Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-30 / 99. szám

196JÍ. äprHis SO. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A legeltetési idény Itt van május elseje előtt az állatok ilyenkor oly jel­legzetesen megnyilvánuló „sóéhség’'-ének csillapítá­sára. A sózóh^lyek a vad- gazdálkodásban használt módhoz hasonlóan készül­hetnek. Összetételűik 30 százalék agyag, 30 százalék marhasó, 30 százalék takar­mánymész, 10 százalék fa­szén. Ezen egyszerű sózóberen­dezések igen hasznosaknak bizonyulnak a delelőhelyek körül. Létesítésük igen ol­csó és a legelőjószágnak tetszésszerinti ásványi anyagfelvételi lehetőséget biztosítanak. 5. Csak 3—4 órát legel­jen kezdetben az állat és adjunk kiegészítésképpen szénhidrátokban gazdag ta­karmányokat, mert a túl- szűk táparányú takarmány hasmenést és sóforgalmi zavarokat okoz. 6. Csak viszonylag kis fe­lületen engedjük legelni az állatokat. A válogatás és a taposási károk csökkentésé­re a hozamtól függően na­ponta 100—200 négyzetmé­ter még egy tehén részére is elegendő tavasszal. 7. Használjuk ki a füvek tavaszi sarjadzási erélyét, amely annál jobban érvé­nyesül: a) minél rövidebb ideig legel az állat azonos terü­leten, (lehetőleg 2—3 nap­nál ne legyen hosszabb 1—1 szakasz legeltetési ide­je), b) ha szárba! ndulásig le­legeltetjük: az első hozamot. Az első hozam 30—10 százalékát széna vagy siló készítésére használjuk, mert a fű elvénülése rontja a takarmányértéket és ked­vezőtlenül befolyásolja a sarjadzást s vele a további hozamot is. Általában a legelő a ké­rődzők fehérje-ellátásának igen gazdaságos forrása, elengedhetetlen tehát: 1. a szakszerű legelőrend és legeltetési rendszer meg­termelése a legelőn; 2. a fehérjével történő takarékosság, kivált a legel­tetés első hónapjaiban. Mindig a féhérjehozam alapján terheljük a legelőt és a pazarlás elkerülésére adjunk kiegészítő takar­mányt. Ne kezdjük túl korán a legeltetést, mert ezzel a későbbi termést semmisít­jük meg. Gondoljunk arra, mi történne lucernáinkkal, búzáinkkal, milyen termést várhatnánk róluk, ha áp­rilisban lelegeltetnénk le­vélfelületüket. A legelők füveivel sem más a helyzet. Nagykiterjedésű legelőink áUaíáilományunk takar­mámyellátásának, főként fehérje-ellátásának fontos tartalékai. Törődjünk tehát többet véle, ismerjük meg kezelésének és hasznosítá­sának sajátos igényeit, mert szakszerű megvalósításuk gyors és kedvező ered­ményt nyújt. Szarvas Ferenc tudományos munkatárs, Nagykunsági Mg. Kísérleti Intézet, Karcag A tervek sze­rint augusztus 20-ra elkészül a kunhegyesi új művelődési ház. Képünkön a födémet sze­relik a szolno­ki építőipari vállalat dolgo­zói. Ötszázhatvan holdat öntöznek A ktinmadarasi Üj Ba­rázda Tsz-ben a termésho­zamok növelésére az öntö­zést is felhasználják. Ter­vük szerint ötszázhatvan holdra juttatnak vizet. Né­hány nappal ezelőtt az 50 hold rostlen öntözésével hozzáfogtak e terv valóra- váltásához. A kertészeti nö­vények mellett mesterséges csapadékot kap a kukori­ca, a lucerna, a rét és le­gelő, valamint a másodve­tések is. — AZ UJSZÁSZI műve­lődési otthon ünnepélyes megnyitóját május elsején délelőtt 10 órakor tartják. Az ünnepség műsorát ének­karok és az irodalmi szín­pad előadása teszi színeseb­bé. Este díszelőadás lesz az új művelődési házban a szolnoki Szigligeti Színház művészeinek vendégfellép­tével. AKIK ÉRTIK A SZÉPET Megyei művészettörténeti tanulmányi verseny Szolnokon Repülőgépről permetezik a szilváskerteket Az állatok téli és nyári tartása, takarmányo­zása között igen nagy a különbség. Főleg azoknál az állatoknál, amelyek nyári tartása és takarmányozása legelőre alapozott. A legelők hozama, vala­mint a terület jövedelme nagyban függ attól, milyen gondosan és szakszerűen készítjük elő a legeltetést. Alapszabályként tekintsük, hogy annál gazdaságosabb és eredményesebb a legelő hasznosítása, minél telje­sebben biztosítjuk a legelő és az állat igényeit; minél zavartalanabb összhangot tudunk e két, nagyrészt el­lentétes igénycsoport egyez­tetésénél létrehozni; Elsődleges a legelő fűál­lományának igénye. Csak akikor remélhetünk nagyobb hozamot, ha megadjuk a szükséges tápanyagokat megfelelő összhangban — NPK Ca —, biztosítjuk a megfelelő vízellátást és le­hetővé tesszük a tápanya­gok feldolgozását, tehát kellő levélfelületet hagyunk az áthasonításhoz. Igen sok kísérlet egybehangzó ered­ménye, hogy a legelő hoza­ma egyenes arányban függ a zavartalan, „pihenő” idő hosszától és gyakoriságától. A koratavasszal a szántón kevés kézi munka akad; Annál több a legelő berendezéseinek, kutak, vá­lyúk, karámok, öntözőbe­rendezések stb. rendbetéte­lére. fertőtlenítésre, a víz­állások, pocsolyák meg­szüntetésére. a különböző hulladékok eltávolítására a legelőről. Most teremthetjük meg a legeltetés rendjének, a hasznosítás rendszerének alapelemeit a legelőm a megfelelő szakaszbeosztást, a kaszálásra kerülő terüle­tek kijelölését; Ugyancsak igen fontos teendő a sza­kaszok legeltetési sorrend­jének meghatározása; Álta­lában a magasabb fekvésű szikkadtabb területeken kezdjük a legeltetést, de csak akkor hat í. A fű átlagos magassá­ga a 12—16 cm-t, a holdan­ként! zöld fű hozam a 35— 40 mázsát elérte; 2. amikor a jószág nyo­ma a talajon már nem lát­szik meg, A legelő állat előkészítése ugyancsak fontos feladatot jelent: 1. A télen keveset moz­gott állat körmei, patái túl­nőnek. deformálódnak. El­engedhetetlen tehát a meg­felelő ápolás, rendbetétel, hiszen a legelő állat napon­ta rendszeresen megtesz 5 —10 kilométer utat a legel­tetés során: 2. A fertőzött, vagy fer- tőzöttségre gyanús, legelők­re kerülő állatokat 2—3 héttel a kihajtás előtt része­sítsük védőoltásban, 3. A kihajtásra kerülő ál­latokat fokozatosan szok­tassuk a mozgáshoz, de ne a legelőn, mert a futkározó, viháncoló állatok igen sok taposási kárt okoznak: 4. A legeltetés kezdetén az állat napi takarmány­adagjának csak kis részét kapja a legelőfűben, mert a kis koncentrációjú, nagy rosttartalmú sószegény tél­végi takarmányokkal szem­ben. a legelőfű a) ilyenkor még igen szűk táparánnyal, sok fe­hérjét és kevés rostanyagot tartalmaz, b) a télvégre ásványi anyagokban leszegényedett állat szervezet a friss kora tavasz fűben túl sok K és kevési Na-t kap, ami sóforgalmi és emésztési zavarokat okoz. Nem hiányozhat tehát a legelőre hajtáskor a sózó- ▼ályu, vagy a sózóhely sem, A tiszazugi szilvásker­tekben megjelentek a po- loskaszagú szilvadarazsak. A permetezést mintegy két­ezer holdon repülőgépek végzik. A növényvédelmi szolgá­lat gépei hétfőn megérkez­tek a tiszaugi rétre, — az ideiglenes repülőtérre. A két gép naponta 40—50 fel­szállással Tiszaug. Csépa, Tiszakürt, Tiszasas térsé­gében permetezi az össze­függő szilvásokat. Cibak­házára és Tiszaföldvárra is várják a repülőgépeket, a csaknem négyszáz holdnyi összefüggő szilvás perme­tezésére. A város dolgozói jókedv­vel készülődnek a május elsejei ünnepi felvonulásra, s a délutáni szórakozásra is. A munkásmozgalom ve­teránjainak április 30-i ba­ráti találkozójára a megyei pártbizottság székházában, délután 3 órakor kerül sor. Ezen a napon kapja meg a város a munkásmozgalmi emlékművet is. Az ünnepséget este 6 óra­kor Sípos Károly, a városi pártbizottság első titkára nyitja meg, majd Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter mond ava­— DEÁK-ÉBNER pa­rasztalakjai idillikusak. Tessék megnézni ezt a piaci képet, rögtön szembetűn­nek a naturalista részletes­séggel megfestett, valószí- nűtlenül szép és elégedett arcok. Viszont a színei cso­dálatosak. íme... Nem tárlatvezetőt hallga­tunk itt a Szolnoki Galéria termeiben, hanem egy kipi­rult arcú gimnazista lányi, Mihályi Máriát. Biztos, ösz- szefüggő, határozott ízlésre valló mondatokkal elemzi és bírálja Deák-Ébner fes­tészetét, egyben azonban bele is helyezve abba a korba, amelyben a művész alkotott. A hallgatóság negyedikes diákok, huszan-huszonket- ten figyelmesen hallgatták az előgdót, hiszen nem so­kára ők kerülnek sorra, hogy egyik, vagy másik fes­tőről, képeiről itt a hely­színen a gyakorlatban be­számoljanak. A bíráló bizottság figyel­mesen hallgatja a felelete­ket. Gyorsan telnek a pa­pírlapok Ecseri Elemér mű­vészettörténész, a zsűri el­nökének kezében. Alaposan figyelni kell, mindenki fel­készült, csak árnyalatnyi különbségek vannak a kipi­rult arcú fiúk-lányok kö­zött. Ennek a szép délelőttnek története van. Néhány hó­nappal ezelőtt Baranyó Sán­dor neves művészünk, aki különben pedagógus is, ar­ra a gondolatra jutott, hogy a művészettörténeti oktatás eredményeit megyei tanul­mányi verseny formájában kellene lemérni. A gondo­latot a megyei tanács mű­velődésügyi osztálya felka­rolta. Baranyó Sándor pe­dig a szervezéshez látott. Minden középiskolában, ahol művészettörténetet ta­nítanak, zárthelyi dolgoza­tot írattak a diákokkal. A legjobb százat felküldték Szolnokra, ahol gondos mérlegelés után kiválasz­tottak huszonötöt. Ezeknek boldog írói jöttek él vasár­nap délelőtt a Damjanich tó beszédet, s leplezi le az emlékművet. Kapás Rezső, a városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak elnöke a dolgozók ne­vében veszi át a megye munkásmozgalmának emlé­két kifejező alkotást. A keddi ünnepség befejezése­ként a KISZ hála stafétája hozza el a fiatalok koszo­rúját, s helyezi el az em­lékmű talpazatára. Ezt követőleg a városi ta­nács előtt felállított sza­badtéri színpadon a Duna Művészegyüttes műsorát nézhetik meg az ünnepség résztvevői és a város dolgo­Múzeumba, ahol a jelenle­vő zsűritagok, művésztaná­rok örömmel látták azt a hihetetlen érdeklődést, fo­gékonyságot, amelyet ezek a fiatalok a művészet, a szép iránt tanúsítottak. A verseny első öt helye­zettjének a telepi művészek egy-egy szép grafikáját, a második ötnek egy-egy mű­vészettörténeti könyvet tűz­tek ki jutalmul. Az első öí között három diák a szol­noki Verseghy Gimnázium­ból, ketten pedig a két jászberényi gimnáziumból jöttek a versenyre. De mind a tizenegy középiskola ver­senyzői jól, színesen, érde­kesen adtak elő. — Nagyon meglepett a verseny — mondotta Ecseri Elemér, a zsűri elnöke. — ■Ilyent még nem láttam. És a legnagyszerűbb az volt, hogy a lexikális tudáson túl: értik a műalkotáso­kat. Biztosíték ez arra néz­ve, hogy kialakul az új mű­értő közönség és ez a kép­zőművészet számára na­gyon lényeges. EGY CSlKOSRUHÁS fia­talembert szólítunk meg, aki érthetően nagyon bol­dog. Első helyezést ért el, mert nagyszerű feleletével nemcsak a képet elemezte kitűnően, hanem szakem­bernek is becsületére valló éleslátással elemezte az impresszionizmus lényegét, jelentőségét. — Nagyon örülök — mondja —, pedig nem is akarok „szakmabeli” lenni. Vegyészmérnöknek készü­lök. De úgy gondolom, egy műszaki embernek sem árt, ha otthon van a művésze­tek világában, ha kifejlődik a szépérzéke, ha felismeri a giccset. Teljesebb lesz az élete. IGAZAT adunk Lazányi Istvánnak. Reméljük, mire általánossá teszik a közép­iskolát, mindenütt szánnak majd rövidebb-hosszabb időt művészéttörténeti ok­tatásra. Az emberi ember kialakulásához, megrajzolá­sához ez a tantárgy nélkü­lözhetetlen. — ht Épülnek az első palánfanevelők Megyénkben csaknem három millió forintos költ­séggel megkezdték az első termelőszövetkezeti palán­tanevelők építését. Egyen­ként hatezer négyzetméter­nyi üvegfelülettel rendel­kező palántanevelőt kap a kőtelki Ezüstkalász és a jászfényszarui Zöldmező T6Z. A harmadik hasonló létesítmény helykijelölését most végzik a szakemberek Jászberényben. A szaporítóházakkal ren­delkező palántanevelők jö­vő tavasszal kezdik meg működésüket, s összesen mintegy 30 millió palántát adnak a nagyüzemi kerté­szeteknek. zói. Az est érdekessége* hogy az együttes franciaor­szági turnéjából ismert s először Párizsban bemuta­tott összeállításával lép fel. Másnap reggel 7 órakor zenekarok ébresztik a vá­rost: itt van május elseje! A vállalatok, üzemek, in­tézmények dolgozói általá­ban a már évek óta meg­szokott gyülekező helyeken találkoznak. A felvonulá­son pontosan 10 órakor Csá­ki István, a megyei pártbi­zottság első titkára mond üdvözlő beszédet. A mene­tet a város, a megye állami és társadalmi, párt és tö­megszervezeti vezetőinek csoportja nyitja meg, velük együtt mennek a veteránok, majd az úttörők, középisko­lások, az MHS és a sporto­lók menetoszlopa követke­zik. A díszes felvonulás kö­rülbelül egy órára fejeződik be. Délután eseményekben gazdag kulturális és sport- program várja a dolgozó­kat. Három órakor a Tisza- ligetben az úttörők sereg­szemléjén kiváló teljesít­ményt nyújtó együttesek lépnek fel. Utánuk a leg­jobb öntevékeny művészeti csoportok szórakoztatják a nézőket. A sportesemé­nyek közül kiemelkedik a városi sporttelepen 15.30 li­kőr lebonyolításra kerülő Bács-Kiskun—Szolnok me­gye közötti ifjúsági váloga­tott labdarúgó mérkőzés. A ligeti pályán vidám* játékos sportvetélkedők' lesznek. A hivatalos eseménysor ez, ám sokkal változatosabb lesz Szolnok május elsejé­je, hiszen az üzemek, válla­latok saját „műsora” még sok érdekességet, színt visz a programba. Tíz hold föld hasznosításra vár A martfűi községi tanács vb a múlt év elején családi - ház építés céljára tíz hold földet igényelt a Héki Ál­lami Gazdaságtól. A kisa­játítási eljárás megtörtént, a földet annak rendje, mód­ja szerint átadta az állami gazdaság. Tavaly a közter­heit is a hékiek viselték, mert csak az idén írták le földterületükből; A családiház építés még nem kezdődött meg a mart­fűi műút mentén. Ez a kisebbik baj lenne, ha a föld hasznosításáról gondos­kodnának. Tavaly, az állami gazdaságiak fájdalmára parlagon hagyták a leendő házhelyeket. A gazos terü­letről ítélve úgy látszik az idén is hasonló sorsot szán­nak neki. A földrendezők — a VI- os földtörvény alapján — szántóföldeket kutatnak fel a megyében, ugyanakkor Martfűn a meglévő művelé­séről sem gondoskodnak; Nem hinnénk, hogy a cipő­gyár tövében levő föld ve­teményesként való haszno­sítása különösebb gondot okozna; — m. 1, — Növelik a takarmánytermő területet A kunhegyesi Lenin Tsz- ben az utóbbi években sok gondot okozott az állatállo­mány takarmányozása. —• Ezen kívánnak segíteni most azzal, hogy 1000 hol­don termelnek kukoricát a közös állatállomány szá­mára. s a felülvetésekkel együtt mintegy 500 holdba került tavaszi árpa vető­mag. Silókukoricát a ter­vezett 150 hold helvett 200 holdon termesztenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom