Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-09 / 82. szám

SZOLNOK MEGYEI NtPMT 5 Nagy érdeklődés mellett A serdülő fiúknál volt a legtöbb induló (213 fő). A kép a zőnyt a rajt után közvetlenül örökítette meg. több mint ötszáz indulóval rendezte meg a megyei atlé­tikai szövetség Szolnok me­gye 1963. évi megyei mezei futóbajnokságát. Valameny- nyi futamban mind az egyé­ni, mind a csapatversenyben szép küzdelmet láttunk az él­versenyzőktől. de meglepeté­seket is szolgáltatott egy-egy tehetséges vidéki fiatal, Üttfirö fiúk csapatversenyé­ben a szolnoki Délibáb úti iskola győzött ■ 18 ponttal. - Nagyon megszorította azon­ban' őket a kisújszállási Arany J. és a martfűi iskola csapata. Egyéniben: 1. Szőke László Kisújszállás. 2. Ku- peczki Károly Szolnok, Déli­báb úti Iskolai tanuló. OttSrő lányoknál ismét nagyszerű szerepléssel győz­tek a szolnoki Koltói úti is­kolások, 6 ponttal. Egyéni­ben: !. Karkecz Klára Szol­nok, Koltói: 2. Kertész Rozá­lia. Koltói. Rétszáztizenhárom ver­senyző állt rajthoz a serdülő fiúknál. — Slazsek nyugodt hosszú lépéseivel és jő iram- beosztásával biztosan nyert. A csapatbajnokságot azon­ban a martfűiektől nem le­hetett elhódítani. Második a szolnoki Tiszaparti Gimná­zium. Egyéniben: 1. Blazsek István Szó. MÁV, 2. Murányi Zoltán Martfű. Szép volt a serdülő lányok küzdelme. Egyéniben: 1. Tú- róczi Anna Jászberény, 2. Száraz Edit Martfű. A csa­patversenyt a Martfűi MSE csapata nyerte meg 18 pont­tal; 2. Jászberényi Vasas 24 ponttal, Szinte külön versenyt fu­tott az ifjúsági fiúknál Fuchs Géza. — Ritkán fordul elő, hogy mezei futóversenyen lekörözik a mezőny végét. Géza, a Szó. MÁV verseny­zője nagyszerű futással ezen a hosszabb távon is imponá­ló fölénnyel győzött. 2. Sző­ke Endre Nagykunsági ME- DOSZ. Csapatban: 1. Szol­noki ITSK 23, 2. Martfűi MSE 24 ponttal. Az ifjúsági leányok verse­nyében eleinte úgy látszott, hogy a martfűi Száraz Irén fölényesen' győz. A táv vége felé azonban az inkább kö­zéptávfutó ellenfelei előzték. Palóoz Anna törökszentmik­lósi lány győzelme megérde­melt. 2. Gulyás Mária Jász­apáti gimn. Csapatban: 1. Szó. MÁV 14, 2. Szolnoki Közgazdasági Technikum 26 ponttal, A férfi felnőttek versenye a nap egyik legszebb küz­delme volt. A tavalyi lista­vezető középtávfutó és tár­sai találkoztak az idén az első éves felnőtt Fodor End­rével, a Szó. MÁV verseny­zőiével. Már a városi baj­nokságban is többen megál­lapították róla, hogy tehet­sége mellett az idén szorgal­ma is jelzi sikereit. 2. Dávid Béla Martfűi MSE. Csapat­ban: 1. Martfűi MSE 11. 2. Szolnoki MÁV 11 ponttal. Legnéptelenebb mezőny a felnőtt nőké volt. Iramot nem mert diktálni senki. így várható volt, hogy a Császi testvérek a hajrában ott­hagyják a mezőnyt. Győzel­mük nem volt kétséges. — Egyéniben: 1. Császi Kata­lin Szó. MÁV. 2. Császi Gi­zella Szó. MÁV. A legtöbb versenyzőt indító sportkör számára kiírt vándorserleget ez évben a szolnoki 605. sz. ITSK nyerte eL NB Ill-as mérkőzéseken (Folytatás a 4. oldalról.) Taktikai hiba miatt vereség Ceglédi Vasutas—T. Vasas 3:0 (2:0) Cegléd, 800 néző, vezette: Kocsondi. Cegléd: Hamza - Fehér, Kiss, Császár — Cson­tos, Oláh — Nagy, Kubányi, Gyikó, Pintér, Dani. T. Va­sas: Vasas — Polgár, Frikker, Hálák — Szedlák, Szabó - Fekete, Bana, Buczkó, Ba­lázs, Kiss. A Vasas kezdte a játékot, de a Cegléd vette át az irá­nyítást és sok helyzetet dol­gozott ki. A 32. percben gól­lá érett a fölény, majd újabb góllal 2:0-ra vezettek a ceg­lédiek. A második félidőben a tö­rökszentmiklósiak csak a 16- osig tudtak eljutni, ott a jól záró ceglédiek mindent esi-, rájában elfojtottak, sőt még egy gólt lőttek. A Vasas játékára erősen rányomta bélyegét legjobb Jó: Császár, Csontos, Pin­tér, illetve: Hálák, Frikker, Vasas, Kiss. A játékvezető mindkét fél terhére sokat té­vedett,- gár ­Csak az első félidőben játszott jól a Vasas Jászberényi Vasas—Hódmező­vásárhelyi MEDOSZ 2:0 (1:0) Jászberény, 800 néző, ve­zette: Szöllősi (Debrecen) (Höflinger, Ragó). Jászberé­nyt Vasas: Csikós — Rigó, Rétsági, Szívós — Iványi, Pin­tér — Kovács II., Keresztesi, Buchár, Bíró, Hering. Edző: Túri László. Hódmezővásár­helyi MEDOSZ: Pálhuber - Sepsei, Holubán, Bana — Al­földi, Gera — Piskák, Boros, Nagynémedi, Szelezsán, Sán­dor. Edző: Bozsó György. Már az 5. percben gólt lőtt a Vasas, a játékvezető azon­ban nem adta meg. A 12. percben Keresztesi ügyesen Hering elé gurított, aki 8 méterről a hálóba helyezte jól és ötletesen . játszott. A vendégcsapat csak lefutások­kal kísérletezett, de ezek nem jelentettek veszélyt. Fordulás után megváltozott a játék képe. Inkább a ME­DOSZ támadott többet, de a 75. perctől ismét feljött a Vasas. A vendégcsapat vé­delme azonban jól hárított. A 88. percben a kiugró Bí­rót a védők elkaszálták. A megítélt 11-est Pintér érté­kesítette. 2:0. Az első félidőben igen jól játszott a Vasas és ekkor többgólos vezetésre is szert tehetett volna. A hátvédhármas legjobbja Szívós volt. A* csatársorban Kovács II, Keresztesi és Buchár játszott jól. A ven­dégcsapatból Pálhuber, Gera, Nagynémedi, Sándor emel­kedett ki. Szöllősi játékve­zető több hibát vétett. Gervai Az életben | MINDEN ERDEKES Az életben minden érdé. kés. Jól teszi az író, ha minden nap feljegyzi mindazt, amit napközbe n látott, hallott. ami megmoz­gatta a képzeletért: utcai je­leneteket, új Szólásmondá­sokat, ellesett replikákat, eredeti gondolatokat, ha­sonlatokat, képeket, téma- lehetőségeket. szellemes tré­fákat, kuriózumokat, hir­detményekben, reklámok­ban látott szamárságokat, emlékeket, sőt álmokat is. Az alkotói raktár, éléstár utánpótlása ez. Ha így teszünk, szakmai szokásunkká válik, hogy jobban figyeljünk, többet meglássunk. A hevenyében („nehogy elfelejtsem!’1) ké­szített jegyzetet azután ki kell dolgozni, csiszolni, és néha úgy ragyog fel, mint az igazi gyémánt — mert hiszen csakugyan igazi-gyé­mánt is lehet! Mindennap egy feljegyzés — hároitiszázhatvanöt egy esztendőben! Hát nem va­lóságos kincs ez az olyan embernek, akinek mester­sége az élet leírása?! m Fejőnő. Kétszeres szocia­lista munka hőse. Meg­mondta a magáét; — Nagyon sokan jönnek hozzám a rajonból, a tarto­mányból. Moszkvában is voltam egy tanácskozáson, mindenféle értekezletre hív­nak, elnökségbe választa­nak. És miről beszélgetnek velem? Mennyit fejtem? Hogyan értem, el az ered- ményelcet? Milyen vállalá­sokat tettem? Hogyan telje­sítem a tervet? Mindenkit csak a kezem érdekel. Bár egy ember akadna, aid a telkembe akarna látni.. ­Hallgattam és szégyell­tem magam. Hiszen a mi dolgunk, az íróké, hogy az olyanokban, mint 6, a lélek érdekeljen bennünket.., m Volgái gőzös étterme. Égy kis asztalnál két jó barát: a rendező és a híres szí­nész. Ebédelnek s közben komoly beszélgetést folytat­nak ... A szomszéd asztal­nál néhány becsipett utas. Az egyik felismeri a szí­nészt, odamegy hozzá. — Maga. ez és ez a szí­nész? (Megmondja a nevét.) — Igen, én vagyok. — Mindjárt megismer­tük! Nagyon kérjük, üljön át az asztalunkhoz! — Köszönöm. De amint látja, most el vagyok fog­lalva... — Szóval, visszautasít, nem akar egyszerű embe­rekkel inni? — Bocsánat, félreértett... S különben is nem iszom szeszesitalt... — Ejh! S még maga * „nép művésze"! Elszakadt maga a néptől, látom! A fejébe szállt a dicsőség! — megtörtént! De ide belépő nélkül betolakodhatnak a más szavatóriumbeliek!... m Valamit a tipikusról. '1957. január 31-én a moszkvai rádió közölte, hogy január 29-én éjjel az Indiai-óceánon egy szovjet gőzös fedélzetére 17 gram­mos meteorit hullott. Ha egy író ilyen lényre építette volna fel regényét, még mielőtt a rádió hírül adta, kétségtelenül a sze­mére vetették volna, hogy ez nem tipikus, hogy ez kiagyalt dolog. A mete.o- rit azonban ráhullott a szovjet hajóra, a Tudomá­nyos Akadémiát pedig nem zavarta az, hogy a jelenség nem tipikus, véletlenszerű — és az égitestekről szóló új adatokkal gazdagította a tudományt. m Á katona-festőművészek kiállításán egy zsémbes né­zőnek nem tetszett a terhes asszonyt ábrázoló kép. — Csúfság! ízléstelenség! Én a feleségemet még az Utcára sem engedtem ki ilyen állapotban! Maguk meg lerajzolnak s még köz­szemlére i* kiállítanak ilyesmit. Panaszt teszek! És aztán ott van az a kép is (mutatja). Ezredest ábrázol.. A köpenye a vállára vetve. Ez szabályellenes! Hogy ér­telmezzem ezt? Nem, így nem lehet, elvtársak! Pa­naszt teszek... m A korszerű témájú új film „vége" felírással feje­ződött be. A stúdió egy il­letékese kifejezte óhaját, hogy a felírást egészítsék ki, legyen: „Vége a film­nek”. — Mert csak „vége” — minek a vége? A világnak? Az életnek? Valahogy két­értelmű így. Mert hiszen ugyebár az élet megy to­vább! Ügy hogy jobb lesz megváltoztatni!. •. 11 Valaki minden reggel há­rom doboz gyufát szórt ki a padlóra. Minden szálért külön lehajolva, vigyázva, hogy térde meg ne roggyan­jon, visszarakta a gyufát a dobozokba. Ilyenformán százötvenszer hajolt le min­den reggel. Ámde arra, hogy egyetlenegyszer is meghajoljon valaki előtt, amikör ebből haszna szár­mazhatott volna — ez az ember képtelen volt. Az írót íróasztalánál meg­zavarni annyi, mint az al­vót felébreszteni. Éppoly nehéz visszakapcsolódnia a munkájába, mint a feléb­resztett embernek viSsza- aludnia. Sajnos, bennünket túl gyakran ébresztgetnek, és aztán még csodálkoznak, hogy keveset és nem vaka­rni jól írunk. m Országút Grúziában. Egy Pobeda az árokban. Tulaj­donosa áll az út szélén és segítséget vár. A kanyar­ban ökrösszelcér tűnik fel. rajta egy idevalósi. Az autó tula)donosa megkéri, segítse ki a bajból és öt rubelt ajánl fel érte. Az idevalósi kifogja a szekérből az ök­röket, hogy veMik húzássá ki az autót. A kanyarból teherautó robog elő. Teljes sebességgel nekimegy az útjában álló szekérnek és összetöri. A teherautónak megrongálódik a hűtője, folyik belőle a víz. A sofőr átkozza az idevalósit. Az meg a sofőrt. A Pobeda tulajdonosa félrehúzódva vár. Aztán megkéri a so-\ fórt, segítsen kihúzni az autót az árokból, és neki is felajánl öt rubelt, a sofőr megteszi. A Pobeda elro­bog. Az úton ottmarad az idevalósi az összetört sze­kérrel meg a sofőr a meg­rongált teherautóval. Ke­zükben öt-öt rubel. Meg­szolgálták! A szatíra az író gúnyoló­dó elméje — cselekvésben. Románból fordította: Szántó Irén Dokument gyűjtemény készül Karcagon a száz év előtti nagy Ínségről A karcagi Győrffi István Nagykun Múzeumban érde­kes kiállítási anyag gyűjté­sét kezdték meg- Felkutat­ják a száz évvel ezelőtt 1863-ban pusztító nagy ín­ség dokumentumait. Ugyan­akkor összehasonlításként adatokat, képeket gyűjtenek a Nagykunság mai életéről, a nagyüzem mezőgazdasá­gának fejlődéséről. a c7Ót 4>v f4xr1.q+Ahol csapott jószágok egymás után buktak fel az éhségtől. A csontig lesoványodott jószágok százait vágták le és gyomrukban csak sáreso- mókat találtak. A Nagykun­ság lakói vízinövények gu­mó termésével táplálkoztak, mert a szikes, kiaszott szántóföldek semmit nem taremtéki A gyűjtemény mai anya­(No hoTMiifolío Tfnrpacfrtn Pfi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom