Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-03 / 78. szám

1963. április 3; SZOLNOK MEGYEI N&PLAP 3 Jólsikerüli- találkozó Tizenöt úttörőt avattak KlSZ-fiatailá — Kiosztották az ISZM jelvény II. fokozatát — Szellemi vetélkedő úttörőknek (Tudósítónktól) Evek óta jó barátságban vannak a Szolnok megyei Malomipari és Termény- forgalmi Vállalat fiataljai, valamint a törökszent- móklásS Rózsa téri ál­talános iskola diákjai. Mi­kor az iskolások parkot, sportpályát építettek, a patronáló kiszesek szállító­gépeket kölcsönöztek nekik és értékes tanácsokkal se­gítették az alkalmi „építő­ket”. Nemrégen pedig több ezer forint értékű szerszá­mot és politechnikai szem­léltető eszközt ajándékoz­tak az iskola tanulóinak. A vállalat kisaesed meg­fogadták, bogy a jövőben jaég több segítséget nyújta­nak az iskolásoknak. Taná­csot adnak például a vég­zős nyolcadikosoknak a pá­lyaválasztásnál. A napokban megtartott KISZ-gyűlésükön az iskola tanulói közül tizenöt úttö­rőt avattak KISZ-flatallá. Ezen a taggyűlésen a jól végzett munka jutalmaként az alapszervezet huszonöt fiatalja vette át Pálszabó Lajos KISZ-titkártól az ISZM jelvény II. fokoza­tát. A Rózsa téri általános iskolások és a malomipari Vállalat kiszesei elhatároz­ták, hogy április első felé­ben közösen szellemi vetél­kedőt rendeznek a vállalat fadtúrterrnébea. A. J. Megnyílt a szolnoki szertárfejlesztő kiállítás Vasárnap délelőtt a Damjanich Múzeum első emeleti kiállítótermében megnyílt a szolnoki általá­nos iskolák szertárfejlesztő kiállítása. A megnyitón több megyei és városi ve­zető személyiség jelent meg. A kiállítást hatodikáig tart­ják nyitva. Ismertetésére visszatérünk. A TISZA TÁNCEGYÜTTES MŰSORA AZ ÁRVÍZ­KÁROSULTAKÉRT A Vöröskereszt Jászbe­rény városi szervezete már­cius 31-én műsoros estet rendezett, amelynek kereté­ben a Tisza táncegyüttes lépett fel. A szünetben tombolalárgyak sorsolására került sor. A két előadás bevétele mintegy tízezer forint volt. IDŐSZERŰ MUNKÁK A HALÁSZATBAN Az idol hoSEzan tartó télen több mint száz. napig fedte jég a tavakat. A bal nagyon meg­szenvedi az ilyen időszakot, — amely után gyakran betegség lép Jel, különösen a hasvlzkör. Éppen ezért halastavainkat mi­hamarább le kell halászni Legokosabb a ponty tenyész- anyagot a már «eltöltött tavak­ba azonnal kihelyezni hogy a hal mibél kevesebbet szenved­jen, ahogy mondani szokták, be törjön. Még telelőbe se ke­rüljön. A tenyéezhal — amely­nek nagysága 20—40 deka­gramm — két éves, ahogy a halászok nevezik, kétnyaras. Ebből 1.3—B kilogramm súlyú ▼agy még ennéd Is nagyobb piád halat lehet előállítani. Egy holdra a ««etetésre ren­delkezésre álló takarmány mennyiségétől függően 209—600 halat lehet kihelyezni, amely 4—12 mázsás holdanként! hús- termést adhat. A kétnyaras kihelyezéshez hozzá tartozik a hasvizkór el­leni előzetes védekezés is, ame­lyet egy ismert antibiotikum­nak, a chloroddnak a halakba való oltásával végzünk. Akár­milyen különösen hangzik, eb­ben az esetben minden kihe­lyezésre kerülő pontyot kézbe- fogva kell beoltani. Általában fél, vagy egy köbcentiméter ol­tóanyaggal, ami l—ő milli­gram hatóanyagot, úgynevezett chlorocidsubstandát tartalmaz. Amennyiben nem áruhal nye­rése a eél, hanem tény észhal előállítása, 1—S dekagramm nagyságú egynyaras pontyot helyezünk ki. Oltás helyett ERRA-6 etetéssel Javltjuk a halak kondícióját, s így kap­ják meg az antibiotikum ada­got Holdanként — ugyancsak a rendelkezésre álló abrak- mennyiség figyelembevételével — 800—4000 hal helyezhető ki. Megfelelő etetéssel ío—40 deka­grammos tény észpontyot nyer­hetünk. Külön keU kezelni és kihe­lyezni a pontyivadék megter­melését célzó anyaállományt. A ponty-anyákat még április elején nemenként külön kell választani. Arra kell törekedni, hogy minden ikráéra legalább két tejes ponty jusson. Az anya elnevezés ez esetben mindkét nembeli törzshalat jelenti. Ali­hoz, hogy az ívás biztonságos legyen az egész terület minden holdjára egy anyát kell számí­tani. Biztonságosabb sok anyá­val dolgozni, hogy minden egy­ség saját maga részére termel­je meg a szükséges pontyiva­dékot. A pontyok ívása előtt április első felében, sokszor az elején, ívik a süllő. A süllőt könnyű leívatnl, ha megfelelő mennyiségű „fészket” készí­tünk, azokat a telelőkbe elhe­lyezzük és az ivó párakat egy- egy ivari arányban, megfelelő számban és súlyban kihelyez­zük. A legnehezebben leívathatő, de különösen a nyert Ivadék ««nevelése bizonytalan a har­csánál. Szálkái Sándor Akarni Gazdaságok Igazgatósága Aluljáró kéne... Szolnokon a Kossuth téri irodaház előtt javítják az úttestet. Nagyon ráfért már. Itt-ott lesüllyedt, mély ká­tyúk csúfították, amelyek­ből az autóbuszok s egyéb járművek messzire csapták, fröcskölték a latyakot és sarat Több százan dolgoznak itt, illetve keresik fel na­ponta az irodaházban lévő szerveket, vállalatokat. Ennyien figyelik érdeklő­déssel az útépítők munká­ját s a szép, sima úttest reményében minden bosz- szúsáj; nélkül kerülgetik az elbarikádoaott részt, ahol most nagy csattogással, dü­börgéssel törik a követ. Készül az út, s ennek csak örülhetünk. De mint gyakran lenni szokott, az örömünkbe 'most is vegyül egy kis üröm. Az a nagy gondunk — az itt dolgozók­nak és az idejáróknak —, hogyan közelítsük meg élet­veszély nélkül az irodaház kapuját. A keskeny járda- szegély szélén ugyanis ott a figyelmeztető tábla: „Vi­gyázz, a tetőn dolgoznak!” Még csak ez hiányzott! Kitérni, vagyis a faltól jó távol közlekedni a felsze­dett úttest miatt nem lehet. Ha át is keemeregnénk a barikádokon, megeshet, hogy kő helyett épp a fájós tyúkszemre csap le a nehéz kalapács. A járdaszegélyen haladva pedig a tetőről hullhat az ember nyakába az ,áldás". De talán mégis van meg­oldás: zárják be az iroda­házait, amíg ilyen veszélyes a megközelítése. Mi sem haragszunk meg egy kis ta­vaséi vakációért —ok— A városi tanács társadalmi vb elnökhelyettese Az igazgatói irodáiban be­szélgetünk. Állandó ajtó­csapkodás hallatszik a kül­ső szobából, sietnék, meg­beszélésre gyülekeznek ott a tanáraik, tanárnők. Szűr- mai Emő igazgató az éle­tér®, munkájáról mesél egy keveset, kapkodva, gyorsan, hogy azoknak ott kint ne kelljen iá sokat várak 1945-ben kezdett tanítani Besenyszögön. Nehéz volt. AKg tudott összeszedni né­hány gyereket. Mikor voü- ták mór vagy harmincötén, kiderült, hogy nincs hely. Egy rossz óvódéban ren­dezkedtek be, ahol a fiatal magyar—német szakos pe­dagógus egyediül tanítót minden korosztályt az ábé­cétől kezdve a negyedik polgáriig. Fizetése persze, nem volt, legfeljebb egy kis liszt, tojás, amit a szülők összeadtak. Később Szol­nokra került — Nyugdíjba ment Ke­mény Laci bácsi, a Szolno­ki Közgazdasági Techni­kum igazgatója — folytatja a történetet jónéhány évet átugorva. — Akkor engem helyezték ide a megyei ta­nácstól í& volt 1960-ban; Azóta igazgató. S azelőtt volt szakfelügyelő, kereske­delmi iskolai tanár és a megyei tanácsnál középis­kolai tanulmányi felügyelő. Azt mondja, itt a legjobb az iskolában, a gyerekek között. Neki ifi van otthon egy kislánya, Zsuzsika, ds ez még kicsi, az idén megy iskolába. Szurmai igazgató azonban kevés időt tölt ott­honában, sokszor csak aludni látja a kis Zsuzsi­káit. Nagy az elfoglaltsága, van olyan nap, hogy három értekezleten, tanácskozá­son is részt vesz. Társadalmi kötelezettsé­geit hirtelen alig tudja fel­sorolni, olyan sok van. TIT elnöki tag, a „Jászkunság” főszerkesztője, részt vesz az MSZBT-munkájában, tagja a Budapesti Tantervi Bi­zottságnak, ősz óta pedig megyei pártbizottsági tag is. Ezenkívül vezeti a pe­dagógusok ideológiai to­vábbképzését Mentegető­zik, hogy a legutóbbi vizs­gákon már nem tudott nésztvemnd a tanácsválasztá­sok, jelölőgyűlések miatt Aztán elmúltak a választá­sok, s ő lett a szolnoki vá­rosi tanács társadalmi el­nökhelyettese. Fontos, sok­féle tennivalóval járó meg­bízatás ez. hasonló beosz­tást városi szinten csak Jászberényben találunk. Feladatai között elsősorban a tanács művelődési és egészségügyi osztályának szakigazgatása, segítése sze­repel. így beszél erről: — Az új munkakörömről még korai volna beszámol­ni. Inkább majd nyárom, vagy később — jó? v Ebben megegyeztünk. F. M. CSOMAGOLÓ ANYAG VASHORDO ÜBLÖS ÜVEG NÁTRONZSÁK FALADA fAHORDO PAP1RDOBOZ Felújított állapotban raktárról szállít az egész országba: GÖNGYÖLEG FELÚJÍTÓ VÄLLALAT Budapest, XIII., Dagály a. 3. Telefon 200—285, 200—380. 200—705. jászsági erdőtelepítők 1980-IG 25 000 HEKTÁR­RAL gyarapszik megyénk erdőterülete — olvashattuk .a megyei párt- és tanács vb által jóváhagyott fásítá­si tervben. E nagyarányú program keretében még ez év tavaszán ezer hektárnyi erdőt kell telepítenünk. A napokban Marton Tiborral, a Szolnok megyei Erdőgaz­daság igazgatójával és Szi­lágyi Benjámin erdőmér­nökkel kisebb körutat tet­tünk; vajon mit tettek eddig a terv végrehajtásáért? A szolnoki Lenin Tsz-ben a vasútmenti csücsökben 17 holdnyi úgynevezett olasz rendszerű erdőt telepítettek. A nemes nyárat 10x5 mé­teres távolságban, — búza­táblában ültették. A gazda­ság központjában Bíró Bol­dizsár, párttitkár így indo­kolja a munkálatokat; — A nyárast haszonfának telepítettük. Tíz évig köz­tesként műveljük, majd ér­tékesítjük. Addig figyelem­mel kísérjük az erdő ter- mésfokozó hatását, — A nemesnyár maga­sabb jövedelmet hoz a ts». nek, mint bármely mező- gazdasági kultúra — fűzi hozzá az erdőgazdaság igazgatója. A JÁSZALSÓSZENT- GYÖRGYI Petőfi Tsz-ben egy hat tagú brigád épp a tanyafásítást végzi. Nyár­fát telepítenék a két hold­nyi táblába. Baranyi Kál­mán, Kabela István , és Péntek Elek tsz, illetve ipari nyugdíjasok. — Kell a mellékkereset — mondja a 71 éves Bá­rányt bácsi. Evek óta 200 munkaegységet teljesítek. Az erdőmémökök öröm­mel állapítják meg, hogy az ősszel ültetett fácskákat napraforgószárral védték a vadak kártevése éllen. (Út­közben jónéhány sorfát lát­tunk, melyet körülrágtak a nyulak, s ezek kipusztul­nak.) A telepítés szaksze­rűtlenségét kifogásolják. Meg is mutatják — hogyan csinálják: — Mélyebb gödörbe te­gyék, és vágják vissza a fácskák ágait így jobban megfakadnak. A jászberényi határban az erdőgazdaság kerület­vezetője — Hajdú János jelent az igazgatónak: — Velkei Rozália tizen­egy fős brigádja erdőpót­lást végez. Bemutatja a szocialista címért küzdő brigád veze­tőjét, a gazdaság KISZ­tt tikárát — Egy évvel ezelőtt ala­kultunk — tájékoztat Vei­kéi Rózsi. — Eddig telje­sítettük a feltételeket. A brigád egy tíz hektá­ros, futóhomokos táblán pótolja a kipusztult cseme­téiket. öt legényke ássa a gödröt, mögöttük lányok haladnak és egymás után rakják az egy éves tölgyfa­csemetéket NÉHÁNY SZÁZ MÉTER­RE — szintén futóhomokos táblán — Varró Ferenc, fi Március 15 Tsz DT-jével telepítés alá forgatja a ta­lajt. Az elhagyott szőlőtő­kék gyökereivel nehezen birkózik meg a gép. — SZ—100-as kell ide — állapítják meg a szakem­berek. — Sekély a for­gatás mélysége. A jászberényi kerület csemetekertjében több mint 100 ezer nyár- és akác- suhángot, csemetét neveltek a megye állami és közös gazdaságaiban. Egymás után xordulnak a gépkocsik — szállítják a leendő er­dők, fasorok növendékeit. Több minta 70 ezret Vit­tek el tőlük. A jászjákóhalmi Béke Tsz 28 hektáros, szikes táblá­ján 54 asszony és férfi haj­ladozik. Valamennyien az erdőgazdaság alkalmazottai, összesen 70 000 nyárfa cse­metét telepítenek idős Gó­lya János kerületvezető irá_ nyitásával. — A gazdaság egyik leg­régibb szakembere mutatja be — a kerületvezetőt az igazgató. — Tizenkét év alatt 676 hold erdőt telepítettünk a megyében. Azelőtt Békés­ben voltam. Arra is büszke vagyok, hogy János fiam a kunszentmártoni, Gábor pedig a jászárokszállási er- dészet vezetője. A jAszjAkóhalmi Béke Tsz szikesén alacsony volt a termésátlag — ezért most haszon fával ültetik be. A köztes termelés három­negyed az erdészet dolgo­zóinak illetménye, a többi a tsz-é lesz. Négy—öt évi művelés után véglegesen átadják az erdőt a közös gazdaság kezelésébe. A jászszentandrási Petőfi Tsz futóhomokos földjén 50 holdon — nyár és akácfát ültetnek az erdészet dolgo­zói. Ezt is a megyei tanács beruházási hiteléből telepí­tik. Megkésett a tavasz. Az erdőtelepítők a közelgő rügyfakadásig kihasználják az időjárás adta lehetősége­ket Ölvén család villanyt kapott (levelezőnk Írja) A TIT ASZ sBOtaofcS üzletigazgatóság „Bléthy Ot­tó” szocialista brigádja vállalta, hogy hazánk felsza­badulásának 18. évfordulója tiszteletére az 1963. már­cius 25-én kapott kisfeszültségű eksztóháilózait és köz­világítási bővítést társadalmi munkában elvéti. A feladat, ami megoldásra várt, tíz éves gondot oldott meg Tiszaföldváron, a Tópart és a Galamb ut­cában. A munka elvégzéséhez a községi tanács hat­ezer farmtat biztosított anyagvásárlásra. A kivitelezést teljes egészében a brigád végezte el. Ugyanis már­cius 31-én reggel megkezdték a munkát és délután 13 érakor ötven család házában kigyulladt a fény, A „Bléthy Ottó” szocialista munkabrigéá tágjai ezzel is hozzájárultak az országosan folyó munka ver - semy mozgalom eredményességéhez. Sziama Ferenc Egy javítást igénylő traktor dala „Szeretnék szántani”.— Nyílt levél a Kunszentmártoni Gépállomás igazgatójának Kedves Konti Elvtársi A termelőszövetkezetünk vezetősége március 29-i ülésén megtárgyalta a tavaszi vetés tervtelj esilésének helyzetét. Sajnos, azt kellett megállapítania, hogy a gépállomás kijavítatlan vetőgépeket állított munkába. A vetőgépek meghajtó szerkezete egyáltalán nem mű­ködik, zsineggel kötötték fel a maglevezető csatornát. Hiányzik a vetőgépeken a súlyzó, a esoroszlyák pe­dig olyan állapotban vannak, hogy vetésre nem alkal­masak. Az említettek azonban csak kis részét képezik az észlelt hibáknak. Hasonló a helyzet a többi mun- , kagépeknél is. Emiatt március 27-től 29-ig — csupán két brigádunknál — 80—100 katasztrális hold vetés­kiesés volt. Kérjük az igazgató elvtársat, hogy sürgős intézke­déseket tegyen a hibák megszüntetésére. Egyben kö­zöljük, hogy amennyiben a géphibák, illetve a későbbi vetés miatt terméskieséseink lesznek, kötbér igénnyel fogunk élni. Kunszentmárton, 1963. március 30. Kakuk Károly a Zalka Máté Tsz elnöke Megtartották a díszszemle főpróbáját _ A néphadsereg, a határ­őrség, a belső karhatalom, a légoltalom és a munkás­őrség egységei kedden reg­gel megtartották az április 4-i díszszemle főpróbáját A kitűnően sikerült szemle- gyakarlatot több tízezer bu­dapesti dolgozó nézte végig. VALTAKOZŐ irányú FORGALOM A TISZAIIG! HÍDON A KPM közúti hfdosztá- lya tájékoztatása szerint a tiszaugi Tisza-híd javítását megkezdik. A munkálatok idején a hídon váltakozva egyirányú forgalom lesz, melyet sorompóvá] ellátott forgalomterelő őrszolgálat irányít. A korlátozás áp­rilis 10-én reggel 6 órakor lép. életbe és előrelátható­lag 6 hónapig tart. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom