Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-18 / 89. szám
190$. április IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Fontos népgazdasági érdek a nyárfa telepítése Az utóbbi évtizedek legkeresettebb fafaja a nyál-. Az iránta megnyilvánuló igen nagyfokú érdeklődés — mely a nagymérvű telepítésben világszerte megmutatkozik — elsősorban annak tulajdonítható, hogy vezetőhelyien áfl a gyorsan növő fajok sorában. Húszharminc év alatt kedvező termőhelyen olyan hossz-, és vastagsági növekedést mutat, mint például a lassan növő tölgy háromszor annyi idő alatt. Hazánkban, mint fában szegény országban a nyárfának még fokozottabb a jelentősége, mert a meglévő fahiányxmk mielőbbi leküzdésében a nyárfélékre támaszkodhatunk leginkább. Bútor alapanyag A nyár egyenletes szövetű fájára első helyen bútoriparunk tart igényt. A vastagabb méretű lemezipari és fűrészrönk mellett — melyből a fumir, a pane'll és a bútorváz anyaga készül — egyre nagyobb szerephez jut a gyors ütemben növekvő farostlemez-gyártásban a vékonyabb méretű és alacsonyabb rendű tűzifa minőségű nyárfaanyag. A Mohácson működő farostlemez-gyárban már a 3 centiméternél vastagabb nyáranyagot is felhasználják és az abból készült farostlemez kiválóan helyettesíts a korábban csak 2'i centiméternél vastagabb rönkanyagból előállított bútorlapot. A farostlemez- gyártás révén a nyárfa csaknem minden részét ipari faként lehet felhasználni. A szükségletek kielégi té- ae céljából bú tartermelésünket a jelenleginek többszörösére kell emelni. A bútortermelés meggyorsításához azonban elengedhetetlen a farostlemezgyártásunk gyorsütemű fejlesztése. Ehhez pedig évről évre több hazad termelésű nyárfaalapanyag szükséges. A hazai farostlemezgyártás ráadásul még jelentős deviza- forint megtakarítással is jár, mert a külföldről behozott lemezáruk köbmétere 140 dollárjába kerül a népA nyár kiváló papírfa A nyárfák másik igen fontos felhasználási területe a papírgyártás. A nyár ugyanis egyrészt magas cellulóztartalma következtében, másrészt pedig, hogy alacsonyabb hőfokon rostost tható, igen jól helyettesíti a lucot. Éppen az említett tulajdonságai teszik alkalmassá arra, hogy alapanyaga legyen a papírgyártásnak. A papírfogyasztásból általában következtetni lehet valamely ország kulturáltsági fokára. Nálunk e tekintetben még sok a pótolnivaló, mivel az egy főre eső papírfogyasztásunk mindössze 19 kilogramm. Ugyanakkor az NDK-banés Csehszlovákiában 50 kilogramm, Amerikában és a skandináv államokban még ennél is sokkal magasabb. Népgazdaságunk távlati terve 1975-ig az egy főre jutó papírfogyasztást 50 kilogrammban irányozza elő. Az ilyenirányú fogyasztáshoz n»ásfél millió köbméter papírfa szükséges évente. Papírfatermelésünk ma még jóval alatta van az évi 100 ezer köbméternek, tehát lényegesen növelni kell nyértelepítéseink területét hogy a kívánt mennyiségű papírfa 1975-ben rendelkezésre álljon. Megjegyezni kívánom, hogy a papírgyártás céljára a 7 centiméter- aéí vastagabb nyáranyag Mlr.nl mag. Ilyen méretű faanyag már az első gyerősítések alkalmával kikerül nyárállományainkból. Az említetteken kívül a nyárfa még a gyufaiparunk számára is igen fontos nyersanyag, mert a nyálból készült gyufa füstölgő láng, illetve szag nélkül ég el. De nem kis jelentősége van a nyárnak a rézkohászatban sem, ahol a 10—15 centiméter középátmérőjű és 8 centiméter hosszú egyenes darabokat úgynevezett ke- verőfaként használják. A folyók hullámterében is érdemes telepíteni A nyárok fajának tehát igen nagy a népgazdasági jelentősége. így érthető, hogy miért szorgalmazza a magyar erdőgazdálkodás a nyárak minél kiterjedtebb telepítését, 1950 óta mintegy 40 ezer hektáron telepítettünk nyárfát az országban. Ebből körülbelül 4 ezer hektárnyit Szolnok megyében. A KGST 1960. évi értekezlete a lágy lombos fák közül azokat sorolta a gyorsan növök közé, amelyek jó termőhelyeken elérik a hektáronkénti 20 köbméteres évi növedéket. Ezt a növedéket jelenleg csak a jó ártéri termőhelyeken álló nyár ások biztosítják. Ilyenek találhatók Szolnok megyében is, kiváltképp a Tisza hullámterében, Szajol, Tószeg, Abádszalók, Tiszafüred térségében. Azonban nemcsak a folyók hullámtere alkalmas megyénkben a njárfák telepítésére, a korábbi évek jó fejlődést mutató nyártelepítésed igazolják ezt a jászsági részeken csakúgy, mint a megye egyéb területein (például a Kisújszállási Kísérleti Gazdaság erdősávjai). Az említett helyeken ültetett nyá- rasok megadják az évi 7— 15 köbméteres folyónövedé- ket. Az újabb kutatások eredményei már lehetővé teszik a nemesnyárak telepítését a kötöttebb talajokon is rövid (10—15 éves) vágásfordulóval. Közkedvelt lesz a mezőgazdasági köztes növeléssel kombinált ültetvényszerű nyártelepítés, különösen a Tisza hullámterében. A legtöbb esetben olyan helyekén is értékes faanyagot adnak, melyeket a mezőgazdaság másként nem tud hasznosítani. Ötszáz millió forint termelési érték A helyi tapasztalatok alapján a megye távlati fásítási terve 1980-ig körülbelül 11 ezer hektárral tervezi növelni a nyárak területét. A fenti mennyiségű nyártelepítés 1980-ig közel 1 millió köbméterrel fogja növelni a megye élőfakészletét, 500 millió forint termelési értékben. A nyártelpítések fokozását sürgeti itt megyén belül az a körülmény is, hogy a szolnoki szalmacellulóz- gyár alapanyag gondokkal küzd.' A gyár termelésének biztonsága érdekében előbb vagy utóbb a szalmát feltétlenül nyárfával kell felcserélni. A tervbe vett nyártelepítések megvalósítása 1970 körül már lehetővé teszi egy új papírgyár, vagy egy farostlemezgyár létesítését, ami a megye további iparosodása szempontjából nem kis jelentőségű. Marton Tibor a Szolnok megyei Állami Erdőgazdaság igazgatója Vetik a kukoricát a cserke- szöllői Magyar- Román Barátság Tsz-ben. Nem vagyunk-e törvénysértők ? Megkezdődött a békavadászat a Tisza mentén A szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz tagjai megkezdték a tavaszi békavadászatot. Becslések szerint a rejtekhelyre húzódott békaállománynak mintegy felét elpusztította a bosszú és kemény tél, A halászok tártokba vették a mintegy ezer hatszáz kilométer hosz- szúságú öntöző és belvízle- veaető csatornarendszert is, amely egyik legkedveltebb tanyázóhelye a kecskebékáknak. A zsákmány azonban ott sem nagyobb a nyíltvízi, vagy a holtágak fogásainál. A szakemberek véleménye szerint rendkívül nagy Nem első ízben foglalkozott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Szolnok megyei Bizottsága a túlóráztatásokkal. Évek óta vizsgálgatják, kutatják a túlmunkát előidéző okokat, keresők a tényezőket, melyeknek megszüntetésével, a munka megfelelő átszervezésével — ha megszüntetni nem is, — csökkenteni tudják a dolgozók nyolc órán túli foglalkoztatását. Ezúttal a megye nagykereskedelmi vállalatainak ilyenirányú helyzetét boncolta a KPVDSZ megyei bizottsága. Az a tény mindenesetre örvendetes, hogy a megvizsgált négy vállalat — a TÜZÉP, a Vas- Műszaki, a Vegyianyag és a Békés— Szolnok megyei FÜSZÉRT Nagykereskedelmi Vállalat — esetében az 1963. január 1-től március 20-ig terjedő vizsgálati időszakban „fekete” túlóra nem fordult elő. A nyilvántartott túlórákat az év végi zárások, leltárak, s a rendkívüli időjárásban az árukiszállítások zavartalan elvégzése tette szükségessé. A Vegyi, Vas- Műszaki és FÜSZÉRT nagykereskedelmi vállalatoknál az új szállítási feladatok ellátása idézte elő a túlórák igénybevételét (elsősorban a FÜSZÉRT- nél). Ugyanis kötelesek az árut kiszállítani a kisker. vállalatoknak, s mivel a megrendelés nem folyamatos, kénytelenek több teajáratot indítani. A szóban forgó négy vállalatnál a jelzett időszakban igénybevett túlórák száma erősen megközelíti a nyolc és félezret. Nem egy olyan dolgozó szerepel a nyilvántartásban, kinek a száz, százötven, kétszáz órát meghaladja a túlmunkája. Közöttük asszonyok, akiket este vár az otthoni munka, a család. Igaz, ezek nem zsebben tartott túlórák, a dolgozóknak megtérítették a munkában töltött időt, vagy szabad időben kivehette — áld. kivehette. Sajnos, a legtöbb helyen ezt sem tudták maradéktalanul megoldani. Az úgynevezett „csúsztatás“ újabb munkatorlódást eredményezne, ami csak újabb túlórák árán hozható helyre. Arról most nem beszélünk, hogy a készpénzben! megváltás micsoda béralap- túllépéssel jár. — Hiszen a cél nem Is az, hogy a túlórákat kifizessük — állapította meg valaki a megyebizottsági ülésen, — hanem az, hogy ne túlórázzunk! Mindenki a saját munkaidején belül nyújtsa tudása maximumát, lássa el a rá kimért feladatot A Belkereskedelmi Minisztérium túlóra rendelkezésében foglaltak szerint e vállalatok dolgozói havonta 8 órát túlórázhatnak — vagyis egy negyedévben huszonnégyet. A vizsgált vállalatok — a TÜZÉP kivételével — képtelenek voltak ezt betartaná. A szakszervezet, különösen a KPVDSZ 29. kongresszusa óta nemcsak a fekete túlórák ellen harr col, hanem minden túlóra ellen, ami megrövidíti a dolgozók szabadidejét ami elvonja őket családjuktól. Tudvalevő, a gazdasági vezetésnek szorosan együtt kell működnie a szakszervezeti bizottsággal. Nem rendelhetnek e] túlórát az SZB tudta nélkül. Álljon hát az SZB a sarkára: ne engedélyezze a huszonötödik túlórát! A terv, törvény, azt végre kell hajtani. De alkotmányban foglalt törvény a dolgozók pihenéshez, művelődéshez való joga is. S vajon, ha a tervtörvény érdekében túlóráztatjuk őket — megsérjük a pihenéshez, művelődéshez való jogukat vagy •aiss J. szolnoki lakos *» levelet írt szerkesztőségünknek. Megírta, hogy amikor elvégezte az általános iskolát, hamarosan belépett az egyik termelőszövetkezetbe. 1959 őszén férjhez ment, elkerült onnan. Házassága nem sikerült, s egy év múlva visszament, dolgozott tovább. Ennek akkor nem volt különösebb akadálya, mert mikor elköltözött Szolnokiról, nem adott be kilépési kérelmet Tagként tartották nyílván. 1961-ben hat hónap alatt 210 munkaegységet teljesített. Később férjétől elvált és most együtt él egy nála sokkal idősebb emberrel. Az idén ismét dolgozná akart a tsz-ben. Fel is vette a munkát de két hét múlva megmondták neki: nincs rá szükség. Esetleg az édesapja munkaegység- könyvére dolgozhat, de a vezetőség határozata szerint tagnak nem kell. A tsz- élnök ma is azt mondja, nem veszik vissza, s úgy érzi, nem is kötelesek senkinek sem mérlegeim a körülményeit. Különben is ők már csak azokka] az emberekkel foglalkoznak külön, akikkel nagyon nagy baj van. jt termelőszövetkezeti " működési szabályzatban valóban nem találni paragrafust arra, hogyan foglalkozzanak az olyan emberekkel, akik nehezen igazodnak él az életben, vagy esetleg elvétenek valamit. összeforrott emberi közösségre alapoz ez az okmány, s nem tér ks az olyan kérdésre, amit Kiss J. is feltesz: „...él kell, hogy bukjak a meg nem értés miatt?” Nemrég egy ktsz-elnökkel beszélgettünk. Egy iratot mutatott, amit a szövetkezet egyik dolgozója, akinek sürgősen szüksége volt pénzre, megmásított, hogy 500 forinttal többhöz jusson. Sohasem fordult pediig vele elő ilyen. Ez az elnök azt mondta: nem megyek el a hivatalos szervekhez. Megpróbálom, beszélek vele és ha lehet, belátásra bárom. Fizesse vissza azt a pénzt. Ez az ember anyagi és erkölcsi felelősséget vállalt valakiért. Valakiért, aki taerőfeszítéseket kell tenni, hogy az idei export-tervüket teljesíthessék, annál is inkább, mert az utóbbi évek tapasztalatai szerint a vegy szerezett rizsföldekről is elmenekülnek, vagy elpusztulnak a békák. anélkül? lón — remélhetőleg — ebből az eljárásból jobban felismeri mit tett, mintha bírósághoz kerül. Sokat kockáztat, de nem tehet majd magának szemrehányást. Megteszi mindazt, amit emberileg megtehet valakiért. A kormány nemrég amnesztiát rendelt el_ S ez érződik nemcsak a börtönök levegőjében, hanem közéletünkben is. S nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy ez is egy része annak a bizalomnak, amelyről Kádár elvtárs a VIII. kongresszuson beszélt. P apír szerint nem lehet szemrehányást tenni a termelőszövetkezeti elnöknek sem, amikor tiltakozik. Tényleg nem köteles mindenkit istápolna és senki nem tefcinthetí úgy a tsz-t, mint valami átmeneti szállást. De vajon ráébred-e erre mindenki minden segítség nélkül9 Rendezetlen családi körülményei miatt is neheztelnek Kiss J.-ra. Résziben indokoltan. De elég-e elítélni valakit, s megvonni tőle azt a segítséget, amivel majd talpraállhat? Két elnök, két vezető, kétféle elgondolás. Az előző kiveti nyakából a felelősséget, a másik kockázatot vállal. S ez a kockázat sokkal több mint a szóban forgó anyagi érték. Embert formáló kockázat. B. E. Gyakorlattal rendelkező gyorsét* gépírót felveszünk azonnali belépéssel szerződéses munkára. — Jelentkezés személyesen, vagy Írásban az Alföldi Kőolajfúrási Üzem (Szolnok, Körösi út 46) személyzeti osztályán. Nagypapa az unokákkal. — nem vagyunk-e törvény- sértők? K. E. Kockázattal
