Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-10 / 83. szám

1368. áprifis M. SZOLNOK MEG FBI NÉPLAP Szorgoskodnak a kertészetben Terrneiőszöveíkezetünknek aa úgynevezett berettyói részen terűt el 65 holdja. Ezen nagy részben öntözé­ses gazdálkodás folyik. Vajda Károly brigádvezető irányításával huszonötén dolgoznak itt a kertészet­ben, nevelik a palántákat- A melegágyakban a káposz­tapalánta már növekszik, kiültetésre vár, a paprika, paradicsom, s a többi nö­vény magja is kel. A bri­gádvezető elújságolta, hogy ebben az évben öt holdon termelnek paradicsomot, tíz holdon paprikát, két hol­don káposztafélét, s kisebb területen uborkát, sárgaré­pát, petrezselymet és hagy­mát. A kertészet bevételi terve 400 ezer forint, ezt nemcsak teljesíteni, hanem túlteljesíteni akarja a bri­gád. Ismerve a brigádvezető tudását, sok évi tapaszta­latát, az ott dolgozók szor­galmát, nem kételkedem abban, hogy sikerül tervük. Csótó Géza Túrkeve, Vörös GsiHag Tsz Az ország egyedüli erdészeti szakiskolája — immár 80 éves — Ásotthalmán van. A bentlakásos, két évfolya­mos iskolának az idén nyolcvankét hallgatója van. Az . általános tárgyakon kívül tíz erdészeti szaktárgyat ta­nulnak. Két év után erdészeti szakemberekként helyez­kednek el. Gímszarvas-tehénnel ismerkednek a tanu- lók az iskola szertárában Megkésett a tavasz, lemaradt a mezőgazdasági munka Későn is köszöntött ránk az idei tavasz, fázósan is. Ráadásul még a belvíz, ár­víz ugyancsak késleltette a tavaszi mezőgazdasági munkálatok időbeni kez­dését. A lemaradást jól mutatja a Szolnok megyei Tanács Mezőgazdasági Osz­tályának legutóbb kiadott jelentése. Ebből tudtuk meg, hogy az ősszel kimaradt, s ta­vasszal eke alá váró 37 ezer holdnyi területből még csak nyolcezer holdat hasí­tottak fel. Vagyis az elvég­zendő tavaszi szántási munkálatok egyötödét tud­ták még le a megye szö­vetkezeti gazdaságai. Különösen a kunhegyes! járásban és Karcag vá­rosban lassú a tavaszi szántás, hiszen e tájegység talaja a kunsági szik, amely hosz- szab idő után szikkad fel. Míg a jászberényi és a tö­rökszentmiklósi járásban homokosabb, — magasabb fekvésű földeik vannak, s itt el is végezték már a ta­vaszi szántás felét. Az idei télen lehulló sok csapadék akadályozza a tavaszi vetések «gyors ta­lajelőkészítését. Terv sze­rint 284 ezer holdon törté­nik tavaszi vetés az idén, s még csak 62 ezer holdon történt meg a vetőágy elő­készítése. A legtöbbet a törökszentmiklósi, a szol­noki járás és Szolnok vá­ros termelőszövetkezetei tudhatnak elvégzettnek e munkálatból. Az őszi vetések fejtrá­gyázására soha ekkora szükség nem volt, — mint most, s bizony ez a munka is gyorsabb ütemet kíván. Kétszázhúszezer hold őszi vetés felét trágyázták még csupán felül a ter­melőszövetkezetek. Á tavaszi árpavetés ideje lassan-lassan lejár. Olyan veszély ugyan már nem fe­nyeget, hogy nem teljesít­sük tavaszi árpavetés ter­vünket. Hiszen már a múlt hét végén is huszonnégy­ezer holddal több tavaszi árpát tettek földbe a ter­vezettnél a szövetkezetek. Ez a mennyiség az azóta eltelt napokban még csak növekedett. Megkezdődött a zab ve­tése, sőt Mezőtúron már tíz hold híján elvetették a tervezett 260 hold zab­kultúrát. Talán e héten teljesít­jük tavaszi borsóvetési ter­vünket. A 110 ezer holdas borsóvetésből mintegy tíz­ezer hold vetése hiányzik még. A délibb fekvésű já­rásokban már vetik a nap­raforgót. A- kunszentmár­toni járásban több mint háromszáz holdon földben ván már a napraforgó. Mák vetési térvét a szol­noki iárás 137 százalékra teljesítette, míg a törökszentmiklósi já­rásban, Kisújszálláson, Me­zőtúron és Szolnokon — egyetlen hold mákvetés Sincs még idáig. A megye szövetkezetei vetik a burgonyát (főleg a szolnoki járásban), a ken­dert, a lent, a lucernát és a vörösherét. Áltálában a iászberényi és a szolnoki járásban haladnak legjob­ban e növényféleségek ve­tési munkálatai Szabad utat az áruszállításnak Az ehSnegyedévben 3,1 millió tonna áruszállí­tási adósság a vasútnál, több mint 1 millió tonna lemaradás a tervhez viszo­nyítva az autóközlekedési vállalatok teherfuvarozá­sában az év — első két hónapjában — ez az idei kemény és hosszantartó tél kedvezőtlen mérlegének egyik súlyos tehertétele. Aligha szükséges hangoz­tatni az ebből adódó, fel­adatok fontosságát. A tél folyamán megtorpant ipari, mezőgazdasági és lakásépít­kezések meggyorsult ütemű folytatása jelentős anyag- szállításokat igényel. Gon­doskodni kell a tél által a termelésben ugyancsak visszavetett üzemek folya­matos nyers- és üzemanyag ellátásáról. A tavasz bekö­szöntésével megnövekedtek a mezőgazdaság szállítási szükségletei is. Nem szen­vedhet fennakadást a vá­rosi Lakosságnak élelmisze­rekkel, a vidéknek ipar­cikkel való ellátása sem. Exportszállításainkban is be kell hozni az elmúlt hó­napok kényszerű lemara­dását. Mindez olyan fokozott követelményeket támaszt az országot éltető erekként behálózó áruszállítási szer­vezettel szemben, amelyek­nek a vasút- és az autóköz- jekedés csak valamennyi érdekelt vállalat és egyéb szerv közös összefogásával, segítségével tehet eleget Ha a vasúti áruszállítás időszerű problémáit vizs­gáljuk, mindenek előtt a jelenlegi fuvarozási kapa­citás növelésének lehetősé­geivel érdemes foglalkoz­nunk. Itt ugyanis jelentős tartalékok tárhatók fel, amit néhány adat jellem­zően bizonyít. Elég meg­említeni, hogy a vasúti szállítás hatékonyságának egyik legtöbbet mondó mu­tatója; az átlagos kocsifor­duló nem javult, hanem romlott az első negyedév­ben 4,1 napról 4,8 napra nőtt. Ugyanakkor kocsin­ként 18,3 tonnáról 17,7 tonnára csökkent az átla­gos terhelés, ennek követ­kezményeként pedig egy tehervonat átlagos terhe­lése 868 tonnáról 845 ton­nára esett vissza. A legsürgősebb teendők közé tartozik tehát, hogy minden eszközzel biztosít-1 síik a vasút szállítási ké­pességének maximális ki­használását. Ez természete­sen elsősorban maguktól a vasúti dolgozóktól kíván fo­kozott erőfeszítést. A Köz­lekedés és Postaügyi Mi­Felújított gördülőcsapágyak GYÁRTJA : Maglódi Gépgyár és öntöde, Maglód. Rendelhető és vásárol­ható korlátlan mennyi­ségben: budapesti csapágy­üzletünkben V., Alkotmány u. 18., az ÜJ ÁR 56 százalékáért. KI FURT MEG ? A Sanyi gyerekben bízott már csak. Ez volt hozzá a leghűségesebb. A gimnáziu­mot tanulta, úgy tanár nél­kül, egyedül, vagyis magán. úton, ahogy máma monda­ni szokták, mégis kitartott mellett a juhhodályban. A többi gyerek bezzeg ki mér­nök, ki technikus lett va­lahol az ország túlsó felén. De ez az egy, a legkisebb, a Sanyi... Igaz, két hónap ja lesz lassan, hogy nincs mellette, mert behívták ka­tonának. De ha leszerel, úgyis visszajön mellé, a ju­hokat őrizni, meg a gimná­ziumot tanulni. Pedig ott bent is furkálják a Sanyi gyereket, mert mikor bent volt látogatóban Nyíregy­házán, akkor hallotta, hogy vissza akarják tartani tar­talékos tisztnek és fegyver­mestert faragnak belőle. Na, olyan aztán nincs. Nem fogják tőle elrabolni a hű­séges Sanyi gyereket. Azt már nem. Hogy is mondta az a gyerek? — öreg, ha leszerelek, visszajövök. Nem hagyom el se magát, se « nyájat. Mert olyan jő itt kint ma­gával a pusztában. öreg az országút, ötven- nyolcadik évét tapossa, de bizony nem érzi magát öregnek. Mert a juhászem­ber tán sose öregszik meg. A juhászember mindig fia­tal marad. A sírba is fiatar Ion száll le még kilencven, éves korában is. Bogár, a fekete puli szé­leset vakkantva, nagyot ke­rül. Biztosan a birkákat te­reli az az okos állat. Kiles a jó hűvös kunyhóból és ki­kiált a pulinak: — Eriggy az elejire, Tees’. De lám, nem a birkák után rohan az, hanem va­lamiféle autó elébe. Nagy porfelhőt csap, ahogy köze­ledik búgva-erőlködve a po­ros dűlőúton. Na, táncsak nem a Sanyi gyerek jön? Az autó a kunyhó bejá­ratához kanyarodik. Kei ember száll ki belőle. Az egyiket mindjárt megisme­ri: Karikás Berci, a gazda­ság másik üzemegységének a juhásza. Azt mondja a Karikás Berci, miközben nyújtja a kezét: — Üljön be, Sándor bá­tyám az autóba, mert mától fogvást én váltom fel ma­gái. Az öreg visszahőköl. A másik érkezett is megszólal: — Felhősi elvtársnak be kell jönni velem az állami gazdaságok igazgatóságához. Arról van szó, hogy a ju­hászait előadónkat felren­delték egy évre Pestre, s magám gondoltunk, hogy egy évig helyettesíti. — Én-e? Hiszen nincs meg nekem ahhoz az isko­lám, öcsém. — Felhősi bátyám, hiába van másnak iskolája, ha nincs annyi gyakorlata, mint magának. Negyven évi szolgálat nagy idő, s majdcsak belejön az irá­nyításba, adminisztrációba. Bizony, itt nincs apelláta. Menni és menni kell, mert azt mondja: ezt megkövete­li a társadalom, a népgaz­daság. Hát ki is csordul egy könnycsepp, ahogy távolo­dik az a szép legelő, a júh- hodály, meg a Bogár puli, meg az egész puszta, az egész határ. Mégiscsak negy­nisztérium vasúti főosztá­lya már megfelelő hadi­tervet’ dolgozott ki: a II. negyedévtől kezdve az őszi csúcsforgalom méreteinek megfelelő „tavaszi csúcs- forgalom” lebonyolítását készítették elő, amelynek megvalósítását minden bi­zonnyal áldozatkész mun­kával segítik elő az egyes állomások, vontatási, for­galmi, javító és más szak- szolgálatok dolgozói. De erőfeszítéseik csak akkor járnak sikerrel, ha mindenhonnan megkapják a lehető legnagyobb segít­séget. Vonatkozik ez első­sorban azokra az üzemek­re, amelyek a vasút meg­rendeléseinek gyors és ma­radéktalan kielégítésével járulnak majd hozzá a lehető legnagyobb mozdony- és teherkocsipark üzemel­tetéséhez. igen sok múlik azon is, hogy a fuvaroztatók mennyiben könnyítik meg a vasút munkáját. A kocsi­forduló lerövidítése érde­kében minden fuvaroztató­nak kötelessége, hogy fo­lyamatos, egyenletes rako­dással segítsen — megfelelő terheléssel — mielőbb út­nak indítani a kiállított teherkocsikat. Meg leéli szervezni a folyamatos be­rakodást a munkaszüneti napokon is. A szállítmá­nyok címzettjeinek pedig gyors kirakással kell meg- akadályazniok a vasúti ko­csik kihasználatlan veSz- teglését az állomásokon és iparvágányokon. Rendkívül fontos szerep jut az elmúlt hónapokban bevezetett un. viszonylati tervezésnek is. Ha a fu­varoztatók — az előírások­nak megfelelően — az elő­írt időpontban viszonylati, árunemenkénti, ill. állomási bontásban pontosan beje­lentik szállítási igényeiket, ezzel nemcsak szállítmá­nyaik gyors továbbítását segítik elő, hanem egészé­ben megkönnyítik a va­súti szállítás tervszerűsé­gét, irányvonatok indítását, csökkentik a felesleges ál­lomási kocsitartózkodási időt stb. Egyben pedig arra is rá kell mutatni,- hogy a gon­datlan be- és kirakodás következtében igen jelen­tősek a vasúti teherkocsi­kat ért rongálások, amelyek hosszabb-rövidebb ideig tartó javítása — az okozott káron felül — a szállítási kapacitás átmeneti csökken­tését is iftaguk után vonják. Ugyancsak a „tavaszi csúcsforgalom” lebonyolítá­ven éven át Sitt itt helyt a társadalom, az egész nép­gazdaság megelégedésére. Hát akkor miért... Odahaza felkerül az ün­neplő fekete ruha, fehér ing, fényes csizma, pörge kalap. A megyei igazgatóságon már félkör alakban várják a dolgozók. Beszédek hang­zanak el: szeretettel kö­szöntjük körünkben Felhőd elvtársat... hasznosítsa so­káig a juhászati előadói székben nagy élettapaszta­latát... Az igazgató is sok sikert kíván a jó munká­hoz. Aztán odasúgja: —' Sándor bátyám, maga is mondjon néhány jó szót. Ugyan mit mondjon, heg. szívesebben kimenekülne innen a hűvös szobából, ki a rétre, a pusztába, a bir­kák meg a Bogár puli mellé. Ki innen. Mért is kellett őt idehozni. Zúg a feje. Valamit mégis vála­szolni kell. Megköszörüli a torkát, s valósággal kiömlik belőle a gondolat: — Csak annyit... mond­janak meg: kinek nem tet­szett a képem, hogy ide j behoztak a hodályból... Ki fúrt meg ott kint a pusz­tában? j Dénes Géza I sához vár segítséget a KPM Autóközlekedési Vezérigaz­gatósága is. Ha néhány hét alatt nem is lehet teljesen behozni a közúti szállítás első negyedévi lemaradását — hiszen például az árvíz elleni védekezés hosszú időszakra 900—1100 gépko­csi igénybevételét jelentette — néhány ésszerű intézke­déssel, az érdekeltek össze­fogásával itt is könnyebben lehetne megoldani a felada­tokat. Ezek közé tartozik min­denek előtt a felesleges szállítási igények korláto­zása. Azok a fuvaroztatók járnak el helyesen, akik nem törekszenek nagy tar­talékok gyűjtésére, hanem különösen építkezéseknél — csupán a várható termelés­nek megfelelő mennyiségű anyag, szállítását igénylik. Ugyanakkor több tényez» akadályozza a meglevő ko­csipark megfelelő kihasz­nálását. így például hiába írja elő a Gépkocsifuvaro­zási Szabályzat (GFSZ), a naponta 18 óráig — előzetes értesítéssel 22 óráig —tör­ténő szállítást, a gépkocsik napi igénybevétele nem több átlagosan 8—10 óránál, ami rendkívül kevés, Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a tehergépkocsik tényleges gurulási ideje nem több az igénybevétel időtartamálnak 35—-40 szá­zalékánál, nyilvánvaló: gondosabb, tervszerűbb áruelőkésizítéssel, a le- és felrakás meggyorsításával; jelentősen lehetne csökken­teni az állásidőt s ezzel a gépkocsipark jóval nagyobb arányú kihasználását. Sokat tehetnének a fuva­roztatók a napi szállítási idő széthúzásával is. Ma az a helyzet, hogy például a belkereskedelmi vállalatok többnyire ragaszkodnak a délutánig történő szállítás­hoz, holott például a dél­utáni tüzelőszállítás jobban megfelelne a dolgozók igé­nyeinek és egyes árufajták­nál nem lehetne akadálya az éjszakai szállításnak sem. « Azt is érdemes volna megvizsgálni, hol lehetne csökkenteni a szabad szom­batok miatti szállítási ki­eséseket, hiszen például 1962-ben az autóközlekedési vállalatok 1200—1500 teher­gépkocsija e miatt csak he­tenként 5 napon végzett szállítást. A meglévő gépkocsipark gazdaságos kihasználását segítené elő a pótkocsik fo­kozott igénybevétele is. Jel­lemző, hogy a rendkívüli szállítási igények ellenére naponta mintegy 300 pótko­csi áll, holott megfelelő ter­vezéssel a fuvaroztatók bi­zonyára ki tudnák használ­ni ezeket a pótkocsikat, sőt ezek igénybevételét bizo­nyos távolságon — pl. 50 km-en — felül elő is lehet­ne írni. Végezetül: a kpm Autóközlekedési Vezérigaz­gatóság felügyelete alá tar­tozó tehergépkocsik csak mintegy 35 százalékát te­szik ki a telj« tehergépko­csi-áll on-iánynak. A fenn­maradó mintegy kétharmad részben sok olyan gépkocsi akad, amelynek kihasznált­sága alacsony. Az érdekelt vállalatok és egyéb szervek tehát a népgazdaság érde­két szolgálnák, ha például naponta néhány órára fel­ajánlanák ezeket a gépko­csikat az autóközlekedési vállalatoknak, amiért egyébként térítést is kap­nak. Az elmondottak azt bizo­nyítják, hogy a közlekedési szervezet csakis az érdekel­tek sokoldalú segítségévei tehet eleget maradéktalanul az előtte álló rendkívüli feladatoknak. Follinus János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom