiatal üsző, mint egy vad bika, fújta­tott és első lábai­val kapálta a föl­dét. Somogyi Jó­zsef, az állatte­nyésztési brigád vezetője lasszóval próbálta kézreke­­ríteni a szöke­vényt, mire az tovább futott. Idő­közben az üldö­zők száma tízre szaporodott, mi­vel a különös eset másokat is a via­dal színhelyére csalt. Ezután külön­féle módszerek­kel próbálkoztak. Egy közelben le­gelésző tehén­csordát ráhajtot­tak a magányos üszőre, gondol­ván, hogy közöt­tük majd meg­nyugszik. A rá­­hajtás sikerült is, de amikor terel­ni kezdték a csor­dát, kitört a te­henek közül. Ez­után lovakkal kö­zelítették meg és úgy próbálták rá­vetni a pányvát. Az üsző rátámadt az egyik lóra és felöklelte, mire a lovasok elvonul­tak. Az ország­úton arra jött két traktor és az ál­latgondozók kéré­sére útját akar­ták állni a dü­hödt jószágnak. Az azonban szembefordult a gépekkel is és a traktorosok, attól félve, hogy szarvával behor­­pasztja a gép ele­jét, jobbnak lát­ták tovább állni. Ekkor már este volt és tíz órája tartott az üsző­viadal. Nem lehe­tett mást tenni, hívták az egyik tsz-tagot, Kelenfi Rudolfot, aki va­dász is. ö gépko­csin megközelí­tette az állatot és fej belőtte. Az állatorvos szerint az üszőt a friss tavaszi le­vegő bolondította meg, Magda ek­kor került ugyan­is életében elő­ször legelőre — s utoljára is. Az öntözőtelep-építés R szervezője György Imre, a tsz párttitkára volt. Az egy­kori kubikos járt utána, hogy a szolnoki VÍZIG so­ron kívül készítse el a kivitelezés tervét. S ő irá­nyította a telepépítés föld­­munkálatait is. A Béke Tsz ugyanis nem állami vállalattal, hanem saját kézi erővel készítette el az öntözőtelepet. Köz­gyűlési határozatot hoztak: csak az a családfő kaphat . egy kát. hold háztáji földet, aki legalább 30 köbméter földet kitermel az építke­zésnél. Együttesen 6500 köbméter földet kellett megmozgat­niuk. Ebből azonban 720 köbmétert megtakarítottak] mert 56 méteres szakaszon átemelik a vizet. Ehhez a debreceni VIZIG-től és az állami Gazdaság kunmada­ras! kerületétől 40 centi­méteres átmérőjű csöveket szereztek be. A csatornaépítésen negy­ven-ötven szövetkezeti gaz­da heteken át szorgalma­san dolgozott. Minden ki­termelt köbméter földért tíz forint állami dotációt és 0.3 jóváírt munkaegységet kaptak a szövetkezettől. A paprikán kívül tíz hold dohányt és négy hold dinnyét is termelnek a nagyiváni Békében. Közös erőfeszítéssel, az állam se­gítségével az idén állandó munkát biztosítanak tag­jaiknak, s jövedelmezőbbé teszik gazdaságukat. ■» ». 1. ■**

Next

/
Oldalképek
Tartalom