Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

IMS. április 10. SZOLNOK MEGYEI NftPLAP Gyertek asszonyok! Tanulnivágyó mezőtúri nők AZ ÚJVÁROSI ' PíÖTA­NÄCS évek óta nagyon so­kat tesz azért, hogy a ke­rület asszonyainak ismere­tei bővüljenek. Két éve szervezték meg a nők aka­démiáját. A városi művelődési ház segítségét kérték és nyer­ték meg terveik megvaló­sításához. Körültekintő ta­nácskozás után közösen ha­tározták meg a négyéves programot. A cél adott volt, a feladatot a szervező mun­ka jelentette. Házról házra jártak az aktivált: „Gyertek asszo­nyok, tanulni!” A meggyőző szó, a vonzó előadások tar­talmának rövid ismertetése megtette hatását. Az első estén majdnem százan ültek a teremben. A művelődési ház a megye legkiválóbb előadóit hívta meg- Erre nagy szükség volt, hiszen a siker már csak azon múlt, hogy fenn tudják-e tartani az asszonyok érdeklődését. A szívós és céltudatos mun­kának meg lett az eredmé­nye. Azóta egy év telt el és most. a második évfolyam utolsó előadásán a hallgatók lepték meg a szervezőket. Kérték, legyen még né­hány előadás, hiszen annyi­ra szeretik és még van idő is rá. Ha nincs pénz. majd ők fizetik az előadót, az ‘útiköltséget. Nemcsak tanult, hanem két év alatt nagyszerűen összekovácsolódott e kollek­tíva. Azokat az idősebb asszonyokat, akik már nem vállalkozhattak kirándulás­ra, a fiatalabbak elvitték a Szigligeti Színház mezőtúri előadására, utána hazakí­sérték a néniket. Ők ma­guk vagy az ipari vásárra utaznak, vagy a szegedi szabadtéri játékokra; Még két év van hátra a prog­ramból- Már nem gond a szervezés. Kis tájékoztató plakátokon hirdetik a kö­vetkező előadást. Nem kell házról házra járni az újvá­rosi asszonyokért. Eljönnek maguktól. A mezőtúri történet váz­latosan ennyi. Nem a mód­szereket akartuk ismertetni, hanem a lényeget. Azt, hogy a nők tanulni akar­nak, s éhhez hozzá lehet őket segíteni. Hányszor hallani még népművelőktől azt, hogy az ismeretterjesz­tő előadásokat nem igény­lik az emberek. Lehet, hogy így van, de csak azzal a ki­tétellel fogadjuk el, hogy azért, mert nem ismerik a valódi igényeket- S nem azt figyelembevéve készítik el ac ismeretterjesztés tervét. MEZŐTÚRON mi tör­tént? Tulajdonképpen sem­mi különös, csupán rájöttek arra. hogy az asszonyok lelkének első gondja a gye­rek, a család. Azért min­dent megtesznek. Azt tapasztalják, hogy az övéik bonyolultabb ember­kék, mint maguk voltak, a kor sem egyszerű, a meg­értéshez, a helyes nevelés­hez nem elég az ösztön — tudás kell. Abban a „Gyer­tek asszonyokéban ez a gondolat volt. A családi élet problema­tikája, az új szocialista er­kölcs kialalkításában igen jelentős. Sok a válás. Ki a hibás? Ez mindenkit érde­kel. Előadás lett belőle- A vallásos szemlélettel harcol az élet realizmusa, a tapasz­talás és tudás. A nők éle­tét, feladatát másképp je­löli ki a tételes dogma, mint a szocialista megbe­csülés és rend. A különb­séget tudatosítani kell. Előadás lett belőle. ÉS ERRŐL VAN S?Ő. Nem a lexikális ismerétek halmazát szükséges átadni, kínálni, erőszakolni — ha kell, ha nem. Az élet meg­szabja, belőle következik a kíváncsiság, a vágy, törek­vés a megismerésre. Ez az az alap. amire építeni kell- A népművelés egyeteme az élet, a feladat: tanítsuk meg az embereket végzett dolgaik megismerésére. Ez történt Mezőtúron. Fábián Péter Takarmány­gyártás levegőből Több kísérleti gazdaság, állami gazdaság és termelő- szövetkezet foglalkozik évek óta a Karbamid-takarmány kísérleti etetésével. A ta­pasztalatok igen jók: egy kiló Karbamld — kérődző állatokkal feletetve — 15 kiló korpát, vagy öt kiló olajpogácsát helyettesít. Különösen jól értékesítik a Karbomidot a hízómarhák és a fejőstehenek. Az idén újabb 40 termelőszövetke­zeti gazdaságban állítanak be etető-kisérleteket, s egy­úttal meggyorsítják a Kar- bamid hazai gyártásának előkészületei­A Földművelésügyi Mi­nisztérium takarmánygaz­dálkodási osztályán tájé­koztatásul közölték, hogy Tiszapalkonyán már épül a Karbamidüzem, s 1964-ben teljes kapacitással megkez­dik a Karbamid-takarmány- gyártást, Ezt, a fehérjében rendkívül gazdag takar­mányt lényegében a levegő nitrogénjének megkötésével-, illetve megfelelő koncent­rálásával készítik majd, többezer vagonon tételek­ben. NAGY SIKERREL MUTATTA BE A SZOLNOKI SZIGLIGETI SZÍNHÁZ JÁSZ­BERÉNYBEN GYÁRFÁS MIKLÓS, G- DÉNES GYÖRGY, VISKI ANDRÁS „KIS­ASSZONYOK A MAGASBAN” CÍMŰ ZENÉS VÍGJÁTÉK ÁT. KÉPEINK A BE­MUTATÓRÓL KÉSZÜLTEK. A kisasszonyok és az ifjú doktor — egyelőre még asztal mellett. (Molnár Miklós, Károlyi Mária, Andaházi Margit, Egervári Klári, Sebestyén Éva Szegényes szemle Szolnokon IGYEKEZETBEN nem volt hiány. De hogy vasár­nap délelőtt a Ságváriban a színjátszók, az irodalmi színpadok, a szólisták fel­léphettek az elsősorban a repülő tiszti iskola lelkes műkedvelőinek volt köszön­hető. Két irodalmi színpad — három közül — két sza­valat (több sem volt), két zenei szólista — négy kö­zül — dicséri az iskolán folyó nevelő munkát. Hiányoltuk itt, a városi döntőn a gyárak, a posta, a vállalatok szavaiéit, sze­replőit, hangszeres szólis­táit. Egyedül a járműjavító színjátszói szerepeltek ezek közül, el is vitték az egyik jutalomtárgyat. Te­gyük hozzá, megérdemel­ten. A Székely Anna című dramatizált balladát jó ér­zékkel vitték színre. A másik csoportnak nagyon örültünk, kertvárosi fiata­lok léptek színre. Kezdők, még sok hibával, de szívből komédiáztak, áradt belőlük a frissesség. Móricz egyfel- vonásost adtak elő. Mind­két együttesen látszott a szakavatott rendező keze. És ez igen fontos tanulság! Gyenge csoport — gyenge vezető — és ez fordítva is érvényes. A KISZ megjelent kép­viselője szerint a papír­gyáriak, — akik pedig szép múlttal rendelkeznek — azért nem indulhattak, mert nem kaptak semmiféle anyagi támogatást új darab betanulásához, illetve be­mutatásához. Az a gyanúnk, hogy több csoport megje­lenése múlott hasonló ne­hézségen. Azt azonban végképp nem értjük, miért marad­tak el a szólisták? Sem o szavalathoz, sem mondjuk egy hangszerszólóhoz, ének­számhoz nincs szükség kosztümre és más kellé­kekre. Nem a mozgósítással volt itt baj? A három irodalmi szín­padi műsor közös hibája: a komor alaphang. Már a tavalyi szemlén is ezt rót­Divatujdonság készül Törökszentmikióson Húsvétra ezer pár női és gyermek műanyagpapucs kerül az üzleteibe A törökszentmiklósi Ci­pész KTSZ megkezdte a női és gyermek műanyag papucsok gyártását. A ne­gyedévi kapacitás körülbe­lül hat-hétezer pá^ elkészí­tését engedi meg. A négy-öt modellben ás különböző színkombinációk­ban előállított nyári láb­belikből a kereskedelem már ötezer párat megren­delt. Ebből a szolnoki Kis­kereskedelmi Vállalat kö­rülbelül ezret hozhat for­galomba húsvétra. A gyermekpapucsokat a FÖLDSZÖV nagykereske­delmi vállalat országos szinten forgalmazza. Az új készítmény a divat, a tar­tósság és a kivitel szem­pontjából megfelel a mo­dern követelményeknek. Viselhető utcán, otthon és fürdőhelyen is. A női műanyag papucs 55, a gyermek pedig (27— 34 közötti nagyságban) 39— 42 forintos fogyasztói árral kerül forgalomba. tűk fel legfőbb hibául. Vér, halál, háború, atomnyomo­rúság, koncentrációs tábor. Az előadott költemények darabrészletek legtöbbjével már a tavalyi évadban ta­lálkoztunk. Kivétel a Ság- vári művelődési- ház szín­pada, amely Pilinszky János döbbenetes erejű költői rekviemjével, a Sötét mennyországgal mutatkozott be élvezetes előadásban. De a téma itt is a fasizmus, a háború. Senki sem vonja kétség­be, hogy a figyelmeztetésre, az ébresztésre szükség van. De ennek is új formát kell adni. Mások az imperializ­mus mai módszerei, más a mi tizennyolc év alatt fel­nőtt tapasztalatunk. A má­ból kell kiindulnunk és az optimizmus sem tilos szem­lélet az irodalmi színpadok számára __ A hangszerszólókban egy ifjú katona, Kasza László szép, kiérlelt zongorajáté­kával vitte el a pálmát, azaz a legjobb szólistának kijáró ólomkristály vázát. Közönség — ez lassan tradícióvá válik — nem volt. Üresen tátongott a nézőtér, csak a konkurens csoportok és szólisták fi­gyelték és tapsolták meg a színpadon lévők játékát. ELHANGZOTT olyan vé­lemény is, hogy a szemlét szegényítette a közép- és általános iskolások távol- maradása, alak külön in­dultak. A tény vitathatat­lan, de talán jó is, hogy így történt, legalább az illetékesek látják, hol szo­rít a cipő. — ht — Közérdekű közlemény A Szolnok megyei Tanács VB pénzügyi Osztálya fel­hívja a háztulajdonosokat, hogy a 6/1963. PM. számú rendelet 54. §-ának (2.) be­kezdése értelmében a ház­adó alá eső épületeikről 1963. április 30-ig a községi, városi tanács pénzügyi osztályaihoz házadó beval­lást kell készíteniük. A házadó bevallási nyom­tatványok a pénzügyi osz­tályoknál szerezhetők be. Azokat a háztulajdonoso­kat, akik e kötelezettségü­ket elmulasztják, megbír­ságolják. Szolnok Megyei Tanács VB Pénzügyi Osztálya Iparosodik a falu Andaházi Margit a kisasszonyok őre Molnár Miklóssal, aki betört a családi szentélybe „Népek barátsága” kiállítás Jászberényben Ezer úttörő gyűjtő munkája — A gyerekek külföldi kapcsolatai — Színes tablókon az étet (Szegő Gizi rajza) A magyar—szovjet barát­sági szerződés megkötésé­nek 15. évfordulójára Né­pek barátsága címmel ki­állítás nyílt a jászberényi úttörőházban. Az anyag összegyűjtésé­ben mintegy ezer úttörő vett részt. Nagy munkában voltak a nyomolvasó őrsök az utóbbi három hónapban. Az üzemekben felkutatták a szovjet, vagy népi de­mokratikus országokból ér­kezett gépeket és ezeket fényképeken megörökítet­ték. A külföldet járt túris­ták tapasztalatai, élményei is bekerültek a füzetekbe Lejegyezték, hogy a Már­cius 15 Tsz honnan impor­tál vetőmagot, a város ipari üzemeinek gyártmá­nyai hova kerülnek. A nagy lelkesedéssel és szor­galommal végzett kutatások kiváló eredménnyel jártak. A tablók előtt elhaladva megismerhettük a magyar és a többi népi demokráci­ákban élő úttörők életét is. Levelek, fényképek, őszinte szeretetteljes szavak jellem­zik a gondolataikat. Arról a kialakult mély barátság­ról tanúskodnak, amely az összekötő kapocs közöttük Az írások nemcsak magán- jellegűek. Sugárzik belőlük a kölcsönös érdeklődés egy­más hazájának megismeré­se iránt. Egyik tablón — fényké­pen megörökítve — ott láttuk az állami gazdaság dolgozóit, amint az U—28- as szovjet gyártmányú trak­torral szántanak. Az Ap­rítógépgyár csarnokában munka közben rögzítették filmszalagra a szovjet gyalugépet, a szekrényes adagolót Másutt térkép tárja fel a város „külföldi” kapcsola­tait. Paul Robeson emléke­zetes jászberényi békegyű­léséről is van kép. Mosoly­gós guineai labdarúgók, szovjet, észt, bolgár peda­gógus küldöttség, dél-ame­rikai farmerek, s sorolhat­nánk még Jászberény ven­dégeit. Szines tablókon az élet. Ez jellemző a kiállításra. A nyomolvasó munka próbára tette az úttörők leleményességét, kitartását, tehetségét. S emellett — ez volt a fő cél — közelebb kerültek a társadalom éle­téhez, termékeihez. Mind­ezt a maguk munkájával érték el. A kitűnő kiállítás alkotóit, a város úttörőit e feladat végrehajtásáért méltán illeti meg az elis­merés. TELT HÁZ ELŐTT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom