Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-07 / 81. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP De Gaulle tekintélyének megrongálódása hét a külpolitikában Egy Több mint egyhónapos sztrájk után megegyezés jött létre a francia kormány és a bányászok között. A megegyezés kompromisszu­mos jellegű, amennyiben a bányászok azonnali bér­emelést is kapnak, de a megegyezésbe belekerültek a kormány egyes kikötései is, amennyiben a béreme­lésnek egy része csak egy év múltán kerül folyósítás­ra. A űzetésrendiezés úgy­nevezett lépcsőzetes megoldása tette lehető­vé a kompromisszum kiala­kítását. A több mint egy hónapig tartó bányászsztrájk, ami­hez esetenként más szak­szervezetek dolgozói is csatlakoztak, hogy nyoma­téket adjanak a bányászok követeléseinek és kifejezzék szolidaritásukat,, az úgyne­vezett ötödik köztársaság legnagyobb méretű munkás- megmozdulása volt, amely­nek jelentősége nem merül ki az elért szociális ered­ményekben. Politikai szem­pontból talán még nagyobb hatást ért el a sztrájk, amely nemcsak Franciaor­szág, de az egész világ köz­véleményének figyelmét ráirányította a De Gaulle rendszer leggyengébb pont­jára. Ebben a munkásmeg­mozdulásban, amely vitat­hatatlanul a dolgozók győ­zelmével végződött, meg­mutatkozott, hogy tulajdon­képpen hol vannak egy te­kintélyt rendszer leginkább sebezhető pontjak A sztrájk politikai jelentősége abban van, hogy De Gaulle, aki még nemzetközi kérdé­sekben is rá tudja kény­szeríteni akaratát — leg­alább" is különvéleményét — szövetségeseire, nyűt presztízsveszteséget szen­vedett a bányászoktól, De Gaulle ugyanis először azzal kísérletezett, hogy úgynevezett tekintélyt mód­szerekkel próbálja meg- rendszabályozni a sztrájko- lókat és elrendelte, hívják be katonai szolgálatra a sztrájkban résztvevő kato­nákétól es bányászokat, Igaz , ugyan, hogy a kormány és a bányászszakszervezetek között kompromisszumos megoldásra került sor, mint említettük a lépcső­zetes rendezés alapján, mégis a lényeg az, hogy a kormány egyezkedésre kényszerült, mégpedig azért mert a több mint egyhóna­pos sztrájk során bebizo­nyosodott: nem rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel akaratát rá- kényszeríthetné a dolgozó tömegekre, ha azok egysé­gesen lépnek fel- A fran­ciaországi sztrájk, politikai szempontból tehát két vo­natkozásban is fontos fel­ismerésekre vezetett. Az egyik az, hogy a dolgozók egységes fellépése olyan erőt kölcsönöz a demokra­tikus jogokban, hosv azo­kat még egy tekintélyű ráí­rni rendszer is kénytelen respektálni. A másik politikai vonat­kozása a kérdésnek körül­belül abban foglalható össze, hogy bebizonyoso­dott: milyen gyenge alapo­kon áll Franciaországban a De Gaulle személyes presz­tízsére felépített rendszer. Hinnék a vonatkozásnak egyébként a nyugati sajtó is nagy figyelmet szentel és több lapban is olvashattunk Olyan kommentárt, amely megállapítja: túlságosan is nyűt színen játszódott le De Gaulle tekintélyének megrongálása. Márpedig az ötödik köztársaságnak ez a létalapja. Mozgalmas események színhelye volt e napokban — és nyilván az lesz még lóidéig — az amerikai kon­tinens úgynevezett latin ré­sze, tehát Közép- és Dél- Amerika. A dél-amerikai országokban lejátszódó ese­mények, amelyeknek kö­zéppontjában egy sikerült és egy félig sikerült kato­nai puccs áll, visszavezet­hetők az Egyesült Államok­nak arra a törekvésére, hogy közvetlen katonai módszerekkel próbálja út­ját állni az általános elé­gedetlenségnek, — s mint ahogy az amerikai lapok maguk is hangsúlyozzák: a castroizmus, tehát a ku­bai forradalmi szellem ter­jedésének. Ezek a jelensé­gek azért is érdemelnek fo­kozott figyelmet, mert ki­tűnik belőlük, hogy • Kenned v-féle látszat­demokratizmus, amelyet a szövetség a ha­ladásért elnevezésű segély­program selyempapírosába próbáltak csomagolni, a használatban feltűnően rö­vid idő alatt teljesen meg­semmisült. Kennedy sze­rette volna elhitetni a vi­lággal, hogy az Egyesült Államok olyan politikát folytat az amerikai konti­nensen, amely a dollárse­gélyt bizonyos demokra­tikus feltételek megterem­tésével kapcsolja össze. Ki­derült azonban, hogy ez az álcázási manőver a gyakor­latban nem használható. Az imperializmus termé­szetrajza olyan, hogy a de­mokráciának még leghal­ványabb polgári változatát sem tűri meg és kiütközik belőle a nyers erőszak. Guatemalában az elűzött elnök és kormánya semmi­vel sem szolgálta ki kevés­bé, az amerikai monopóliu­mok urai nem érezték elég biztonságosnak a polgári kormányzatot, — félnek a népmegmozdulásoktól és hatásosabb garanciának tartják a nyílt katonai dik­tatúrát. Persze egy akkora országban, mint Argentina ennek a módszernek az al­kalmazása már bonyolul­tabb. De lényegileg itt is arról van szó, hogy a Gui- ■ do-kormány mögött álló hadsereg, amely az ameri­kai érdekeket éppen úgy védelmezi, mint saját reak­ciós osztályérdekeit, köz­vetlenebbül akar beavat­kozni a kormányzati kér­désekbe. A konkrét kér­dés, amiről jelenleg szó van, a júniusi választások ügye. A polgári kormány­zat, ugyancsak amerikai biztatásra szeretné meg­őrizni az alkotmányos.1 )g bizonyos látszatát, tarta­nak viszont attól, hogy a választásokon előretörné­nek a komunisták és a pe­ronisták, s ilyen körülmé­nyek között a jelenlegi irányvonalat nem lehetne fenntartani. A hadsereg nyomása a kormányra részben a figyelmeztetés az úgynevezett amerikai liberálisok felé, hogy ne játszanak alkotmányosdit egy olyan országban, — amelyben a lakosság túl­nyomó többsége ellenük van. Ugyanekkor a hadse­reg arra törekszik, hogy megakadályozza a válasz­tások megtartását, vagy legalább is olyan szűk te­rületre korlátozza, amelyen a ^ néphangulat ereje nem képes teljes nagyságában kibontakozni. Arról van szó, hogy a tartományi és parlamenti választások he­lyett, júniusban csak el­nökválasztást tartanak. 4 dél-amerikai reakciós erők mozgósításával egyidőben az Egyesült Államok to­vább folytatja manővereit Kuba elszigetelésére. — A Karib-tengeri térségben — úgyszólván napirenden van­nak a provokációk, ame­lyekben ugyan közvetlenül különböző kubai ellenfor­radalmi csoportok vesznek részt, de mindenki tudja, hogy az Egyesült Államok­ból mozgatják őket. Az Egyesült Államok kormá­nya az októberi válság idején vállalt kötelezettsé­gei ellenére, továbbra sem tett le arról a szándéká­ról, hogy megpróbálja megfojtani a kubai forra­dalmi rendszert, s olyan kormányzatot létesítsen ebben az országban, amely nem a kubai nép érdekeit, hanem az amerikai mono­póliumokat szolgálja. Paál Ferenc A Hold megismerésére irányúié szovjet tudományos program Nyolcszáz bárányka „utazik” Görögországba és Itáliába a húsvéti ünnepekre Vásároljanak tőlünk acélcsöveket Moszkva (TASZSZ). Vemjamin Dimsic, a Szov­jetunió Népgazdasági Ta­nácsának elnöke nagy cik­ket ír a Pravdában a szer­vezet előtt álló alapvető feladatokról. A cikk írója hangoztatja, hogy a szovjet ipar irányításának átezei*­Verekedés a török parlamentben Ankara, (Reuter, AP) A török parlamentben szombaton reggel ismét magasra csaptak a szenve­dély hullámai. A képvise­lők könyveket, levél tárcá­kat hajigái tak egymás fe­jének, sőt egy pofon is el­csattant. A pofont az igaz­ság pért egyik képviselője kapta, aki felszólalásában támadta a kormányt és azt az egész mozgalmat, amely 1960. május 27-én megdön­tötte Menderes kormányát. A kormány bizonytalan­kodása miatt az utóbbi he­tekben többször is zavar­gásokra került sor a török fővárosban. Március 22-én ugyanis „egészségi állapo­tára” való tekintetted ideig­lenesen szabadonbocsá tot­táfc Bayar volt köztársasági elnököt, a közvélemény tüntetésekben megnyilvá­nult tiltakozásának nyo­máséra azonban hat nap­pal később ismét őrizetbe vették. (MTI) vezése eredményeként lét­rejött a népgazdaság terve­zésének és irányításának egységes országos rend­szere. A népgazdasági tanács tevé­kenységében azt tartja szem előtt, hogy a tervteljesítés­nél minél racionálisabban és hatékonyabban haszno­sítsák az anyagi és pénzügyi tartalékokat, a munkaerőt, a természeti kincseket, ki­küszöböljék a fölösleges ki­adásokat) és veszteségeket. A népgazdasági tanács elnöke a szovjet gazdaság óriási tartalékairól és lehe­tőségeiről beszélve, meg­említette, hogy miután a nyugatnémet eégek az Egyesült Államok kormá­nyának nyomására meg­szegték a nagyátmérőjű csővezetékek szállítására kötött szerződéseket, a Szovjetunióban minden* megtettek, hogy növeljék e termékek hazai gyártását. Dimsic közölte, hogy Cse4- jabinszkben egy hatalmas üzemegység megkezdte az ilyen csövek gyártását, Ukrajnában gyors ütemből folyik újabb két hasonló üzemegység építése, — Ennek eredményeként már az idén elegendő ka­pacitásunk lesz ahhoz, hogy majdnem egymillió tonna csövet gyártsunk le — írja cikkében a Szovjetunió Nénvazdasávi Tarájának elnöke. — A dolgok olyan fordulatot vettek, hogy fel­ajánlhatjuk Adenauemek* vásárolion tőlünk nagv át­mérőjű csöveket. (MTI) tudósainak mtadezddeig nem sikerült megismételni a szovjet eredményeket” — tette hozzá. Egy űrhajózási elméleti szakember, aki jelen volt ennél a beszélgetésnél, a TASZSZ tudósítójának ki­jelentette: „Nem kétséges, hogy a Luna—4 teljesíti tu­dományos feladatát”. A Luna—4 útját megfi­gyelő állomásra egyre több adat érkezik az önműködő űrállomásról. Ezek bizo­nyítják, hogy a Luna—4 teljesíti a kitűzött progra­mot. Pjotr Anohin ismert or­vosprofesszor a Megyicüv- szkaja Gazetában kijelenti, hogy a Luna—4 műszerei által továbbított adatok rendkívül fontosak a fizio­lógiások számára is. A fi­ziológiára vár ugyanis an­nak az érdekes feladatnak • megoldása, hogyan visel­kedik az élő szervezet a Holdon uralkodó viszonyok között. A feldós nangsúlyozta, hogy mielőtt embert külde- nének a Holdra, előtte ha­talmas tudományos, techni­kai és orvostudományi elő­készítésre van szükség. Ez érthető is, hiszen az embe­ri szervezet az évezredek folyamán a földi viszonyok­hoz alkalmazkodott. A Krasznaja Zvezria rész­leteket közöl arról, hogyan készítettek fényképfelvételt a napokban a Luna-—4-ről. Rámutat arra, hogy a szov­jet asztrofizikusok már ren­delkeztek megfelelő ta­pasztalatokkal a Mars—1 önműködő űrállomás több­szöri lefényképezése révén. A Luna—4-et egy elektro­nikus optikai előtéttel fel­szerelt, 2,6 méter átmérőjű távcső segítségével fényké­pezték le. Ez a legnagyobb ilyen távcső Európában. A Krasznaja Zvezda közli is a távcső képét és hozzá­fűzi hogy a szakemberek most tanulmányozzák a fényképfelvételeket. A ta­nulmányozás kétségtelenül még konkrétabb tudomá­nyos adatokat szolgálta* majd. (MTI) A munkáspárti Daily He­rald ezt írja: „A Moszkva— Washington béketelefon megteremtéséről hozott döntés az első bíztató fej­leménye a genfi értekezlet egyéves munkájának”. A Daily Express genfi tudósítója megállapítja, hogy a szovjet bejelentést a nyugati küldöttségek fenntartás nélkül üdvözöl­ték. Különösein jelentősnek tartják, hogy a Szovjetunió — bár Carapkin hangsú­lyozta: ez a megállapodás nem pótolhatja a tényleges leszerelési intézkedéseket — minden feltétel nélkül hozzájárult a két szuper- nagyhatalom csúcsszintű, közvetlen kapcsolatának megteremtéséhez. A Daily Mail hangsúlyoz­za, hogy az éjjel-nappal működő Hruscsov—Kenne­dy telefonvonal a bizton­sági retesz szerepét látsz­hatja a két nukleáris szu­perhatalom kapcsolatában. A lap felveti azt a gon­dolatot, hogy hasonló köz­vetlen érintkezést lehetne teremteni a NATO párizsi és a Varsóé Szerződés moszkvai főhadiszállása kö­zött is. A Daily Worker, a kom­munista párt lapja, vezér­cikkében üdvözli a genfi fejleményt. „Nagyon jó do­log — írja, — hogy köz­vetlen kapcsolat létesül Washington és Moszkva között a véletlen háború veszedelmének csökkenté­sére. Most már az a leg­fontosabb, hogy elkerüljük az olyan szükségállapot be­következését, amikor ez a telefonvonal az egyetlen kiút a háború elkerülésére. Ha az események már odáig jutottak, hogy az ál­lamfőknek az utolsó pilla­natban kétségbeesett kon­zultációhoz kell folyamod- niok, esetleg már túl késő lehet a háború kirobbaná­sának megakadályozására. A mostani megállapodást tehát mindenképpen továb­bá lépéseknek kell kövef- niök, amelyek élvezethet­nek az általános és teljes leszereléshez.* (MTI) Kalózok után kutatnak Manila (MTI). Angol Fülöp-szigeti és indonéz haditengerészeti egységek akcióba léptek a Borneo és a Fülöp-szigetek közötti Sulu-tengeren ga­rázdálkodó kalózok ellen. A Fülöp-szigeti hatóságok utasították a kérdéses te­rületen áthaladó hajókat, hogy tartsanak fenn állan­dó rádióösszeköttetést a kalózokra vadászó hadiha­jókkal. A kalózok erősen fel- fegyverzett, háromtól har­minc emberig terjedő erős­ségű csoportokban tevé­kenykednek. A Fülöp-szi­geti vizeken különösen ve­szedelmesekké váltak gyors és sekélyjáratú csónakjaik­kal. Rajtaütésszerűen meg­támadják a kis halászfalu­kat, majd a közeledő hadi­hajók elől megközelíthetet­len, sekély parti öblökben keresnek menedéket. A rabláson kívül cigaretták, kábítószerek és fegyverek csempészésével is foglal­koznak. los tréning a Pentagonban (Erdei Saneor rajza) II „béke telefonta“ Az angol sajtó szombat reggel hatalmas szalagéi- mek alatt tudósít arról, hogy a Szovjetunió hozzájá­rult a Kreml és a Fehér Ház közvetlen telefonkap­csolatának megteremtéséhez. Több lap első oldalas főcímét Hruscsov szovjet miniszterelnök és Kennedy elnök fényképe fogja közre, amint a „két nagy” a képzeletben meghúzott vonalon máris barátságos (*" lefondiskurzust folytat egymással. (TASZSZ) — „A Luna—4 segítségével folyó kísérle­tek és megfigyelések nagy- jelentőségűek a Hold felé irányuló további repülések megvalósítása szempontjá­ból” — jelentette ki a TASZSZ tudósítójának a Luna—4 főkonstruktőre. — „Természetesen idő kell hozzá — jegyezte meg —, hogy teljes mértékben ki­értékelhessék az önműködő állomásról érkező újabb tu­dományos adatokat". A főkonstruktőr kijelen­tette: „A Hold megismeré­sére irányuló szovjet tudo­mányos program végrehaj­tása sikeresen folyik. E té­ren a legkiemelkedőbb té­nyező — mint mondotta — a Hold Földről nem látha­tó oldalának lefényképezése volt. Az Egyesült Államok

Next

/
Oldalképek
Tartalom