Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-20 / 91. szám

199S április 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Elkészült a műegér A budapesti Mikszáth téri gimnázium kibernetikai szakköre új logikai játékot készített. A műegér-játék működése « következő: egy 25 négyzetre osztott me­zőben. mozgatható válaszfalakkal labirin­tust kell készíteni. Az útvesztő egy-egy tetszés szerinti pontjára el kell helyezni a sajtot és a műegeret. Az egér, miután minden lehetséges útvonalat megpróbált, előbb-ulóbb megtalálja a sajtot. Ha a sajt helyét változatlanul hagyjuk, a ké­szülék 75 jelfogóval működő memóriaegy­ségének segíteségével, az egér másod­szorra már falbaütközés nélkül, a leg­rövidebb útvonalat választja a sajthoz. Megindul-e a jéggyártás Jászberényben ? A jászberényi fmsz meg­annyi felszólítás ellenére sem szánta rá magát a jég­gyártás megkezdésére« A városi tanács ipari csoportja ezért most úgy döntött, hogy a jégüzemet a Szeszr főzde Vállalat kezelésébe adja. A gyártás megkezdését pillanatnyilag 90 Ó00 forint felújítási költség hiánya akadályozza. Megszavazása a megyei tanács vb — re­mélhetőleg kedvező — dön­tésétől függ« Mihelyt az anyagi fedezet biztosított, indulhat a felújítás, melyet a Vasipari Vállalat és az Általános Szerelő KTSZ dolgozói végeznek majd. A korszerűsített üzem naponta negyvenhat métermázsa jég termelésére lesz alkalmas. Kívánatos, hogy mielőbb az legyen, mivel a város jég­tartaléka takarékos gazdál­kodással is csupán két hó­napra elegendő. Figyelemre méltó az ipari csoport munkatársainak az az elgondolása, mely sze­rint a Szeszfőzde Vállalat a Fővárosi tanács Jéggyár­tó Vállalatától könyvjóvá- írássa] hatvan métermázsa teljesítőképességű, igen korszerű üzemet venne át. Ez jelenleg biztonsági tar- taléíkként pihen a budapesti Kórház utóéban; folyama­tos üzemelésére évek óta nem került sor. Az üzem Jászberénybe költöztetése, számára épület létesítése kereken kétszázezer forint­ba kerülne. Ügy véljük, átköltözteté­se — melyre jövő nyárra kerülhetne sor —, hasznos­nak bizonyulna. Növekszik a város, növekszik a járás jégigénye. Jelentős megta­karítást lehetne elérni az­zal, hogy egy-két év múl­tán nem kellene messze- földről a jászberényi járás­ba szállítani a jeget, hanem a' jártás szívében lehetne előállítani. 220000 kacsacomb Palotásról Kikeltek az idei első kiskacsák A Szolnok melletti Palo- tási Állami Gazdaságban tavaly alakították ki az or­szág egyik legkorszerűbb kacsanevelő kombinátját. A még mindig épülő kombi­nát százezres kapacitású keltetővel, törzsteleppel és műanyás, központi fűtéses előnevelőkkel rendelkezik. A kacsák neveléséhez elen­gedhetetlenül szükséges vi­zet egy hatvan holdas ha­lastó biztosítja. Az idei első kiskacsák csütörtökön búj­tak ki a tojásokból. A kom­binátban a tervek szerint ebben az esztendőben 110 ezer pecsenyekacsát nevel­nek fel és értékesítenek. A kacsákat korszerű takarmá­nyozással 56 napos koruk­ban, átlag két-két és fél­kilós súlyban értékesítik. Egy zsák krumpli többet ér? Aki mfár utazott vona­ton az tudja, hogy mi a biztosítás. De ha még nem volt szerencséje e kis bosszantó bélyegek­hez, áldja a sorsot és ke­rülje a velük való talál­kozást. Az utasbiztosítás biztos jövedelem az Álla­mi Biztosítónak, a jegy- pénztárosnak — biztos kiadás az utasnak, biztos bosszúság mindenkinek. Az elmúlt napokban ennek az ügyes pénzszer­zési forrásnak egy másik formájával ismerkedtünk meg. Valaki feladott Martfűn csomagként a vonatra 100 kilogramm, azaz két zsák burgonyát. Elszállította a 15 kilomé­ter távolságra lévő Kun­gyalura. Fizetett a szállí­tásért 15 forintot, plusz a biztosítási bélyegért 4 forintot. Vagyis egyne­gyedét a teljes szállítási költségnek! Olyan is előfordult, hogy Kiskunfélegyházá­ról Kunszállásra, tehát egy megállónyi távolságra indítottak útnak egy zsák burgonyát. Nyolc forint szállítási díjért, és 2.40 biztosításért. És mindezt amellett, hogy a vasút a jegy árában a szállítandó áruért anyagi felelősséget is vállal. Nagyszerű ez a kétszeres biztosíték, csak egy kicsit drága. Persze, nem akarok én az Állami Biztosítóval kötekedni. Ha engedéllyel végzi ezt — tegye. De akkor ne tapossanak em­beri önérzetembe. Mert amikor engem Szolnokról Budapestre szállítanak, „csak” 60 fillért kémek biztosítás címén. Hát mi emberek nem érünk any- nyit az ÁB-nak, mint egy zsák krumpli? egy — Kiváló vállalat A belkereskedelmi mi­niszter az előterjesztések alapján döntött a „Kiváló Vállalat cím odaítélésének tárgyában. örömmel jelenthetjük, hogy a Szolnok megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat elmúlt évi munkája alapján „Kiváló Vállalat’’ lett- A forgalmi tervet 100,2 százalékra, az eredményes­ségi tervet 100,64 százalék­ra teljesítették. A tárcához tartozó keres­kedelmi vállalatok közül — többek között — miniszteri dicséretben részesült a Szolnok megyei Kiskereske­delmi Vállalat és a Szolnoki Alföldi Állami Áruház. — EDDIG MINTEGY 12 millió forint értékű építő­anyagot szállítottak ki a Jászság árvízsújtotta közsé­geinek TÜZÉP-telepeire. A napokban újabb gerenda- szállítmány érkezett a jász- dózsai, jánoshidai földmű­vesszövetkezeti elárusító helyekre. Segítik a háztáji állatok takarmányozását, az eredmény: ezer hízott sertés A háztáji gazdaságok sze­repéről, a mezőgazdasági árutermelésben elfoglalt helyükről gyakran esett szó mostanában. Március 20-án megyei szintű ankét foglalt állást abban, hogy a közös gazdaságok árutermelésé­nek fokozása mellett is szükség van — s a jövőben is szükség lesz — a háztáji gazdaságokra. Szerencsére egyre keve­sebb az effeletti vita, s mind több és több az olyan termelőszövetkezet, ahol különböző módon segítik a háztáji állattartást, áruter­melést. Mindenütt van erre mód és lehetőség, még az olyan közös gazdaságban is, mint a cserkeszöllői Ma­gyar—Román Barátság Tsz, amelynek a szőlő és gyü­mölcstermelés a főprofilja. — Nálunk a három és fél­ezer holdról ezer jut takar­mánytermesztésre. De azért a közösből és a háztájiból ts évről évre sok hízóser­tést adunk — mondja Cse- pesz Imre tsz elnök. — Hogyan tudják bizto­sítani a takarmányt? — Elsősorban is a részes­műveléssel. Több esztendő óta az a gyakorlat, hogy csak azoknak mérünk kuko. ricaföldet, akik sertés hizla­lásra szerződnek. Egy sertés után 800 négyszögöl terület jár. A második,' vagy ennél több hízó után 400—400 Szórakoz­tató, de veszélyes ...sőt tilos mu­latság mellyel képünkön a kunhegyesi Vö­rös Október Tsz egyik traktorosa és Sándor nevű • fiacskája szó­rakozik. Zeto- ron nem szabad személyt szállí­tani, még tár­csázás közben sem Jobb hátsó lába görbébb, mint a másik három. — Tavaly egy kölyök autóval rászaladt. Itt terel­te akkor is a nyájat. Kerekít hozzá egy ífra mondatot, amit káromko­dásnak is neveznek, az autós kölyköt illetően. A puli pedig a három lépés tisztességnyi távolában fi­gyel ránk csula füle alól alig kitetsző grafitszín sze­mével, — De azért jó bőrben van. — Amíg nekem akad egy falat kenyér, addig neki is. — Ugyanabból? — Ha én kávét eszek, c is. Ha hurka kerül az asz­talomra, neki is ebédje. ö, a nagybotú ciroksepiű bajszú juhász nevelte rég a Bogárt. Bencsik Pál hosz- szúízigleni juhász-dinasztia sarja. Apja, nagyapja legel­tetésből kereste kenyerét. És a Bogár ugyancsak ju­hászkutya família utódja űs-szülei is itt szolgáltak, bojtároskodtak a Bencsik- családnál. S ahogy a Ben- csik-generációk adják egy­másnak a kampósbotot, a Bogárék nemzetségében ez­zel párhuzamosan új egye- dek követik új gazdájukat. A nagy nyájhoz ketten vannak csupán. A bazsa­rózsa képű juhász, meg a fésületlen kopott bundájú puli. A juhász lassú moz­dulattal az ujjahegyével az irányt mutatja csupán — ez a társalgási nyelv közte és A BOGÁR a Bogár között. A puli érti ezt a szűkszavú, jelképes pusztai beszédet, szalad is nyomban körül, kerüli az eltévedt csapatot. — Mennyi birka ez, bá­tyám? — Nemcsak itt van, Szó- rópusztán is. Ott a fiam őrzi. — Mégis? — Hétszáznál több. De sok bárány elpusztult. — Betegség? — Az. A Szőke Tisza Szövetkezet betegsége. Nem termelnek elég takarmányt. — Itt Besenyszögön ne­héz is. — Juhászkodtam én már nehezebb földön, még ura­ságnál is. Mindenütt azt lát­tam, uram, takarmány nél-‘ kiil nem megy. A Bogár csaholva elira­modik, a búzaföldnek vette magát a juh. — Éhesek. Gyenge a me­ző, kicsi a fakadás, kapni meg csak azt kap, amit le­gel. Az összetett két férfi ököl nagyságnyi termetű fekete kutya átugorja az árkot. — Pedig ebből lenne a haszon, a jószágból. Ebből a munkaegység. — Mennyit osztottak? — A. Annyiért még kár- tékonykodni sem érdemes, nem még dolgozni. Tizen­hat forint. — Kevés — mondom —, kevés. Bizony, lehetne több.-*■ A takarmány, higgye el. Annyi. takarmányt, amennyi a jószág. A Bogár összevont szem­öldökkel rápislog gazdájá­ra. borzák «= négyszögöllel növekszik a kukoricaföld, de az 2400 négyszögölnél nem lehet több. A termés kétharmada a termelőszövetkezeté, egy- harmada a tagé­— Az asszonyok és fiata­lok prémium címén jutnak takarmányhoz. A következő módon: száz munkaegységig minden egységre egy kilo­gramm kukoricát mérünk. A száz fölöttire pedig két kilogrammot. Aki tehát 120 munkaegységet teljesít 140 kilogramm kukoricát kap. Tavaly mintegy négy vagon kukoricát osztottunk ki pré­miumként. — A lucernát is mindig kiskaszával vágjuk, a szé­nát nagyon gondosan taka­rítjuk be. Azt mondhatják, hogy ez kisüzemi módszer, viszont így szénát juttatha­tunk a gazdáknak, minden tizedik kilogramm őket ille­ti. A betakarítás nem okoz gondot. Ha kell kétszáz em­ber fog kaszát, s mihama­rabb rendben a lucerna. A gabonát is részben csépelik tagjaink, így is kerül a ház­tájiba takarmány, például árpa; A( szőlő között lévő 100—150' négyszögöl homo­kos parlagföldeket is hasz­nosítjuk- Ezeket felesben művélik meg a gazdák, ál­talában takarmányrépát és tököt termelnek rajta. — Mindez azt eredménye­zi, hogy tavaly kilencszáz hízott sertést adtak a ház­táji gazdaságok. A közös­ből ötszázegy hízót értéke­sítettünk. Az idén kilenc- száznegyvenkét jószágot hizlalunk meg a tszben, a község pedig ezergyszáz hízott sertést ad. Ennek zö­mét a tsz tagok háztáji gaz­daságukban hizlalják; Cserkeszöllő példát mutat a háztáji árutermelés segí­tésében. Igaz, hogy az otta­ni módszer nem alkalmaz­ható mindenütt, azonban gondolatokat ébreszt, s azt nagyszerűen bizonyítja: a közösség, a tsz tag, s nem utolsósorban az állam is nyer azon, ha ügyesen ki­aknázzák a háztájiban rejlő lehetóségeket; N K. A híradás­technikai ipar vásári újdonságai A Budapesti Nemzetközi Vásár híradástechnikai cik­kek kiállítása, mint minden évben, most is tartogat új­donságot, meglepetést a lá­togatóknak. A rádiórészleg a mér ismert készülékeken kívül bemutatja a Telefon- . gyár új, 3 sávos, ultrarövid­hullámú műsor vételére is alkalmas tranzisztoros tás­karádióját, a Székesfehér­vári VT pedig tranzisztoros asztali készülékét. A tele­víziók között az ötven éves fennállását ünneplő Orion gyár az AT 550 és az AT 650 típusú jubileumi ké­szülékével jelenilc meg. A székesfehérvári televíziók közül a „Tavasz” és a „Kékes” új köntösben mu­tatkozik be, s kiállítják a* AT 650-es székesfehérvári testvérét, az „Álba Regiát” is. A székesfehérvári üzem egyébként már ízelítőt ad a jövőből is: kiállítja kis-, közepes- és nagyteljesít­ményű készülékből álló nyomtatott áramkörös, egyelőre még név nélküli új televízió családját. A szórakoztató cikkek másik nagy csoportjában, a mag­netofonok, lemezjátszók kö­zött ugyancsak több újdon­ság lesz. Az ipar és a szövetkezetek például négy­féle stereó-1 emez játszót is kiállítanak. Az ipari mű­szergyár olcsó, ..Nép” le­mezjátszót mutat be»

Next

/
Oldalképek
Tartalom