Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-13 / 86. szám
ms. ápn&s ts. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A zárszámadások törvényessége a termelőszövetkezetekben A vasutas és az utas /■ * Új vasúti rendtartás — „Civilek“ a tároló vágányok között — Emelkedett az utasbalesetek szánja Érdemes megvizsgálni, hogy az 1962. évi zárszámadások megfeleltek-e a törvényes előírásoknak, és érvényesül t-e a közgyűléseken a termelőszövetkezeti demokrácia. A törvény szerint a termelőszövetkezet köteles a fe] nem osztható szövetkezeti alapot gazdasági megszilárdítása, folyamatos fejlődése érdekében évről évre, a tagok között kiosztható pénzbeli és természetbeni részesedésnek legalább 10 százalékával gyarapítani. E kötelezettségnek a termelőszövetkezetek túlnyomó többsége eleget tett, sőt egyes termelőszövetkezetekben az alap növelése a 10 százalékot jóval meghaladta. A termelőszövetkezeteik csak ids részénél fordult elő, hogy a fel nem osztható szövetkezeti alapot az előírt mértékben nem gyarapították. A szociális — kuiturális alap képzés A korábbi években több szabálytalanság volt a szociális-kulturális alap képzésénél. Előfordult, hogy ilyen alapot nem is képeztek. Ez a helyzet az 1962. évi zárszámadásoknál teljesen megváltozott s egy termelőszövetkezet kivételével valamennyi helyen — az előírt mértékben, — a tagok között kiosztható pénzben és természetbeni részesedés 2 százalékával egészítette ki. Néhány esetben azonban törvénysértő módon használták fék Az egyik termelőszövetkezet kulturális és szociális alapja 1962-ben 29 69« forint készpénz és 100 mázsa búza volt. A 100 mázsa búzát termelési előlegként osztották ki s a pénzben tartalékolt összeg nagy részét is kölcsönök és előlegek folyósítására fordította. Egy másik termelőszövetkezet szociális-kulturális alapjára 1962. évre 25 000 forintot tartalékolt, mely összegből 15 203 forintot helyesen rádió és könyv vásárlására, segélyezésre, ipari tanulók jutalmazáséra, sportköri támogatásra fordított. A megmaradt összeget azonban jogellenesen könyvélték át a jöve- deJemszámlára. A földjáradék A törvény szerint minden termelőszövetkezetinek földA téli csapadék maradványait a tavaszi napsütés és a szél már felszárította, a nedvesség a földbe szivárgott. A száraz avar könnyen gyullad. Ezért a kirándulóknak fokozott figyelemmel kell lenniük az erdei tűzveszélyre. Elég egy gondatlanul elhajított égő gyufaszál, vagy egy el nem oltott cigarettavég, s pusztító erdőtüzet, milliós károkat okozhatnak. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság kéri a kirándulókat, hogy szigorúan tartsák meg az erdők tűzrendészet! szabályait. A fák között tüzet rakni szigorúan tilos. Szalonnát sütni, kenyeret pirítani vagy ételt melegíteni csak az erre a célra kijelölt helyeken lehet. Az eloltott tűz fészkét járadékot kell fizetnie. Megyénk termelőszövetkezetei kötelezettségüknek eleget téve zárszámadásaikba is beállították a földjáradék kifizetéséhez szükséges ösz- szeget, s a zárszámadás idején zömben ká is fizették. Azonban a mérleghiá- nyos termelőszövetkezetekben ez nehézséget okoz, mert erre állami hitelt nem vehetnek igénybe. Kifizetése pedig kötelező, függetlenül attól, hogy megfetéló fedezettel rendelkeznek-e, vagy sem. A mérlegbe beállított földjáradék tartozás a folyó évben a jó gazdálkodás esetén kerülhet kifizetésre. A besenyszögi Lenin Termelőszövetkezet, — mély 1961-ben mérleghiánnyal zárt, — 1962-ben az 1960. és 1961. évről elmaradt földjáradékra 183 257 forintot fizetett ki. Az ellenőrző bizottságok szerepe Fogyatékosságok voltak egyes helyeken a zárszámadás közgyűlési jóváhagyásánál. A hiba már ott kezdődött, hogy nem adtak elég szerepet az ellenőrző bizottságnak. Pedig ez a szerv, mely által a tagok intézményesen ellenőrzik a vezetők munkáját, a gazdálkodás irányítását. Ezért az ellenőrző bizottságnak évente kétszer általános vizsgálatot, egyes munka- területeken pedig negyed- évenkénti ellenőrzést kell tartania. Feladatait a tsz törvény, részletesen pedig a miniszteri utasítás szabályozza. Többek között kötelessége az éwégi elszámolások felülvizsgálata. Az ellenőrző bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem hozhat határozatot a mérleg megállapításáról, a tiszta jövedelem felhasználásáról és nem fogadhatja el a zárszámadást. Az ellenőrző bizottságok jelentései sok esetben csak formálisak és nem foglalkoznak a zárszámadás tartalmával, csupán egy éves munkájukról számolnak be. Az is előfordult, hogy nem is tett jelentést. A lebecsülést példázza az a tény is, hogy az egyik tiszafüredi termelőszövetkezetben — bár a jelentést elkészítették, — annak felolvasására „az idő rövidsége miatt” nem került sor. A vizsgált termelőszövetkezetek nagy többségében földdel be kell szórni, mert enyhe szellő is könnyen új- ' ból lángra lobbanthatja a visszamaradt parazsat. Az eldobott üres üvegeik, az elszórt üvegcserepek és konzerves dbbozok nemcsak rejtett balesetforrások, hanem veszedelmes „tűzcsi- holók” is lehetnek. Felületük az erős napsugártól ..gyújtólencsévé” válhat és tüzet gerjeszthet. Az 1961. évi 7. számú erdőtörvény mindenki számára biztosítja az erdők szabad használatát pihenésre, üdülésre, kikapcsolódásra. De ez a jog erkölcsi kötelességgel jár együtt: j védeni, óvni kell a társa- j dalom tulajdonát, mindnyá- j junk közös kincsét, értékes ! erdőinket. I a zárszámadó közgyűléseket az előírt formában tartották meg. Egyes helyeken azonban előfordult, hogy a zárszámadás elfogadásáról konkrét határozatot nem hoztak, illetve az erre vonatkozó határozatot a közgyűlési jegyzőkönyvben nem rögzítették. A hiányos előkészítésre mutat az a tény is, hogy egyes helyeken nem jelent meg a tagság kétharmada. Ebben az esetben pedig a közgyűlés nem határozat- képes és azt azonos napirenddel legkésőbb 30 napon belül a vezetőségnek újra össze kellett volna hívnia. A tagok véleménye Az ilyen jelenségek a termelőszövetkezeti demokrácia megsértését jelentik és e . hibák megszüntetésére igen nagy gondot kell fordítani. A tagság igazi támogatására, jó munkájára csak az a vezetőség számíthat, amelyik módot ad arra, hogy a tagok véleményüket nyilváníthassák a közös tevékenységről, a jól bevált gazdálkodási módszerekről, a jövedelem fel- használásáról és természetesen az elkövetett hibákról is. Sok segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek a tanácsi szakigazgatási szervek is. Az ő feladatuk a zárszámadás során észlelt hibák nyilvántartásba vétele és intézkedni ök kell, hogy a következő évi zárszámadás során a hibák ne ismétlődjenek meg. Szolnok Megyei Főügyészség általános felügyeleti csoportja SZAKTANÁCS Érdeklődésijei fogadta a közvélemény a vasúti szabálysértésekre vonatkozó minisztertanácsi határozatról megjelent újsághírt. Azóta a Belügyminisztérium illetékes szervei és a vasút- igazgatóságok több intézkedést tették a tövrónyerejű rendelet végrehajtására. 1961-ben az utasok gondatlanságából több mint félezer baleset’ történt a vasút területén, ebből 236 halálos végű. 1962-ben tizenegy százalékkal emelkedett az utasbalesetek száma, tizenhat százalékkal több ember fizetett az életévéi a felelőtlenségéért. Bizonyára soikan emlékeznek még az elmúlt évi aszódi tömegszerencsétlenségre, ahol az utasok az állomáson áthaladó Borsod-exp- ressz elé rohantak, hogy a következő vágányon álló személyvonatra felszállásban megelőzzék egymást, öt halálos áldozata és több súlyos sebesültje volt a vétkes könnyelműségnek. Megdrágult az éjszakai kocsiszállodák díja Április elsejétől szigorúbban ellenőrzik a tároló vágányokon várakozó szerelvényeket. Ugyanis egyes állomásokon éjszakai törzsvendégek látogatják a pihenő vonatokat. Még vasutas dolgozók is akadnak, akik szolgálatba lépés előtt, vagy-szolgálat után a kocsikban vernek tanyát, ott étkeznek, aztán néhány kártyaparti után az ételmaradékokkal, cigarettavégekkel teleszórt kocsi elhagyott csatatér képét festi. Az „élelmes’* utasok még testi épségük kockáztatásától sem riadnak visz- sza, hogy időben helyet kapjanak a vonatban. Egykét jól tájékozott utastárs segítségével könnyedén megtalálják a tároló vágányokon az állomásra beto- lásra váró szerelvényt. Az utazóközönség is kéri a MÁV segítségét a balesetmentes közlekedéshez Bár egyre ritkábban, de még ma is megesik, hogy szinte már csak percei? hiányoznál? a vonat indulási idejéig, de a kijelölt vágány még üres. Az utasok tömege tolong a peronszigeten, s amikor a szerelvényt betolják, a tömeg megrohamozza a mozgó vonatot. Ilyenkor szinte a csodával határos, hogy nem történik baleset. Mennyivel jobb lenne, ha a szerelvényeket időben állítanák be az állomásba, ezzel is elejét vennék a valósággal csábító szabálysértéseknek. A késések elleni küzdelem jegyében már igen sok kellemetlenség, több baleset származott a vonatok figyelmetlen indításából. Pedig az utazóközönség nem igényli az olyan menetrend pontosságot, amelyik a testi épsége, jobbik esetben a vonatról lemaradás árán valósítható meg. Egyes forgalomirányító szerveknél olyan gyártott elmélet honosodott meg, hogy az utasok le- és felszállása nem okozhat késést. Sok esetben — főként csúcsforgalom idején — a leszálló utasok még a kocsikban vannak, a kalauzok indulásra adak jelzést. V. M. 4. A gyommentesen tartott elsőéves kapáslucema virágzása ideje lényegesen hosszabb, mint a többéves kultúráké. Sokszor a virágzás szakasza négy hétig is eltart, ez az időszak június 15. és július 15. közé esik. A négyhetes virágzás alatt azonban a kártevők is elszaporodhatnak, ezért az elsőéves telepítéseknél fokozott jelentőséggel bír a virágzáskori növényvédelem, melyet méhkimélő szerrel, úgynevezett melim- pax-al végzünk el A Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben Karcagon már több éve foglalkozunk az elsőéves telepítések magtermőképességének vizsgálatával. Az elért eredmények nagyüzemi kipróbálását azonban csak 1961/62. évben kezdtük el a karcagi Béke Termelőszövetkezet tábláin. Tapasztalatainkat a szövetkezet teljes mértékben átvette és alkalmazza, ennek kapcsán ma már az elsőéves kapáslucema a szövetkezet legjövedelmezőbb növényei közé tartozik. A telepítés évében várható terméskilátást az elmúlt két év kísérleti és nagyüzemi eredményeivel szeretném megvilágítani. A kétéves terméseredmények a kővetkezőképpen alakultak: Kíséri. Int. Béke Tsz 1961. év 2,41 q/kh 1,75 q/kh 1962. év 1,97 q/kh 1,26 q/kh Az adatok 92 százalékos tisztaságra vonatkoznak. A szövetkezet termés- eredményei alapján a két év átlagában 5267 Ft/hold nyersbevételt hozott a kapáslucema a telepítés évében. Azt hiszem, ezek a számok magukért beszélnek és világosan mutatják, hogy az elsőéves telepítések is milyen nagy jövedelmet biztosítanak, ha kellő szakértelemmel kezeljük e kin. eset érő növényt. Csontos Imre Mezőgazdasági Kísérlett Intézet, Karcag Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felhívása a kirándulókhoz A kapáslucerna már a telepítés évében is nagy jövedelmet biztosít A mezőgazdasági gyakorlatban általános az a korábban kialakult szemlélet, hogy a kapáslucemáról a telepítés évében nem lehet, illetve nem gazdaságos magot fogni. Ebből a helytelen nézetből következik aztán az a sajnálatos tény, hogy a széles sortávolságú első éves lucerna- telepítések hoziama csak néhány mázsa különböző gyomokkal szennyezett harmadrendű szénát eredményez. Több éves kísérleti és nagyüzemi tapasztalataink azt mutatják, hogy a kapáslucerna-termesztés még akkor is rentábilis volna, ha csak mint egyéves kultúrát kezelnénk a cukorrépához, vagy kukoricához hasonlóan. Megyénk éghajlati viszonyai igen alkalmasak lucernamag-termesztésre. Ha adottságaink között alaposabban vizsgáljuk a kapáslucema magtermőképességét megállapíthatjuk, hogy a virág szám, valamint a megterméke- nyüléshez szükséges hőösz- szeg és a vadméhek száma mintegy 6—8 mázsa/hold magterméshez is elegendő. A lucerna tápanyagszolgáltató kapacitása is képes ilyen tömegű termést létrehozni. Tehát adottságaink igen jók és csak szakértelmünkön múlik, hogy milyen terméseredményeket érünk el. A biztonságos magfogás érdekében egészen röviden szeretném néhány apró, de fontos termesztési problémára felhívni a figyelmet. 1. A telepítésre kerülő, kellő mélységben megszűnteti táblát már ősszel munkáljuk el. Az őszi elmun- kálás következtében biztosítjuk a talaj leülepedését, jobb vízgazdálkodását és a íucemamag biztos, egyenletes csírázását, illetve kelését. Tavasszal fordítsunk igen nagy gondot a barázdák behúzására; legyen a talajmunkák végső célja az egyenletes, sima felszín biztosítása. Ez jgen fontos a gépek négy évig történő : lucerna számára a talaj nitrogéntartalma relatív minimumban van. Ennek az a magyarázata, hogy a talaj hőmérséklete ebben a szakaszban még nem kedvező a nitrogént feltáró baktóriumfajok számára. 3. A vetőmagmennyiség & a sortávolság megállapítása igen sok vitára ad ií, ■ gazdaságos kihasználása érdekében. Ismert tény, hogy a kapáslucerna munkái ma már teljes mértékben gépesíthet ők. 2. A megfelelő mennyiségű tápanyagellátás érdekében a telepítést megelőző össze] adjunk kát. holdanként 200 kilogramm szuperfoszfátot. Közvetlen vetés előtt pedig feltétlen szórjunk ki 100—150 kg/kh nitrogén-műtrágyát a zavartalan kezdeti fejlődés biztosítása érdekében. Ekkor ugyanis a nagymeny- nyiségű fehérjét előállító okot. A nagyüzemi termesztésben 24 centimétertől 100 centiméterig szinte minden változat előfordul. Többéves kísérleti és nagyüzemi tapasztalatok alapján irányelvként a következőket javasoljuk: a sortávolság ne legyen 60 centimeter alatt, a tőszám pedig holdanként ne haladja meg az 1,5 milliót. Ha a tala j el őkés zítésimk a követelményeknek megfelelően történt, akkor holdanként 3 kilogramm vetőmag bőségesen elegendő az optimális tenyészterület biztosításához, Képzőmfiycszeti kiállítások A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata két érdekes kiállítást hozott Szolnok megyébe Martfűn már jónéhány nap óta sok látogatónak örvend „A képes levelezőlap története” című kiállítás. A tárlaton két fejezetben" ismerkedhet meg a látogató az üdvözlő- és egyéb célt szolgáló kártyák múltjával és jelenével. Az 1875—1945 közötti időszak archív anyaga nemzeközi szemle, \ míg a felszabadulás utáni körkép csak magyar vonatkozású. A kiállított lapok nemcsak képzőművészeti jellegüknél fogva fontosak, hanem a történelmi múltat is felidézik. Ott Iáható köztük Bíró Mihálynak az emigrációban készített munkásmozgalmi sorozata is, amely a Horthy-korszak embertelenségét ábrázolja döbbenetes erővel. A kiállítást május hó 7-ig tartják nyitva; Törökszentmiklóson most rendezik „A magyar festői? a XIX. században” című tárlat reprodukciós anyagátA megnyitóra vasárnap a törökszentmiklósi járási művelődési faágban kerül sor.
